Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-08 / 83. szám

1 KeleMh||uofuá| 1988. április 8. Mit döntött az ófehértói tanács? Indiai teaest Költészetnapi meg­Kisvárdai emlékezések Nyíregyházán klubhetek Befejezéséhez közeledik Kisvándán. a klubhetek idei programja. Érdekes élménye­ket kínál az irodalombará- toknak, a helytörténetet ku­tató amatőr gyűjtőknek az április 8-ra szervezett ki­rándulás Anarcsra, Czobel Minika költőinő egykori lak­helyéhez, ahol megtekintik a természetvédelmi park látvá­nyosságait is. A kirándulás résztvevői a tervek szerint délután 2-ikor indulnak Kis- várdáról. Ugyancsak mai esemény a klubosok találko­zója — sok mókával, muzsi­kával — a dombrádi művelő­dési házban délután 5-től. Április 9-én a kisvárdai fia­talok önismereti körében lesz délelőtt 9-től foglalkozás, ugyanakkor a rászorulók pszichológiai és jogi taná­csért a szakemberekhez for­dulhatnak. A klubhetek zá­rórendezvénye divatbemuta­tóval és tanácsadással az in­diai est lesz, vetítéssel, ven­déggel, eredeti indiai teával — április 15., hat órától. Egy héttel későbbre csú­szott az orgonaest időpontja a húsvéti ünnepek miatt a nyíregyházi evangélikus templomban. így most ápri­lis 11-ón, hétfőn lesz orgona­Több helyen is megemlé­keznek az idén a költészet napjáról. Április 8-án és 9- én a megyei művelődési köz­pontban a versmondó műhely József Attilára emlékezve tartja foglalkozását. Szintén a költészet napja alkalmával rendeznek a művelődési köz­pontban megyei szavalóver­senyt április 10-én délelőtt 10 órától, ahol cigányköltők ver­sei is elhangzanak. Debrece­ni Tibor pódiumművész ugyanitt délután 3 órától tart Négy szórakoztató darab szerepel a Móricz Zsigmond színház műsorán a következő napokban. A Józsit a ma esti előadás után, amelyre a Mó- ricz-Molnár Ferenc-bérletek érvényesek, a jövő hétfőn és csütörtökön is fogják játsza­ni, 11-én Hajdúnánáson, 14- én itthon, délután fél 4-től a Váci, este a Sarkadi-bérlet- ben. Kétszer mutatják be Micimackó kalandjait: ápri­hangverseny, este 7-kor, ame­lyen Hajdók Judit orgona- művészt hallhatja a közön­ség. Műsorán Buxtehude, Bach, Mendelssohn és Wier- ne-művek szerepelnek. előadóestet „Az öreg ácsot palira vették” címmel. Kisvárdán a művelődési központban április 11-én két órától verselnek az általános iskolások. Ugyanezen a napon öt órá­tól a megyei könyvtárban tisztelegnek a költészet előtt. A műsorban elhangzik Hor­váth István színművész: A modem líra gyöngyszemei című verses összeállítása. Ezután a Bessenyei Társaság a 200 éve született Kisfaludy Károlyra emlékezik. lis 11-én délután fél 3-korés 5-kor. Kedden, 12-én A fös­vény kerül színre a Jászai- és az Illyés-bérletben, 13-án szerdán pedig A peleskei nó­táriust adják elő. ★ Ismét kettős premierre ké­szül a társulat: újabb műve­ket próbálnak a nagyszínpa­don és a stúdióban is. Schwab — Sylva-SzLlágyi: Diákszere­lem című zenés játékát Schlanger András rendezi, a főszerepeket Juhász György, Mátrai Tamás, Simor Ottó, Orosz Helga és Szalai Krisz­ta f.h. alakítja. Grillparzert már játszott a nyíregyházi társulat — Banobanus cím­mel. Most ennek a szerzőnek Szappho című színművét ál­lítja színpadra Salamon Su­ba László, Varjú Olgával és Rékasi Károllyal a főszerep­ben, a további szereplők: Si­mon Mari, Vennes Emmy, Földi László és Hetey László. A • bemutató a stúdiószínpa­don május 6-án, a nagyszín­házban május 7^én lesz. A nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központ programjá­ból : Rendezvények: A pódiumbér- leíi sorozat előadásán április 8- án Bárdy György és Benkő Pé­ter műsorát nézhetik meg a színház kedve lók. ‘Április Ll-én, az Országos Filharmóniai Bérle­ti Sorozat ifjúsági hangverse­nyét rendezik meg. Április Ifi­én nyitják meg A francia na­pok Nyíregyházán programsoro­zatot, s ugyanezen a napon ,,In memórián Debussy” címmel ifj. Fasang Árpád zongoraművész •koncertezik. Közreműködik Fa­ragó Laura és Gyöngyösi Zol­tán. Klubok, körök: A Versmondó- műhely, az önismereti Kör, az Asványgyüjtő- és aiz Orvoskiuto tagjai találkoznak április 8-án. A Kopernikusz Kör április 9-én várja az érdeklődőket. Április 11-én a Gombász- és az Értel­miségi Klub tartja összejövete­lét. Beszéljünk a színházról. A sorozat következő előadása áp­rilis 13-án lesz. Ugyanezen a napon a Kísérleti versszínpad tagjai és a klubvezetőik találkoz­nak. Irodalmi barangolások cím­mel filmvetítés lesz április 14- én, majd ezután a főiskolai fo- tólklub várja az érdeklődőket. Tánc: Nosztalgiaddszkó április 9-én, ifjúsági diszkó április 10- én és 14-én lesz. A pszichológus április 11-én és 13-án várja a tanácsot kérőiket. Szünidei matinére április 8-án és 9-én várják a gyerekeket. Irodalmi presszó Aczéí Géza költő és iroda­lomtörténésszel, az Alföld cí­mű folyóirat szerkesztőjével találkozhatnak az irodalom barátai a megyei művelődési központ klubkávéházában áp­rilis 10-én délelőtt 10 órakor, A szabolcsi származású köl­tőnek a napokban jelent meg a Termő avantgarde című új kötete. Színháznaptár A Nyíregyházán élő PMdius Normant as litván fotóművé** hazánkban a finnugor népeket megörökítő képeivel vált is­mertté, egyik kiállítása a másikat követi, hívják az ország­ban mindenfelé. Jelenleg a Gödöllői Galériában van nagy sikerű bemutatója, amelyen impozáns finnugor anyaggal szerepel, április 24-ig. Több alkalommal volt külföldön is kiállítása, például Bulgáriában és Finnországban, most a Gödöllőn látott képek alapján egy NSZK-beli kiállításszer­vező kereste meg, hogy két tárlatot megrendezzen mun­káiból. Közben a Corvina Kiadóval megkötött szerződés feltételeinek igyekszik eleget tenni: a kiadó önálló kötet­ben kívánja megjelentetni Normantas képeit, amelyek 10 finnugor nép életét, szokásait idézik. Képünkön: osztják ha­lász. (Fotó: Paulius Normantas) Orgonahangverseny Formálni a falu arcát Közbenjárást, segítséget, tanácsot kértek tőlünk négyen ófehértóiak, mert úgy érezték, hogy sérelem érte őket. A helyi tanács telkeket alakított ki a Besenyődi utcában. Ked­vező árakat szabtak meg értük, sőt — mint a levélben ír­ták — a letelepedni kívánó pedagógusoknak még egyéb kedvezményt is adtak, így egészen jutányos áron vásárol­hattak közművesített telkeket. Hit miter föld Akkor lett keserű a szájuk íze, amikor megtudták, hogy a -tanács milyen- feltételeket szabott az építkezéshez. Elő­írták, hogy a homlokzat ma­gassága 4 méter lehet, a ház nyereg- és kontyolt tetővel épülhet. A nyeregtetővel egyetértettek, a kontyolttal nem, a homlokzatmagasságot pedig azért nem tartották el­fogadhatónak, mivel — hang­zik a levél —: most már minden korszerűbb lakásban az a cél, hogy a lakás alá építsék be a tüzelési célra szükséges helyiséget, illetve a kazánt és a más célokra fon­tos tárolóhelyiséget. A határozat szerint — ír­ják tovább a panaszosok — két méter mélyre kell a föl­det a lakás összterületéről kiszedetni, illetve elszállíitat­ni, ami borzalmas nagy költ­séget jelent. Ügy gondoljuk — vonja meg a végső követ­keztetést a levél —, hogy egy új lakónegyed építését kezd­jük meg, ahol szerintünk másfajta építési határozatot is lehetne hozni és így raj­tunk, fiatalokon is tudnának segíteni a házépítés költsé­geinek csökkentésével. Mi, fiatalok, anyagi problémáink miatt nem is tudnánk felhő­karcolókat építeni, és nem is ez a célunk. A Besenyődi utca Öfehér- tón valóban egy új lakóterü­lete lesz a községnek, legfel­jebb az utca bal oldalán, te­hát a levélben szereplő< tel­kekkel szembeni területen állnak már házak. Valóban olyan arca lehet majdan en­nek a résznek, amilyenné most elkezdik megformálni. Milyet is szeretne a tanács? Abban a határozatban, ame­lyet a végrehajtó bizottság szeptember 22-én hozott, mindössze annyi áll, hogy hagyományos, oldalhatáron álló családi házak épülhet­nek, a homlokzatmagasság 3,5 —4 méter lehet és öt méter előkertet kell' hagyni. építésére ösztönöz, hanem épp ellenkezőleg, ezért hatá­rozta meg a tanács 4 méter­ben a legnagyobb magassá­got. (Az Országos Építésügyi Szabályzat sem enged építe­ni 4,5 méternél magasabb családi házat, mert az már nem lenne egyéb, mint hi­valkodás.) Ami pedig a 2 mé­ter mély földkiszedést illeti, erre is van megoldás. Ha a padlószintet 1 méter 20 cen­tire megemelik, már csak egy métert kell a földbe ásni, hogy két méter mély pince legyen. A kikötésekkel a ta­nács célja mindössze annyi volt, hogy normális magassá­gú házak épüljenek, amelyek hagyományőrző környezet kialakítását eredményezik. Keveredő stílusok Nagyon jó példa található épp Ófehértón a Szabolcs megyében idegen építészeti stílusok keveredésére, még­pedig a Besenyődi utca köz­vetlen szomszédságában, a Vasút utcán. Egy szinteltolá- sos, lapos tetős ház és egy alpesi házra emlékeztető nyeregtetős áll egymás mel­lett. önmagukban, vagy ha­sonló környezetben mindket­tő szép lehetne, így azonban, egymás mellett, több ember­öltőre tönkretették ennek az utcának a képét. Bákány Sándor vb-titkárral és Vin- cze István megyei főépítész­szel együtt — akikkel a helyszínen jártunk — taná­csul tehát azt adhatjuk, hogy egy jó tervezőt keressenek, aki a meghatározott feltéte­lek mellett is megtalálja az építtetőnek is kedvére és zse­bére való házat. Ennél több közbenjárást nem ígérhetünk, mert a dön­tést az Ófehértó ügyeiben legilletékesebb testület hoz­ta. Azok döntöttek tehát, akik legjobban ismerik az ot­tani lehetőségeket. Ügy szü­letett meg a határozat, hogy figyelembe vették az építés­ügyi szabályzat előírásait, s azokat az irányelveket, ame­lyeket a megyei tanács épí­tési-vízügyi osztálya adott a helyi tanácsoknak. Az igaz­ság az, hogy mi magunk is egyetértünk azzal, hogy olyan házak épüljenek a megyé­ben, amelyek itteni sajátos­ságokat őriznek, olyanok lesznek, amelyek kívülről szé­pek, belülről pedig praktiku­sak. vagyis igazi otthonná lesznek. Ne legyen hivalkodé Mit is lehet ezek után épí­teni? Sokfajta szép házat, amihez tulajdonképpen egy fantáziadús, de földön járó tervező kell. A homlokzat- magasság nem felhőkarcolók ÚJABB HOZZÁSZÓLÁS Villamosítási emlékek Mátészalkán gyúlt ki először a fény A Kelet-Magyarország 1988. március 29-i számában egy hozzászóló azt írja „Mert nem Mátészalkán gyulladt ki először a villany, hanem a mai Magyaroszág területén Mátészalkán indult meg elő­szói* a közcélú villamosener- gia-szolgáltatás.” Valamennyi kiadványban, de az emléke­zetben is úgy él, hogy mai hazánk területén elsőnek Má- tészalkáa gyulladt ki a vil­lanyfény 1888-ban. Csomár Zoltán történész könyvében így ír. „De a szó szoros értelmében véve is Mátészalkán gyűlt ki először a fény.” A Nehézipari Mi­nisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal „Ma­gyaroszág város- és faluvilla­mosítása 1888—1956" c. kiad­ványában olvasható: A mai Magyaroszág területén 1888- ban gyulladt ki az első vil­lanyfény, de nem Budapes­ten, ahogyan a legtöbb ember gondolná, hanem Mátészal­A tárgyalóteremből Magasan szálltak a székek Micsoda megpróbáltatások­nak van az ember kitéve, ha beül egy étterembe! A nyír- pazonyi Révész József és Hé­ri Zsolt nem is sejtették, milyen galiba fog abból ki­sülni, ha fényes nappal a nyírturai vendéglőben támad kedvük egy-két órát eltöl­teni. Leültek egy asztalhoz be­szélgetni, még bele sem me­legedtek, amikor Héri Zsol­tot valaki leöntötte sörrel. Előfordul néha az ilyesmi, de az már'annál kevésbé, hogy széket vágjanak az ember asztalához. Ezt már Héri és Révész sem tűrhette, neki­mentek az étterem közönsé­gének. A lökdösődést, pofoz­kodást az egyik felszolgáló megpróbálta megakadályoz­ni, szólt a két nyírpazonyi- nak. hogy hagyják el inkább a helyiséget. Ök azonban már annyira belejöttek a dulako­dásba, hogy oda sem hall­gattak, úgy kellett mindket­tőt kituszkolni az ajtón. Ez­zel véget is ért volna a fel­fordulás, ha Révészék nem mennek vissza az étterembe. De visszamentek, felkaptak egy-egy széket és a táncoló fiatalok közé vágták. Felbo­rítottak egy asztalt, üvege­ket, poharakat törtek ösz- sze, miattuk kellett zárórát elrendelni. A büntetett előéletű Ré­vész Józsefet garázdaság vét­sége miatt — mert a jelenlé­vő mintegy hatvan vendég­ben a cselekedetükkel meg­botránkozást, riadalmat okoz­tak — 5400 forint, Héri Zsol­tot 4800 forint pénzbüntetés­re ítélte a bíróság. Az ítélet jogerős. B. A. kán. A főváros csak 5 évvel később 1893-ban kapott elekt­romos áramot Megyer Árpád, a terület v i lfamos töríténe t i kutatója így ír a Kelet-Magyarország a kezdetről: „1882-ben a má­tészalkai gyártelep korszerű villamos gépiberendezéseket vásárolt Svédországból, s ez­zel a gyártelep belső céljaira villamos áramot fejleszt." A magyar posta 1963-ban a faluvillamosítás 75. évfor­dulója alkalmából még em­lékbélyeget is kibocsátottak „A faluvillamosítás befejezé­sére, Mátészalka 1888—Apor- liget 1963” felirattal. Maróti János nyugdíjas vil­lanyszerelő, aki 1917-ben kezdte pályafutását a Máté­szalkai Gyártelep és Mező­gazdasági Rt-nál, így emléke­zik: „már 1887-ben üzemelt két egyenáramú dinamó. A dinamó 150/300 V feszültségű egyenáramú villamos energi­át szolgáltatott. A villanytelep feladata a gyártelep energia­ellátásán kívül közcélú is volt.” Valószínű tehát, hogy a tu­lajdonos a dinamót azzal a céllal vásárolta és szereltette be, hogy a gyártelep üzemei részére világítás céljára fej­lesszen áramot. A gépeket ugyanis gőzgéppel hajtatták. Maga az épület, amelyben a dinamó be volt szerelve, még a mai napig is megvan a mátészalkai malomtelepen.' A centenárium évében ez az épület is megérdemelne egy emléktáblát. Szécsényi Lajos nyug. főtechnológus Amatőr kiállítás Két amatőr festő mutatko­zik be a közönségnek a nyíregyházi helyőrségi mű­velődési otthonban: Czékus Mihályné és Péter Mihály. A tárlat megnyitója április 8- án délután fél 5-kor lesz a Színház utcai épületben, ahol az érdeklődők két héten át tekinthetik meg a képeket.

Next

/
Thumbnails
Contents