Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

1988. április 6. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás .......úgy születtünk asz­szonyok, hogy bár a jóhoz legkevésbé ért agyunk, minden rosszban legböl- csebb mesterek vagyunk” — mondja Médeia Euri­pidész tragédiájában. Mintha e kétezer eszten­dős szavak testesülnének meg K. Józsefnéban, aki­nek a csalárdságát volt férje panaszolta el több oldalas levélben. A férfi — aki magát nem kis ön­gúnnyal — „ostoba, és hi­székeny férfinak” nevezte, s e jelzők nyilvánosságra hozatalára nem csak fel­jogosított, hanem egyene­sen megkért minket, im­már Budapesten él albér­letben. A portrét, melyet volt feleségéről rajzolt, az asszony baráti társasága még gazdagította is kü­lönféle részletekkel. Le­gyen tehát a történet tü­kör, amelyben különféle emberi tulajdonságokat pillanthatunk meg: K. Józsefet még a régi, „lovagias” erkölcsök sze­rint nevelték. A tudós, s kissé bogaras agglegény emiatt vállalta egy üzemi ünnepség utáni borgőzös éjszaka „következmé­nyeit”, amit egy kolléga­nője lakásán töltött. Sze­gény, gyanútlan férfi ugyan semmit sem tett az ágyban, csak mámorosán hortyogott, a hölgy egy hónap múlva azzal állt elé, hogy „jön a gyerek”. A férfi meghányta-vetette a dolgot, elege is volt a legényéletből, így anya­könyvvezető elé vezette a kissé csúnyácska, ámde annál háziasabb kolléga­nőt. Fogalma sem volt ró­la, hogy a hölgy már rég elhatározta, megszerzi ma­gának, mert jól keres, és magas beosztásban dolgo­zik. Az asszonyka a nász­út után néhány nappal, rosszullétet színlelve be­vitette magát a kórházba, ahonnan azzal a szomorú hírrel tért haza, hogy el­vetélt. Am nem tett féket a nyelvére, dicsfénybe burkolta furfangját, és mihamar közszájra ke­rült ismerősei körében. A férjéről eközben egy Vé­letlen és váratlan orvosi vizsgálat folytán kiderült, hogy nem lehetett, s nem is lehet gyermeke. K. Jó­zsef eltöprengett. A bará­ti társaság nem hagyta so­ká tipródni, elmondták neki az asszony dicsekvé­sét, hogy milyen ravasz fortéllyal, alaposan ki­munkált tervvel szerezte meg őt. A férfi bősz ha­ragra gerjedvén előbb el- agyabugyálta álnok asz- szonyát, majd beadta a válópert, és csapot-papot, lakást otthagyva elköltö­zött. Története kiáltó bi­zonyság arra, hogy fur- fanggal, cselvetéssel, ne­tán hamis, de szép sza­vakkal könnyű megsze­rezni egy férfit vagy egy nőt. A családi élet alap­ja azonban — mint a pél­da is mutatja. —, nem le­het a ravaszság, hazug­ság. A jó együttélés talp- kövei a szeretet, megér­tés, kölcsönösség. Az a kapcsolat, házasság, amely nem erre épül, mihamar rombadől. Tóth M. Ildikó LAKÚTELEPI SZILÁNKOK Nyíregyháza új örökösföldi lakótelepe gyermekbe­tegségekkel kínlódik. Olvasónk levelei alapján ezek­ből szedtünk csokorba néhányat, s átnyújtjuk az ille­tékeseknek: Az általános iskolába járó gyermekek testi épségét gyorsan hajtó vagy épp száguldozó autósok veszé­lyeztetik. Járda nincs, csak egy kicsi, keskeny útsza- lag, ahonnan már kitiltották egyszer az autósokat. A tábla azonban eltűnt, a' gyermekek állandó vészé-' lyek közepette jönnek-mennek a Fazekas János téri iskolába, semmi sem. óvja őket. Hasonló veszélyt jelent az ott lakókra a megszapo­rodott számú kóborkutya-sereglet. Az éhes ebek tá­madásaitól nem csak a kisgyerekek, hanem a felnőt­tek is rettegnek. A Fazekas János tér nyugati oldalán lévő játszó­park vandál látogatóinak, az erőszakos és durva su- hancoknak a nyomát őrzik a halott csonkokkal égnek meredő kisfácskák. Ismét derékba törték őket, pedig a teret immár másodjára fásították. A bandába ve­rődött kamaszok a parkot futballpályának használják. Senki sem mer nekik szólni, hatósági segítség kelle­ne ellenük, de idáig közterület-felügyelőt még muta­tóba sem láttunk a lakótelepen — írják olvasóink. A Fazekas János tér 2. számú lakóház előtti eső­víz-levezető csatorna a beköltözés óta (öt éve) el van dugulva. Esős időben majdnem a fagylaltozóig nő a tócsa, a kocsik felspriccelik a koszos, szemetes vizet a gyalogjárókra. KÖSZÖNET AZ IFJAKNAK Elveszítettem a kistáská- mat március 18-án este. Min­den fontos iratom, és a la­káskulcsom is benne volt. Miután észrevettem, a fér­jemmel együtt visszamen­tünk oda, ahol sejtésem sze- rjnt elhagyhattam. Azután a rendőrségre mentünk, ott se adták le. Késő este azonban, amikor már nem is remény­kedtem benne, hogy megke­rül, két fiatalember jelent meg nálunk, és a szüleim­nek átadták hiánytalanul. Személyesen nem találkoz­tam velük, mert nem voltam otthon. Nevüket és címüket sajnos, nem tudom, és ez­úton szeretném megköszönni a két ismeretlen fiatalember­nek, hogy visszahozták elve­szett és már elsiratott tás­kámat. . Szabó Béláné Nyíregyháza, Stadion u. 16. Szerkesztői üzenetek A Vulkán Öntödei Vál­lalat névtelen dolgozójának, Kisvárda: panasza bizonyá­ra többeket is érint a gyár­ban, ezért közöljük a veze­tőség válaszát. Eszerint az 1987-es évre járó melegüze­mi pótlékot 1988. március 15-én fizették ki az érvé­nyes Vállalati Kollektív Szerződésben foglal bak alapján fizikai és nem fizi­kai (üzem-, illetve műveze­tői) munkakörökben egy­aránt. Az ön által „csala­fintaságnak” nevezett késés oka az volt, hogy a meleg­üzemi pótlékokat bruttósí­tani kellett, ugyanis az új pénzügyminisztériumi irányelvek alapján már jö­vedelemadó alapot képez. Tavaly — az ön közlésével ellentétben — sem a fizi,kai dolgozók, sem a vezetők ré­szére nem fizettek meleg­üzemi pótlékot. Székelyhídi Károlyné, Rá- polt: örülünk, hogy ügyük végre megnyugtató módon elrendeződött. Lapunk mun­katársainak nevében kö­szönjük jókívánságaikat, s hasonlókkal viszonozzuk.. Kisnaményi olvasónknak: Tévesen tájékoztatták a ju­bileumi jutalommal kapcso­latban, ami 25, 40 és 50 éves munkaviszony után jár. Mi­vel ön tizenegy esztendővel ezelőtt ment nyugdíjba, igé­nye már rég elévült. Kiss lmréné, Vásárosna- mény: Levelünk ismeretlen jelzéssel visszaérkezett az ön által megadott címről. Felháborodásának okát nem értjük, mert a lapunkban megjelent tanács más eset­re vonatkozott. Jogászunk a szociális segélyezettek in­gatlanbirtoklásának lehető­ségeiről adott felvilágosf-- tást. Javasoljuk önnek, hogy indítson polgári pert a kö­vetelőző, de szülői gondo­zást elmulasztó testvérek el­len. Végrendelkezéshez pe­dig mindenkinek joga van, s amennyiben ügyvéd, il­letve közjegyző jelenlété­ben, tanúk előtt közli utol­só akaratát, elkerüli vele az utódok esetleges vitáját. Az illetékes válaszol VASUTAS, VASUTAS, HOL AZ UTAS...?! Március 12-én Vásárosna- mény vasútállomásán nem megfelelő tájékoztatás áldo­zatai lettünk, és ezt még te­tézte, hogy a forgalmista ci­nikusan értésünkre adta: „Mosassunk fület és ne rek­lamáljunk”. Az eset a kö­vetkező: a Nyíregyházára 5,39 és 7,04 órakor induló vonat egy szerelvény volt. Mi gyor­san átszálltunk a mátészal­kai vonatról (csak az átszál­lásra van idő), és vártuk, hogy elindul a szerelvény. Egy utastársunk hívta fel a figyelmünket arra, hogy a Nyíregyházára tartó vonat már elindult, vagyis a sze­relvény utolsó tíz kocsiját lecsatolták és kb. 3—4 kocsi ment Nyíregyházára. Nagyon sok utas ugyanígy járt, mint mi. A forgalmi irodában azt mondták, hogy állítólag a hangosbemondón közölték, a vonat egészen balról indul. De kérdezzük, hogy mit je­lent az „egészen”, nem le­hetett volna ezt bemondani pontosan, vagy megkülön­böztető jelzést használni a két szerelvényen? Az utasok többsége nem hallotta a tá­jékoztatást, viszont leckét .kapott modortalanságból. Kilenc aláírás V ásárosnamény NYÍRTÉTI GONDOK A lakosság nevében vá­laszt kérünk arra, hogy Apa- gyon és Nyírtéten ki szavaz­ta meg a településfejleszté­si hozzájárulást7 Mi nem va­gyunk hajlandók fizetni, a gyűlésen el sem fogadtuk. Ennek ellenére kiszabták, be­hajtják. holott Nyírtéten semmiféle fejlesztés sincs. . Emellett azt sem értjük, hogy egy közös tanácsnál akkora legyen a különbség, ugyanis az apagyiak 600 forintot, mi, nyírtétiek 1000 forintot kell, hogy adjunk. Miért nem le­het mind a két községnél egyforma az összeg? A nyírtétiek (Apagy és Nyírtét község­ben a lakosságnak több mint a fele megszavazta a TE- HO-t, így fizetése azoknak is kötelező, akik ellenezték — tájékoztatta lapunkat Kenéz Sándor, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője. A TEHO összegéből Apagyon iskola, Nyírtéten orvosi la­kás és kis szolgáltatóház épül. Az orvosi lakás mű­szaki terveit már elkészítet­ték, a szolgáltatóházat egy régi, átalakítandó irodaépü­letben nyitják majd meg. Mindez a lakosság által fi­zetett hozzájárulásból telik. Nyírtéten elfogadták, hogy ezer forint legyen a hozzá­járulás, ennek megfizetése alól azonban a 2/1985. I. sz. tanácsrendelet alapján men­tesülhet az, akinek a havi jövedelme nem haladja meg a 2500 forintot.) HIÁNYOS KÖZVILÁGÍTÁS Hetek óta megtréfálja az ott lakókat a nyíregyházi Fé­szek utca első felének köz- világítása. Sokszor megesik, hogy napokon át sötétben az utca. Feltehető, hogy már megpróbálták javítani, de jó lenne végleg kideríteni a hi­ba fészkét, mert elég nagy forgalom van az utcában, veszélyés a sötétben a közle­kedés. Seregi Edit ■ Nyíregyháza, Fészek u. A SZÁLLÍTÓ „ÁRDRÁGÍTOTT” A nyíregyházi „Család” ABC-ben Nesquik brazil ka­kaóport vásárolt február vé­gén egy olvasónk. A nagy ár­változások miatt nem kétel­kedett az „új” 70 Ft-os ár­ban, ám akkor felháborodott, amikor két nap elteltével ugyanezt a kakaóport a régi, 58 Ft-os áron látta viszont a polcokon. Mi okozhatta ezt a rövid időn belüli fogyasztói árváltozást? — tudakoltuk olvasónk levele nyomán az örökösföldi áruház gazdájá­tól, a megyei ZÖLDÉRT Vál­lalattól. Jaczina András a kereske­delmi osztály vezetője azt válaszolta lapunknak, hogy az Alföldi Élelmiszer-Vegyi- áru Nagykereskedelmi Válla­lat nyíregyházi raktárháza február 12-én tévesen, 70 Ft- os áron szállította a boltba a Nesquik kakaóport. A bolt dolgozói (mentségükre legyen mondva, nem kevés munkát rótt rájuk a sokféle termék átárazása), csak március 2-án vették észre a tévedést, je­lezték a szállítónak, és a rek­lamáció elfogadása után át­árazták a kakaóport. Az osztályvezető vélemé­nye megegyezik a miénkkel: a termékeket addig nem sza­bad árusítani, amíg a fo­gyasztói árat nem egyeztet­ték a szállítójával. A felelőst az árellenőrzés elmulasztása miatt elmarasztalták, az oko­zott kárt megtérítették. Re­méljük, ez megfelelő garan­cia arra, hogy a jövőben ha­sonló figyelmetlenség nem fordul majd elő. ÉPÜL MÁTÉSZALKA ÜJ FŐUTCÁJA A mátészalkaiak örömmel nézik városuk épülését, szé­pülését. Némelyek örömébe azonban üröm is vegyül, mert a városközponttól kissé távolabbra helyezték az autó- buszmegállót, a gyaloglás pe­dig nehezére esik a fájós lá­bú öregeknek, vagy a nehéz táskát cipelő kisiskolásoknak — írta egy idős, helyi lakos. A mátészalkai városi ta­nács városgazdálkodási osz­tályának tájékoztatása sze­rint a város új főutcáját, a Földes Pál utcát tavaly no­vemberében nyitották meg ideiglenesen a forgalom előtt. Most májusban viszont visz- szaterelik a forgalmat a Köl­csey utcára, hogy a kivitelező befejezze rajta a munkát: zá­ró aszfaltréteggel kell még beboritarui, s ráfesteni a kü­lönféle útburkolati jeleket. Előreláthatóan júniusban Mátészalka már szép, új fő­utcával büszkélkedhet. Az új központi autóbusz- megálló (Földes Pál utca, pi­actér és a városi tanács épü­lete), valamint a régi, Köl­csey utcai megálló között 150 méter a távolság, ennyivel lesznek meászebb a különbö­ző városi intézmények. Vol­taképp csupán annyi történt, hogy a városi tanács keleti homlokzata elől a déli oldal­ra került a megálló. Így a Kölcsey utcában parkírozó- helyeket alakíthatnak ki a járműveknek, és a forgalom is biztonságosabbá válik au­tósoknak, gyalogosoknak egy­aránt. Rehabilitáció a tsz-ben Az adó- kedvezményről K. Ferenc vásárosnaményi levélírónk 1973 óta terme^- lőszövetkezeti tag. Nyolc évvel ezelőtt az egészségi állapo­ta egy váratlan betegség miatt oly mértékben megromlott, hogy ötvenszázalékos munkaképesség-csökkenést állapí­tottak meg nála. Levélírónk — mivel a jövedelme elég ki­csi —, az egészségi állapotának megfelelő, könnyű munkát kért a termelőszövetkezet vezetőségétől. A vezetőség azon­ban közölte, hogy nem tartanak igényt a munkájúra. A dolgot, és a család helyzetét súlyosbította, hogy olvasónk felesége (ő a termelőszövetkezet alkalmazottjaként dolgo­zott) tavaly év őszén felmondott. Azóta ismét kérte az al­kalmazását, a termelőszövetkezet azonban ettől elzárkó­zott. Olvasónk tudni szeretné, hogy a termelőszövetkezet köteles-e munkát biztosítani a részükre, és azt is, hogy jogosan vonták-e meg a feleségétől az előző évre járó ré­szesedést. A megváltozott munkaképességű dolgozót elsősorban a munkáltatójának kell foglalkoztatnia, rehabilitációs mun­kakörben. Amennyiben ilyen munkakört nem tud felaján­lani a dolgozónak, nyilatkozatot kell tennie, és ezt köve­tően a tanácsi szervek segítik az elhelyezkedésben, a fog­lalkoztatásban a dolgozót. Az a termelőszövetkezeti tag, aki nem rehabilitálható, átmeneti járadék, illetve rendszeres szociális járadék for­májában társadalombiztosítási ellátásban részesül. Levélírónknak elsődlegesen a rehabilitációs bizottság­hoz kell fordulnia munkavégzése érdekében. A felesége alkalmazását illetően viszont tájékoztatjuk, hogy a terme­lőszövetkezet a saját hatáskörében dönthet (a helyi igé­nyek figyelembevételével) a munkaerő-felvételről, tehát alkalmazása nem kényszeríthető ki. Év végi részesedésre pedig az előző esztendőben ledolgozott hónapok után, a munkaügyi szabályzatban foglalták szerint jogosult. G. Ferencné tiszavasvári lakos édesapja termelőszö­vetkezeti tag. A munkalapján 6 ezer forint szociálpolitikai adókedvezményt jelöltek meg, holott hat, még kiskorú gyermeket nevel. Olvasónk ezt sérelmezi, úgy véli, hogy kiskorú testvéreinek a gondozása miatt az édesapját több szociálpolitikai adókedvezmény illetné meg — készpénz­ben. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló jogsza­bály értelmében általában az összes jövedelem adóköteles. A jogszabály külön foglalkozik a kivételekkel. Az összjövedelmet csökkentő tényező — amit levon­nak az adóalapból —, a saját háztartásában legalább há­rom gyermeket nevelő személy esetében gyermekenként évi 12 ezer forint. Levélírónk édesapja körülbelül évi öt­venötezer forint jövedelemmel rendelkezik, de mivel hat kiskorú gyermeket nevel, 6-{-12 000 = 72 000 forint összeg­gel csökken éves szinten az adóalapja. Mindez azt jelenti, hogy jövedelemadót nem kell fizetnie, azonban erre az összegre nem jogosult, ez kizárólag adókedvezményt jelent. M. János az ibrányi termelőszövetkezet nyugdíjasa, sérelmezi a részére biztosított háztáji terület nagyságát. Többször is kérte annak a felülvizsgálatát, s ennek ered­ményeképpen megállapították, hogy valóban nagyobb ház­táji terület illeti meg. Bemutatta a földhivatal határoza­tát, amelynek alapján a termelőszövetkezet vállalta, hogy 1988-tól módosítja a korábbi mértéket. Levélírónk arra kér választ, hogy visszamenőleg mennyi időre érvényesít­heti a küiönbözetbői eredő igényét? A tagsági viszonyból eredő követelések három év el­telte után évülnek el. Ez azt jelenti, hogy ha nem telt még le a három esztendő, akkor a területkülönbözetből adódó jövedelem kiesését levélírónk három évre vissza­menőleg követelheti a termelőszövetkezettől. Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents