Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

1988. április 6. Ke Let-Magyar ország 3 A MÉM Helikopteres Növényvédő Szolgálat szakemberei-megkezdték a gabona fejtrá­gyázását. (MTI PRESS—Kerekes Tamás) VÉLEMÉNYEK EGY ÜZEMBŐL Töprengések a Az MSZMP Központi Bizottsága május 20-ra összehívta az országos pártértekezletet. Állásfoglalás-tervezetében ki­mondta: napjaink közvéleményére a sokszínűség a jellem­ző. Tapasztalható válsághangulat, bizalomvesztés éppen úgy, mint a gondokból kivezető útkeresők aggódása, de a kocká­zatot vállalók felelősségének növekedése is. Válasz cikkünkre Nyári nyitva tartás a kölcsönzőben A Kelet-Magyarország cí­mű napilap közelmúltban megjelent számában cikket közöltek a Zrínyi Ilona utcai kölcsönző üzlet nyitvatartási rendjéről. Ezzel kapcsolato­san az alábbiakról tájékozta­tom: ez év január 15-től — előzetes tájékozódás és fel­mérés alapján — az üzlet té­li nyitvatartási rendet alkal­maz. A korábbiaktól ez any- nyiban tér el, hogy naponta 30 perccel későbben nyit a bolt, ugyanakkor délután 60 perccel korábban zár. A rövidített nyitvatartási idő bevezetésének oka, hogy a tél beálltával a kora reg­geli és a 17 óra utáni forga­lom olyan mértékig csök­kent, amely a gazdasági üze­meltetést nem tette lehetővé, így e kényszerű lépés megté­tele elkerülhetetlen volt. örömmel számolhatunk be arról, hogy április 1-től az üzlet visszaállt a korábbi nyitvatartási rendre, mely szerint hétfőtől—péntekig 7,30—18,00 óráig, szombaton pedig 7,30—13 óráig lesz nyit­va. Előzetes tájékozódásunk során arról szereztünk tudo­mást, hogy amennyiben a forgalom kedvezőtlenül ala­kul, úgy sajnos, a téli hóna­pokban — velünk történő egyeztetést követően — ismé­telten rövidített nyitvatartási lesznek kénytelenek bevezet­ni. Szikora Andrásné osztályvezető GBdOHö Tudományos napok Mezőgazdasági tudományos napokat rendeznek mától a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A kétnapos fó­rumra, amelyen legfrissebb alapkutatási eredményeikről számolnak be a gödöllői ag­rárközpont és intézményei­nek szakemberei, csaknem kétezer vendég — termelő­szövetkezeti és állami gazda­sági vezető — köztük sza- bolcs-szatmáriak — kapott meghívót. A fő kérdés: mit kell,most cselekednünk? Erre próbáltunk válaszokat keresni a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vál­lalatnál. „Vállaltam tovább..." — Én már a harmadik cik­lusban, 12 éve vagyok egy olyan alapszervezet párttit­kára, amelyben a segédmun­kástól a művezetőig minden szakma képviselője megtalál­ható. Szétszórtan, az egész megyében dolgozunk, még Debrecenben is. A szétszórt­ság valósággal megbénítja a pártéletet. Ha taggyűlést hir­detünk, kocsit kell küldeni az emberekért, ezért legtöbb­ször a munkaidőben tartjuk a taggyűlésünket — magya­rázza Sőrés János építésveze­tő, a 2-es alapszervezet tit­kára. Belefáradt már? Fásult lenne? Legszívesebben talán ezt mondaná. — Legutóbb 1985-ben már kettős jelölés volt. Én vol­tam az „ellenjelölt” — jegyzi meg Benyusz József, főépí­tésvezető, a pártvezetőség tagja. — Zsinórban szóltak János mellett legalább hatan, szinte ugyanazt mondva: „Megérdemli, hogy még. egy ciklussal sújtsuk”. Eltöprengünk. — Mi történt volna, ha fel­állók, s azt mondom: nem vállalom, elvtársak! Erre még gondolni sem mertem akkor. Meg végső soron jól esett a bizalom is. És vállal­tam tovább — magyarázza Sőrés. — Így alakult -ki ebben az alapszervezetben is a tit­kár-centrikutsság — kö­vetkeztet Tóth Pál, a vállalat igazgatója. — A titkár van az ütközőpontban, ő számol­tatja be a gazdaságvezetőt is. pártról — Ha már szóba került az irányítás, engedtessék meg egy kérdés: vajon körtnyítik- e az alapszervezetek munká­ját a nemrégiben megalakí­tott ágazati pártbizottságok? — folytatja a párttitkár. — Közbeiktatott láncszemek, újabb jelentés, újabb jegyző­könyv — csak növelik az ad­minisztrációs munkát. Véle­ményem szerint csökkenteni kell a többszintű, áttételes irányító szervek számát. Így lehet közelebb menni az élet­hez, megszabadítani a moz­galmat a bürokráciától. Ki irányít? — Nem is említve, hogy a közbeiktatásokkal meghosz- szabbodik az információk út­ja is, elferdül, eltorzul, elvész a lényege — teszi hozzá Be­nyusz József. — A káderek keringőjé- nek vagyunk a tanúi. Még mindig csak elv, amit a kongresszus meghirdetett, hogy „minden embert a meg­felelő helyre” — magyarázza Tóth Pál. — A párt különbö­ző bizottságainak, apparátu­sainak dolgozói természetes módon foglaltak helyet a kü­lönböző állami, társadalmi, tömegszervezeti és mozgalmi vezető testületekben. Való­ban nincs szükség arra. hogy ez így legyen. Összemosód­tak a teendők, feladatok és a felelősség is. Ki és hogyan gyakorolja ilyen esetben a kontrollt? Ezekből a kuszaságokból következtek aztán az átte­kinthetetlenségek. S felvető­dik az a kérdés is: ki irányít, a választott testületek vagy az apparátusok? Elszalasztott lehetőségek Szóba került a párt vezető szerepe, érvényesülése. — Élcsapat-e a párt, ha 860 ezer tagja van? — kérdez .tovább Tóth Pál. — Ügy ér­zem, hogy a tagkönyvcsere e tekintetben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Sajnos nem éltek a lehető­séggel a pártszervezetek, nem tanácsólták el a pártból azokat, akik nem oda valók. Pedig ennek a fontossága el­sőrendű lenne. Talán e beszélgetésből is érzékelhető, mit várnak az emberek, miben kell csele­kedni. Ezekre és sok más fontos, a pártot, a társadajmat ér­deklő égető (kérdésre fogal­mazzák a válaszokat a kom­munisták és továbbítják a május 20-i országos pártér­tekezlethez. A napokban ismertették a vállalati vezetéssel a Közle­kedési Minisztérium öt évet átölelő felügyeleti ellenőrzé­sének tapasztalatait. A Sza­bolcs Volán munkájának megítéléséről Klézl Róbert miniszterhelyettest kérdez­tük. — Milyennek ítéli meg a vállalatot, hogyan látja el alapvető feladatait? — Fontosnak tartom, min­denekelőtt, hogy a vállalat megfelelően képes kielégíte­ni Nyíregyháza és a megye egészének tömegközlekedési igényét. Nem csak a Közleke­dési Minisztérium véleménye ez, lényegesebb, hogy az itt élőket képviselő területi szer­vek hasonlóképpen véleked­nek. Jelentős ez olyan szem­pontból is, hogy az utazás minősége egy adott területen befolyásolhatja a közhangu­latot. Az elismerés annak is köszönhető, hogy a vállalat alapjaiban jól szervezett nagyüzem, megfelelő eszkö­zökkel, ahhoz üzemeltetési -háttérrel és képzett munka­erő-állománnyal rendelkezik. — Az ellenőrzés egy olyan időszaktól indult ki, amikor még tröszti irányítás érvé­nyesült, később viszont a tel­jes vállalati önállóság való­sult meg. Mennyire érvénye­sült ennek hatása? — Vissza kell nyúlni a tröszt működésének idősza­kára, ami adott ideig feltét­len pozitívan értékelhető. El­ismerést kíván, hogy előrelá­tó módon fokozatosan felké­szítette az autóközlekedési vállalatokat az önálló gaz­dálkodásra, ilyenképpen a trösztnek a gazdaságirányí­tás továbbfejlesztése során időszerűvé vált felszámolása után a vállalatok zökkenő­mentesen tudtak élni a ka­pott önállósággal. így volt ez a Szabolcs Volán esetében is, s a vállalat azóta is bizonyít­ja, hogy képes eredményesen működni, gazdálkodni. Nagy része van ebben, hogy stabil, jól felkészült szakembergár­dája van, jó együttműködést alakítóiak ki a vállalaton be­lül és a külső társadalmi szervekkel egyaránt. Együtt tudnak működni a célok ki­tűzésében és a feladatok vég­rehajtásának megszervezésé­ben. — A vállalat helyzete te­hát stabilnak ítélhető, jár­műállományának több éves változatlansága ugyanakkor mintha stagnálásra utalna. Az anyagi lehetőségek és a fuvarpiac indokol-e egyálta­lán bővítést? — A jövő szempontjából elsősorban azt kell számítás­ba venni, hogy a közúti köz­lekedésben nagyarányú struk­turális átrendeződés tanúi le­hetünk. Fokozódik a fuvar­piaci verseny, új szállítók, főként a magánszektor köve­tel magának nagyobb teret. A Szabolcs Volánnak is fo­lyamatosan alkalmazkodnia kell ehhez a helyzethez. A- nagyobb önállóság nem áll­hat meg a vállalat kapujánál, annak a vállalaton belül is érvényesülni kell. Tovább kell tehát tökéletesíteni a belső szervezetet, szabadabb kezet kell adni az egyes rész­legeknek. lehetővé téve, hogy közvetlenül legyenek érde­keltek a hatékonyabb mun­kavégzésben, részesüljenek annak anyagi előnyéből. A dolgozóknak érezniük kell, hogy anyagi boldogulásuk közvetlenül függ a munkahe­lyükön végzett munka minő­ségétől, elismerésétől. — Ami a vállalat fuvar­piaci alkalmazkodásának fontosságát illeti, úgy látjuk, hogy az árufuvarozásban, azon belül a nemzetközi fu­varozásokban, a szállítmá­nyozásban nagyobb teljesít­ményt érhet el. Törekednie kell, hogy kihasználja a jól szervezett nagyüzem előnye­it; megbízóit azzal nyerheti meg, ha igényeiket szélesebb választékkal, komplexebben és egyre javuló minőségben elégíti ki. Adottságai lehető­vé teszik a fuvarozások 'ész­szerű szervezését, a szolgál­tatások összekapcsolását. Kü­lönösen a nemzetközi fuva­rozásokban kell a gazdasá­gosság, a magasabb színvo­nal követelményeinek meg­felelni, mert ott még szigo­rúbbak a versenyfeltételek, s nagyobb a kiszorulás esélye. — Mindez a versenyben való fokozott részvételt je­lenti, valamint feltételezi a többfajta fuvarozási tevé­kenységben való részvételt. — Ma mind nagyobb je­lentőséget kell tulajdonítani a gazdasági stabilitás megőr­zésének. Ebben különös fon­tossága van az úgynevezett több lábon állás stratégiájá­nak, ami a többfajta tevé­kenység egyidejű meglétét, azok célszerű arányának megtartását jelenti. Adott esetben így egyes tevékeny­ségek kisebb eredményét, stagnálását, más tevékenysé­gek eredménye ellensúlyoz­hatja. A versenyhelyzetre való állandó figyelés, az ar­ra történő gyors reagálás mellett törekedni kell az esetleg veszteségessé váló, gyenge eredményt felmutató tevékenységeknél az ered­mény fokozására, a hatéko­nyabb munkavégzésre, végső fokon a veszteségforrás fel­számolására. A szállítási alaptevékenység olyan táv­lati koncepcióját szükséges a vállalatnak kimunkálni, amelyben a kereskedelempo­litikai szempontok képezik az alapot. A több lábon állás le­hetőségei is úgy vélem adot­tak a vállalatnál, hiszen pél­dául a saját szükségleteit meghaladó szerviztevékeny­ség lehetőségével rendelkezik. Az ilyen adottság kihaszná­lása egyben növeli a vállalat tekintélyét, rangját, erősíti a munkavállalók kötődését. — Hogyan látja a közúti szállítási szakma jövőjét, mi vár a Volán vállalatokra? — A tömegközlekedés jó színvonalú lebonyolítása to­vábbra is politikai kérdés marad. Keresni kell az új, gazdaságosabb megoldásokat, mint például a kisebb tele­püléseknél a kisbuszok köz­lekedtetését, az adott területi igények jobb kiszolgálásában együttműködő szervezetek, személyek közötti jobb koor­dinációt. Vonatkozik ez a vá­rosa tömegközlekedésre is. Nyíregyházán is rendre bir­kóznak a reggeli csúccsal, mert a lépcsőzetes munka­kezdés bevezetése után az üzemek, iskolák, munkahe­lyek többsége visszaállt a ré­gebben megszokott időpont­ra. A Volán vállalatok olyan műszaki, forgalomszervezési, szervezeti, irányítási háttér­rel rendelkeznek, amelyek le­hetőséget adnak szolgáltatá­saik szélesítésére, a komplex jelleg erősítésére, a több irá­nyú tevékenység által bizto­sított gazdasági egyensúly fenntartására. VASZIL SZOTIRO V: Szokjunk le a dohányzásról get, zoknit tenni a lavór­ba ... Ha már kicsavartuk és kiteregettük a • n\osniva- lót. keményebb fizikai mun­ka után kell nézni. Példá­ul: jöhet a padlófényezés. Száz négyzetméter felvik- szelése az első időkben tö­kéletesen elegendő arra, bogy a szervezet megszaba­duljon a lerakodott nikotin egy részétől. A kolléganőm ivott egy korty kávét, és folytatta a csábítóan hangzó felolva­sást: — A második napot is kezdjük vizes kézzel. Mivel mosnivaló már nemigen akad a lakásban, legoko­sabb. ha hozzálátunk a mo­sogatáshoz. A megerőltető fizikai munkát pedig re­mekül szolgálja a szőnye­gek, ruhák, pokrócok, mat­racok kiporolása .. . — Minden világos. De mit kell tenni a harmadik napon?' — Megint csak vízzel kezdjük — mosolygott ha­miskásan a kolléganőm. — Ismét elő lehet venni a la­vórt. de fehérnemű helyett ezúttal egy rongyot vagy szarvasbőrt tegyünk bele. öt-hat dupla ablak is’meg­teszi a magáét. A kemé­nyebb fizikai munkát ille­tően a gyógyulni vágyók szabadon választhatnak, fel­téve, ha megvan bennük az erős akarat. És ekkor jön el a szervezet teljes niko­tinmentesítésének ideje. Ennyi az egész. ’ — Érdekes, fölöttébb ér­dekes — krákogtam. — No és a férjed leszokott a do­hányzásról? — Nem — mosolygott hamiskásan a kolléganőm. — Viszont ragyog az egész lakás. Képzeld csak el. há­rom nap — és sehol egy porszem! — Nem értem, mi örömet találsz ebben a terápiában, ha a férjed végül mégsem szokott le a dohányzásról? — kérdeztem csodálkozva. — Én ennek ellenére bí­zom benne — válaszolta el- érzékenyülve. — Hiszek az ö vasakaratában. Szentül meg vagyok győződve, hogy egy hónap múlva ismét ne- kidurálja magát... (Bolgárból fordította: Adamecz Kálmán) Farkas Kálmán Lányi Botond Ijlav csésze feketekávé Jjj mellett üldögélek a kolléganőmmel, aki egyszer csak váratlanul a szemem közé néz: •— Miért nem szoksz le a dohányzásról? Nem is olyan nehéz. Ismerek egy háromnapos terápiát. Ép­pen most próbálta ki a fér­jem, és meg kell monda­nom, az eredmény minden várakozást felülmúlt. — Miben áll'ez'a terá­pia? —■? kérdeztem illendő­ségből. — Egy világszerte ismert orvosprofesszor találta ki. Hogy is hívják? . . . Kotorászni kezdett a tás­kájában, és elővett egy gyű­rött újságkivágást. —. Itt van ni! — ragyo­gott ■ fel az arca, és hango­san olvasni kezdte: — Első nap — hajnalban kell kel­ni, és lehetőleg arra töre­kedjünk. hogy elfoglaljuk valamivel a kezünket. Mi­vel vizes kézzel nemigén le­het rágyújtani, legjobb, ha pancsolunk egyet a lavór­ban. A javallat szerint azonban le kell kötnünk valamivel a kezünket, ezért tanácsos fehérneműt, in-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents