Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

XLV. évfolyam, 81. szám AKA: 1,8« FORINT 1988. április 6., szerda Minden jó ötletet, a termelést segítő újításokat felkarol­ják az AGROGÉP nyírteleki gyárában. Már tart az üze­mi próbája a saját fejlesztés révén megvalósult lemezszál- litó és tartálypalást-hegesztő gépsornak. Az új berende­zés hasznosságára jellemző, hogy az a brigád, amelyik a tartályok összeállításával foglalkozik. 50 százalékkal nö­velheti termelését. (Elek Emil /elvételei Kármentő a kólához Szezonnyitó a múzeumfaluban Megyénk nevezetes látni­valói közül az egyik legnép­szerűbb kulturális, turiszti­kai célpont a Sóstói Múzeum­falu, amelynek vezetője. Er­dész Sándor az idei tervek­ről tájékoztatta lapunkat. — Az 1988-as év fordulatot jelent a múzeumfalu életé­ben. Ebben az évben befe­jezzük a népi építészeti em­lékek áttelepítését. Ez azt je­lenti. hogy az utolsó lakóhá­zat is átépítjük: a Cigánybo­korból áttelepülő tirpákház október 2-án nyílik meg a lá­togatók előtt. A terv az, hogy a továbbiakban még egy-két kisebb gazdasági épületet is elhelyezünk, de ez már csak „pótlás". Ezzel a népi építé­szeti értékek átmentésével végzünk, de nem fejeződik be az építkezés, mert egy ha­gyományos parasztfalut aka­runk itt kialakítani, és az nem csak lakóházakból áll. „ A középületekkel lesz tel­jes a múzeumfalu képe: az iskolával; a tűzoltószertárral, a templommal és más közös­ségi helyiségekkel. A múzeu­mi templom céljára a nagy- gécit szemelték ki, amelynél — középiskolás diákok bevo­násával — már több eszten­deje végeznek feltáró mun­kákat. Melléje kerül Sóstón a már átszállított milotai ha­rangláb, és nem maradhat el a szatócsbolt s a kocsma sem. — Ügy képzeljük el — folytatta a tervek ismerteté­sét Erdész Sándor —, hogy a kocsmában, ahol kármentő is lesz, szeszmentes italokat fo­gunk mérni. A szatócsbolt­ban is lesz árusítás, de ter­mészetesen nem lisztre vagy napraforgóolajra gondolunk, hanem egy kis tízóraira, illet­ve valamilyen emléktárgy ér­tékesítésére, például kisebb méretű népművészeti alkotá­sokra. Remélhetőleg a 8 mű­helyből álló épület is fedél alá kerül, amiben népi kis­mesterségek kapnak kiállítá­si teret, de úgy, hogy a mes­ter dolgozni is tudjon. Első­sorban fazekas, szíjgyártó, kerékgyártó, kalapos, csizma­dia és mézeskalácsos mester­ségre gondolunk. A műhely- felszerelésekkel már rendel­kezik a múzeumfalu népraj­zi gyűjteménye. Miközben az országban ál­talában csökken a múzeumok iránti érdeklődés, a Sóstói Múzeumfalura egyre többen kíváncsiak: tavaly több mint 46 ezren keresték fel, mind­össze 7 hónap alatt — így je­lenleg a legnagyobb látoga­tottságnak örvend. A múze­umfalu április I-től október végéig tekinthető meg és az első napok forgalmából kö­vetkeztetve ismét szép sze­zonja következik. (be) Növekednek a szövetkezeti beruházások Egészségügyi világnap Felelősség - saját értekünkben Megbeszélés körzeti orvosoknak, tanácselnököknek ' Az egészségügyi világnap alkalmából tartottak megbe­szélést kedden Nyíregyházán i a művelődési központban. A i tanácskozásra — ez alkalom- : mai elsőként — nemcsak az ! alapellátásban dolgozó kör­zeti orvosokat, hanem a he- ! lyi tanácsok elnökeit is meghívták. Tették ezt azért, mert amint azt köszöntőjé­ben Gyúró Imre, a megyei j tanács elnökhelyettese el- ! mondta, napjaink egyik I gondjáról, az egészség és a i társadalom felelősségéről | beszélni csak mindkét fél J részvételével érdemes. A je­lenlévők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi nehéz hely­zeten túllépni, eredményeket elérni csak a két terület ösz- szefogásával lehetséges. A világnapról Lipóczki Im­re főorvos emlékezett meg. Amint beszédében hangsú­lyozta, az Egészségügyi Vi­lágszervezet, a WHO évente választott jelmondatai min­dig a legégetőbb tennivaló­kat fogalmazzák meg. Az „Egészséget mindenkinek — az egészségért mindenki-’ — azt sürgeti, hogy a társada­lom mellett az egyén is vál­laljon felelősséget saját egészségének megóvása érde­kében. Az idei feladat a do­hányzás elleni küzdelem. Sajnos, e káros szenvedélyt tekintve hazánk a világélvo­nalban szerepel. Komoly problémát jelent, hogy ez ideig több kezdeményezés maradt visszhang nélkül, pe­dig nemcsak az egyén, ha­nem a családok, közösségek érdeke is a „füstmentes együttlét". Az értekezlet további ré­szében dr. Ajkay Zoltán, a nemrég megalakült Országos Egészségvédelmi Tanács titkára arról a kapcsolat- rendszerről beszélt, amely az egészségügy és a társadalom között a hatékonyabb egész­ségügyi ellátás érdekében jött létre. Mint mondotta, a kormány által elfogadott tár­sadalmi egészségmegőrző program csak akkor lehet hatásos, ha a legkisebb te­lepülésekre is eljut gondola­ta, s a helyi kezdeményezé­seket a tanácsok eredménye­sen irányítják, fogják össze. Nem felejthető azonban a társadalmi-gazdasági kör­nyezet szerepe sem — han­goztatta az előadó. Hosszú távú programot dolgoztak ki, miközben ko­moly figyelmet fordítanák a közeljövőben megvalósítha­tó, apró részfeladatokra is. Ebben az évben a magas vér­nyomás okozta megbetege­dések, valamint a dohány­zás csökkentése a kitűzött feladat. Az egészségügyi vi­lágnap jegyében megtartott munkaértekezlet dr. Király Sándor megyei főorvos elő­adásával ért véget. Az egész­ségügy és a társadalom kap­csolatrendszerérői szólva hangsúlyozta: ha az ismer­tetett lehangoló egészségügyi adatok jellemzőek orszá-» gunkra, még inkább jellem­zőek megyénkre. Az évtize­de elfogadott WHO-program az alapellátásra helyezte a figyelmet, szerencsére e téren nálunk is tapasztalható elő­relépés. Bár az elmúlt évben nagy erőfeszítések történtek az öröklött hátrányok, ledol­gozására. maradtak bőven feladatok. Az orvos népes­ségmegtartó „tényező" — hangoztatta a megyei főor­vos. majd felhívta a figyel­met arra a manapság ta­pasztalható jelenségre is. amelynek során körzeti or­vosok hagyják el megyénket. Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége keddi ülésén megtárgyalta az OKISZ-nál képzett közös szövetkezeti alapok tavalyi alakulását és az 1988. január 1-jétől bevezetett egységes Közös Fejlesztési Alap kép­zésének és felhasználásának^ idei tervét. A beszámoló szetf’ rint tavaly az OKISZ a közös fejlesztési alapból kői csönd­ként, juttatásként és átmene­ti pénzhiányok fedezetére összesen mintegy 650 millió forintot fizetett ki. A szövet­kezetek tervei az idén 3,5 j milliárd forint értékű beru- j házás megvalósításával szá­molnak. Ez az összeg 12 szá­zalékkal haladja meg az elő­ző évit. Megtárgyalta az elnökség a szövetkezetek tavalyi bérgaz­dálkodását, és a bérgazdálko­dás idei feltételeit. 1987-ben az OKISZ a hagyományos szövetkezetek több mint 40 százalékát érintően tett ered­ményes lépéseket a kormány­zatnál a bérgazdálkodás fel­tételeinek kedvező módosítá­sára, illetve bérkorrekciókra, preferenciák elnyerésére, fő­ként a konvertibilis export nagyobb ösztönzése végett. Az elnökség megtárgyalta a szövetkezetek 1987. évi munkaversenyének eredmé­nyeit, és úgy határozott, hogy 42 szövetkezet és egy szövetkezeti vállalat kapjon Kiváló Szövetkezet címet, 39 elismerő oklevelet. Kevesebb műszak szabadnapokon Zavartalan volt a szénellátás Az első negyedévet 5,3 millió tonna szén kitermelé­sével zárták a hazai szénbá­nya-vállalatok dolgozói. Ez 450 000 tonnával több, mint amennyit eredetileg tervez­tek. A Kereskedelmi Minisz­tériummal 1 millió 250 ezer tonna tüzelőanyag átadására kötöttek szerződést, s ezzel szemben 1 millió 400 ezer tonnát szállítottak, így a la­kosság ellátása az év első hó­napjaiban zavartalan volt. A bányavállalatok közül a mecseki; a dorogi és a nóg­rádi azonban nem tudta tel­jesíteni első negyedévi ter­vét; a nógrádi bányákban már hosszú ideje nehéz geo­lógiai körülmények, a me­cseki és a dorogi medencé­ben pedig frontátszerelések és más átmeneti gondok akadályozták a folyamatos termelést. Kedvező változást jelent, hogy az első negyed­évben minimális, mindössze 200 000 tonna szenet kellett a bányászoknak szabadnapjai­kon felszínre szállítani. Ez az enyhe télnek is köszönhe­tő; kevesebb szén és brikett fogyott a TÜZÉP-telepeken. A Bányászati Egyesüléstől -kapott tájékoztatás szerint az Ipari Minisztérium az ener­giahatósággal közösen áprilisban felülvizsgálja a bányák termelésének műsza­ki feltételeit, a fogyasztói igények várható alakulását, s ennek függvényében állapít­ják meg a tennivalókat. A szénvásárlások további mér­séklésével számolnak. így az már biztos, hogy a II. és a III. negyedévben nem lesz szükség arra. hogy a szabad szombatokon termelő műsza­kokat szervezzenek. A gyümölcsösökben most a legsürgősebb tennivaló a tél végi lemosó permetezés. Az ünnepeket kővetően ezt a munkát megyeszerte végezték. A nyíregyházi Ságvári Ter­melőszövetkezetben a lemosó permetezést 80 hektár közös művelésű és 60 hektár ház­táji gyümölcsösben végezték el. Füst nélkül F elkészültek lelkileg? Szeretném remélni, hogy igen. Magam is dohányos lévén, megfogad­tam: április hetedikén se utcán, se nyilvános helyen nem gyújtok rá. Mitöbb: igyekszem magam arról is meggyőzni, hogy az otthoni levegőt se rontsam. Mert ez lenne a fontos. Meggyőz­ni magunkat arról, hogy egészségünkről, az életről, saját életünkről van szó. Aligha véletlen, hogy az Egiészségügyi Világszerve­zet ezt a napot mindenütt a dohányzás elleni nappá nyilvánította. Mint 'ahogy az sem a véletlen műve, hogy a rák ellen küzdő ma­gyar alapítvány erre építet­te monstre akcióját, hiszen tények sokasága bizonyítja: a dohányzás és a rák szoro­san összefüggő fogalmak. Hogy ez .ijesztés? Az. és na­gyon ideje, hogy komolyan vegyük. Kiváló az az ötlet, hogy azt a pénzt, amit ezen a na­pon megspórol a dohányos, vagy amit .máskor egy niap alatt cigarettára költ. most ajánlja fel a rák elleni harc céljaira. Én ehhez hozzá­tenném: a füstölő járművel rendelkező autós is adózhat a rák elleni harc oltárán, legalább 2—3 liter benzin, keverék, gázolaj árával. Mert így korrekt, fizessen, aki saját egészségét rontja, de az is, aki másokat veszé­lyeztet. És a dolog nem is bonyolult. Csak oda kell menni valamelyik piros postaládához és bedobni az adományt. Lehet papír, le­het fém. De adhatjuk bát­ran a felajánlott összeget azoknak is, .akik az utcán positazsákkal gyűjtenek. A lényeg egy: a jószándékot hitelesítsük a füstmentessé­gen kívül más áldozattal is. Készüljünk hált, holnap a nagy nap. Jó lenne, ha nyitánya volna sok hasonló napnak. Gondoljanak a sok légúti betegre. A rákban elhaltakra. A naponta ol­vasható gyász j elöntésekre. Már nem elég megdöbben­ni. Se sajnálkozni. Életünk­ről, egészségünkről van szó. Próbáljuk meg legalább egy napig bizonyítani: aka- raterös emberek vagyunk. Akik nemcsak .akarnak, de tudnak is élni. (bürget)

Next

/
Thumbnails
Contents