Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-05 / 80. szám
1988. április 5. Kelet-Magyarország 7 Takácsatkák a gyümölcsösökben A kétfoltos Háztáji — másként Juhászok vállalkozásban Ahány ház, annyi szokás. Ezért is a háztáji gazdálkodás ma a földművelésnek az egyik legszínesebb és legváltozatosabb ága. A korábbi gyakorlatból — mert szükséges — megmaradt még a háztáji föld haszonélvezetének három módja, a művelés, a természetbeni és pénzibeni megváltás, Viszont a háztáji termeltetés egyne nagyobb értéket képvisel. Ma már minden eredményre törekvő mezőgazdasági nagyüzem számít a tagok, az alkalmazottak, de még'a kívülállók szabad időben végzett tevékenységére. Erre azt mondják: háztáji, de az árutermelés különböző formája nem mindiig az. Nyírbátorban Bényei Mihály, az Új Barázda Termelőszövetkezet főag- ronómusa a háztáji növénytermesztéssel kapcsolatban például így nyilatkozik: — Idén az intenzív uborkatermesztés területe 6—7 hektár lesz. A Debreceni Konzervgyárral és megyei Zöldérttel kötöttünk termékértékesítésre szerződést. A termelőszövetkezet tagjai, az alkalmazottak viszont velünk szerződnék, és mi elvégezzük a termesztéssel és értékesítéssel kapcsolatos feladatokat. Nagy tétel még a dohány, 78 hektárra ültetünk palántát. A dohányiparral kötött szerződés szerint hevesi fajtából 1500, a nagy levelű kerti fajtából 200 mázsa száraz termésre számítunk. Az említett zöldség és dohány rengeteg kézi munkaerőt kíván, ás ha nem háztájiban, nem személyes érdekeltséggel termesztenék, napidíjas vagy órabéres formában nemigen lenne elegendő munkaerő. Ugyanez vonatkozik az állattartásra. Veress László főállattenyésztő mondja: az elmúlt évben 114 ma- -gyarLanka tehenet helyeztek /ki a háztájiba. Idén is tervezik 80—100 fejőstehén kihelyezését. — A kihelyezés lényege, hogy a tag három évre köt szerződést, megkapja a teheneket, a tartás költsége és a jövedelem az övé, ennek fejében kötelezettséget vállal, hogy minden terméket, tejet, borjút a tsz-en keresztül értékesít. A 'tehéntartó kap legelőt, bérelhet takarmánytermő területet. Az abrakot, szálastakarmányt önköltség plusz 15 százalékért vásárolhatja. A juhokat vállalkozóknak adtuk ki. A négyezer juh. 13 faUka, 18 juhászhoz kerül. A juhászokkal kötött szerződés érdekessége, hogy a bérleti díj progresszív« csökken, ha a bevétel nő. Aimeny- nytiiben az egy anyára jutó éves árbevétel 2500 forint, a bérleti díj 400 forint, 2000 forintos bevétel esetén 450 forint, 2000 forint alatt már ötszáz forint az éves bérleti díj anyánként. A tehenek kihelyezése, a juhok bérbe adása a tsz-nek sok szempontból előnyös, közülük kettő: a termelés nő, az állatgondozás javul, ugyanakkor egy csomó olyan épületet hasznosítanak, őrzik az anyagát és állagát a vállalkozók, amelyek különben tönkremennénak, elenyésznének. De mi a tehenészek, illetve juhászok véleménye. Terem-Nagyfenéken (tanyai település harminc-vailahány házzal) Gregor Mihály 16 kihelyezett tehén gondozását vállalta. Megvan velük a munkám, sok a gondom, de van egy nagy előnye is az ilyen jószágtartásnak. Itt helyben, száz méterre a lakásomtól dolgozom. A tsz-ben tehenész voltam, most is az vagyok, csak nem kell kilométereket utaznom hóban, fagyban, hajnalban és késő este. A tizenhat tehéntől naponta 230—250 liter tejet fejek. A havi tejleadás 5000 liter felett van. — Megéri? — Keresek annyit, sőt többet, mint amikor telepi dolgozó voltam. — Mégis mennyit? — Éves szinten annak a 100 ezer forintnak meg kell lenni. Másképpen nem érné meg. Sajnos, sok a kiadás, növekednek a költségek. Az elmúlt éjijei ellett az. egyik tehén, az állatorvossal egész éjjel ott voltunk — ezer forintomba került. A Gregor Mihályra bízott teheneken látható a gazda gondossága. Egy másik tanyán Molnár Ernő juhásszal beszélgettünk. Ök négyen társak: a Vegyemár testvérek és Molnár a sógor. Ezer juh, Ezt a nyájat egy éve még fizetésért legeltették. A birka most is a termelőszövetkezeté, de a juhász már mint vállalkozó végzi a dolgát. amit vállaltak. A fialikák és három juhász a területen voltak, így a társak helyett is Molnár Ernő mondott véleményt. — A juhokat háromnegyed éve vettük át. Érdekünk, hogy a szerződésben meghatározott anyánkén ti árbevételt elérjük, hiszen ettől függ a jövedelem. Mi úgy gondoljuk, hogy ha a havi 18 ezer forintunk személyenként nem lesz meg, akkor nem érdemes juhás zkodn.i. — Nem sok az a 18 ezer forint... — Nem bizony. Éjjel-nappal itt vagyunk. Másrészt rajtunk múlik, mennyi lesz a pénzünk az elszámolásnál. Mi igyekszünk. A két beszélgetés .is igazolja a bevezetőben írt megállapítást. A háztáji gazdálkodás mint gyűjtőfogalom sok mindent magában foglal. Helyesen, hiszen a ház körül, a közös munkától eltérő módon rengeteg a hasznosítható erő és energia. Alapvető ebben az érdekeltség. Találja meg ki-iki a számítását, a közös kassza gyarapítása járjon együtt az egyének jobb boldogulásával. * A nyírbátori tsz-ben a háztáji integrálásban most új utakat is keresnek. Húslibaneve- lő akciót Szerveznek. A tsz 23 ezer kislibát ad ki előnevelés után tová'bbfiartásra. Liba tartást bárki vállalhat. Tervezik a pecsen yebárán y-faiz la ló akciót is. Egyszóval: vannak bevált módszerek és jó ötletek, amely a háztáji ágazat rangját és értékét napról napra növelik. Seres Ernő Gregor Mihály tizenhat kihelyezett tehén gondozását vállalta a háztájiban. Naponta 230—250 liter tejet fej. Most egy bikaborjúval, szaporodott az állomány. és a galagonya Szilva és meggy Tél végi lemosó permetezése A szilvái ák védelmét rügypat- fcanás előtt alapozhatjuk meg. Módumk és lehetőségünk van arra is, hogy tavasszal 'rügypattanás előtt 2 százalékos Novendá- val olyan lemosó permetezést végezzünk, hogy egyúttal a fertőzött lombot is fertőtleníteni tudjuk. így <a- kórokozó spórái-' mák kiszóródása megakadályozható. Ha rügy pattanáskor réztartalmú növényvédő szer, például 1 százalékos Bordói por kipermetezésénél döntünk, úgy a vörös- f okosság mellett a klasszte- rospóriumos levéllyu-kacsodás és a moníliás vánkos penész leküzdését is biztos alapokra helyezzük. Virágzás előtt, a fehér bimbó s stádium végéig lehetőségünk van további rezes permetezésre, a 0,3 százalékos Miltox Special kiszórására. A szilvatáskásodás (vagy ahogy népiesen ezt a betegséget nevezik, a bábaszilva) élősködő gomibafonalaú a rügypiikkelyek között telelnek- át. A rügypattanás előtti Novendával végzett permetezés, majd fehérbámbós állapotban végrehajtott Miltox Speciálos kezelés nagy biztonsággal szorítja vissza ezt a veszedelmes kórokozót. A meggy egyik legveszedelmesebb kórokozója a moníliás vánkospenész. E gomba a gyümölcs- múmiákban, a fertőzött növényi részekben, rügyekben tenyészik. Elsőrendű feladatunk ezért a tavaszi fatisztogatások során a fán lévő gyümölcsmúmiák leszedése, a lehullott fertőzött maradványok összegyűjtése, megsemmisítése, illetve elégetése. A dinltro-orto-krezol tartalmú készítmények jó hatásúak nemcsak a meggymonília ellen, hanem a kaliforniai pajzstetüt, a sodirómolyokat és a téli araszolókat is jól irtják. Ajánlott rügypattanás előtt l százalékos Novendével permetezni. Az elmúlt két év aszályos nyara kedvezett a takácsatkáknak. E kártevők nagymértékű felszaporodásához az időjárási tényezőkön kívül a piretroid hatóanyagú készítmények (Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Cymbush 10 EC stb.) gyakori alkalmazása is hozzájárul. Ezek nemcsak a káros, de a hasznos rovarokat (katicabogarak, fá- tyolkák, fürkészdarazsak) is elpusztítják. Amennyiben egy évben 2—3 alkalomnál többször permeteznek a készítményekkel, a vértetű és a takácsatkák káros mértékben felszaporodnak. Az utóbbi években az almásokban a piros gyümölcs- fa-takácsatka mellett egyre gyakoribbá vált • a kétfoltos takácsatka és a galagonya- takácsatka. A galagonya-ta- kácsatka nagyobb fokú fel- szaporodására 1986-ban figyeltünk fel. Életmódja eltérő az utóbbi 30 évben károsító piros gyümölcsfa-takács- atkáétól. Míg a piros gyü- mölcsfa-takácsatka tojás alakban telel a fakérgeken, addig a galagonya-takácsatka kifejlett állapotban, a fák kérge alatt. (Jelenlétükről a fák déli oldalán levő kéregrészek lehúzása után győződhetünk meg.) Amennyiben ez a faj tömegesen van jelen a gyümölcsösben, már korán nagy kárt okozhat. Az atkák kora tavaszi kártétele nyomán az apró levelek sárgulnak, bar- nulnak. Olyan a kárkép, mintha növényvédő szer perzselte volna meg a leveleket. A korai károsítás a kötődést csökkenti. A későbbi időszakban, amíg a piros gyümölcsfa-takácsatka szívogatásától a levelek „rókavörös” színezetet kapnak, a galagonya-takácsatka kártételétől a levelek sárgulnak. Ahol a galagonya-takácsatka jelen van, a télvégi lemosó permetezést követően általában közvetlenül virágzás előtt célszerű elvégezni a permetezést a Neoron 500 EC készítménnyel. A kártevő tömeges előjövetelét a növény- védelmi és agrokémiai állomás előre jelzi. A védekezést a jelzést követően mihamarabb tanácsos elvégezni. A galagonya-takácsatka lárvái és kifejlett egyedei a levelek fonáki részén szövedékben élnek, ezért védettebbek a növényvédő szerektől, mint egyéb fajok. Ahhoz, hogy megfelelő eredményt érjünk el ellenük, tökéletes permetléfedettségre (jó porlasztásra) van szükség. A házikertekben alkalmazható atkaölő szerek közül nyáron is jó eredménnyel használható a Neoron 500 EC. Molnár Józsefné dr. növényvédelmi és agrokémiai állomás, Nyíregyháza Eredményes évet zárt a Fehérgyarmat és Vidéke Afész nyiitte- nyésztő szakcsoportja. A szövetkezet a tagok igényét alapján 900 darab tenyésznyulat helyezett ki kedvezményesen, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fehérgyarmati nvulaszok 59 tonna nyúlhúst értékesítettek. Armós Lajos portája szélében is ott varrnak a nyúi- ólaik. A szakcsoport segítségével lucernaíöldhöz jutott, nyúlitápot a gazda az áfész terményboltjában vásárol. Az anyanyuliak évi öthat fíalása után 200—250 nyúl at nevelnek fel és adnak le. A nyúl- tartás kifizetődő, évi 35—40 ezer forint a bruttó bevétel. Felvételünkön a régi'istálló a myulak tanyája: Armós Timea kedvenc nyitjáival. Időszerű Termőalapképzés ribiszkénél A ribiszke- és köszmétebokrok 5—7 évnél idősebb ágai már kevesebb és apróbb gyümölcsöt teremnek. Vágjuk ki tőből ezeket, mert így új hajtások, új termöalapok képzésére késztetjük a növényeket. A törzses köszméte idős ágait ugyanígy ifjftsuk meg. Az erősen földközelben lévő gallyat és vesszőt kurtítsuk vissza, így elkerülhetjük, hogy a majdani termés a földre ér. A málnást tisztítsuk meg a már letermett (és elszáradt, elpusztult) kétéves részektől, mert ezek csak akadályozzák a munkát, és betegséget okozó fertőzések forrásai. A téli alma növényvédelme Hozzászólás A Kelet-Magyarország 1988. március 22-i számában a fenti címmel házikertek részére permetezési „menetrend” jelent meg, mely néhány ajánlásban módosítást igényel. Tudjuk, hogy a lap rendkívül nagy segítséget jelent a megye kistermelőinek folyamatos tájékoztatásában, hiszen gyakori eset, hogy az olvasó a növény- védelmi ajánlással a kezében — vagy erre hivatkozva — jelenik meg a növényvédő szert árusító boltban, és keresi a javasolt növényvédő szereket. Ennek a tájékoztatási formának nagy előnye, hogy a közölt információhoz bárki gyorsan hozzájuthat, de ez az előny egyúttal nagy felelősséget is jelent a szerzők számára. Különösen fennáll ez a helyzet akkor, amikor egy cikk nagy valószínűséggel olyan folyamatot indít el, amelyek — természetesen a maximális segítő szándék mellett, vagy ellenére*— nem kívánatos következményekkel is járhatnak. A fenti cikkben javasolt permetezési program kapcsán éppen ezekre szeretnénk felhívni a figyelmet. A cikkben több olyan készítmény szerepel, amelyek házikerti felhasználásra jelenleg nem engedélyezett. Ilyen pl.: Frigocur fagykárcsökkentő, az Apolló atkaölő, az Efuzin 500 FW, Rubig/m Plus (a cikkben tévesen: Rubigan -f) és a Topas MZ gombaölő szerek. A kistermelők körében gyakran vitát vált ki, hogy egyes növényvédő szerek miért nem, használhatók a házkertekben. A# növényvédő szerek vizsgálatának, engedélyezésének és forgalmazásának van egy kialakult gyakorlata, melyek jogszabályokban rögzítettek. Az egyes készítményeket több éven keresztül vizsgálják a károsító elleni hatás, a környezetre (talaj, víz, levegő), hasznos élő szervezetekre (kártevőket pusztító élőlények). melegvérű állatokra (vad és háziállatok), halakra, méhekre és nem utolsó sorban áz emberre kifejtett hatás szempontjából. A szerek engedélyezésének is van egy sorrendje: először kísérleti célra engedélyezik, majd üzemi felhasználásra, de csak korlátozott # mennyiségben és csak több év pozitív tapasztalata alapján kerülhet széles körű felhasználásra. A házikerti engedélyezésnek még szigorúbbak a feltételei. Ebben az esetben azt is kell mérlegelni, hogy a kistermelők nem rendelkeznek olyan technikai felszereléssel és szakmai ismeretekkel, mint a nagyüzem, így egyes készítmények felhasználásának szaksze.- rűsége nem biztosítható. Továbbá a házikertekben környezetvédelmi, munkavédelmi előírások betartásának sincsenek meg úgy a feltételei, mint a nagyüzemekben. Ezek után nézzük meg, hogy a cikkben ajánlott készítmények* esetében milyen káros hatásokkal lehet számolni, amelyek miatt a házikerti felhasználás nem engedélyezett. A Frigocur fagykárcsökkentőt rendkívül pontosan kell adagolni, és nagyon fontos a permetezés időpontjának helyes megválasztása is. Ha ugyanis bármelyik feltétel nincs biztosítva, igen súlyos termésveszteséggel (gyümölcshullással), vagy hatástalansággal kell számolni. Az Apolló atkaölő szer helyes alkalmazása a különböző atkafajok ismeretét, fejlődésük figyelemmel kísérését követeli meg, emellett 60 napos az élelmezési várakozási ideje. Az Efuzin 500 FW és a Rubigan Plus (ez utóbbi is tartalmaz Efuzint, illetve dodin hatóanyagot) — ellentétben a legtöbb gombaölőszerrel — gyenge méreg jelzésűek, méhekre veszélyesek, és olyan szigorú munkavédelmi előírás betartása kötelező (pl. sav elleni védőszemüveg)* amelyek általános házikerti fel- használás esetén nem biztosíthatók. A Topas MZ gombaölőszer 1987-ben kapott korlátozott engedélyt, mely csak a nagyüzemi felhasználásra jogosít. Remélhetőleg semmi akadálya sem lesz. hogy ez a készítmény a közeljövőben a házikertekben is alkalmazható legyen. A fentiek alapján tehát elsősorban a termelő érdeke, hogy ne alkalmazzon olyan növényvédő szereket, melyek házikerti felhasználásra nem engedélyezettek. Ezen túl- ze.t védelme a növényvédő sze- zet védelme a növényvédő sze rek forgalmazásának és felhasználásának rendszeres ellenőrzését rs szükségessé teszi. Ezt a munkát az állomás szakemberei folyamatosan végzik. Dr. Mónus István Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás
