Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-29 / 101. szám
1988. április 29. S Kefct-ttagyaromág Gyorsabb, egyszerűbb lesz az ügyintézés Számítógépek a nagypostán Valamit valamiért. Előreláthatólag két hónapon át szokatlan kényelmetlenségekre, zsúfoltságra, hosz- szabb sorállásra kell számítania annak, aki a nyíregyházi nagypostán intézi ügyeit. E hét végén bezárják a felvételi termet, amelyet majd csak a felújítás, átalakítás után használhatunk ismét. Igaz, akkor a jelenleginél gyorsabban végezhetünk majd a levél-, távirat-, pénzfeladással, s más ügyes-bajos dolgunkkal. távlati tervekben viszont az is szerepel, hogy a többi hivatalt is rákötik a számító- gépes rendszerre, s így mindegy lesz, melyikben váltottuk a takar ékkönyvet, mindegyikben vehetünk ki róla, illetve fizethetünk be rá. A kivitelezők ígérete szerint július 4-én nyit ki ismét az 1-es posta felvételi terme. Addig ideiglenesen máshol intézhetjük ügyeinket. A leveleket a bejárattól balra (a mostani ügyintézői szobákban) adhatjuk fel, s itt végzik a csomag- felvételt és a hivatali kézbesítést is. A pénz be- és kifizetésének és a takarékszolgálatnak helye a kézbesítőterem lesz — ezt a Bercsényi utca felől, a gépkocsibejárón keresztül közelíthetjük meg. Szintén az udvar felől érhető el a főpénztár az átalakítás ideje alatt. Kevesebb lesz a nyilvános telefonfülkék száma, csak a bejárat előtti kettőt, illetve (nyitvatartás alatt) még egyet használhatunk. Távolsági beszélgetéseket pedig a levélfelvétel helyszínén rendelhetünk meg. Saját érdekünkben is érdemes teljesíteni a posta kérését, hogy amíg tart az átalakítás, addig — lehetőség szerint — a többi hivatalt keressük fel. Annál is inkább, mivel nem csak a zsúfoltság nehezíti majd dolgunkat, hanem az is, hogy a postásoknak nyitásra meg kell tanulniuk a számítógépek kezelését, s ezért május kilencedikétől, felváltva utaznak rövid tanfolyamra Szombathelyre. Még egy hasznos tanács: mielőtt különböző postai telefonszámokat tárcsáznánk, célszerű felhívni a tudakozót, mert a felvételi terem újbóli megnyitásáig egyes számok megváltoznak, (pd) Az 1-es számú körzeti postahivatal vezetőhelyettese, Szabó Pál tájékoztatta lapunkat a változásokról. Néhány megyeszékhelyen már bevezették a legnagyobb hivatalokban a számítógépes felvételi rendszert. A Debreceni Posta- igazgatóság területén (Hajdú, Szabolcs és Szolnok megye tartozik ide) elsőként Nyíregyháza kapta meg a lehetőséget az átalakításra. A Magyar Posta nyolc, francia gyártmányú, speciális számítógépet szereltet fel a nagypostán, s a munkákkal egyidejűleg új bútorzatot is kap a felvételi terem és műmárványt, illetve a gépek alatt különleges, antisztatikus burkolatot helyeznek el. Nagy előnye lesz az átalakításnak, hogy utána mindegyik ablaknál, mindent el tudunk végezni. Egyszer kell sorbaállni ahhoz, hogy például feladjunk egy táviratot, befizessük a számlát, kivegyünk a takarékbetétkönyvből. Annyi pontosítást igényel az előző mondat, hogy az utóbbira még várnunk kell. A takarékbetétkönyvek kartonjainak feldolgozása ugyanis jóval hosszabb időt igényel — a Ravasz Péter A találékony, eszes parasztfiúról — Ravasz Péterről — szóló példázatok nem kevésbé népszerűek, mint a nevezetes gabrovói fortélyok. Még egy Ravasz Péter elnevezésű díj is létezik. Ezzel a világ legjobb szatíraíróit szokták kitüntetni. E példázatok egyikét Je- lena Andrejeva átigazítá- sában ajánljuk szíves figyelmükbe. LŐDD ÁT A SAPKÁMAT Nem sokkal azelőtt, hogy Bulgária felszabadult a török elnyomás alól, Ravasz Pétert a szomszéd faluba külcték egy zacskó pénzzel, amit a nép adott össze az idegen hódítók elleni harcra. Péter övébe dugta a zacskót és útnak indult. Az út egy nagy bükkerdőn vezetett keresztül. A sűrűségből hirtelen egy rabló ugrott ki, kezében egy hatalmas pisztollyal. — Állj! Fel a kezekkel! Hová mégy? — Megyek a dolgomra — felelte nyugodtan Péter. — Miféle dolgodra? — Megkérni egy leányt a gazdámnak. — Nocsak! Oszt az öved mögött mi van? — nyúlt oda és húzta ki a zacskót. — Tyű, mi pénz — dúsgazdag lettem! — Ha már elvetted a pénzt, légy boldog vele, — mondta Ravasz Péter. — De légy szíves, lődd át a sapkámat, hadd higgyék, hogy egy hajszálon múlt az életem. Hisz igazolnom kell magam a gazdám előtt. — Rendben van. állt rá a rabló. Ravasz Péter felakasztotta a sapkáját egy ágra, a rabló pedig kétszer belelőtt. Erre Péter levette a ködmönét, felakasztotta egy másik ágra és megkérte a rablót, lőjön bele abba is \ egy párszor. A rabló a ködmön-1 be is belelőtt. | — A summa tekintélyes, megér- i demli, hogy a nad- | rágomba is beleeresztesz egy párat, — mondta nevetve Péter. — őrömmel tenném, cimbora, de nincs több töltényem — kezdett , mentegetőzni a I rabló. — Ni-incs?! — i förmedt rá Pé-1 ter a rablóra és lekent neki egy I hatalmas pofont, a' zacskót pedig elvette tőle. Mire | a rabló magához' tért, Péter már el is tűnt a sűrű-i ségben. ) (Antal Miklós i fordítása) Érkezzék az idegen bármilyen irányból, szebbnél szebb családi házakat, korszerű gyárakat, hófehér falú, piros cserepes lakótelepet láthat, Nyírbátor városiasodó, esetenként már kifejezetten városias arcát. Kétszer született a város — mondták rá korábban, s nem véletlenül. Ma épp másfél évtizede annak, hogy korábban elvesztett városi rangot 1973. április 29-én másodszor is elnyerte. Megérdemelte. Ahogyan a közelmúltban megjelent Okos hűséggel című kiadvány bevezetőjében olvasható: „Volt gazdái és urai révén országközpont, s volt, hogy a városi jogot, rangot is megvonták tőle. A megmaradás törvényei azonban erősek. Hűséggel, akarattal, munkával és szeretettel város lett újra, jogait tekintve is, nemcsak karakterében." E szavak összefognak múltat és jelent. A Báthoryak ősi fészke hosszú évek óta igyekszik méltó lenni a nagy elődökhöz. A városba vezető utak, egyetlen pontban, a körforgalomba futnak össze. A tér lombos fái, színes virágai lassan a nevezetességek sorához kapcsolódnak. Hogy miért? A bátoriak a legfrissebb rendezési tervvel szembeszállva nem engedték megváltoztatni a körforgalom hagyományos rendjét. A református műemléktemplom az egyik legrégibb és legnevezetesebb műemlék. Hatalmas épülete méltóságot sugároz. Nyaranta sok száz ember hallgatja falai között a zenei napok rendezvénysorozatában fellépő hírességeket, akik nemcsak a zene szerete- tét és gyönyörűségét hirdetik, hanem azt is, lehet a múlt alapjaira méltó jelent építeni. A templom körül A nevezetességek egyike a fából készült harangláb, mellette Liszt Ferenc portréja. Tetszetős családi házak sora a város egyik új lakónegyedében. gyarapodó szoborpark is a ma művészetét hirdeti. Kiss István, Kirchmayer Károly szobrai a zenének és Nyírbátornak állítanak emlékeket. A zenei napok közönségének java része évek óta visz- szajáró vendég, akik nemcsak a zenéhez, Nyírbátorhoz is kötődnek ma már. Ma sem illik feledni azokat, akik annak idején elkezdték, s fáradságos munkával idáig emelték a zenei események rangját. Azóta még a nemzetközi vónos zenei tábor is megnyitotta kapuit a városban. A nyaranta érkező fiatalok — köztük szép számmal külföldiek — a művészek kicsit a jövőt reprezen táljaik. Mindezek mellett is tény, hogy a városban ma sincs megfelelő háza a művelődésnek. Nincs egy hely, ahol a fiatalok összejöhetnének, ahol oegfelelő szórakozást találhatnának. Pedig számuk egyre növekszik. A gimnázium és a cipőipari szak- középiskola, a szakmunkás- képző intézet, az általános iskolák fiataljai mind többen vannak. Megtartásuk nem könnyű. Közülük sokan szakmát szerezve odébbáll- nak, pedig a városiasodás továbbra sem képzelhető el kiművelt emberfők nélkül. Az idegenforgalom az utóbbi években, a városiasodással párhuzamosan nőtt jelentősen. Nyírbátorban is mind gyakrabban megfordul az idegen. Néznivalót bőven találhatnak. A Báthory István Múzeum ősfalai között található állandó kiállítás méltó emléket állít az elődöknek. A múzeum tárolóiban a Báthory-család személyes tárgyai mellett a népi mesterségek emlékeit, tárgyait is láthatják az érdeklődők. Az itt élőket persze nem a műemlékek, a történelmi múlt foglalkoztatja a legjobban. Ok munkalehetőséget, megfelelő lakásokat, gyermekeiknek korszerű iskolát, óvodát szeretnének elsősorban. Amíg korábban főképp a mezőgazdaság adott kenyeret az itt élőknek, ma már egyre több gyár, üzem is várja a munkáskezeket. Közülük legrégebben a növényolajgyár, — ahogyan itt mindenki nevezi, — Báni — létesült. Ebben a gyárban legmagasabb a törzsgárda- tagok száma. Itt családok, családtagok adják egymásnak a munkát, itt egyáltalán nem ritka, hogy a nyugdíjba vonuló apa helyett legtöbbször a fia, lánya áll a munkapad mellé. Az Auróra Cipőgyár a nők számára teremt munkalehetőséget, az utóbbi időben a legkényesebb piacokat is kielégítő termékek kerülnek le szalagjairól, bár temérdek a gondja is. A fúrógépgyár a modern technikát képviseli. A bicikli- és motorkerékpáralkatrészektől a számítógép- .pel vezérelt gépek készítéséig hosszú volt az út. A szövetkezetek között a ruA tűzzománcstúdió gazdag tárlatának egy részlete. haipari termékei viszik legmesszebbre Nyírbátor hírnevét. Az elért eredmények mellett persze jócskán maradtak gondok is. Az utóbbi időben lelassult a fejlődés. A városban ma is nehéz helyzetet teremt az utak állapota, jócskán okoz problémát a szolgáltatás, az ellátás színvonala, s bizony elkelne a jelenleginél jóval több bérlakás. Szerencsére eközben alaposan megnőtt a családi házat építők száma. Tervek? Ha jóval több lakás nem is, de új szolgáltató részlegek mégis lesznek a városban, épül egy ABC, s ha az elképzelések sikerülnek, Nyírbátor évtizedes álma is megvalósulhat. Az, idegenforgalom fejlesztésére fordított sok-sok energia mindaddig nem térülhet visz- sza teljesen, amíg nincs a városban egy szálloda. A Pelikán szállodalánc most hajlandóságot mutat, a megvalósuláshoz azonban ez még kevés. A szálloda persze a jövő, a gázvezeték azonban a jelen. Éppúgy, mint a crossbar telefon, amely közelebb hozta Nyírbátorhoz az országot. Még a nyáron átadják az új tornacsarnokot, amely akár nemzetközi versenyeknek is méltó helyet ad majd. Tizenöt év alatt Nyírbátor bebizonyította: méltó a. másodszor visszakapott városi ranghoz. A Báthory István Múzeumban a múlt emlékeit tekinthetik meg a látogatók. Kovács Éva Nyírbátori változások A kétezer született város
