Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-26 / 98. szám

1988. április 26. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA I KÖZGAZDASÁG Tízéves a Rubigán Bécsi beszélgetés a menedzserrel Szabolcs-staafcmáni növény­védő szakembereik (népes csoportja járt a köaetawilt- ban Bécsiben az ELi LiiLli Elianco cég meghívására. A saalkanaii úton azotk vettek részt, aklilk legeredménye­sebben használják a gyár Rubigán elnevezésű szerét almásiaiikiban. Fölkeresték az osztrák főváros melletti Küostemeutouirgban lélvő Kertészeti Főiskolát, ahol hasznos tapasztalatokat sze­reztek az ottani munkáról. Legtöbben mégis a Ruibigán- nal kapcsolatos infommációk- na voltak kíváncsiak, így lapunk nevében is ezekről kérdeztük Heinrich R. Schef- fert, az Eli Dilli menedzse­rét. — A Rubigán 12 EC im­már 10 éve van a magyar piacon, mekkora a térhódítá­sa az ország északkeleti szeg­letében? — A ieghálásabb vevőink találhatók abban a megyé­ben. Elmondhatom, hogy a nagyüzemi gazdaságok több mint kilencven százaléka al­kalmazza a szert. A siker titka abban rejlik — leg­alábbis véleményünk szerint —, hogy egyiike volt a Ru­bigán a hatásukat felszívód­va, tehát a növényen be­lülről kifejtő gombaölőkniek. Az ország más részein is elő­szeretetted alkalmazzák, ba­rackosokban és szőlőben, valamint más kultúrákban. Szaibolcs-Szatmárban forgal­munk forintban eléri a ki­lencven milliót és ez azt je­lenti, hogy elsők vagyunk. — Megjelenésük óta verse­nyeztetik egymással a gazda­ságokat a Rubigán felhasz­nálásában. Miért? — Azért tesszük, hogy a szakemberek kicseréljék egy­más között azokat a tapasz­talatokat, amelyeket a per­metezések során szereznek. Haszna az is továbbá, hogy mind igényeselbbé és ponto­sabbá váljanak a kezelések. Maga a növényvédőszer - gyártó .is sokat profitál, mert minden kutatási eredményt beépít az előállító és kutatá­si programjába. — Soroljon fel ezek közül néhányat. — Bebizonyosodott, hogy előszeretettel 'keverik a Ru- btgánt olyan más szerekkel a jobb fedés és a biztosabb hatás kedvéért, amelyek nem felszívódva, hanem a puszta érintkezés által fej­tik ki hatásukat. Ml ezt szakszóval tankmixnek hív­juk, arra utalva, hogy a per­metező tartályban készül el a keverék. Ennek felváltásá­ra hoztuk ki néhány éve a Rubigán Piust, amely előre csomagolva tartalmazza az Efusin és a Rubigán 12 EC hatóanyagát gyárilag kever­ve. Nem akarjuk alábecsülni a kertben kevergetők lelkiis­meretességét és pontosságát, mégis azt mondjuk: ne a fák alatt készüljön a keverék. Megéri, még akikar is, ha né­mileg drágább a gyári pon­tosság. — A kertészek más sze­rekkel is kombinálják a Ru- bigánt. — Erre irányul a követke­ző szerünk is, amelynek Ru­bigán Extra lesz a neve. Jö­vőre már nagykereskedelmi módon ás forgalomba hozzuk, az idén még csak a Szatmár­iéért és a Nyírkert taggazda- ságainak némelyikében vizs­gázik kísérleti körülmények között. Mindenképpen az előre csomagolt keverékeké a jövő, ennek ellenére nem hagyunk fel az alapszer, a Ruibigán 12 EC további gyár­tásával és fejlesztésével sem. Ezzel érhető el ugyanis az a flexibilitás, amelyre egy üze­mi szakembernek szüksége van, hogy 'kombinálhassa a rendelkezésére álló kontakt szerekkel. Bizonyította ezt annák a tíz évnek a tapasz­talata, amely óta jelen va­gyunk a magyar piacon, és amelynek alkalmából külön­ben ősszel Budapesten nem-% zetközi tudományos tanács­kozást szervezünk. Esik Sándor Computerworld— Számítástechnika Megméretés A Computerworld—Szá­mítástechnika legfrissebb (április 24-i) száma az átla­gosnál több magyar vonatko­zású cikket tartalmaz. Kez­dődik az újság azoknak az április 4-én állami díjban részesülteknek a felsorolásá­val, akik a számítástechnika terén érték el ezt a rangos elismerést. Szaklaptól igazán nem megszokott fürgeségnek számít, hogy a felsorolás mellett mindjárt ott vannak a tudósítások is: megtudhat­juk, hogy milyen a Paksi Atomerőmű III—IV. blokk­jának számítógéprendszere; milyen következetes műszaki fejlesztésnek köszönhető, hogy az MMG AM a hazai vállalati jövedelmezőségi rangsor élén áll; hol tart ma a PROLOG-fejlesztés? Nyi­latkozik a Tungsram vezér- igazgatója és műszaki igaz­gatója a vállalat számítás- technikai eredményeiről, s egy kerekasztal-beszélgetés keretében megszólal még a hazai helyzetről a Videoton, a SZÁMALK, az EMO, a Műszertechnika és az OMFB képviselője is. De szerepel a lapban a könyvtárhelyzet és az egészségügy is, és a „kis magyar bürográfiáról” is ol­vashatunk egy cikket. Be­számol a szaklap a közel­múltban megrendezett hazai mikrogépes kiállításról, és hazai nézőpontból vizsgálja a tudósító a lipcsei vásár kí­nálatát is. S még mindig nincs'vége: cikksorozat kez­dődik a dél-somogyi Mező- gazdasági Kombinát számí­tógépesítésének folyamatáról, s egy elemző írás helyezi mérlegre tőkés szoftverex­portunkat. Hogyan kerül a szövetke­zeti tagság megtakarított fo­rintja a vállalatok elszámolá­si betétszámlájára? — erre a kérdésre, valamint a vál­lalkozáscentrikus üzleti szemlélet alapvető okaira kerestünk választ a mér­legbeszámolókból és hely­színi vizsgálatok anyagai­ból készült elemzésben. A megyénkben működő 19 takarékszövetkezetet sem hagyta érintetlenül a meg­változott közgazdasági kör­nyezet, azaz a Magyarorszá­gon is létrejött kétszintű bankrendszer. A leadott mérlegbeszámo­lók bizonyítják, hogy haszon­nal forgatják a szövetkeze­ti tagság megtakarított fo­rintjait az üzleti alapon működő kisbankok — a ta­karékszövetkezetek. A köz­gazdasági szakszótár kife­jezései — lízing, váltóleszá­mítolás — törtek utat a köz­ségi kirendeltségek megszo­kott csendjében. Az új fo­galmakhoz azonban kézzel fogható kimutatható ered­ményesség is csatlakozott. 1987-ben az állóeszköz a bér­beadások bevétele elérte a 83 millió forintot. Az át­lagos lízingszorzó a megyé­ben elég magas színvonalon stabilizálódott, a lízinget igénybevevők 1,5—1,6 szo­rosát fizették az eredeti ér­téknek. Gépek bérletben Az egyik építőipari vál­lalatnak a számára lízingelt 3 Skoda billenős tehergép­kocsi 2,6 millió költségfo­rintjába került. Ugyanez ér­dekeltségi alapból beszerez­ve 1,7 millió forint kiadást jelentett volna. A bérletek általában 40 hónapra vonat­koznak, s lejártakor auto­matikusan a tulajdonosi funkciók . is. gazdát cseréh nek. Toko'ókszövetkezetek a megyében j Haszonnal forgatják a pénzt Az előző évben a megye takarékszövetkezetei 19 mil­lió forint érdekeltségi alap átadásával 3,5 millió forint értékű kötvény vásárlásá­val és 38,5 millió forint vál­tó-leszámítolással több mint 60 millió forintot invesztál­tak a gazdálkodó szerveze­tekben. 1988 első negyedévé­ben további több tiz millió forint nagyságrendű váltó elfogadásával újabb válla­latokat, szövetkezeteket se­gítettek ki a nehéz pénz­ügyi helyzetükből. Ilyen nagyságrendű pénzmennyi­ség vitathatatlanul fontos szerepet játszik a megye gaz­dálkodó szerveinél jelentke­ző pénzügyi gondok csök­kentésében. Egyértelmű, hogy a 15—18 százalékos diszkont nem kis hasznot hoz a pénzintézeteknek sem. Pénzzel pénzt csinálni Különösen igaz ez napja­inkban, amikor az inflációs hatás csökkentésére az I. negyedévben a gazdaságból kivont 10 milliárd forint nagy mértékben szűkíti a banki hitelnyújtás lehetőségét. Meg­növekedett a pénz iránti ke­reslet, felértékelődött a pénz­piac, jelentősen megemelked­tek a kamatlábak, ami ese­ttenként meghaladja a 20 százalékot. Igen fontos és időszerű követelmény, hogy a forga­lomba kerülő pénz alapve­tően az áruforgalom szükség­letét elégítse ki, vagyis a pénzmennyiség növekedése mögött piacképes többletter­mék álljon. Ha ennek a kö­vetelménynek a forgalomba kerülő pénz nem tesz ele­get, akkor az inflációt fokoz­za. Ami nemhogy könnyíti, de közvetve nehezíti a me­gye lakosságának megélhe­tését. Figyelemfelkeltő az igen magas, 18 százalékot meg­haladó kamat. A kérdés csu­pán az, létezik-e olyan te­vékenység, amely túlszár­nyalja eredményességben a pénzintézetek jövedelmező­ségét, vagy ezek a kamatter­hek áthárításra kerülnek esetleg az árakban. Fényűző licitálás A pénzpiac megélén­kült, azonban a keres­let magasan túlszár­nyalja a kínálatot. ezáltal magas jövedelmek képződ­nek a tökével rendelkező pénzintézeteknél. A takarék- szövetkezeteknél képződő magas jövedelmek célszerű felhasználása viszont több esetben megkérdőjelezhető. Egymás túlilicitálása jellem­ző pl.: az irodaházak építé­se, berendezése terén. Erő­sítette ezt a magatartást a szabályozás múltbéli vo­nása, ami felhalmozási adó- mentességet biztosított a ta­karékszövetkezetek. A 19 takarékszövetkezet 1987. évi össznyeresége 96 millió forint volt, ami 60 százalékos fejlődést jelent az előző évhez képest, Az 1988. évi indulás kezdeti ta­pasztalatai sem utalnak olyan jelekre, miszerint visszaesés várható a vállal­kozási kedvben, s az ehhez szorosan kapcsolódó jöve­delmezőségben. Számolni kell viszont azzal, hogy a ka­matbruttósítás terhe ez év­ben a pénzintézeteket ter­heli. Ameddig a szövetke­zeti tagság megtakarított fo­rintjaival a megye vállala­tainak, szövetkezeteinek gazdálkodási nehézségein, gondjain, a jogszabályok be­tartásával segít, a takarék- szövetkezet nem okozhat gondot az adóhivatalnak. Morgós János főrevizor Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága „ÖszvérhM“ a Dunán Az M—0 autópálya Hárosnál készülő hídja az első új helyen létesülő végleges dunai híd lesz a felszabadu­lás óta. Építésére nemzetközi tervpályázatot írtak ki, amelyet a Hídépítő Vállalat nyert meg. A siker forrása, hogy az Ct- és Vasút Tervező Vállalat irodaigazgatója, dr. Sigrai Tibor olyan terveket készített, amelynek alán­ján a létesítmény gyorsabban és olcsóbban készíthető el, mint ahogyan a különböző világcégek ígértek. A 750 méter hosszú, 22 méter széles híd feszített vasbeton pá­lyalemezzel együtt dolgozó acélszekrényes, úgynevezett öszvérszerkezetű lesz. A Soroksárnál készülő másik fe­szített vasbeton rendszerű, 500 méter hosszú hidat az UVATERV másik mérnöke, Varga József tervezte. A híd szabadon betonozott technológiával épül. A képen: Varga József és dr. Sigrai Tibor. (MTI-fotó — Baric Imre) A kistermelés szervezése Nyírmadán Alma a kertben A Nyírségben sok növény- kultúra közül kiemelkedő he­lyet foglal el a téli alma ter­mesztése a nagyüzemben és a kistermelésben egyaránt. A termelést itt az apáról fiúra szálló szakismeretekre, a korszerű tudományos, techni­kai haladás eredményeire, s a nagyüzemi technológiai fo­lyamatok ötvözetére épül. Ezt adaptálják a kistermelők is. A kistermelésnél — így dol­gozóink ilyen jellegű tevé­kenységénél is — érvényesül az az általános tendencia, hogy a termelés folyamatába beépülnek az új elemek. A Nyírmadai Állami Gaz­daságban a termelésben meg­határozó a téli alma. A dol­gozók a hatvanas-hetvenes években felismerték az ága­zat jelentőségét és házikert­jüket is almafával ültették be. A nyolcvanas évek elején a jogszabályi keretek nyúj­totta lehetőség alapján dol­gozóink illetményföldjének egy részét is télialma-terüle- tünkből adtuk ki. A házikerti és illetményal­ma együttesen már évente mintegy 2000 tonna árut ad. E tétel integrált termelése és értékesítése már a gazdaság MŰSZEREK A PHOBOS-EKPEDÍCIÖHOZ. Leningrad: Leo- nyid Hloponyin, a helyi optikai és finommechanikai kuta­tóintézet tudományos munkatársa beállít egy műszert, ame­lyet a Mars bolygó és két holdja kutatására induló Phobos- expedíció űrszondájába fognak beépíteni. (MTI Külföldi Képszerkesztőség TASZSZ) vezetőinek is jelentős felada­tot ad. A nagyüzem elvégzi igény szerint a házikerti és teljes egészében az illetményalma- terület növényvédelmi és gé­pi talajmunkáit, biztosítja a termékértékesítéshez szük­séges göngyölegeket és térí­tés ellenében az árut az át­vevőhelyre fuvarozza, s ott értékesíti, elszámol a kister­melőkkel és a részükre járó pénzt kifizeti a szerződésben rögzített feltételek szerint. A kistermelők feladatai: az ültetvénykultúrák kézi mun­káinak folyamatos és szak­szerű elvégzése, a termés le­szedése, válogatása, csomago­lása az exportátvevő igényei szerint. A termeléshez nyúj­tott szolgáltatások értékét a gazdaság szerződésben rögzí­tettek szerint téríti. A gazdaság az exportérté­kesítésre nem alkalmas ipari almát is felvásárolja, ezt sa­ját léüzemében dolgozza fel. A dolgozóitól és a község la­kosságától évente 1800—2000 tonna ipari almát vásárol. A háztáji és kistermelés évente a terméstől, s a fel- vásárlási áraktól függően 2— 2,5 millió forint teljes ágaza­ti eredményt hoz a gazdaság­nak. A téli alma termelésén túl­menően kisebb mértékben a tejtermelést és a marhahizla­lást is integrálja a gazdasá­gunk. A termeltetés és a be­lőle származó gazdasági ered­mény ezekben az ágazatok­ban szerényebb. Évente 30— 35 tejelő tehén termelését és (változó nagyságrendben) marha hizlalását szervezzük meg. Ennek keretében éven­te 160—180 ezer liter tejet termeinek a kistermelők és 90—100 tonna hízómarhát ér­tékesítenek. A vonzáskörzet­be kihelyezett tehenek tej­árbevétele után 168 ezer fo­rint a gazdaság eredménye. A marhahizlalásnál a gazda­ságban marad évente mint­egy 950 ezer forint. Rádi István főkönyvelő Nyirmadai Állami Gazdaság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents