Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-26 / 98. szám
1988. április 26. Kelet-Ma gyarország 3 Kiürített raktárak? ELÉGEDETTEN DÖRZSÖLTÉK kezüket a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárának vezetői. Az utóbbi években ugyan véres verítéket izzadtak, de a műszaki' fejlesztés bevált. Korszerű, számítógép-vezérlésű gépeiken az alapanyagtól a feldolgozásig minőségi terméket szállíthatnak partnereiknek, akik a nyugati exportra szánt áruikat ebbe csomagolják. A gyár vezetői hogyne lettek volna elégedettek, hiszen bármilyen összehasonlításban megáll- ták helyüket a tőkés partnerrel szemben. Mégis, a partner első mondata után szinte leforrázva álltak. A beszélgető- társ ugyanis kijelentette, hogy szép, szép, amit produkáltak, de ők mindezt kétszáz dolgozóval kevesebben csinálták. Hiába, ebben Önök még el vannak maradva, tette hozzá. Sajnos, ezek szerint ott állunk, ahol a part szakad, jegyezték meg a gyár vezetői. De hogy lehet mindez? A felismerés nem sokáig váratott magára. A nyugati vállalat ugyanis nem alkalmaz karbantartókat, szállítókat, raktárosokat. Minek, magyarázták, ezt elvégzik az erre szakosodott szolgáltató egységek. Pontosan, precízen, mert ha nem, akkor tudják, hogy legközelebb mást hívunk. Mi erre elkülönítettünk egy költséget, ami sokkal kisebb, mintha emberéket alkalmaznánk ezekre a munkakörökre. A fuvarozó cég is megbízás alapján szállítja a termékeinket. A RAKTÁROZÁS sem jelent gondot, folytatta a nyugati partper. A csomagküldő szolgalat előteremti és már szállítja is. Nincsenek felhalmozott készletek, ha szükség van egy csavarra, megrendeljük. Hazafelé számolgatták a nyíregyháziak, mennyit lehetne megtakarítani. A gyár majdnem kétszázmilliós raktárkészlettel gazdálkodik. Sajnos, van olyan alkatrész, amelyik öt évig nem kell, de be kell „spájzolni”, mert ha pont akkor nincs, amikor kellene, az utánajárás miatt milliókat vesztene a gyár. Ehhez az összeghez hozzáadták a karbantartók, szállítók, raktárosok bérét, még belekalkulálták a karbantartók, szállítók színvonalasabb, gondosabb munkáját — s elborzadva a végösszegtől, letették a tollakat. MIT LEHETNE EBBŐL megvalósítani nálunk, törték a fejüket. Elsősorban a karbantartók és szállítók bevonása az érdekeltségi rendszerbe, amit kezdenek a gyakorlatba is bevezetni. A szerelőt is ösztönözze az, hogy minél kevesebbet álljon a gép, a szállítót pedig, hogy az áru sérülésmentesen eljusson a megrendelőhöz. Felvetődött javaslatként, hogy az üzemrészeket különítsék el a karbantartóktól, a szállítóktól, és az elvégzett munka után, annak arányában külön költségkeretből fizessen az egyik üzem a másiknak. Egy gyáron belül nehéz megoldani, de van rá lehetőség. Csökkenteni kellene a raktár- készletet, ez egyöntetű vélemény volt, de mi van, ha ... épp azt az alkatrészt adják el, ami egy hónap múlva kellene? Vagy pont az a tőkés importból származó speciális részecske szükséges, amin túladnak? Mindenesetre ésszerűbb raktározást, a gépekhez legszükségesebb elemek megtartását szeretnék bevezetni. Persze, azt ők sem képzelik, hogy reggel repülőgépre ül munkatársuk, s este már itthon van az igényelt csavarral. Ezt nem, de azt igen, hogy meg lehet találni a belföldi kapcsolatot, amely pótolná ezeket a tőkés beszerzéseket. (máthé) f gy szakfolyóiratban olvastam, hogy tudósok bebizonyították: a szobanövények fejlődése szorosan összefügg az adott családi légkörrel. Minél harmonikusabb egy házasság, annál szorgalmasabban virágzanak a növények. Mintha a jó házasság rájuk is kisugározna. Nekem sem kellett több, kritikusan elemezni kezdtem a szobánkban található növényeket. Sajnos, be kell vallanom, nagyon megrémültem. A vízipálmánk kezdett elszáradni, a mirtusz már évek óta nem hozott virágot, a fikusz pedig fokozatosan sárgává színeződik. önkritikusan megállapítottam: a házasságommal tényleg nem stimmel valami. Lehet, hogy különösnek tűnik, de úgy határoztam: beszélek növényeinkkel úgy mint férfi a „férfinövényekkel”. Családi életem néhány összefüggését mindenképpen szükséges elmagyaráznom. —-.Emberek! — kezdtem a mondanivalómat. — Ha néha kicsit hangosabbak vagyunk a feleségemmel, ez még nem azt jelenti, hogy nem szeretjük egymást. Igazán kijelenthetem: nagyon szeretjük egymást. Boldog házasságban élünk. Csak akkor van feszültség bennünk, ha rátok nézünk. Tehát szedjétek össze magatokat, virágozzatok, ezzel is segítsetek nekünk! Az ilyen jellegű beszédeket háromnaponta megismételtem, s a hatás nem maradt el. Két hét múlva a vízipálma csodálatos zöld színben pompázott, a mirtusz virágozni kezdett. A feleségem odavolt a bámulattól. Gyakran folytattam ezután is beszélgetéseimet a növényekkel. Jó reggelt, jó északét köszöntem nekik, dicsértem őket szép virágaikért, pompázatos leveleikért. S ők meghálálták a törődést. Soha nem látott virágzásnak indultak. A feleségem természetesen nem tudott semmit titkos érintkezéseinkről. A növényekkel kapcsolatos tapasztalataim azonban egy idő után végtelenül terhesek lettek számomra. Ha látogatóba mentünk barátainkhoz, azonnal a növényeket vettem szemügyre, s levontam a megfelelő következtetéseket Egyik este például Hermannéknál a szobapálma olyan szomorú benyomást tett rám, hogy önkéntelenül is kiszaladt a számon: a házasságotokkal nincs valami rendben. Azóta egyetlen egyszer sem hívtak magukhoz. A főnökömet is rögtön analizálni tudtam, hiszen miA Tungsram Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT győri gyára az Idén már több mint 600 millió forint értékben készít gyártógépeket, berendezéseket. Termékeik jelentős részét — 85 százalékát — szállítják külföldi megrendelőknek, többek között a Szovjetunióba. A győri gyárban ezekben a napokban készül el a Szovjetunió részére az a lámpagyártó gépsor, amely óránként 1500 halogén lámpát tud gyártani. (MTI fotó: Matusz Károly.) Osztoznak a pénzen Nem gmk-ban — hanem KISZ-vállalkozásban Két fiatal gépjármű-villamossági szerelő munkahelyük, a Szabolcs Volán Vállalat agyában kisebb-nagyobb ötletek születtek KISZ-bizottságának vállalkozásában, meg. Hasznosításukra jó alkalmat találtak Benkei László és Rippel Gyula most feszültségszabályozót és villogó automatát gyárt. Példájuk ékes bizonyítéka annak, hogyan lehet önmaguknak hasznot hajtani úgy, hogy általuk a közösség gazdagodjék. — A vállalkozási formák közül eléggé ismeretlen a KISZ-vállalkozás. Hogyan jutott eszükbe, hogy épp a kor megláttam íróasztalán a hervadt fokföldi ibolyát, már sejtettem mindent. Egyik reggel, miután feleségem dolgozni ment, furcsa neszt halottam. A növények beszélgettek. A fikusz pedig a nevemet mondta. A hideg futkosott a hátamon. Így ment ez egy ideig. A növények egyre bizalmasabbak lettek. Az egyik vizet kért, a másik a szűk hely miatt panaszkodott. Állandóan velük kellett törődnöm. A feleségem előtt egyre kényelmetlenebbül éreztem magam, s bizalmatlansága napról napra nőtt. Egy idő után így szólt: — Ügy látom a növényeket jobban szereted, mint engem. Ezt nem viselem el tovább. Vagy a növények, vagy én! Választhatsz!. aa omjaimban hevertem. Ir Most mit csináljak? Kicsit lehiggadva megbeszéltem a feleségemmel az ügyet, s úgy döntöttünk: elajándékozzuk a növényeket a barátainknak. Így is tettünk. Mindegyikük nagyon örült az ajándéknak. A fikusz, amely korábban arra kért, hogy leveleit sörrel tisztogassam, nagyon előkelő helyre került — a főnökömhöz. Azóta tökéletes a házasságom, újra nyugalom uralkodik. A hivatalban viszont a főnököm magánéletéről nem túl sok jót hallani. (Fordította: Szabó Béla) KISZ-nek ajánlják föl széllé- vállalkozások tiszta hasznából mi tőkéjüket és munkaerejű- átutalnak majd egy bizonyos két? összeget a vállalati lakásalapBenkei László belemoso- ba, és ebből is részesednének lyog a szakállába: a KISZ tagjai. Mindezek szép és nagyra- törő tervek, ám az új adózási forma sújtja a gazdasági tevékenységgel foglalkozó ifjúsági szövetséget is. (Az adótörvény alkotói talán felülvizsgálhatnák ezt, és valamit könnyíthetnének a KISZ terhein.) Tóth István mondja is: Harmadáron gyártják — Ezzel mindenki jól jár — mondja. — A vállalat azért, mert mi körülbelül harmadáron gyártjuk ezeket az alkatrészeket, ráadásul javíthatók, míg a gyári készülékeket el kellett dobni, ha meghibásodtak. Most nem gond a beszerzése sem, mert a Magyarországon gyártott alkatrészekből szereljük ösz- sze. Mi munkadíjat kapunk érte, és a munkadíjból befolyt összeg egy része a vállalat KISZ-bizottságának a számlájára kerül. Ezzel viszont a KISZ a fiatalok javára gazdálkodik... Tóth István, a vállalat KISZ-ti.tkára belekapcsolódik a beszélgetésbe. — Mi alkalmazzuk őket, hogy munkaidő után ne gé- emkában, hanem KlSZ-vál- lalkozásban gyártsák ezeket az alkatrészeket. Mivel a KISZ viszonylag szabadon vállalkozhat, mi élünk is ezzel a lehetőséggel, mert az így szerzett jövedelem negyven százaléka nálunk, a fiataloknál marad. Tavaly egymillió-kétszázezer forint értékű munkát végeztünk, nyolcvanöt szerződést kötöttünk, mintegy hetvenet más vállalatokkal. Most — a tavalyi vállalkozásaink eredményeként — négyszázötvenezer forinttal gazdálkodhatunk. Pénz lakókocsira, klubra A vállalat KlSZ-bizottsá- gának tervei közt szerepel egy lakókocsi vásárlása, ami valamelyik kedvelt, népszerű üdülőhelyen nyújtana időszakos pihenőhelyet a kikapcsolódni vágyó fiataloknak. Az életveszélyessé vált és bezárt ifjúsági klub helyett új ifjúsági klubhelyiséget kívánnak bérelni, és azt berendezni. A — A feszültségszabályozó és a villogó automata gyártását tovább folytatjuk, mert az Autótechnikai Vállalat már jelezte, hogy forgalmazná az országban. Jelenleg épp a minősítő iratra vár a vállalat, és akkor termékeinkkel megjelenünk a kereskedelemben is. De erősen gondolkodunk azon, hogy más szerződéseket kössünk-e az adó miatt. Ha megindul a sorozat- gyártás A két fiatal ötletember tavaly közel százezer forint kiadást takarított meg a vállalatnak, s úgy hozott hasznot önmagának, hogy közben másokon is segített. Mivel e két termék gyártása könnyebb fizikai munka, ha megindulna egy sorozatgyártás, megoldódna a rehabilitáció is a vállalatnál, mert kialakíthatnának egy rehabilitációs műhelyt. Újításokban nincs hiány, most elektronikus ütem- vezérlőt csináltak az autóbuszok ablaktörlő motorjához, a vállalat pedig megrendelt tőlük ötven darab villogó elakadásjelzőt. A KISZ szervezi és fizeti a munkát. Keretén belül működik a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa, amelynek tagjai szakdolgozatokkal, javaslatokkal nyújtanak segítséget a vállalatnak. Ötletbörzét is szerveznek ahol a hasznosítható újításokat azonnal jutalmazzák. A KISZ-esekben tehát erő van és lehetőség, csak teret kell adni nekik a bizonyításhoz. Tóth M. Ildikó .^isszgro Csalogató? A Kietet-Magyaranszág április 20-ii számában a Csalogató című cikk olvasói levél alapján arra a következte bősre jut, hogy egy kisváirdai vBilMaltoál csalafinta módom elcsábítják az ügyfeleket az ÁB-tód, rávesznek embereket arra, hogy o.kirasthamisítást kövessenek el. Elmarasztalják a vállalatot, ahol' engedik idáig fajulni a dolgokat és a munkahelyi demokrácia tisztaságát kérdőjelezik meg. Niem feltűnő-e, hogy ilyen irányú panaszos levél éppen az ÁB fcisvárdai fiókjának körzetéből érkezik? A „kétkezi dolgozódnak csak úgy, magáitól eszébe jut és ír egy levelet az újságnak. A kétkezi dolgo zónák manapság nincs nagyobb gondja, mint az, hogy az ÁB vagy a HB fogja tőle ezután a CSÉB- díjat bevasalrui. Ha én a társulat ügyvezető igazgatója lennék, az ÁB ilyen manővere után nem engedném meg, hegy ÁB-üz- letkötők lábukat az üzem területére betegyék... Végtére is az adminisztráció a vállalat dolga, ami munkaidőben történik. Aki azt kívánja, hogy az ÁB-mái legyen biztosítva, fizesse be az ÁB által megjelölt helyen a biztosítás díjált. Mindezt szóvá sem tettem volna, hogyha hasonló eset nem fordulit volna elő jószág- hiztosítás ügyében. Azzal a különbséggel, hogy ott néma sajtó, hanem a bűnüldöző apparátus szolgálatait, kívánta igénybe venni az ÁB kisvár - dai fiókja. Micsoda véletlen egybeesések! Ofcirathamisí- táisok Dombrádon! Okiraltha- misiítások Kisváráén! Egy bűnszövetkezet van kialakulóba^ amely Hungária fedőnévvel szervezkedik, hogy csalafinta módon kijátssza az ÁB kisvárüai fiókját! Megyei összefogásra, a bűnüldöző apparátus és a sajtó közreműködésére van szükség, hogy üzletembereknek lehetővé tegyék a napon való sültkér ezést, a langyos vízben való lubickolást, mint ahogy volt a régi szép időkben, a monopolhedyzet idején. Arra való tekintettel, hogy ezekben az ügyekben érdekelve vágyóik, és a szerző írását az ÁB melletti propagandának minősítem, kérem e levél közlését. Gábor Jenő Dombrád Thomas Reuter: A növények is csak emberek