Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-02 / 79. szám

1988. április 2. rtXlAlLlAlPHOHII INCIN------------------------------------------------------------------------------------------------— v Kovács Mari párizsi divatlevele Hosszú és rövid haj A haj a nő ékessége. A párizsi nagy fodrászmester, Alexandre új frizura­ötletei hosszú és rövid hajból. Az első képen: Romantikus frizura hosszú hajból — homlokba, arcba, fül mellé kihúzott, s hátul összefogott tincsekkel. A második képen: Minden alkalom­ra csinos hajviselet a lépcsősen hosz- szabbodó, kifelé csavart — tartóshul­lámos — frizura. A harmadik képen: Rövid haj, cak- kos hullámokkal, mely az arcot és a fület szabadon hagyja. Az alkoholkészítés és -fo­gyasztás hozzávetőlegesen az emberi civilizációval egyidős. Bár az emberek túlnyomó többsége mindig ismerte az italozás határait, egy ré­szük, amióta az ital létezik, fogyasztását mindig túlzásba vitte. Az italozás különböző eszközökkel és módszerekkel történő korlátozása szintén hosszú időre tekint vissza. A legutóbbi ilyen irányú, meg­lehetősen drasztikus próbál­kozás az Egyesült Államok­ban 1920-tól 1933-ig érvény­ben lévő teljes szesztilalom volt, mely számos igen kelle­metlen mellékhatásával együtt is csak az italok irán­ti érdeklődés fokozódását ér­te el. Az italcsempészet és a gengsztertársadalom felvirá- gozása mellet ennek az idő­szaknak köszönhetjük — ke­vésbé kellemetlen következ­ményeként — a koktélok és kevert italok gyors, világra­szóló elterjedését. Az illegá­lis szesztermelésből származó és gyanús eredetű italok döntő többsége ugyanis igen gyenge minőségű volt, külön­böző furcsa ízek és illatok jellemezték. Fogyasztásuk önmagukban kevés örömöt vagy élvezetet nyújtott, így, hogy gyanús ízüket, illatukat elvegyék vagy legalábbis el­nyomják, kevert italok for­májában igyekeztek azokat élvezhetővé tenni. A kevert italok másik nagy előnye az volt, hogy nyilvá­nos helyen sem okoztak fel­tűnést, különösen teás- vagy kávéscsészékben, limonádés- poharakban felszolgálva. A „gyanútlan” rendfenntartó közegek alaposabb vizsgálat nélkül akár el is hitték, hogy a vendégek a szeszmentes italoktól oly vidámak. Az italok világa A kevert italok története persze sokkal régebbi idők­re nyúlik vissza. Az első — egyébként elsősorban gyó­gyászati célú — receptköny­vet a XVII. században a Des- tiller's Company of London adta ki. A koktél első megha­tározása a Balance című amerikai magazinban 1806- ban jelent meg, miszerint a koktél: szeszesital, cukor, víz és keserűk stimuláló hatású keveréke. A mai értelemben vett első modern koktélgyűj­temény 1862-ből származik, melyet azóta a koktélfogyasz- elterjedésével természetesen számtalan újabb követett. Maga a „coctail” elnevezés kb. száz éve terjedt el álta- nosan, és fedi egyértelműen a fogalmat. Egyre növekvő népszerűségüket talán abban kereshetjük, hogy a felgyor­sult élettempó diktálta al­kalmakat és a hirtelen vál­tozó hangulatokat a koktélok tudják a legyorsabban kö­vetni. A koktél szó eredetéről, történetéről számos legenda létezik. Inkább csak az érde­kesség kedvéért, de semmi­képpen sem ezek történelmi hűségének bizonyítására, em­lítünk néhány változatot. Az egyik szerint a név ki­alakulása a XVIII. században divatos kakasviadalokhoz kapcsolódik. (Coctáil — ka- kásfarok.) Az a kakas szá*- mított győztesnek, rríely vagy megölte ellenfelét, vagy a küzdelem végére több tépett farktollat tudott megőrizni. — a világ italai Ünneplésére a közönség a maradék tollak számával megegyező különböző ital­ból kevert áldomást ivott. A másik történet francia származású, Orleans-i pati­kus speciális italkeverékkel kívánta megörvendeztetni vendégeit. Hirtelen jobb öt­lete és megfelelőbb pohara nem lévén, az italt tojástar­tóban szolgálta fel. A tojás­tartó francia nevét — „cocquetiers” — az angol anyanyelvű vendégek a leg­nagyobb erőfeszítéssel sem tudták helyesen kiejteni, így a hasonló hangzású coctail- ra angolosították, mivel an­nak „legalább volt valami értelme”. Végül még egy változat. Egy amerikai kocsmáros lá­nyát, a kölcsönös szerelem ellenére, nem akarta hozzá­adni kérőjéhez. Nem sokkal később nyomtalanul eltűnt a kocsmáros vagyont érő harci kakasa, amelynek értéke rossz nyelvek szerint abban az időben felülmúlta egy lá­nyét. Végső elkeseredésében az atya lánya kezét ígérte ju­talomként a becsületes meg­találónak, aki végulis nem volt más, mint a kikosarazott kérő. Az eseményt óriási es­küvő kpvette, amikor is a menyasszony boldogságában a kocsmáros atya teljes ital­készletét összeönlötte, és a násznép nem kis örömére fel­szolgálta. E történet szerint a nagy sikerű ítalkeverék ne­vét közvetlenül előidézőjé­nek, a kakasnak köszönheti. Húsvéti hagyományok Betörök ellen Szuperbiztos ajtózár Sonka Éden mennyiségta Bizonyára másokat Is gondol­kodóba ejtett már az a furcsa­ság, hogy a töltött káposzta a húsvétnak ugyanúgy hagyomá­nyos ünnepi étele, mint a kará­csonynak. A húsvéti töltött ká­poszta legfeljebb anyiban tér el a karácsonyitól, hogy a tavaszi­hoz a sonka főzőlevét is felhasz­nálják, a töltelékbe netán a son­ka kövérjét is beledarabolják. A töltött káposzta ismételt hozzátapadása az ünnephez az­ért furcsa, mert a karácsonyi halnak, mákos-mézes gubának, a húsvéti báránynak, sonkának, kalácsnak megvan az ünnephez fűződő hitbéli háttere, gyökere, de a töltött káposztánál ilyet fellelni nem lehet. Nos, kár annyit csűrni-csavar- ni a szót, igen gyakorlatias meg­gondolásra valló oka Van a nagy ünnepkkor hagyományosan fő­zött töltött káposztának. Neveze­tesen az, hogy több alkalomra elegendő mennyiségben előre el­készíthető; a hűvösön, pincében, kamrában, hűtőben napokig el­áll: mindezen túl, minél többször melegítik, annál finomabb, amint ezt a szólásmondás — csak a káposzta jó felmelegítve — is ta­núsítja. Miután a töltött káposztára a pohár bor is jól csúszik, és a váratlanul betoppanó vendég elé is oda lehet tálalni, már a régi asszonyok hagyománnyá avatták —' bölcs önkíméletből. Az étkek közül a tojás az, amely szorosan a húsvéthoz tar­tozik díszítve, pingálva; a locso­lók jutalmaként csakúgy, mint sonkalében főtt ízes falatként. Egyházi áldásban részesítéséről a 4. századból, majd ennek hiva­talos bevezetéséről a 12. század­ból van tudomásunk. Az egyhá­zi, a római katolikus jelkép- rendszer értelmében a tojás a sírjából feltámadó Krisztust tes­tesíti meg. A tojás díszítését és kultikus felhasználást azonban nem a kereszténység kezdemé­nyezte. A díszített tojás annak­idején Európa keleti felén, a mohamedán hitű országokban kezdett elterjedni. A sonka hús­véti étrendbe iktatására és meg­szentelésére — csakúgy mint a bárányéra — alighanem azért került sor a 10. században, hogy a böjtöt követő lakomán a leg­finomabb hús kerüljön az asz­talra. A kalács pedig a köznapi kenyér helyébe lépve emeli az ünnep rangját. Az ,,igazi”, a tekintélyes, több kilós hátsó sonka kevésbé népes családok számára elfogyasztha- tatlanul nagy adag. A kisebbre méretezett „kötözött” sonkával is előadódhat, hogy jócskán ma­rad belőle az egyszeri melegen, majd egyszeri hidegen feltálalás után. és a maradékkal jó volna valamit kezdeni, nehogy pocsék­ba menjen. A továbbiakban ki­sebb darab sonkát igénylő ételek receptjét adjuk; újszerű ötletet kínálunk. SONKÁVAL TÖLTÖTT KRUMPLI (fejenként 2—3 na­gyobb szem burgonyát számít­sunk) : A jól megmosott nagyobb burgonyákat hajában megfőzzük. (Tegynük a vizébe kávéskanál­nyi sót, nehogy szétessenek.) A meghámozott krumplikat hosszá­ban kettévágjuk, és közepét ki­kaparjuk, villával összetörjük. Ezt összedolgozzuk a megdarált sonkamaradékkal, egy nyers to­jással, és szükség szerint sózzuk, vagy nem sózzuk. A tűzálló tá­lat tejföllel kiöntjük. A sonkás keverékkel púpozva megtöltött fél burgonyákat a tálban egy­más mellé rakjuk, tejföllel meg­öntjük, és forró sütőben csak addig sütjük, amíg a tejföl a krumplikra rá nem sül. SONKÁS GALUSKA: ökölnyi vöröshagymát lereszelünk, és kevés olajban vagy más zsira­dékban meglankasztjuk. Amikor üveges, a tűzről levesszük, és hozzákeverjük a ledarált sonkát, egy tejben áztatott és kinyom­kodott, szétmorzsolt zsömlét, két púpozott evőkanál lisztet, 1 nyers tojást. Sóval, törött bors­sal, csipet majoránnával, köröm- nyi reszelt szerecsendióval meg­ízesítjük, és a jól összekevert masszából kis kanállal galuskát szaggatunk a forrásban levő vízbe. A leszűrt galuskát meg- melegitett tejfölbe forgatjuk, frissen tálaljuk. SONKÁS KIFLI: A két étkezés közötti kínálásra kitűnő: Tész­tájához 20 deka lisztet, 10 deka vajat vagy margarint gyúrunk össze 1 tojássárgájával, sóval, és annyi tejfellel, amennyit a tész­ta felvesz. Alapos pihentetés után a tésztát 2 milliméteres vé­konyságra kinyújtjuk. A leda­rált sokát kevés tejföllel péppé keverjük. A tésztából négyzete­ket vágunk, közepébe csíkba rakjuk a sonkás tölteléket, kif­linek felsodorjuk, tetejét tojás- sárgával megkenjük, és előme­legített sütőben pirosra sütjük. Azonmód forrón kínáljuk, de jó hidegen is. SONKÁS RAKOTT PALACSIN­TA: 2 deka vajjal, 1 púpozott evőkanál liszttel és egy deci tej­jel pépet készítünk. Ha már langyosra hűlt, belekeverjük a darált sonkát, evőkanál tejfölt, 1 tojás sárgáját, és legutoljára a felvert habot. E töltelék elkészí­tésének csak akkor álljunk neki, amikor a fejenként 3-4 palacsin­tát már kisütöttük. A kivajazott tűzálló tálba beterítjük az első palacsintát, megkenjük a sonka- krémmel, és ezt addig ismétel­jük, amíg a töltelék el nem fogy. A tetejére palacsinta ke­rüljön. Végül locsoljuk meg tej­föllel, ízlés szerint szórjuk meg . reszelt sajttal, és forró sütőben kb. 15 percig süssük. SONKÁS TÖLTÖTT CSIRKE: Miután nem ..szentírás”, hogy a csirke tölteléke csakis májjal, gombával készülhet, a sonkama­radék ugyancsak alkalmas a töl­telék megízesítésére. A ledarált főtt sonkát keverjük a szétmor­zsolt, megáztatott zsemléhez, a bele való megpirított gombához. Fűszerezzük a szokásos módon, kössük meg egy tojással, tölt­sük a csirke fellazzított bőre alá • és a hasüregbe. A szokásosnál markánsabb ízeket ad a sonkás I csirketöltelék. A biztonsági zárak csúcsát napjainkban a nyugat-berli­ni Zeiss Ikon cég Ikotron zá­ra képviseli. Ez egyesíti a mikroelektronika és a finom- mechanikai zártechnika ed­dig ismert előnyeit. Az új rendszert úgy alakították ki, hogy az kombinálható a gyár meglévő és új záraival. A megoldás lényege a másolha- tatlan, íelismerhetetlen, gyá­ron kívül nem azonosítható kódolású kulcsban van. A kulcs fejébe egy mikropro­cesszoros fixtáras modul van beépítve. Ezt a zárkódot ha­sonlítja össze a zárban lévő elektronika az ott tárolt azo­nosító jelekkel. Csak akkor szabadítja fel az elektronika a mechnikai zár útját, ha a kulcs képe megegyezik a zárban tárolt kóddal. Ha nincs kód, vagy az nem azo­nos, akkor blokkolja a zárat. A kód leolvasása érintés nélkül történik a zárban. En­nek eredményeként kopás, oxidáció vagy az érintkezők beszennyeződése miatt mű­ködési zavar nem léphet fel. Minden egyes kulcs kódját a gyártó egyszer és minden­korra meghatározza. Ez azután se nem törölhető, se meg nem változtatható. Másolatot csak a gyár ad, és ehhez a biztosítási kötvény bemutatását is kéri. A kulcs egyébként nem igényel ener­giaforrást, nem kell benne telepet cserélni. A zárszerkezet cilinderé­ben vannak — a mechanikai biztonsági zárakban szoká­sos cilinderek szerkezeti ele­mei, — valamint a leolvasó fej, és a zár elektronikájához vezető kábel csatlakozó alj­zata. Maga a zár tartalmazza a vezérlési és kiértékelő elektronikát, amelyek egy programkulcsra és 17 hasz­nálói kulcsra készülnek. Elő­nye, hogy a nyelv elektro­mágneses kireteszelése még a cilinder eltávolítása után sem lehetséges. A hálózati egy­séghez 5 méter hosszú kábel­lel csatlakozik, táplálása 12 V egyenáram. Á hálózati táp­egységet olyan kivitelben is szállítják, amelynek feszült­ségmentes riasztókulcsa van, és a riasztást elektromecha­nikus kulcssal lehet élesíteni, illetve hatástalanítani. „Beosztott” jeligére, Kisvár- da: Nyolc éve dolgozom az üzemben mint anyagkönyvelő. A felettesem elvált asszony, két gyerekkel. Válásáig jól megfért a mi kis kompániánk a főnök asszonnyal (hárman va­gyunk, én, egy idős hajadon és egy 18 éves lány). A főnöknö a válópere óta valóságos fú­riává változott, kiabál, szitko­zódik, mindenben hibát talál, egyáltalán úgy viselkedik ve­lünk, hogy az már elviselhe­tetlen. Nem is bírjuk, mert ál­landóan feszült a hangulat, már mi is veszekszünk egymás­sal. A kislánynak nemrég volt az eljegyzése, a főnökasszony meglátta a kezén a karikagyű­rűt, és olyat mondott neki, amitől a szegény kislány sírva kiszaladt az irodából. Nem írom le, amit mondott, de az volt a lényege, hogy minden kis k .. .-nak a hálójóába akad valaki. Amikor az én kislá­nyom beteg lett, olyan ordíto- zást csapott, hogy az elhallat­szott a másik üzemig . .. Nem értem, mert neki is betegesek a gyerekei, akkor ő is lóg a munkából? A szót nem szapo­rítom, kérem írja meg hová fordulhatunk ahol meghallgat­nak minket, mert ez a viselke­dés már tűrhetetlen. Egyetértek önökkel. Aki ve­zető beosztásit vállal, az egy­ben példamutatást is vállal. Ahhoz senkinek sincs joga, hogy zsarnokoskodjék. Mind­ezeken túl. valószínű, hogy meglepődik a tanácsomon: kérjék meg egyszer a főnök­asszonyukat, hogy üljön le magukkal beszélgetni. Kibírha­tatlan viselkedésének a magya­rázata bizonyosan a válás, a család szétszakadása okozta trauma. Segítsenek neki feldol­gozni ezt a kudarcélményt, mert a jelek szerint ő képte­len rá. Gyanítom, a válás egy harmadik miatt következett be. Ö elszólta magát akkor, amikor a kislányra megjegyzést tett, ott, abba a mondatba burkolta bele fájdalmát. Legyenek önök is bizalmasak vele. erre biza­lommal válaszol majd. Segítsék, törődjenek vele,' meglátják, rögtön megváltozik a viselke­dése. sőt talán barátnőre is lelnek benne. Amennyiben mégsem így lesz, írásos pa­nasszal kell fordulniuk az üzem vezetőségéhez, én azon­ban a levele alapján azt hi­szem. erre -nem lesz szükség. „Félelem” jeligére, Nyíregy­háza : Problémájával keresse fel az urológiát, ott segítenek a bajon. Második kérdésére a válaszom az, hogy az örege­déssel együtt nem jár szükség­szerűen impotencia. Aggódását alaptalannak és túlzottnak tar­tom. Fogyókúrára viszont való­ban szükségé van, mert 170 cnt-es magassághoz a 95 kilo­gramm testsúly túl sok. „Alkoholista, a fiam” jeligé­re, Nyíregyháza: Végső elkese­redésemben írok önöknek. Nyugdíjazás előtt állok. Har­minc évet ■ becsülettel végig­dolgoztam a gyárban, az állás­tól megdagadt a lábam, a ci- peléstől megbetegedett a ke­zem. Felneveltem három gyer­meket az első házasságomból kettőt, özvegyen mentem férj­hez huszonhét évesen, abból a házasságomból született a fiam, akivel katonakoráig nem volt bajom. Katonaság után a szén szál, erős fiam naponta soványodott, gyengült, én el­vittem az orvoshoz. A vizsgá­lat után mondták, hogy alko­holista, beteg a mája, pedig akkor még csak 23 éves volt. En sosem láttam őt italosán vagy berúgva, igaz, éreztem a leheletén néha az italt, de azt mondta, hogy egy kortyot ivott mert megkínálták. Aztán a fiam a katonaság után el­ment dolgozni, olyan társak közé került, akik csak belevit­ték a rosszba, még tovább ivott. Most már kezet is emel rám, két hete úgy megütött, hogy a szomszéd férfi vitt el kocsival az orvoshoz, és ott látleletet vettek. Az ügyeletes doktornő azt tanácsolta, hogy jelentsem fel a gyermekem! Hát hogy le­het ilyet mondani egy édes­anyának?! Miféle szívtelen ember ez a doktornő? Számomra nem egyértelmű, hogy tanáeskérés, vagy a fel­háborodás vezette-e a levél megírására. Az ön által szív­telennek nevezett doktornő ja­vaslatával egyetértek. Gyakori dolog, hogy a szülő (félreértel­mezvén a szeretetet) a kínál­kozó hivatalos segítséget el­utasítja, és ahelyett, hogy el­vonókúrára vitetné az alkoho­lista gyermeket, hagyja, hogy tovább pusztítsa magát. A gyermek alkoholizmusában így a szülő is bűnös, aki nem kéri a gyógyítását. Amennyi­ben a városi tanács egészség- ügyi osztályán bejelenti, hogy a fia italozik, viselkedése ag­resszív, még időben megkapja ahhoz a segítséget, hogy meg­gyógyuljon.- Mivel nagy siker­rel működnek alkoholellenes klubok is. az elvonókúra után sem marad magára fel­ügylet nélkül. ...................... HŰ ÜNNEPI MELLÉKLET II kakasM, meleg innivaló

Next

/
Thumbnails
Contents