Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-21 / 94. szám
1988. április 21. Kelet-Magyarország 3 Műszakonként hatszáz Matrac és ágybetét Ibránybót Műszakonként 400 gumimatracot és 200 darab ágybetétet készítenek a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárának ibrányi telepén. Képeink a keresett termékek gyártásának egy-egy munkafázisát örökítették meg. Első képünkön: Ig- néczi Magdolna az ágybetétek oldalfalait gyártja, másodikon Szilágyi Lászlóné az ágybetétek belső kisbordáit készíti elő a ragasztáshoz, az alsó képen Kormány Józsefné és Kassai Jánosné a matracokat vágja körbe. (Császár Csaba felvételei) Hol marad az összefogás? ARRÓL, HOGY A MEGYÉNEK a foglalkoztatási gondjain munlkaheilylteneim- itő beruházásokkal lehetne enyhíteni!, már többször ír- .tuinik lapunk hasábjain. Arról viszont kevesebbet, hogy ezen a szabolcsi vállalatok is 'tudnának segíteni, ha az ország más részéibe vitt bérmunkáit a megyében végeztetnék el. A Vas asszak szervezet megyei szervezője, Gégény István az ágazat néhány üzemének megyén Iküvüfld bérmunkájáról egy felmérésben lapoz. A legnagyobb a nyíregyházi Mezőgép Vállalaté, amely tavaly 95 millió forinlt értékű munkáit végeZtétett el az ország imés részeiben. Jelentős az Ipari Szerelvény- és Gépgyár mátészalkai gyárainak Ibérmunkaérttéke, amely 70 millió, míg a Magyar Optikai Műveik szálkái gyáraBérmunka megyén kívül 'ban ez az érték 54 millió. A listán rajituk kívül szerepel a nyírteleki Agrogép, a Miagyar Acélárugyár tiszaszal- fcai gyára, a kisvárdai Vufl- kám Öntöde és a Oseipel Fú- irógépgyár nyírbátori gyára. A végösszeg 250 millió forint. Ha a többi ágazat megyén kívüli bérmunkáját ideszámítjuk, 'az érték körülbelül 500—600 millió. Hogy miikét készíttetnék eaék az üzemeik? A MOM szálkái gyára például szürke vasöntésre kötött szerződést külső céggel, mikor a Vulkánnak kapacitásgondjai vannak. Ugyanezt a munkát kisebb költséggel megyén belül, a másikat segítve el lehetne végezni. A HAFE nyíregyházi 'gyára a nagyméretű edényfenék domborítását megyén kívül végzi, mikor a Mezőgépnek ott áll a gépe. A színesfémöntést itöbb helyen is alkalmazzák, de csák kooperációban tudják elkészíttetni. Közös összefogással a megyén belül meg lehetnie valósítaná. Műanyag fröccsöntést, adattáblák készítését a Plire- mon és a Start mozgásikor- lá'tozattákat foglalkoztató kisvállalata rövid határidőre, precízen vállalná. EZEK A PÉLDÁK IS JELZIK, ha ezeket a munkákat, vlagy legalább egy részűiket megyén belül végeznénk el, 350—400 munkanélkülinek adnánk kenyeret. Becslések szerint egy doLgozó munkába állítása egy új vállalatnak egymillió forintjába kerül Szociális helyiségekre, öltözőkre, zuhanyozókra a legtöbb helyen nem kell költeni, viszont gépbeszerzésre egyszerűen nincs pénz. Ezeket a munkákat mégis helyben, újabb munkaerő .bevonásával tudják elvégezni, a foglalkoztatási alap 'támogatását kellene kérni. Alig használt hűtőházakat, mezőgazdasági épületeket lehetne átalakítani kisüzemekké, hasonló módon, mint ahogy a szabolcsi téeszek tették és alakítottak ki ezekben melléküzemágat. A MEGYÉN BELÜLI kooperációs munkák legtöbbször az árvita miatt kerültek ki akár az ország legtávolabbi csücskébe. Az egyik szemlélet szerint: miért adjam én oda ezt a munkát, inkább nem segítem óikét, bár én is rosszabbul járok. A másik alapján a szerződő felék meg akarják vágni a másikat, túlzottan magas árakat szabnák, ahelyett, hogy kisebb nyereségre törekednének, ami a szállítási költségek csökkenésiével megtérülne. A sokat emlegetett összefogás, a megyén belüli Lehetőségek jobb kihasználása most már a gyakorlatban szükséges. <• Máthé Csaba TAVASZI HATÁRJÁRÁS „Kedvünkre való volt a tél..." Látunk elfagyott fákat, olyan fatörzseket, amelyek az 1987-es tél kemény fagyától szinte szétrobbantak. A barackost elhagyva „tetten- érünk” egy almafapermete- zőt, István László az MTZ- vel vontatott kertitoxból háztáji fákat locsol. — Ez már a befejező rész — mondja —, az üzemi kertek lemosó permetezésével még húsvét előtt végeztünk. Kiderül, kilencen vannak permetezők, akiknek volt is és lesz is még dolguk a növényvédelemben. Szó esik arról is, hogy hasonlóan a barackhoz, meggyhez és szilvához, az alma is sokat ígér. Nemes Gábor véleménye: — Kedvünkre való volt most a tél, de a jó termésért mi is sokat teszünk. A metszés időben történt, az első permetezéssel sem késtünk, és folyamatos a talajjavítás. Nem csak műtrágyát szórunk ki, de a tyúktelepén keletkező, foszforban és káliumban gazdag szerves anyag talajba juttatása is folyamatos. Á föld ígérete Végre megérkezünk úticélunk végállomására. A termelőszövetkezet 1200 hektár búzájából egy 60 hektáros táblát látunk, olyat, amely még • a legigényesebb szakember minősítésével is jó pontot kapna. A zöld sorok egyenletesen tömöttek, bokros és fejlett a növény. — Ilyen az őszi vetés szinte mindenütt. Ebben a táblában — mondja Simon Gábor — 5—6 tonnás termésátlagra joggal számíthatunk. Közben a két szakember a talajt vizsgálja. — A gyomosodás mértékét nézik és megegyeznek: két nap múlva kezdődhet a vegyszerezés. Az őszi búza és rozs gyomirtózása helikopterrel és földi géppel történik majd. Láttuk, amire kíváncsiak voltunk. A határ most szebb, mint bármikor. ígérete a földnek egy jobb termés gabonából, a gyümölcsből, zöldségből és mindenből. De ez az ígéret még sok munkát és jó időt kíván. A szántóvetők igyekezete nagy. Tapasztaltuk ezt a háztájiban is, dohánypalánta-nevelők, uborkatermesztésre készülők között. Nagy összeg, amit erről a háztáji ágazatvezető, Molnár Sándor mondott: a háztáji növénytermesztés ^ 40 milliós árbevétellel számol. Ügy legyen. Seres Érni Kilencen permeteznek Bokros, fejlett a növény ... Bent a központban láttuk a szerelőket, miként készítik elő a gépsort a napraforgóföld vetés előtti kezeléséhez. Simon Gábor főagronómusnak erről az volt a véleménye, hogy a Rábára szerelt vegyszeres tartály, az erőgép után akasztott tárcsasor egy menetben komoly munkát végez. Vegyszerezés, talajporhanyítás és lezárás — ilyen ma a korszerű technika és technológia. rán lekerül a földről, időben vethetünk. Az időbeni vetés előnyét majd látjuk a területen. Megyünk tehál a határba. A terepjáró jól karbantartott földutakon fut, fogy a kilométer és a hosszú utazás indokolttá tesz egy kérdést: — Hány kilométer út hálózza be a nyíregyházi Ság- vári Tsz területét? — Ki tudja azt. Egy biztos, átlósan a legnagyobb szélesség legalább negyven kilométer. Egy munkanap nem lenne elég ahhoz, hogy minden üzemi utat végigjárjunk. Ahová igyekszünk, bő egy órai járás. Közben megnézzük az őszibarackost. Már megmetszették. A velünk tartó Nemes Gábor főkertész, pontosabban növényvédelmi és kertészeti főágazatvezető a látottakkal nem túlzottan elégedett. A koronabelsőt jobban meg kellett volna ritkítani. Besűrűsödik majd, nem kap elég levegőt, fényt a gyümölcs. — Lesz-e egyáltalán barack? — Most lesz. Jó termést ígérnek a rügyek. Tavaly a barack elfagyott. A termés- kieséstől is nagyobb kár keletkezett az ültetvényben. Az ember szinte törpe a gépkolosszusok között. Természetesen bennünket a Rába és tartozékai csak addig érdekelnek, amíg látjuk. Az ehhez fűzött információt azért megjegyezzük: Növelték a területet — Idén 486 hektár napraforgót vetünk. Tavaly csak 254 hektár volt a terület, dé mert az elmúlt években jó volt a termésátlag, másrészt a napraforgónak jó az ára, hát növeltük a területet. De van még egy harmadik indok is. Az őszi kalászosoknak a napraforgó jó előveteménye, kolKTem lepett meg, hogy /V a presszó tele volt fiatalokkal, hogy a demográfiát megcsúfolóan egy-egy lányhoz egy-egy fiú tartozott. Jóravaló lányok, jóravaló fiúk. Kálóztak. Kint sütött a nap, bent szólt a video. Kint a madarak egymásnak kiabáltak drágán fontos ostobaságokat, bent mindenki hallgatott. Már-már azt hittem, hogy valamilyen istentisztelet részese vagyok. Mindeni rézsűt felfelé nézett, mindenki meresztette a szemét, és szentségtörésnek hatott, amikor kértem egy kávét. Tizenkét asztál, tizenkét pár. Negyvennyolc rámvillanó szem. És ugyanennyi neheztelés. Sört már nem is mertem kérni. Csend volt, csendes áhítat. Ott fent a bal sarokban, ahova valami sajátos kényszerrel nekem is nézni kellett, a világhoz képest tökéletlen képernyőn iszonyú nagy kardos, ferdeszemű emberek viáskodtak, a dzsungelben bujkált egy félmeztelen pacák, aztán nem tudom, hogy mi volt, de becsületszavamra, néztem. Rézsűt fel Valamikor nagyon sokat ültem presszóban, a feleségem kezét is ott kértem meg, igaz, hogy máshol adta oda, de akkor még nem volt video, és mi nagyon nagyokat beszélgettünk. Ez nem szemrehányás i a házasságért, hanem egyszerű ténymegállapítás. Én fiatalosan kinyilatkoztam, ő fiatalosan kinyilatkozott, ha jól emlékszem, akkor is április volt. A fagylalt megolvadt, a kóla megmelegedett, a kávé kihűlt, de lett két gyerekünk. Számoltam, ahány asztal, annyi két gyerek, de abban a pillanatban a lombkoronából leesett egy meztelen harcos, és ellenség híján szabdalni kezdte önmagát. Mindehhez hozzátartozott egy jellegtelenül semmitmondó monoton hang, ami a párbeszédeket volt hivatva közvetíteni. Nyílt az ajtó. Huszonnégy plusz egy fej a nyikorgásra fordult. A két felszolgáló nem, ők meredten nézték a dzsungelt, ahol lehet, hogy éppen egy műhold rajtolt. Mindegy, mert ők sem tudták, mit néznek, Különben senki se tudta. Az érkező pár is megtorpant az ajtóban, mintha valami görcs kapta volna el a fiú fejét, aki asztalválösztás helyett a bal felső sarokba bámult. A kislány, no mit tesz á szerelem, szelíd rézs- úton bámult utána. Gyönyörű a tavasz. Azok a madarak odakinn úgy csicseregtek, mintha a galamb is gerle, de még inkább cinke volna. Holnapután elkezdik építeni a, fészket. Fészkelődtem én magam is. Rézsűt felfelé zsibbadok. Elgondolkodtam, hogyha valamilyen jóságos dzsungelbeli isten felhatalmazna, akkor körberepülnék a tizenhárom asztalon, és elmondanám tizenhárom fiú és lány nevében azt, amit május előtt el kell mondani, de nem tehettem, mert a pincér, a vendéglátás nálunk figyelmes, feltette újra <a kazettát. Es jött a szamuráj ... áj ... ájájáj ... Bartha Gábor
