Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-15 / 89. szám
I B Szovjetunió is ai EgmSIt illánk szavatolásival Megállapodás Afganisztánról Tegnap Genfben aláírták az okmányokat A Genfi Nemzetek Palotájának tanácstermében csütörtökön aláírták az Afganisztánról szóló megállapodásokat. A szerződések afgán —pakisztáni—szovjet és amerikai aláírói egy súlyos regionális válság végleges, közös erővel történő felszámolását remélik. A megállapodás előirányozza a szovjet csapatok kivonását, a külső beavatkozás megszűntetését és a menekültek problémájának rendezését. A megállapodásokat afgán részről Abdul Vakil külügyminiszter, pakisztáni részről Zain Nurali külügyi államminiszter írta alá. Az úgynevezett szavatossági hatalmakat, a szintén aláíró Szovjetuniót és az Egyesült Államokat Eduard Sevard- nadze és George Shultz képviselte. A világ minden részéről Genfbe érkezett mintegy 350 újságíró jelenlétében az aláírók 14,30 órakor léptek be a híres terembe, amelynek közepét asztalok ovális együttese foglalta el. Az elnöklő ENSZ-főtitkár Perez de Cuellar helye mögött a megállapodások létrejöttében kiemelkedő közvetítő szerepet játszó világszervezet kék zászlóját helyezték el. Ott ült Diego Cordovez főtitkár helyettes is. Az egyik oldalról az afgán, a másik oldalról a pakisztáni küldöttség érkezett, valamivel később szintén más-más bejáraton a szovjet és az amerikai delegáció lépett be. Perez de Cuellar a felek erőfeszítéseit méltató rövid nyilatkozatában felszólította őket az okmányok aláírására. Erre úgy került sor, hogy első ízben ültek egymás közelében az afgánok és pakisztániak. Afganisztán és Pakisztán a kölcsönös kapcsolataik elveiről, kiváltképpen a be nem avatkozásról szóló megállapodásukban kinyilvánítják, hogy normalizálni kívánják kapcsolataikat és elő akarják mozdítani jószomszédságukat és együttműködésüket. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a nemzetközi garanciákat tartalmazó nyilatkozatában az aláírók vállalják: tartózkodnak az Afganisztán és Pakisztán belügyeibe való beavatkozás bármilyen formájától. Az afganisztáni—pakisztáni megállapodás május 15-én lép életbe, ekkor kezdődik a külföldi csapatok fokozatos kivonása. Ezeknek a katonáknak a fele 1988. augusztus 15-én hagyja el az országot, az összes szovjet katona kivonását kilenc hónapon belül fejezik be. Nyílt, őszinte eszmecsere helyzetünkről, feladatainkról Grósz Károly a Diósgyőri Gépgyár pártrendezyényén Csütörtökön a Diósgyőri Gépgyárba látogatott Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Dudla Józsefnek, a Borsod megyei Pártbizottság első titkárának társaságában részt vett és felszólalt a gépgyár egyik pártalapszervezetének taggyűlésén. A taggyűlést követően Grósz Károly válaszolt a sajtó jelen lévő munkatársainak kérdéseire. Az eszmecserén szerzett benyomásairól szólva kijelentette: — Nagyon jó szellemű taggyűlésen vehettem részt, higgadt, tárgyilagos és szókimondó felszólalások hangzottak el, elsősorban a tettekről, a munkáról, . annak feltételeiről, s a politika lényeges kérdéseiről mondtak véleményt a diósgyőri kommunisták. Ami az állásfoglalás-tervezetet illeti: csaknem minden felszólaló úgy vélte — meggyőződésem szerint joggal —, hogy a dokumentum nagyobb figyelmet fordít a helyzetelemzésre, mint a teendők körvonalazására. A tervezet alapján ebben a pártszervezetben nem érzik világosan, hogy mit vár tőlük a vezetés, hogyan tudnak ők segíteni a problémák megoldásában. Bíráló megjegyzéseket kapott az ideológiával összefüggő témakör is; mint mondották, több helyütt nem fogalmaz eléggé világosan az okmány, néhol bizonytalanság érződik benne, s általában: száraznak, nehezen érthetőnek mondották a dokumentum szövegét. Egy kérdésre válaszolva immár szélesebb összefüggésben szólt a Politikai Bizottság tagja az országos értekezletre készülő párttagság hangulatáról, a most zajló eszmecsere tapasztalatairól. Mint mondotta, aktívabbak most a párttagok, mint korábban, s ez nagyon jó dolog. Az állásfoglalás-tervezetet kidolgozó munkacsoport megpróbálja majd úgy ősz- szeg ezni az országos eszmecserében elhangzottakat, hogy abból a tagság jelentős része ráismerjen saját gondolataira és törekvéseire. Grósz Károly kitért arra is, hogy a társadalomban felfokozott várakozás érzékelhető a májusi országos értekezlet iránt. — Ezt a várakozást jogosnak tartom, hiszen nagyon bonyolult, ellentmondásos gazdasági és társadalmi viszonyokat élünk meg napjainkban, és valamennyien keressük a kiutat. A felvetődött kérdésekre az emberek különböző válaszokat adnak, s ez önmagában is gerjeszti a várakozást. Ugyanakkor jelen vannak illúziók is, s a túlzott várakozás nem a legideálisabb feltétel a higgadt döntésekhez. De a vezetésnek ezzel számolni kell, természetes jelenségnek kell tekinteni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a pártértekezlet nem zár le egy időszakot, ellenkezőleg, csupán egy állomásnak tartom azon az úton, amelyen sok esztendőn keresztül halad majd egy aktívan politizáló párt és társadalom. Szólt arról, hogy a diósgyőri kommunistákat érthetően foglalkoztatja a miunkanél- küiiiség veszélye, ezért felszólalásában ismertette a kormányzat foglalkozitatásipoliiti- kai .törekvéseit. Rámutatott: jelenleg a munkanélküliség veszélye országosan nem olyan -nagy, miimit amiilyen mértékben a .közvéleményben jelien van asz aggodalom. A kormányzati munka reformjának soron következő lépéseiről szólva a Mimiisziter- 'tanács elnöke a tudomány irányításával! kapcsolatos kérdéskör áttekintéséit emelte ki. Mint mondotta, az óv második felében tervezik megvizsgálni a tudománypolitikai bizottság helyét, szerepét, tevékenységének korszerűsítését, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkáját. Egy másik nagy kérdéskör pedig a 'területpolátilkai, teüe- püliésfejlesztési munka, az Építésügyi és Városfejleszltés i Minisztérium ezzel kapcsolatos irányító tevékenységének áttekintése. Grósz Károly a beszélgetés során rendkívül nagyra értékelte azt a magatartást, amelyet a vállalatok legtöbbje tanúsít az áremelésekkel kapcsolatban. Emlékeztetett tá: amikor a kormány önmérsékletet kért a gazdálkodó szervektől, akkor egyben kötelezettséget is vállalt, hogy nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek tovább nehezítenék a vállalatok helyzetét. Exportra gyártják a mérőpipettákat a sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet Qyírszőlősi üvegtechnikai üzemében. Képünk: a gyártás egy mozzanata, a pipetták kalibrálása. (E. E. felv.) V _______________________________ J Helyet kér a magánfuyarozás ÜLÉSEZETT A HEGYEI SZÁLLÍTÁSI BIZOTTSÁG Nem volt különösebb fennakadás sem a vasúti, sem a közúti szállításban a múlt évben — állapította meg a megyei szállítási bizottság, amely tegnap tartotta idei első ülését László Andrásnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének vezetésével. A tavalyi mérleg szerint a vonattal utazók száma nyolc százalékkal emelkedett, a Volán utasainak száma meghaladta a 75 milliót (naponta minden harmadik erőben a megyében buszra szállt). Gondot okoz továbbra is a személyszállítás kulturáltságának hiánya, a hátrányos helyzetű térségekben A fogyasztói árak alakulásáról, a vásárlók érdekvédelméről tanácskozott többek között tegnapi ülésén a szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége Nyíregyházán. A megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Takács József tájékoztatta az elnökség tagjait a megye kereskedelmének helyzetéről, arról a rendkívül nagy munkáról, melyet a kereskedelmi dolgozók végeztek ez év elején az áremelkedések miatt, az átárazásban. Beszámolt arról is, hogy a szabolcs-szatmári áruellátás eleinte döcögött, ám márciusitól már visszazökkent a kerékvágásba, bár a ruházati áruk közül és az élelmiszerekből is a kínálatnál nagyobb az olcsóbb termékek iránti kereslet. Az építőanyagok és a tartós fogyasztási cikkek közül sok hiányzik, illetve kevés érkezik. Szólt az ellena ritkán közlekedő járművek. A megyében a közületi szervek közel hatezer teherautót üzemeltetnek. A közúti áruszállítás kis mértékben nőtt. a vasúti fuvarozásban viszont mintegy nyolc százalékos visszaesés következett be. Miután a fuvarigények viszonylag egyenletesen jelentkeztek, így nem alakult ki kocsihiány. Az őszi almaexportot is sikerült jól megszervezni. Kedvezőtlen viszont, hogy romlott a vállalatok hét végi rakodási készsége. őrzésekről is, s elmondta: megugrott a szabálysértések száma, több a csalás, az árdrágítás, a vevők becsapása. Az SZMT elnöksége megvitatta a beszámolót, s úgy foglalt állást, hogy az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a szakszervezeteknek a fogyasztói érdekvédelemre. Az ellátás gyengébb a megszokottnál, az árak magasabbak, különösen fontos tehált, hogy a vevők megkárosítása ellen hatékonyabban lépjenek föl. Fokozni kell ezért a társadalmi ellenőrök informálását, segíteni, koordinálni szükséges munkájukat. Ez a jövőben a területi szakszervezeti bizottságok feladata lesz. Ajánlást fogadtak el: a gyártó vállalatoknál működő szakszervezeti bizottságokat arra ösztönzik, hogy lépjenek fel cégüknél az indokolatlan áremelések ellen, a józan önkontroll érdekében. tavaly több mint 22 millió forint bírságot róttak ki. Többek között a TÜZÉP, a gabonaforgalmi, a nyírbátori tsz tartozik a rossz rakodók közé. Kiemelkedően szervezték viszont a rakodást a bak- talórántházi erdészetnél, az ÉRDÉRT mátészalkai telepén, a nyírbátori növényolajgyárban és a fehérgyarmati Volán-telepen. A MÁV eredményesnek ítéli meg a nagyobb felelősséggel járó visszterhes szállítási szerződést az ÉRDÉRT telepeivel, a Szatmár Bútorgyárral pedig a konténeres szállítást. A Volán gazdasági társaságok (papírgyár, közúti építők) igyekszik komplexebbé tenni a szállítást. A szállítás korszerűsítésére szolgáló alapból mintegy 73 millió forint értékben valósítottak meg beruházásokat a megyében. A magánszektor szerepe ugrásszerűen nőtt a közúti áruszállításban, ez derült ki a bizottság titkárának Mendler Jánosnak tájékoztatásából és Kiss Sándornak, a KIOSZ nyíregyházi fuvarozó alapszervezete titkára szavaiból, öt év alatt ötszörösére nőtt a magánkézen lévő teherautók száma, s ma már négyezernél több fut a megye útjain. A fuvarozó kisiparosoknál hasonló nagyságrendű a növekedés, 1100- an vannak akik mind lakossági, mind közületi fuvarokat is vállalnak. Azzal, hogy nincs túlzott megkötöttség, javult a szolgáltatás, megszűntek a fekete fuvarok. Gondot okoz viszont a jármű- beszerzés, a mintegy 16 féle típus alkatrészellátása. Az Országgyűlés legutóbb elfogadta a közúti közlekedési törvényt. Ennek végrehajtásáról. a magánfuvarozásra gyakorolt hatásáról dr. Ver- bóczki János, a Közlekedési Minisztérium főmunkatársa adott részletes tájékoztatást. (A mindenkit érintő kérdésekre lapunkban visszatérünk.) Hiányzó áruk, árdrágítók II szakszervezetek a fogyasztók védelméért XLV. évfolyam, 89. szám ÁKA: l.M FORINT 1988. április 15., péntek 9H 8 Hl H ■ I ÜHmHja Earn 19 ____________FEHHAKAPÁS HELKOL____________
