Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
XLV. évfolyam, 78. szám ÁRA: 1,80 FORI 1988. április 1., péntek Foglalkoztatási feszültségeink országos figyelmet sürgetnek ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI .TANÁCS A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács — Bánóczi Gyula tanácselnök vezetésével — csütörtökön ülést tartott. A testület először személyi ügyekről tárgyalt. Bizottsági tagokat mentett fel és új tagokat választott, majd a végrehajtó bizottság megüresedett helyére Kosa Barnabást, az ÉRDÉRT Vállalat mátészalkai üzemének igazgatóját választotta meg. Ezt követően — többek között — beható vitában tárgyalták meg a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatottság megyei helyzetéről készített előterjesztést, amely megkülönböztetett figyelmet szentelt a fiatalok elhelyezkedési gondjainak. A továbbiakban a megyei tanács egészségügyi, szociálpolitikai, valamint az oktatási, ifjúságpolitikai és sportbizottsága tevékenységét értékelte a tanács, s köszönetét fejezte ki e bizottságokban tevékenykedők munkájáért. Jóváhagyta a testület a megyei népi ellenőrzési bizottság idei ellenőrzési tervét, elfogadta a tanácsi irányítású háttérszervezetek korszerűsítésének programját, majd „A Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács alkotói díja” idei adományozásáról döntött. A megtárgyalt napirendek fontosságát az is bizonyítja, hogy öt tárca képviseltette magát a megyei tanács tegnapi ülésén. A létbiztonság csak úgy'va- iásítható meg, ha elegendő és elfogadható jövedelmet nyújtó muinlkaihelyelk áillnalk rendelkezésre. Megyénkben a munkalehetőség hiánya az évek során állandósult, <a joglalkozlöfiasi feszültség folyamatosan éreztette hatását — állapította meg itölb'bök között az írásos* élőterjesztés a munkaerő-gazdálkodás helyzetéről, amelyhez a végrehajtó bizottság megbízásából Juhász Gábor, munkaügyi osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést. A felszabadulás óta több mint 200 ezren kényszerültek elhagyni a szű- kebb hazát, Szabolcs-Sziat- márt. s a nagyarányú népességcsökkenés elsősorban a nem kielégítő munka-, kereseti és megélhetési lehetőségre vezethető vissza. Az okok között találjuk, hogy az elmúlt négy évtizedben Szabolcs-Szatmár igen alacsony hányadban részesült a beruházásokból. A tarthatatlan helyzet, a feszítő gondok vezették a hatvanas évek közepén 'arra. hogy a párt Politikai Bizottsága határozatot hozzon Szabolcs-Szaitmár kiemelt fejlesztésére. Ennek megvolt a kedvező hatása: 1984 végéig a megye 903 millió fejlesztési támogatásban részesült, amelynek felhasználásával 3,6 milliárd forint értékű, s mintegy 20 ezer fő toqldlkoztatását jelentő beruházás valósult mea. A mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő -további foglalkoztatásénak lehetőségét a termelési adóból visszatérítendő, közel 530 müHrió forintból létrehozott melléküzemági tevékenység teremtette meg. Fontos eredmény, hogy az említett idő alatt 35 ezer olyan nő vállalhatott munkát. akinek túlnyomó része szakmai képzettségei nem rendelkezett. Mindezek nyomán a hetvenes években csökkent az elvándorlás, -sóit a megye népességének száma 21 ezerrel növekedett. Sajnos, év-tizedünk elején ez a növekedési pálya módosult, majd negatív változások (következtek be (csökkent a kereslet a munkaerőpiacokon, visszaestek a beruházási lehetőségek), amit az is mutat, hogy az aktív keresőik száma 1980—85 között 4100zal csökkent. Ez a hullámvölgy újból hátrányos helyzetbe juttatta a megyét, ismét növekedett az elvándorlás, s a nehéz helyzet egy sor -társadalmi probléma forrásává is vált (kevesebb házasságkötés, csökkent a születések száma.) Már 1985 őszén megállapította a megyei tanács végrehajtó bizottsága: az évtizedek során felgyülemlett foglalkoztatási gondokat a megye saját erejéből képtelen megoldani,^az új munkahelyek létrehozásához központi támogatásra van szükség. Ám az erőfeszítések, a különböző támogatások ellenére is tovább romlott Szabolcs- Szatmárban a foglalkoztatás helyzete. Az aktív keresők száma 1985-ben 1700-zal, 1986-;ban 1900-zal, míg tavaly már 3200 fővel csökkent. A keményedő gazdasági követelmények és a szigorú szabályozórendszer hatása következtében a megyében eddig egy telephely, egy szövetkezet, egy költségvetési üzem és társulás szűnt meg, ami több mint 230 ember elbocsátását jelenti. Nehezíti a helyzetet, hogy az anyavállalatok a gyáregységek értékesítésével kívánják az egyensúlyt helyreállítani, a szanálást elkerülni. Ez Fehérgyarmattól Tiszaber- c-élig -több üzemet és -több száz embert érint., Úgyszintén tetézi a gondokat a más megyéből hazatérő távolsági ingázók mimikáiba állítása. (Ez év februárig számuk elérte a négyszázat.) Ma. is Itt találr ható a legtöbb elhelyezkedni nem tudó pályakezdő és mobilizálható munkaerő. A súlyos gondok közül is kiemelkedik a munkaképes korú fiatalok problémája. Évenként átlagosan 17—18 ezer fiatal fejezi be tanulmányait. S hia mindent egybevetünk, akkor is évenként 1300 —1500 fiatal kénytelen elhagyni munkaalkalom híján a megyét. E probléma megoldása sem tűr sokáig halasztást. (Évtizedünk -végén mér több mint 7 és fél ezer fiatal igényel majd évienként munkát.) A testület részletesen megvitatta a 'társadalom és gazdasági folyamatok kölcsönhatását, a gazdaságilag elmaradott körzetek felzárkóztatására készült program hatását is. A vitában -elsőként Benke László (Káüósemjén) azt ecsetelte, hogy a munkahely elvesztése milyen nagy megrázkódtatással jár és erről nyíltan kell beszélni, nagy figyelmet fordítani a pályakezdőikre. Galvács Miklós (Fehérgyarmat) elmondta, hogy a térségben ezer fiatal vár munkára, s hogy a határ mentán 40 kilométeres sávban nincs ipari munkahely. Ojtozi János (Benyige, Kömörő, Szatim-árcselke) azt hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatási gond Szabolcs-Szatmár akkui betegsége, s ecsetelte az elbocsátások és az állami teendők szoros összefüggését. Vörös István, a MÉM főosztályvezetője arról beszólt: a minisztérium segít, hogy a mezőgazdasági üzemek a nehézségek ellenére is stabilak maradjanak Szabolcs-Szatmárban. -ahol a 117 termelőszövetkezetből 104 kedvezőtlen adottságú, s ezt a kormányzatnak figyelembe kell vennie. Az idei 600 milliós országos fejlesztésből jelentősen részesedik Szabotes- Szatmár — mondta, az eredményesebb gazdálkodás új formáinak meghonosítását hangsúlyozta. Varga Gyula, -a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta: megyénk történelmének legrégibb és legnagyobb gondját tárgyalja a tanács, hiszen még az úgynevezett „arany évek” (idején i-s megvoltak a sajátos foglalkoztatási nehézségek, s az utóbbi időben ezek súlyo- sodtak. 1980—86 közö-tf jelentősen csökkent a miegye több részén a lakosság lélek száma és féty, hogy — például a fehérgyarmati körzetben— elnéptelenednek egyes községek. Most elsősorban a pályakezdőket érinti a foglalkoztatási nehézség, s ez azt jelenti, hogy Szabolcs-Szatmár kénytelen elengedni az ország más részére a kvalifikált fiatal munkaerőt. Ugyanakkor probléma, hogy mind többen jönnek vissza, hiszen a leépítéseknél elsősorban az ingázókat bocsátják el. Az utóbbi időben közülük már 1300-an jelentkeztek munkáért. A gondok együttes kezelése túlnő a megye erején, ez már a kormány szintjére is , tartozik. Szólt a határmenü kapcsolatokban rejlő II ehetőségekről, s arról, hogy a jelenlegi kényszerhelyzet helyett jól végiggondolt koncepcióra van szükség foglalkoztatási nehézségeink enyhítésében. Márton Mihály (Vásárosna- móny) a beregi térség tapasztalatairól szólva hangsúlyozta: a megyét elhagyó fiatalok jó része gyökértelen- n-é, majd deviánssá válik. Soltész né Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkára hangsúlyozta: a társadalomban egyetlen ember sorsa sem lehet közömbös, hát még egy megye sorsa az országnak. A szabolcsi foglalkoztatási feszültségek halogatása tovább növeli a súlyos társadalmi problémát. Szükséges. hogy mindenütt lássák: Szábolcs-Szatmár nem kö- nyöradomány.t kér, hanem jogos segítséget vár. Varga Gyula (Tyúkod! a fiatalok és a nyugdíjasok problémájával foglalkozott, majd a cigány lakosság helyzetét elemezte. Rózsa József, az ÁBMH főosztályvezetője arról beszélt, hogy a testület döntése a 24. órában születik, mert valóban súlyos a foglalkoztatási helyzet Sza- bolcs-Szatmarban. Beszélt a tévhitről, hogy itt csak szakképzetlen munkaerő van, ez korántsem igaz, ezért bátran lehet korszerű üzemeket is létesíteni. Tájékoztatta a testületet néhány kedvező központi döntésről, például arról, hogy április elseje után a 10 főn aluli, elbocsátás esetén is juttatható az elhelyezkedési támogatás. Beszélt arról, hogy a jövőben a mező- gazdaságban a vállalkozásokat az állam jelentős összeggel támogatja, -hogy így is csökkenjen a munkanélküliek száma. László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese szerint 10—12 ezer új munkahelyre lenne szükség a hetedik ötéves tervben, hogy nagyjából megoldódjanak a foglalkoztatási gondok, de ennek csupán az egyharmadára van lehetőség. A kritikus helyzet gyors megoldást sürget, a norma hivatás hélyiett megkülönböztetett támogatásra van szükség Pongrácz Antal, az ÁISH általános elnökhelyettese a munkaerő-foglalkoztatás és a fiatalok helyzetének összefüggését -taglalta, arról beszélt. hogy milyen nehéz feladat a hatékony foglalkoztatás és a munkához való jog kezelése. „Váltóállításra" van szükség a gondolkodásunkban. azért, hogy meg .tudjuk állítani a Szabolcs-Szat- márbasn is -tapasztalható hátrányok újratermelődését. Halinda Tibor, az SZ-MT titkára azt sürgette, hogy új munkahelyeket ott hozzanak létre, ahol a legnagyobb mérvű a létszámleépítés. Az elhangzottak nyomán hozott határozatot a megyei tanács a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatottság legsürgősebb feladatainak -mielőbbi megoldására. 1 l,H* 11 ■■ ■ mi Tavaszi határszemle Előkészítve várják a feliek a jepeket Túlzás lenne azt mondani, hogy szorgoskodókkal van tele a határ. Szatmárban, Be- regben és a Rétközben sok a felszíni víz, az elmúlt napok esőzését képtelen befogadni a talaj. A folyók, csatornák és vízfolyások magas vízállása is közrejátszik abban, hogy a termőföldek vízszinlje magas, a mélyebb fekvésű részeken a felszíni vízborítás összefüggő. Azért dolgoznak is. Legsürgetőbb tennivaló a kalászosok lombtrágyázása a vegyszeres gyomirtással kombinálva. A nagykállói Nyírség, a mária- pócsi Rákóczi Termelőszövetkezetek ‘ gabonaföldjein most szinte megállás nélkül dolgoznak a vegyszerezők, de ezt teszik mindenütt, . ahol elég szilárd a talaj a földgépek kártétel nélküli munkájához. Jártunk a máriapócsi agrokémiai telepen is. Megállás nélkül készül a folyékony műtrágya. Torma Tamás a telep vezetője közölte, hogy a tavaszi időszakban éjjelnappal kétszer tizenkétórás műszakban üzemelnek. Napi 100—150 tonna folyékony műtrágyát szállítanak ki a környező üzemek. Húsvét- kor is ügyeletet tartanak annak érdekében, hogy az esetleges jó időt kihasználva dolgozhassanak a gépek. A szuszpenzál ható műtrágya most elegendő, nincs fennakadás a partnergazdaságok kiszolgálásában. Újdonság a telepen, hogy elkészült és üzembe helyezték az amoni- záló egységet. A CHEMOBt- HAR kivitelezésében készült vegyi üzem a cseppfolyós 82,3 százalékos ammóniákból készít 20 százalékra hígított változatot. A berendezés az országban egyedülálló, előnye, hogy a helyszíni hígítással nem kell a vegyi üzemekből hosszú távon vizet szállítani, az eljárás költségtakarékos és gazdaságos. Felső-Szabolcsban már hozzáláttak a csíráztatott burgonya ültetéséhez. A burgonyaültetés még nem általános, de aki korai terméssel kíván piacra me.n- ni az igyekszik. Általános a dohánytermesztők munkája. A magokat a fóliasátrakban már elvetették és a jó kelést, a biztonságos pa- lántaneveiést elősegítendő, locsolják az ágyásokat. A tavaszi határszemle az egy évvel korábbihoz viszonyítva most jóval kedvezőbb képet mutatott. Nincs szárítatlan terület, magvetéshez már a kukoricaföldeket is előkészítették. Amire szükség lenne, az csak a száraz, napos idő, hogy a szikkadt talajon dolgozhassanak a gépek. A megyében tavasziakkal 150 ezer hektár területet kell bevetni és ez nem kevés, ugyanakkor a kertápolás, a növényvédetem is halaszthatatlan. (seres) Felszabaduló sunk ünnepén Megemlékezés megyeszerte I Színes programmal köszöntik megyénkben hazánk fel - szabadulásának 43. évfordulóját. Nyíregyházán díszünnepséget tartanak a Váci Mihály művelődési központban április 2-án II órakor. „Szabadság a zenében" címmel összeállítási hallhatnak a vendégek az egyesített vegyes kar és a szabolcsi szimfonikus zenekar ' előadásában. Szombat délelőtt koszorút helyeznek el Nyíregyházán a kozák lovas szobornak talapzatán és a temetőben a román hősök emlékművén. Az ünnepségekre szovjet, lengyel és román delegáció érkezik. A vendégek résztvesznek a KE- MÉV-nél, a Volánnál és a TITÁSZ-nái az üzemi ünnepi megemlékezésen. A felszabadulási évforduló alkalmából faluházat avattak Varsánygyürében. Vásárosnaményban a szovjet hősök emlékművénél koszorúznak ma, Nyírbátorban szintén ma lesz a koszorúzás. Ugyanekkor Kisvárdán ünnepi nagygyűlést tartanak a szeszipari vállalatnál, utána a városi KISZ-bizottság Bolondos április címmel tavaszköszöntő műsorral lép a közönség elé. Mátészalkán szintén pénteken koszorúzzák meg a hősök emlékművét, Tiszavasvári- ban még március 31-én elhelyezték a virágokat a szovjet hősi emlékművön. Fehérgyarmaton ünnepi gyűlést tartanak a művelődési központban április 1-jén 17 órától. MA Kulturális körkúp (2. oldal) Segítő kéz a letelepedőknek A tavasai ültetéshez válogatják a burgonyát a Balkányi Állami Gazdaság Biriben lévő burgonyatárolójában, (cs)
