Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-12 / 61. szám
1988. március 12. Kslct-Mafyarorffzág 3 Nyiladozó vitakoltíráik CsillárAZ A FONTOS, hogy a szó ne egyezzen, mert ha egyezik, nincs vita — szokták mondaná baráti körben, politizálás közben, ha valamiilyen kérdésben vita támad, nézetek csapnak össze. Olykor elég szenvedélyessé forrósodnak ezek az érvek — ellenérvek összecsapásaként keletkezett eszmecserék, de hasznosak, mert így kristályosodnak kli az elfogadható álláspontok. Régebben a párttitkár a beszámolóban direkt hagyott olyan nyitott, vitára alkalmat adó részieket, hogy ezekkel is provokáljon, serkentse a nézetek összecsapását. Manapság szinte szükségtelen. Felfokozódott politikai légkörben élünk. Bőségesen volt alkalmam az utóbbi napokban, hetekben ezt tapasztalni az ideológiai tézisek vitájakor, a taggyűléseken. Soha nem tapasztalt mértékben váltaík nyitottakká az emberek. Mondandójuk elején nem tartottak tiszteletkört. Olykor elég nyersen, néhol képletesen fogalmaztak korábban ugyancsak „kényesnek” minősített kérdésekben is. E. Lajos, az egyik üzem párt- szervezetének titkára a megújulás szükségességével kapcsolatban így fogalmazott: „Kérem, mi tmk-sok vagyunk. Tudjuk, hiszen tapasztaljuk, hogy kopások miatt időnként nem csak egy- egy alkatrészt kell kicserélni ahhoz, hogy az egész berendezés, rendszer zavartalanul működjön, funkcionáljon, hanem fődarabot is. Nos, erre van szükség az egész társadalmi-gazdasági hierarchiában is. Vonatkozik ez politikai intézményrendszerünk megújulására is, mely bürokratikus hivatallá válik.” Érthetően, világosan fogalmazott. Méghozzá szépen, képletesen, ha úgy tetszik kulturáltan is. Valójában a nyitottsággal, a tabuk megszüntetésével az emberek fokozatos kitárulkozása várható. S ha felkészülten, a szükséges információk birtokában mondanak véleményt, vitatkoznak, akkor teljesedik ki igazán a demokratizmus. IGÉNYELJÜK A VITÁT? Az okos, a más vélemények korrekt szembesítését, a másik meghallgatását igen. Sőt, nem csák igényeljük, szükségesnek valljuk, mert a demokrácia lényegéhez tartozik. És hogy megszűnnek a kinyilatkoztatásokon alapuló „igazságok”, az „ügyeletes” zsenik háttérbe szorulnak. Fókuszba került hibáink nyomán ma már mindenki számára világos lett: senki nem őrzi a bölcsek kövét. Ha azt akarjuk, hogy a társadalom a kibontakozás irányába lendüljön, akkor igen is vitatkoznunk kell. Igényelni szük- ségés az okos szót. Vitakultúra a tolerancia. Elvi meggyőződések és okos kompromisszumok: egymást feltételező fogalmak. Okos, marxista—leninista alapokon nyugvó, a társadalmi haladást segítő vitakultúra sokoldalú felkészültséget, tájékozódást igényel. És ha mi azt akarjuk, hogy az emberékkel okos és hasznos viták kerekedjenek a kis és a nagy közösségekben, akkor „alul— felül” nekünk kell gondoskodni arról, hogy erre ők képesek is legyenek. Vagyis fel kell rá készíteni az embereket. Valósághűen informálni a tulajdonosok jogán. Elgondolkodtató volt hallgatni Sz. J. esztergályost, amikor arról az ördögi körről szólt, amit az anyaghiányok okoznak a munkamorálban. De a legékesebben beszélő szónok is megirigyelhette volna a műszakból fáradtan és mégis falvillanyo- zottan érkező B. S.-t, amikor az ideológiai tézisekről tartott elmélkedésen így szólt: „A nemzedékek különböző módon élik meg a kort, az időt. Más-más az életélményeik, tapasztalataik, s különböző tanulságokat hagynak a következő nemzedékre. Nekem itt az ütötte meg a fülem, ami mindig rémisztett: a munkanélküliség, az elbocsátás. Aki ezt nem próbálta, nem tudja mi az. Én s az idősebbek tudjuk, mi megéltük a ,porciós világot, álltunk sorba cipőtalpért, cukorért, lisztért, mezítláb és rongyosan, pucér fenékkel fogtunk hozzá ennék az országnak az építéséhez” — döbbent csend fogadta szívekig-elmékig ható izzó szavait. A másik fórumon egy fiatal, gondjainkon ugyancsak elgondolkodó szakmunkás arról elmélkedett: „Felül kell vizsgálni a marxizmus—leniniizmus tanításait. Egy része utópia. Ki lehet mondani.” Vitatkoztak vele, különösen amikor valamiféle tiszta ideológia szükségességét surge Ute. De nem gúnyolták ki, nem kiáltották ki revizionistának, másokat dogmatizmusisal sem vádoltak, nem ragasztottak senkire megbélyegző címkét. És ez nagyon lényeges. Tévedéseivel is tiszta marad az ember. Nem kell másnap behúzott nyakkal, megszégyenülve járni-kelru az üzemben mások előtt azért, mert ő tegnap milyen „badarságokat” mondott. Ez is a vitához, a demokratizmushoz tartozik. Elmúlóban van vitánkban a félsz szelleme. Kiteljesedhet az ember. A vitázók- ra nézve nem a békétlenség, a harag, a bezárkózás vagy elfordulás a következménye, hanem ha szükséges, a további vitákra serkentés, ennek ösztönzése és ha az igény úgy diktálja, toleránsnak kell lenini, kompromisszumokra törekedni. PÁRTÉLETÜNKBEN ZAJLÓ, s meg-megújuló vitáinkból ilyen tanulságok is kiszűrhetők, s felderengeni látszik: nyiladozóban, bontako- zóbain van igényelt vitakultúránk. Farkas Kálmán udvar Gazdag a választék lakásvilágítás! eszközökből a Kelet-Szöv- ker. Vöröshadsereg úti csillárudvarában. Több mint 2,5 mIliié forint értékben különbőz» típusú csillárokat, falikarokat, állólámpákat és háztartási kisgépeket forgalmazóiak. Az ország valamennyi gyártójától található itt termék. (Elek Emil felvétele) A szakmai átlagbér 75—90 százalékáig Átképzési támogatás Egyre több embert fenyeget a munkanélküliség veszélye. Sokra tehető azoknak a száma is, akik nem maradnak ugyan teljesen munka nélkül, de változtatniuk kell, új szakmát szükséges elsajátítani, ha biztos megélhetést akarnak. Ezért is váltott ki országszerte, különösen pedig Sza- bolcs-Szatmárban élénk érdeklődést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal 1987. év végi rendelkezése az átképzési támogatásról. Mit rejt ez a változtatás, amely módosította az 1985 nyarától érvényben lévő gyakorlatot — erről érdeklődtünk az ÁBMH illetékeseitől. Á keresetkiesés pótlása , — Mi volt a korábbi gyakorlat lényege? — Átképzési támogatásban 1988-ig csak a munkaviszonyban álló dolgozók részesülhettek, az átképzésre is csak a munkáltatóknál kerülhetett sor. Csak azok kaphattak támogatást, akiknek megszűnt a munkakörük, de vállalkoztak átképzésre és volt olyan munkáltatójuk is, amely munkaviszonyt létesített velük és meg is szervezte magát az átképzést. Valójában tehát a dolgozó keresetveszteségének pótlását szolgálta az átképzési támogatás, miután sikerült találni egy ilyen akcióra vállalkozó üzemet, vállalatot. Jellemzője volt a korábbi gyakorlatnak, hogy ha egy vállalaton belül jelentős termékszerkezetvagy technológiai váltás nyomán vált szükségessé az átképzés, akkor a munkáltatók az ezzel kapcsolatos költségekre nyereségadó-kedvezményt vehettek igénybe. A támogatásról szóló új jogszabály továbbra is érvényben tartja a munkaviszony keretében folyó szakmaváltás, szakmatanulás eddigi rendjét, feltételeit. Any- nyi változás azonban mégis Épülő házak Nyíregyháza-Borbánya új kertvárosában, a Pásztor utcában, (cs) van, hogy a jövőben az átképzési támogatás is beszámít a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló keresetbe és az eddigiektől eltérően ezután is köteles társadalom- biztosítási járulékot fizetni a munkáltató. A foglalkoztatós segítésére — Mi hát a változás fontosabb vonása? Bővült-e a támogatást igénybe vehetők köre? — Az új rendelkezés [15/1987. (XII. 31.)] leglényegesebb változása, hogy az idei évtől mód nyílik a munkaviszonyban nem állók, tehát a munkanélküliek átképzésére és annak támogatására is. Nyilvánvaló, hogy erre döntően a foglalkoztatás elősegítése végett került sor. Köztudott ugyanis, hogy napjainkban a szakképzetlen munkaerő leértékelődik, az ilyen ember egyre nehezebben talál munkát. A vállalatok is általában az ilyeneket küldik el az elsők között. Tehát a képzettség megszervezését, a munkaerő fejlesztését kívánja elősegíteni az átképzési támogatás kiterjesztése mindazokra az állampolgárokra, akik legalább két hónapja nem tudtak elhelyezkedni, bár állástalanná válásuk óta ezt megkísérelték. Vonatkozik ez azokra is, akiknek korábban nem volt munkaviszonyuk, de vállalják az átképzést, hogy elhelyezkedhessenek. Űgyszintén átképzésekben vehetnek részt ezután a rokkant nyugdíjasok, vagy akik baleseti járadékban részesülnek és átképzés nyomán rehabiUtálhatok. Azok is jelentkezhetnek, akik vállalati létszám- leépítés következtében a felmondási idő meghosszabbítása alatt állnak, vagy elhelyezkedési segélyben részesülnek, illetve közhasznú munkavégzésben vesznek részt. Munkaviszonynak minősül — Szeretnénk tudni: mi minősül átképzésnek? — Az átképzések körébe mindazok a képzések beletartoznak, melyeknek közvetlen célja a dolgozók elhelyezése, munkahelyének megtartása, vagy a szerkezetváltás munkaerő-feltételeinek megteremtése. Így tehát a rendelkezés alkalmazásában átképzésnek minősülhet például az első szakma megtanulása éppúgy, mint a szakmaváltás, vagy a továbbképzés is. Fontos tudni, hogy az átképzések ideje alatt az adott szakmában várható szakmai átlagbér 75—90 százalékáig terjedő támogatás állapítható meg a résztvevőknek. Ennek konkrét mértékét mindenütt a megyei tanácsok munkaügyi szakigazgatási szervei rögzítik. Úgyszintén lényeges elem, hogy az ilyen formában átképzéssel töltött idő munkaviszonynak minősül és a társadalombiztosítási juttatások alapjául is szolgál. Az átképzés iskolákban, különböző oktatási intézményekben folyhat, amelyek érdekeltek lesznek e munkában, hiszen vállalkozási alapon kapcsolódhatnak az átképzésekbe, bizonyos feltételek megléte esetén. Szakmai gyakorlatra nyilvánvalóan munkáltató közreműködését kell igénybe venni. És végül: foglalkoztatási célú szakmai átképzéseknél a felnőttképzésben eddig alkalmazott feltételektől el szabad térni és új átképzési formákat is lehet indítani. Fontos cél viszont, hogy a munka- viszonyban nem állók lehetőleg rövid idő alatt magas szintű szakmai ismeretekre tegyenek szert, (a) Vízrendezés, melioráció Nyereséges társulat Eredményes évről adhattak számot nemrég megtartott taggyűlésükön a Nyíregyházi Vízgazdálkodási Társulat dolgozói. A társulat 240 fős kollektívája tavalyi kilenc- venmillió forintos tervét csaknem húsz százalékkal teljesítette túl, s jócskán megfejelték nyereségtervüket üs, több mint tizenegy- milliót kasszírozhattak be az esztendő végén. Belterületi vízrendezés, melioráció, közműépítés, csatornatisztítás — egy csokor legfontosabb megbízatásaik közül. Az ő közreműködésüknek köszönhető egyebek mellett a gávavencsellői, az újfehértói, .a rakamazi szennyvízhálózat üzembe helyezése, de kivették a részüket a posta hálózatfejlesztési munkálataiból is. A társulat építésvezetőségei közül valamennyi nyereséggel zárta az esztendőt. Az idén kilencvenkilenc- millió forintos árbevételt tűztek ki célul. Kapacitásuknak mintegy kétharmadát már lekötötték. A fent említett munkák mellett idén legfontosabb megbízatásuk Nyíregyházáról érkezett, két csatorna karbantartása, s útépítés, -javítás vár rájuk. (oláh) Ászén Bozsanov: Művészet és önfeláldozás — Anyu, adj gyorsan egy kis pénzt reggelire, elkések! — Tegnap kaptál két levét! — Egy húszat be kellett fizetni az operára. Te nem is tudod, hogy egy kamaraegyüttes vendégszerepei nálunk? — Te és az opera! Eddig még sohasem akartál operába menni! — Most sem akarok. — Hát akkor mire k%ll a pénz? — 31 db jegyet kapott az osztályfőnök, és mind fci kellett fizetnünk. — Rendben. Még így is maradt 80 sztotinkád. — Nincs egy árva fityingem sem! Gyűjtenünk kellett Mihaela és Velizár részére is. — Talán árvák, és nincsenek szüleik, akiktől kérhetnének? — Mihaela kórházban van. Vakbéllel operálták. Ve- lizámak meg kivették a manduláját. Egyelőre nem járnak iskolába. A tanár néni azt mondta, hogy az ő jegyüket is ki kell fizetni ... — Egy filléred sem maradt? — Mindössze 14 sztotinkám, alig futja egy üdítőre, ezért inkább odaadtam Ljubomirának. El is felejtettem mondani, hogy neki is gyűjtünk... — Hát nem utazott el a szüleivel Kairóba? — De igen, csak még nem húzták ki az osztálykönyvből, ezért az ő jegyét is nekünk kellett kifizetni. — Aztán mondd csak, mit fog előadni az a híres kamaraegyüttes? — Domenico Cimarosa művét. A titkos házasságot. Ez áll a kerítésre ragasztott plakáton. — Legalább tetszett? — Micsoda? — Hogyhogy micsoda, hát az előadás! — De hiszen ott sem voltam! Senki sem ment el az osztályból. Az osztályfőnök azt mondta, hogy nem kötelező, csak a jegy árát keU odaadni. Adamecz Kálmán fordítása
