Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-11 / 60. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. március 11. OQOOQQ Tervező kontra bíráló? Történelmi szabadegyetem Izgalmas történelmi témá­jú kérdések boncolgatására szabadegyetemi sorozatot szerveznek a nyíregyházi ta­nárképző főiskola népműve­lés szakos hallgatói. Március 17-én tartják az első rendez­vényt, meghívott előadóval: a sztálinizmusról, mint törté­nelmi jelenségről lesz szó. A továbbiakban Lenin októbe­rével, illetve a Szovjetunió és a középkelet-európai kis országok kapcsolatának há­ború utáni alakulásával kí­vánnak foglalkozni. A prog­ramok nyilvánosak, bárki, akit ez érdekel, meghallgat­hatja az előadásokat az erre a célra kibocsátott bérlettel, amelyet a főiskola KISZ-bi- zottsógén, illetve a jósaváro- si művelődési házban hoznak forgalomba. A művészeti hetek programjából AHOL A MŰKINCSEK ÚJ­JÁSZÜLETNEK. A műemlék épületek, templomok építé­szeti helyreállítása során res­taurálásra szoruló szobrok, festmények, berendezési tár­gyak az Országos Műemléki Felügyelőség műtermeibe ke­rülnek, ahol szakavatott mes­terek „varázsolják” újjá mű­kincseiket. (MTI fotó) Három naip, négy darabból négy előadás — ezt kínálja a következő napokban a Mó­ricz Zsigmond Színház: már­cius 11-én a nagyszínpadon a Józsit a Moliere-bérlefiben, a stúdióban a Háranashangzat című három egyfelvonásos színművet, szombaton A pe- leskei nótáriust, 15-én, ked­den a Galíciát a Bessenyei- bérletben. Világhírű Vasarely-képek érkeznek március 11-lén Nyír­egyházára, a -szakszervezetek (házába. Délután 3-'kor nyílik a kiállítás, melyet március 21-ig tekinthetnek meg az ér­deklődőik. (Hogy a bemuta­tandó művek közül mennyi a mester eredeti munkája, és mennyi ,a reprodukció, arról ás beszámolunk majd a meg­nyitót követő tudósításunk­ban.) Hasonlóan „nagy port ver Főpróbahét van a jövő hét­főtől: új produkcióra készül a társulat. Lener Péter ren­dezi Möllere -víg játékát, A ■fösvényt, a főszerepben Men- isáros Lászlóval, a további fontosabb szerepeket Rékasi Károly, Orosz Helga, Juhász György, Simon Mari és Szi­geti András alakítja. A be­mutató 19-ién lesz. fel" egy másik pénteki kul­turális esemény — de az in­kább a zenebarátok körtében lesz érezhető: Nyíregyházán koncerteznek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola te­hetséges mű vészjelölt-hall­gatói szólószámokkal. Egy másik koncertre vasár­nap várják -a közönséget a nyíregyházi 4-es iskolába, es­te 6-r,a, ahol a nyíregyházi zeneiskolában tanító fiatal művésztanárok lépnék pó­diumra. A művészeti hetek egyik legnagyobb vállalkozása Sá­ra Sándor: Sír az út előttem című négyrészes filmjének bemutatása, melynek együt­tes vetítése országos premier a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Házban. A film a bukovinai székelyek 'élet- történetét, sorsát követi mintegy két .évszázadon 'ke­resztül. Az első-második részt 14-én, a harmadik-ne­gyediket 15-én délután fél hattól tűzik műsorra a Hu- szárik-filmklub rendezvénye­ként. Színháznaptár Műsorváltozás Az Országos Filharmónia bérleti sorozatának következő koncertjét március 14-én, hétfőn tartották volna Kis­várdán, neves művészek, Zempléni Mária és Gregor József részvételével. Egyez­tetési gondok miatt azonban a művészek nem tudnak fel­lépni az eredetileg megadott időpontban. így ezt a kon­certet május 17-én, este 7 órai kezdettel tartják majd meg a kisvárdai zeneiskola dísztermében. Gregor József és Zempléni Mária ária- és dalestjével tehát akkor ér majd véget a kisvárdaiak er­re a szezonra szóló kamara- bérleti sorozata. A nyíregyházi Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Ház programjából: Klubok, körök: A Nyíri Amatőr Filmklub és a Pro Natura csoport tagjai tartják foglalkozásukat március 11- én. A Kopernikusz kör tagjai március 12-én találkoznak. A versszínpad március 13-án várja a tehetséges vers- és prózamondókat. A főiskolai fotóklub és a sci-fi klub tag­jai március 17-én találkoz­nak. Tánc: Nosztalgiadiszkó március 11-én és 12-én lesz, ifjúsági diszkót pedig 13-án és 17-én rendeznek. A nosztalgiamoziban már­cius 17-én a Hazajáró lélek című filmet vetítik. Pszichológiai tanácsadás március 14-én lesz, ugyanek­kor tartja foglalkozását a gombász tanfolyam is. O A nyíregyházi úttörőházr. ban március 13-án az MHSZ távirányítású automodell- versenyét rendezik meg. Egészségnevelési előadást tartanak március 16-án a fi­uk részére. A lányok pedig március 17-én vöröskeresztes csecsemőgondozási versenyen vetélkedhetnek. Művészeti és klubhetek Kisvárdán A kisvárdai művészeti hetek keretében Schmidt Sándor fafaragó népi iparművész alkotásait láthatja a közönség a művelődési házban. (Elek Emil felv.) Folytatódik Kisvárdán a Pedagógiai és Művészeti he­tek rendezvénysorozata. Filmvetítéssel egybekötött zenés, játékos vetélkedőt rendeznek március 16-án (szerdán) a művelődési köz­pont pódiumtermében há­rom órától. A fiatalok képző- művészeti, zenei és irodalmi ismereteik méretnek meg a nemes versengésen. Március 17-én új helyesírásunkról hangzik el előadás a Besse­nyei gimnáziumban. A ki­adott programtól eltérően nem egy, hanem két nap rendezik meg az amatőr mű­vészeti csoportok városi-kör­zeti bemutatóját Kisvárdán a művelődési központban. Az első nap március 18-án az amatőr színjátszók, vers- és prózamondók mutatkoznak be, majd másnap 19-én a néptáncosok, népdalkörök. és hangszeres szólisták lépnek színpadra. Kirí a városképből — Bejött hozzám egy ajaki ember, hozta az ajánlott tervek gyűjteményét és hozott egy tervcsomagot, amelyik­ben egy ajánlott terv volt. Megkért, hogy adaptáljam ezt az ő telkére. Elvégeztem a dolgom, eljuttattam a tervet a bíráló bizottsághoz, ott pedig elutasították. Jól van ez így, szerinted? Miért nem építhet valaki saját ízlése szerint a pénzéért? — kérdezte tervező ismerősöm. — Bejönnek ide a tervezők, hoznak a katalógusból kivá­lasztott ajánlott tervet, adap­tálják, közben meg sem né­zik, hogy mennyire nem il­lik bele abba az utcába, aho­vá építenék, vagy egyáltalán az egész falu- vagy városkép­be, s elvárják, hogy a bírá­ló bizottság áldását adja rá — mondja a megyei főépí­tész. Hagyományt őrizni Olcsó dolog lenne most azt mondani, hogy egyezzen meg a tervező és a főépítész, hi­szen régi törekvésük ez, azt ugyanis mindannyian tudják, hogy az építeni szándékozó kívánságát sem szabad figyel­men kívül hagyni, s közben a települések arculatát is úgy kellene formálni, hogy az ne ahány ház, annyi féle legyen. Csakhogy a kettő között nem könnyű megtalálni az össz­hangot. Ennek az összhangkeresés­nek egyik kezdeti lépése az az irányelv, amelyet a me­gyei tanács építési és vízügyi osztályának vezetője adott ki a helyi tanácsoknak a ha­gyományőrző építészeti kör­nyezetek védelméről. Ebben az is szerepel, hogy a ma­gánlakás-építéshez ajánlott tervek nagy része — ajánlat ide, ajánlat oda — korszerűt­len, sem a műszaki, sem az építészeti követelményeknek nem felel meg. Zömük a táji, 'a helyi környezetektől és ha­gyományoktól idegen megol­dásokat tartalmaz, hiányoz­nak belőlük a megyei sajá­tosságok és nem alkalmaz­kodnak a meglévő adottsá­gokhoz. Pedig nyilvánvaló, hogy mondjuk az Abony tí­pusú ház tervezője nem tud­hatja, milyen utcába kerül­ne az a ház a Nyírségben. Kiegészítéssel, változtatással Az ajánlott tervek gyűjte­ményéből az építéstervezési szakértői bizottság csak a Füzér, a Kisbér, a Makád, a Gönc, a Penc, a Pécel, a Rátka, a Regéc, a Vizsoly, a Buják, a Csenger, a Józsa, a Kazár, a Kecel, a Mogyoród, a Solt, a Tass, a Téglás, a Vasad, a Neszmély típuster­veket tartja elfogadhatónak és a mi környezetünkbe il­leszthetőnek. Természetesen nem úgy, ahogy a katalógus­ban szerepel, hanem egy sor kiegészítéssel és változtatás­sal. Többek között nem sze­rencsés a padlószintek túl­zott kiemelése, idegenek az utcai erkélyek, illetve loggi­ák, a szintén utcai süllyesz­tett garázslejárók. Az igaz­ság kedvéért meg kell je­gyezni: ez utóbbiról a mini­mális, 14 méter szélességű telkeket kialakító tanácsok tehetnek, mert ha valaki nem szeretné, hogy 6 méter kes­keny udvara gépkocsibejáró legyen, rákényszerül a ga­rázs „elsüllyesztésére”. Természetesen nemcsak nemet mondanak egyes ter­vekre, hanem ajánlanak is helyette másfajtákat. Olyano­kat, amelyeket másfél évvel ezelőtt egy tervpályázatra készítettek Szabolcs-Szat- márban élő és dolgozó terve­zők. A kis katalógus Veres Menyhértné, Kulcsár Attila, Gibáné Guthy Judit, Kulcsár Attiláné, Hegedüsné Tóth Ka­talin, Albert János és Tele- póczki Miklós terveit tartal­mazza, s a kiadvány szer­kesztőinek nem titkolt célja volt ezekkel a tervekkel is befolyásolni a magánterve­zőket, vagy azokat, akik ter­vek engedélyezésével foglal­koznak. A terveket tehát nem a lemásolás igényével hozták nyilvánosságra, in­kább a tervezés minőségi kö­vetelményrendszerét, a hom­lokzati egyszerűségre való törekvést, a tiszta alaprajzi rendszereket, a célszerű bú­torozást, a lakáshasználatot kívánták követendő például mutatni. Az ízlések kUlömbözOk A tanácsoknál műszaki kérdésekkel foglalkozó dol­gozók arra szoktak hivatkoz­ni egy-egy építési engedély kiadásakor, hogy nem lehet mindenkinek egyforma ízlé­se, s ezért engedélyezik sok­szor a környezetbe, az utca­képbe nem illő házak építé­sét is. Olykor még arra is hivatkoznak, hogy a demok­ráciával ellentétes, ha ők me­revebbnek mutatkoznak és ilyen úgynevezett magán­ügyekbe is beavatkoznak. Megnyugtatásukra elmond­hatjuk, hogy a felszabadulás előtti időben sokkal szigo­rúbb előírások kötötték meg az építési engedélyeket adók kezét, s sokkal szigorúbb nor­mákhoz kellett igazodniuk az építtetőknek. Az pedig kü­lönösen sokat árt, ha egy-egy tervet a szakértői bizottság átdolgoztat, utána pedig kü­lönböző módosításokkal visz- szacsempészik bele az eredeti ■ötleteket” Balosh József ÜJABB ÁRUHÁZ NYÍLIK MISKOLCON. A Bükk Áruház több mint ötezer négyzetméter alapterületen kínálja áruit. Pénzügyi terveit Nagyecseden Módosított elképzelések A különböző fórumokon (tanácstagi beszámolók, falu­gyűlések, tanácsülések) tett közérdekű javaslatok figye­lembevételével készítette el a nagyközségi közös tanács az 1988-as évre vonatkozó pénz­ügyi tervet. Még ebben az év­ben befejeződik a 26 millió A tárgyalóteremből Addig jár a korsó... 1967 nyaráig Gs. István és V. László a becsületes úton meg­szerzett jövedelmen kívül más megélhetési forrást nem ismer­tek. Nem messze laktak azonban az ÉPSZER-NYIRSZAKSZER Léá'nyvá,Halat és a Debreceni Közmű- és Mélyépítő Vállalat Borbányán lévő körülkerített te­lepeitől. Először Cs. István esett kísértésbe, majd V. -László is be­kapcsolódott,az üzelmekbe, közre­működött a lopott dolgok érté­kesítésében . Cs. István június elején a Mély­építő Vállalat telepéről 27 darab 3800 lórin,t értékű pallódeszkát emelt el. A deszkákat — melye­ket a még gyanútlan V. László szállított a vevőkhöz — nehézség nélkül jó áron értékesítették építkezőiknek, mert ekkor az ép­pen hiánycikk volt. Pár nap múlva az EPSZER-NYÍRSZAK­SZER Leányvállalat telepéről egy csősatu, egy oxigénpalack, nyolc szál alumlniumcsö vándo­rolt Os. Sándor portájára. A tol­vaj azokat biztonságosabb he­lyen akarta tartami, ezért V. László udvarára vitte. Július 17-én a leányvállalat dolgozói ismét azt tapasztalhat­ták. hogy valaki a drótokat el­vágva a telepre behatolt, s ezút­tal hidrauliku s csuha j Utói he- gesztőtömrőt, kábelt vitt el a tet­tes. Az elkövető kiléte nem so­káig maradt homályban, mert az egyik vevő a vásárolt árut jobban szemügyre véve ügy ta­lálta, mintha már látta volna valahol ... A leányvállalatot 21 315 forint kár érte. (A sértet­tek az ellopott dolgok nagy ré­szét már a nyomozás során visz- szakapták.) Cs. Istvánt a Nyíregyházi Vá­rosi Bíróság halmazati főbünte­tésül végrehajtásában 3 évi pró­baidőre felfüggesztett 1 évi bör­tönbüntetésre ítélte, s az ered­ményes visszatártás érdekében 2900 forint pénz-meliékbüntetést is kiszabott. A bíróság elrendel­te Cs. István pártfogó felügyele­tét. V. Lászlót orgazdaság bűn­tette miatt 7200 forint pénzbün­tetéssel sújtotta. Az Ítélet jog­erős. Dr. Szabó Pál ügyész forintba kerülő 4 tantermes iskola építése Fábiánházán, amelyhez tornaterem is ké­szül. A két község tanácsi kezelésű útjainak és járdái­nak felújítására, a közleke­dési feltételek javítására 1 millió 600 ezer forintot for­dítanak. Felújítják — a me­gyei tanács támogatásával — az 1907-ben épült ecsed-i eme­letes iskolát. Olyan körülmé­nyeket kíván a tanács terem­teni, hogy egyenlő ellátást tudjon biztosítani a régi és az új oktatási intézmény. A gazdasági feltételek éis az életszínvonal kedvezőtlen alakulása miatt a szociális ellátásra fordítható összeget emelik. A rendszeres és az eseti segélyezésre több mint kétmillió forintot fordítanak. Növelik a szociális étkezés­ben részesülők és a házi gon-’ dozottak számát. Az egész­ségügyi intézmények tárgyi feltételei megfelelők, a kör­zeti orvosi ellátás javult, azonban a fogorvosi állás be­töltetlen. A lakosság a nehezedő ter­hek ellenére — ha csökkenő mértékben is —, hozzájárul az 1000 forintos TEHO fize­tésével a célok megvalósítá­sához. Ennek ellenére már látható, hogy az állami támo­gatás csökkenése és az árak jelentős emelése miatt a ta­nács kénytelen az eredeti el­képzeléseket módosítani.

Next

/
Thumbnails
Contents