Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-01 / 51. szám
1988. március 1. Kelet-Magyarország 7 Svéd szakemberek előadása nyíregyházán Tüskéből, hulladékba energia Svéd szakemberek rész- feldolgozó Gazdaság, vala- vételével a korszerű fafel- min' LIGNIMPEX Külke- dolgozásról, azon belül Is a reskedelmi Vállalat febru- tuskók energetikai haszno- ár 23-án, kedden Nyíregy- sításáról rendezett előadást há.íán a Tudomány és a Felső-tiszai Erdő- és Fa- Technika Házában. A tuskóhasznositásban megyénk is érdekelt, hiszen az erdőművelés, fakitermelés során jelentős mennyiségű tuskó keletkezik, mely jelenleg sok helyütt elfoglalja a területet, hátráltatja a munkát, illetve kárba vész. A tüskök és más fahulladékok összegyűjtése, aprítása, valamint energetikai alkalmazása iránt a világ sok országában érdeklődőknek. A svéd Göransson cég Magyarországon, illetve Kelet-Európábán a géprendszerei értékesítésére jó lehetőséget lát, és nálunk is könnyen bevezethető megoldásokat ajánl. Hazánk fa-, illetve fatermékexportjának mintegy 80—85 százalékát a LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat bonyolítja le. Az utóbbi években a tőkés exportot jelentősen növelte, melynek révén az állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságoknak, állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek nagyértékű nyugati gépeket, eszközöket tudtak Magyarországra hozni. Ezen berendezések gyártásában, alkalmazásában a skandináv országok nemzetközi viszonylatban is élenjárnak, sőt ott már biocnergetikai célra erdőket is telepítenek. A tüskéből többek között cellulózt. kerti humuszt, és energetikai aprítékot nyernek. A svéd cég képviselője ismertette az általuk kínált tus- kókitermelő, szállító és aprítógépek műszaki jellemzőit és a működésüket filmen is bemutatta. A résztvevők megtekintették a faaprítékokat elégető új rendszerű tüzelőberendezéseket is, melyek a nedves fahulladékok magas hatásfokú eltüzelésére is alkalmasak. Ezután a svéd előadó a különböző faanyagokból nyerhető hőmennyiségről tájékoztatta a jelenlévőket. Felhívták a figyelmet arra, hogy az aprítékot nem célszerű a szenes kazánokba lapáttal bedobálni, ott elégetni, mert akkor a környezet szennyeződik. A gazdaságos ap- rítékelégetéshez korszerű, arra való berendezés kell, mely- lyel ovóda. irodaház és más létesítmény fűthető. Egy dán cég szakembere a nagy frekvenciájú présgépeken előállított rétegelt ragasztott faszerkezetek gyártásáról, építőipari felhasználásáról tartott előadást. Videofilmen csodálatos automatikus famegmunkáló gépsorokat is bemutatott. A nagy frekvenciás berendezés alkalmazásával az enyvragasztás tíz perc alatt megtörténik. Az eriyv- szükséglet a hagyományos eljáráshoz képest jóval kisebb. A nagy frekvenciás berendezés lényege, hogy rezgéssel az cnyvmolckulákat gyors mozgásra kényszerítik, és az azok súrlódása nyomán keletkező hő a faragasztás minőségének javulása, valamint a kisebb enyvfelhasználás révén hasznosul. Az így előállított épületszerkezetek időállóak és nagy teherbírásnak. A gyártási és beépítési költségük az acél és a vasbeton épületelemekét nem haladja meg, de azoknál barátságosabbak, hangulatosabbak. Cs, Gy. Veszélyes gyógyszerek A fenacetin hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek egyáltalán nem veszélytelenek, mert helytelen használat esetén súlyos vesekárosodást okozhatnak. A Német Szövetségi Köztársaság egészségügyi minisztériuma legújabban kötelezte a gyógyszergyárakat, hogy megfelelő figyelmeztetést helyezzenek el a gyógyszerdobozon. A várható károsodás a fenacetin mennyiségétől függ, jelenleg az évi ezer grammot tartják a kritikus határnak. A halálos végű veseelégtelenségen kívül a vesemedence, a húgyvezeték és a húgyhólyag daganatos megbetegedéseit válthatja ki a túladagolt fenacetin. A gyógyszertárak újabban nem hozhatnak forgalomba olyan gyógyszereket, amelyeket nem láttak el fenacetinveszélyre figyelmeztető jelzéssel. Tolészékböl hordágy Betegre és beteghordozóra szabott hordágyat terveztek Svédországban. Sima felületen tolószékként gördíthetik, ülőhelyzetbe állíthatják,' összenyomhatják és kinyújthatják. Az elöl haladó beteghordozó a terhet a vál- lain hordja, így tehermentesülnek a karjai és a háta, s a kezével a hordágy helyzetét állandósíthatja. A nagy, kézhez álló nyeleket jól meg lehet ragadni, függetlenül attól, hogy a hordágyat éppen milyen szögben viszik. Az újfajta hordágyat sikerrel kipróbálták, s hamarosan elkezdik a sorozatgyártását Svédországban. o ERŐSÁRAMÚ VILLANYSZERELÉSEK biztonságtechnikai ellenőrzésére fejlesztették ki a GLK—410 típusú kombinált feszültség-ellenőrzőt Nyíregyházán a Gelka alkatrészgyártó üzemében. Képünkön: Vágó Já- nosné zümme- reket forraszt be. (f. z.) o TUDOMÁNY | TECHNIKA | KÖZGAZDASÁG NYELVTANULÁS ÜJ MÓDSZERREL. Kísérleti Jelleggel — hazánkban eddig még nem alkalmazott — új, intenzív nyelvtanfolyamot szervezett a TIT Soproni Városi Szervezete az angol nyelvet tanulni vágyók számára. Az új módszert — a SITA tanulási rendszert — egy erre a célra kifejlesztett berendezéssel lehet alkalmazni. A mikroprocesszoros berendezés egy több funkciót betöltő maszkból, és egy integrált kazettás magnetofonból áll, a nyelvet tanuló személy relaxált — ernyedéses. feszültségcsökkent — állapotba kerül, s fokozódik agyának befogadóképessége. Az eddiginél „szelídebb” és gyorsabb nyelvtanulást a nyelvtanár mellett pszichológus és orvos is segíti. (MTI-fotó) Növényi tresszhelyzet Öntözésfejlesztés KITE-médszerekkel A víz jelentősége hazánk növénytermesztésében egyre fokozódik. A terméseredmények növelésével együtt jár a redelkezésre álló vízkészletek egyre nagyobb mértékű felhasználása. A növénytermesztési technológiák fejlesztése során eljutunk egy olyan ponthoz, ahol a víz hiánya akadályozza a termésszint további emelését. A Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés (KITE) az utóbbi években jelentős öntözésfejlesztést hajtott végre a terméseredmények növelése és stabilitása érdekében. Ennek eredményeként elmondható, hogy a különböző típusú és rendszerű öntözőberendezésekkel a növények a vegetációs időszakban folyamatosan elláthatók öntözővízzel a táblák nagyságától és alakjától, domborzati viszonyaitól függetlenül. A rendelkezésre álló öntözőberendezések az alábbiak szerint csoportosíthatók: NAMTR — mikro-öntözőrendszer. NADIR — csepegtető öntözőrendszer, LINEAR és CENTER pivot-rend- szerek, Csévélődobos öntöző- rendszer. A NAMIR mikro-öntözőrendszer gyümölcsösök, üvegházak, fóliasátrak öntözésére egyaránt alkalmas. A különböző kivitelben készült szórófejek alkalmasak 1—3 bar közötti nyomásról üzemelve 30—300 1/óra vízmeny- nyiség kijuttatására 1,5—6 méteres körfelületen. A kiépített rendszer szórófejeinek, fúvókéinak egyszerű cseréjével változtatható a szóráskép, a cseppméret és a kiadagolt vízmennyiség. A gyümölcsösben a szórófejet a fa alá telepítjük, így lehetővé válik a gyökérzóna optimális nedvességtartalmának megőrzése gyakori és kis vízadagú öntözéssel anélkül, hogy a fa lombkoronáját érné az öntözővíz. Az öntözővízzel egy menetben tápanyag is kiadható. A NADIR csepegtető öntöző- berendezés elsősorban a kertészeti növények optimális vízellátására alkalmas nagyüzemi és kisüzemi táblaméretekben egyaránt, természetesen ezen kívül alkalmazható minden sorba ültetett növény vízellátására is. A csepegtető öntözést végző polietilén cső 20 milliméter átmérőjű, amelyben előre meghatározott távolságra labirint rendszerű csepegtető testek vannak beépítve. A csepegtető testben a víz elveszíti nyomását és csep- penként kerül a talaj felszínére. Az öntözővíz közvetlenül a gyökérzónába kerül, ezért ez a rendszer rendkívül víztakarékos. A folyamatos — akár naponként többszöri — öntözés kedvező feltételeket teremt a növények számára. A rendszerrel oldott tápanyag rendszeresen kijuttatható, A NADIR helyes alkalmazásával a •növényt nem érijeti stresszhatás, mivel a környező szárazabb talaj meggátolja a tűlöntözést, s megfelelő gyakori öntözés pedig a vízhiányt. A NADIR- és NAMlR-rendszer jól automatizálható, megfelelő vízellátó-rendszer kiépítése esetén emberi kéz beavatkozása nélkül végezhető az öntözés. A LINEAR és CENTRAL pivot rendszerek a legkorszerűbb öntözőberendezések közé tartoznak. A nagyüzemi gazdálkodás öntözőrendszerei, amelyek 80— 350 hektár nagyságú területen naponta tudják biztosítani a növény számára szükséges víz- mennyiséget. Alacsony és magas növénykultúrák öntözésére egyaránt alkalmasak. Ezek a berendezések önjáróak és teljesen automatizáltak, nyílt csatornáról és nyomócsővezetékről egyaránt üzemeltethetők. Utközőlapos szórófejekkel vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik a vegetáció korai időszakában is az öntözést a növények károsítása nélkül. Alacsony nyomásúak és intezitásúak, ezért gazdaságosan és a talaj rombolása nélkül üzemeltethetők. A nagyfokú automatizáltság miatt rendkívül kedvező az élőmunkaerő-felhasználás, egy személy akár 1000 hektár felügyeletét is el tudja látni. A berendezésekkel folyékony tápanyag is kijuttatható, amely fokozza a rendszer hatékonyságát. Az elmúlt években ezekkel a rendszerekkel magas szinten (11 t/ha fölött) lehetett például a kukorica termésszintjét stabilizálni. A csévélődobos öntözőberendezések a szabálytalan alakú táblákon jól használhatóak, hordozható jellegüknél fogva egy év alatt akár több helyen is üzemeltethetőek. Magas nyomásigé- nyűek, a nagy teljesítményű szórófej üzemeltetéséhez 6 bar feletti nyomásigény szükséges. Alacsony és magas növénykutú- rák öntözésére egyaránt alkalmas. Szakaszos üzemű berendezések, ezért itt egy alkalommal 40—70 milliméter öntözővizet adunk ki hektáronként. Könnyen kezelhetőek és jól alkalmazhatók a különböző táblaméretekhez. Nyílt csatornáról éír nyomócsőhálózatról egyaránt üzemeltethetők. A fenti berendezésekkel és módszerekkel a növénytermesztés függetleníthető az időjárás okozta aszálykároktól, és a termések magas szinten stabilizálhatok. Különösen fontos ez ma, amikor a gazdaságok eredményeinek fokozása riem,- csak a mezőgazdaságban dolgozóknak, hanem a nemzetgazdaság egészének is alapvető érdeke. Dr. Kéri István KITE Nádudvar f > „Fezi ember” Marokkóban, Fez közelében egy csaknem teljes Neander-völgyi csontvázat és koponyát találtak. Az üledékes kőzetben 3 méter mélységben fellelt „fezi ember” 160 cm magas volt, s a hátán, kelet felé fordulva feküdt. A 40—50 ezer évvel ezelőtt élt ősembernek vastag csontú koponyája (szemöldökeresze), alacsony, hátranyúló homloka és megtört nyakszirtje volt. Sokáig úgy vélték, hogy a Neander-völgyi ember bölcsője Európa volt. Ea a feltevés azonban megdőlt, amikor Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten is rátaláltak a Neander-völgyi ember maradványaira. V —j Rontják a termék minőségét Foltok a burgonyán Az utóbbi években burgonyatermesztésünk állandó és visz- szatérő problémája a burgonya sugárgombás varasodása. Bemutató jelleggel Szabolcs-Szat- már megye hét nagy burgonya- termesztő gazdaságának, 20 burgonyatábláján (533 hektár), végeztünk felmérést, a termés sugárgombás varasodás fertő- zöttségi százalékának és erősségének megállapítására. A felmérés eredményeként megállapítottuk, hogy a megtermett burgonya átlagosan mintegy 30 százalékában volt kórokozóval fertőzött, s a gumók felületét 25—50 százalékban borította a varas folt. Vizsgáltuk továbbá azt is, hogy az egyes termesztéstechnológiai tényezők milyen hatással vannak, illetve egyáltalán hatással vannak-e a fertőzés alakulására. Fertőzött vetőgumó használata esetén az új gumók fertő- zöttségének növekedése figyelhető meg. Ez természetesen nem zárja ki azt a korábbról ismert megállapítást, miszerint a burgonya sugárgombás vara- sodását okozó szervezet talajlakó kórokozó. Megfigyeltük, hogy a kórokozó nemcsak semleges. illetve lúgos kémhatású 'talajokban, hanem 4—5 Ph-jú mellett is jelentős mértékben fertőzi a gumókat. Emellett a könnyű- homoktalajokon kívül a kötöttebb, tápanyagokkal jól ellátott talajokban is nagyarányú megbetegedést tud előidézni. öntözés hatására sem tapasztaltuk a fertőzés csökkenését, sőt több esetben a víz- pyomásos helyeken súlyosabb volt a megbetegedés. Nagyobb adagú műtrágyázás. különösen a nitrogén-,.túladagolás” esetén közvetett úton (gumóhéjvastagság, parásodás elhúzódása) növekedhet a fer- tőzöttség. Az elővetemény hatása (a burgonya előveteménye döntő többségében őszi kalászos) nem hozható kizárólagosan összefüggésbe a gumó fer- tőzöttségének kialakulásával. Fajtaérzékenység tekintetében kimutatható, hogy vezető fajtánk. a desirée hajlamos a megbetegedésre. Évek óta foglalkozunk a burgonya kórokozói elleni vetőgu- mó-csávázással. Sok-sok készítmény biológiai hatását érzékeltük — elsősorban a rizoktóniás hajtáskorhadás ellen — de ugyanakkor a sugárgombás varasodás elleni hatásukat is teszteltük. A szerek döntő többsége nem volt befolyással a sugárgombás varasodás fer- tőzöttségére. A kísérletek során azonban megfigyeltük, ha réz- tartalmú készítményeket használunk, csökken az új gumók sugárgombás varasodása. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyes rézkészítmények csirá- zásgátlást okoznak a burgonyánál. 1986—87-ben viszont olyan réztartalmú szerekkel próbálkoztunk a burgonya csávázásá- nál, amelyeknél nem tapasztaltunk fitotoxikus károsodást. E készítményekkel kezelt parcellákban a kezeletlenhez viszonyítva jobb minőségű, sugárgombás varasodással kevésbé fertőzött burgonya termett. A kórokozó elleni védekezés terén csak kezdeti lépést tettünk (hangsúlyozva a kezdeti lépést, ugyanis a témával való foglalkozást nem tekintjük befejezettnek). Annál is inkább, mivel a kémiai védelem csak egy láncszeme a komplex védekezési technológiának. Jelen esetben különösen nagy figyelmet kell fordítani a komplexitásra, mivel a burgonya sugár- gombás varasodása elleni védelmet az egyéb agrotechnikai tényezők, a fajta, s nem utolsósorban a kórokozó biológiájának további tanulmányozásával lehet teljesebbé tenni. Mind gyakrabban találkoztunk — a sugárgombás varasodás mellett — a vetési és az étkezési célra termesztett burgonya gumóin az úgynevezett ezüstfoltosság tüneteivel. A burgonyagumó ezüstfoltossága régóta ismert betegség hazánkban. Újbóli előtérbe kerülését az utóbbi években tapasztaltuk. Több burgonyatermesztő gazdaságban a tavasszal kitárolt vetéshez előkészített burgonya 100 százalékban fertőzött volt a kórokozóval. A tünetek különösen akkor szembetűnő- ek, ha a burgonyát megnedvesítjük. Az ezüstös szín abból adódik, hogy a gomba elbontja a gumó festékanyagát, illetve a gumóhéj alatt levegő gyűlik össze. A beteg burgonyagumók a fokozott vízveszteség következtében ráncosodnak. A gombát egyik évről a másikra a fertőzött vetőgumóval lehet átvinni. (Szakirodalmi adatok szerint a talajban a kórokozó csak rövid ideig él.) A vizsgálati terület talaja közepes humusztartalmú (2 százalék) csernozjom barna erdőtalaj volt. A burgonyát a te- nyészidőben két alkalommal, összesen 80 milliméterrel öntöznék. A betegség kifejlődésének feltehetően kedvez a talaj magasabb humusztartalma, s jó vízellátottsága. A burgonyatermesztés esetében, a termésmennyiség növelésén túl egyre inkább a minőségi követelmények'kerülnek előtérbe. A burgonyagumó ezüstfoltossága megbetegedéssel — a sugárgombás varasodás mellett — bővült azon kórokozók köre, amely a burgonya piacosságát, minőségét rontja. Galambosné Dr. Dienes Judit Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Nyíregyháza