Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-07 / 56. szám
4 ■ 1 1 11 Kelat-Magyarorviáe 1988. március 7. nei IDA CSUDA CSUPA Hogy mik vannak! Az NSZK- beli Bietigheim településen állították fel a képen látható furcsa szobrot. A 300 ezer márkába került „alkotás” a hírek szerint korántsem nyerte el a helyi lakosok tetszését. Expedíció az 500 éves évfordulón Amerika felfedezésének 500 éves évfordulóját az évszámhoz méltó módon szeretnék megünnepelni a kontinens lakói. A sok érdekesnek ígérkező program között egy expedíció is szerepel. Az Amazonas forrásvidékétől a Karib szigetekig tartó, kubai kezdeményezésre született expedí- ciós terv egyben a szigetvilág felfedezésének és benépesítésének történetét is feleleveníteni kívánja. Az expedícióban 23 ország képviselteti magát az expedíció által érintett területekről. Az expedíció tudományos kutatásokat is folytat többek között a földrajz, a növény- és állatvilág, az antropológia, a természetvédelem témakörében. Az expedíciót — melynek fő szervezője az ismert kubai geográfus, Antonio Nunez Jiménez — két szakaszban szervezik. Az elsőben minden ország részt vesz, ahol a kenuk áthaladnak — Ecuador, Peru, Kolumbia, Brazília, Venezuela —, s a végállomás Trinidad. A második szakaszban a Karib-szigetek képviselői mellett Mexikó, Panama, Nicaragua és Spanyolország is képviselteti magát. Az expedíció négy kenuból és egy piraguából áll majd. Minden érintett országban ünnepségekkel és konferenciákkal emlékeznek meg a kiemelkedő évforduló közeledtéről. (t. z.) ^ Hl ff / Szokoev H a máskor nem is, négy- évenként egyszer a szokásosnál gyakrabban emlegetjük a szökőévet. A fogalmat is, a szót is jól ismerjük. Beszélünk szökőnapról is, és a naptárszerkesztők jóvoltából azt is tudjuk, hogy a szökőnap nem február 29-e, hanem február 24-e. Arra ritkábban gondolunk, hogy miért szökő ez az év, ez a nap. A múlt században élt jeles tudósunk, az igen sokoldalú — egyébként szepességi német származású — Hunfalvy Pál keresett magyarázatot a szökőév előtagjának a jelentésére. Arra a véleményre jutott, hogy az elnevezés finnugor őseink időszámításával függ össze, ök ugyanis nem tizenkét, hanem tizenhárom hónapra osztották az évet. Ezek a hónapok huszonnyolc naposak voltak, tehát egy év 364 napból állt. Így aztán minden évet ki kellett egészíteni egy nappal, sőt négyévenként két nappal is, hogy ne „késsen” a naptár. Mindez nem feltételezés! Hunfalvy tényekkel támasztja alá állítását: olyan utazó leírására hivatkozik, aki a 18. században észt és lív parasztok (tehá-t nyelvrokonoké között járva tapasztalta, hogy az olcsón vásárolható naptárak helyett maguk fabrikálta naptárt használtak: zsinórra hét fala- pocskát fűztek, ennek tizenhárom oldala volt a naptár. Egy- egy hónapnak egyszerű festett jele volt. Mi köze mindennek a szökőévhez? Az elnevezésben az ősi szemléletet és időosztást őriztük meg. A szökik igének van egy ugrik jelentése is, amely ma sem ritka az erdélyi nyelvjárásokban!, de ez őrződött meg a szökell szóban is. A tizenhárom hónapos évben át - keLLatt ugrani egy — ritkábban két — napot. Ez úgy történt, hogy az évet egy nappal később kezdték számlálni. Az észtek nyelvében átlépő év a szökőév megfelelője, a finn nyelvben, a magyarhoz hasonló jelentésű szó. Ezzel szemben a németben a szökőév neve Schaltjahr, a szökőnapé Schalttag, ami inkább betoldó, hozzákapcsolódó évnek, napnak felel meg, hiszen a tizenkét hónapos naptárban inkább betoldani kellett négyévenként egy napot. őseink tizenhárom hónapos időszámítása régen feledésbe merült. A keresztény hit felvételével a keresztény naptár is elterjedt. Az abba nem illő szökőnap, szökőév azonban — bármilyen halványan is — őrzi az ősi szemléletet. Ádám Imre ♦ Autómatuzsá- lem Nyíregyházán. Sok kíváncsi szempár mustrál- gáttá a hét végén a képünkön látható, eredeti állapotára visszavarázsolt Citroen gépkocsit, ami nem kis feltűnést keltett a megyeszékhely központjában lévő parkírozóban. (cs) ♦ Hívó kiáltásból telsfonműsió Halló! De mióta? Halló! Mondjuk gyakorta, ha fölvesszük a telefonkagylót. A vonal két végén lévőik közötti kapcsolatteremtés első láncszemeként használt szócska nemzetközivé vált. De ismerjük-e, miként vált tele fo-nm úszóvá? Nem lepődnek-e meg sokan, ha most azt olvassák, bizony ez magyar emiber szájából került a telefonos szóhasználatba. Bell telefonja már ismert volt, amikor Edison azt tökéletesítve kipróbálta a Washington és New York közötti távíró vonalon. Az előre megbeszélt időpontban Edison New Yorkból felcsengette a vonal túlsó végén várakozó munkatársát, mire azonnal megjött a válasz a hangszóróból: — Halló! Itt Puskás Washingtonból. — Halló! Itt Edison! — majd folytatódott a kísérletnek tekinthető beszélgetés. A Western Union Társaság (az ő tulajdonukban voltak a távíró- vonalaik) vezérigazgatója. aki maga is kipróbálta a távolsági telefonbeszélgetést, el volt ragadtatva nem csupán az egyedülálló teljesítménytől, de az addig soha nem hallott szótól is. Egyszerű, rövid, mégis tökéletesen pótolja az addigi nehézkes bevezető beszédet, ami a felek azonosítására is szolgált. Ma már persze furcsa lenne „halló” helyett valahogy ekként kezdeni a beszélgetést: „ön van a készüléknél, tisztelt Kovács úr? Készen áll a beszélgetésre? Akkor kezdhetjük!” Mennyivel egyszerűbb, praktikusabb helyette egy „halló”. Az ötletadó tehát az erdélyi családiból származott, mérnöknek készülő, de diplomát soha nem szerző Puskás Tivadar volt, aki az európai hányódások után ment ki Amerikába. Itt Edison felismerte képességeit, és az ő laboratóriumában dolgozott. Annyit még fontos lenne elmondani Puskásról, nem a technikai részletekkel bajlódó szerkesztő, hanem feltaláló egyéniség volt. Később Párizsban. Edison szabadalmainak, készülékeinek. érdekeinek európai képviselője lett. Az már inkább köztudott, hogy Puskás Tivadar nevéhez fűződik a telefonközpont feltalálása, annak Párizsban történt megvalósítása. A köznapi életből átvett, kereső, hívó kiáltás telefon műszóvá vált, ami először Arany János „Az elveszel alkotmány”-ában (1845) fordul elő írásban. (s. j.) Nyíregyházi kronosztikon Az edmúlt napokban a Művészbarátok Egyesülete meghívására dr. Jáki Ferenc tanártársam tartott nagy sikerű előadást a kalendáriumokról. Az előadás végén szó volt a kronosztikonok- ról, melyek az adott épületek építési idejét jelzik latin nyelvű szövegben elhelyezett római számjegyek összeadásával. Az ország több városából van már- gyítjteiményében, de Nyíregyházáról még nincs. Felhívtam figyelmét, hogy evangélikus templomunk hátsó sekrestyeajtaja fölött találunk Ilyet, valamint latin feliratú emléktáblát a római katolikus templom homlokán jobbról az egyik ablakszerű kiképzésben. Ez utóbbi azonban a latin szöveg ellenére nem hivatalos kronosztikon, mert nem a szövegben szereplő számokat jelentő latin betűk adják az építés idejét, hanem a szöveg végét jelző befejező számok. Nézzük akkor az evangélikus templomét annál is Inkább, mert a jelen esztendő kétszázéves évfordulót jelent: „DoMVs oratlo- nls aVtorltate regls Iosephl ab eVangeLICIs eXstrVCta”. Magyarul: „Ez az imádság háza, amelyet József király engedélyével az evangélikusok állítottak". Adjuk össze a nagyobb betűkkel kiemelt szövegközi római számokat: 500 + 1000 + 5 + 1 + 1 +5 + 1+1 + 1 + 1 + 5 + 50+1 + 100 + 1 + 10 + 5 + 100 = 1788, kapjuk a templom sekrestyéje építésének idejét. Tehát nem a templom építésének évszámát, amelyet már két évvel korábban, 1786. november 22-én felszenteltek. Ennek kétszáz éves évfordulójáról az evangélikus egyház 1986-ban méltóképpen ünnepléssel emlékezett meg. A sekrestyével csak két évvel később egészítették ki a templomot. M. Takács Ferenc © Klages nem szólt hozzám egy szót sem. Kinyitotta az ablakot és aztán összekötöztette a kezemet. A két szörnyeteg katona segítségével a hajamnál fogva lógatott ki erkélyéről. Többre nem emlékszem ... Csupa kék folt, vónaüáfu- itás vőlt a testem, amikor magamhoz tértem. Két fogházőr állt előttem a Pest vidéki törvényszék cellájában. Kiinievettqk. Az egyik belém rúgott, amint ott feküdtem a prices előtt a padlón. Aztán kimentek. Este volt. Minden negyedórában sontüzet hallottam az udvarról. Kivégzések voltak. Gyilkolták az embereket... Néha egy- egy lövés hangzott el, egy ordítás, .s utána síri csend. Tlarikólövés ... Attól kezdve mindem éjszaka megismétlődörtt, amíg még bent voltam a Pest vidéki törvényszéken. Minden percben várhattam, hogy rám kerül a sor. És egy reggel, amikor megint régi barátnőm moste a folyosót, megtudtam, hogy Földi Mihélyiniét már elvitték ... Németországba került, soha nem került vissza többé ... Irtózatos volt az éjszakai sor tüzet hallani. Nem volt pihenőm. Nem jutattam le az udvarra, ment nem engedtek ki a celláiból. De a •takarítónők megmondták, hogy mi történik éjszakánként a Pest vidéki törvényszék udvarán. Ök mesélték azt is, hogy Fodor Pált, az isment újságírót ledobták az ötödik emeletről... onnan az épületből ... Kiss Ferenc feljelentése Forró nyári nap ... Lehívtak a Pest vidéki törvényszék fogházának igazgatói irodájába és közölték: — Karády Ka tálán, ön ma elhagyhatja a fogházat. Rendőri fél ügyelet alá kerül. Ha zsidókkal vagy baloldaliakkal mer italátkozni vagy beszólni, egyáltalában, ha bárkivel érintkezik, aki gyanús, akkor önt ki fogják végezni. Mától kezdve minden kedden jelentkezik a töloncházhan. Lakását csak bizonyos időpontokban hagyhatja el, figyelni fogjuk. — Most már megmondhatják, miért kerültem ide és miért tertatjlak itt? — önnek nincsen semmiféle kérdeznávalója és nekünk nlimcs semmi mondanivalónk az ön számára. Kérdezze meg ^titkárától” és a többi zsidótól, akik a barátai. önt már régen agyon keLlett volna verni. Szégyiellje magáit. Menjen ki! Ügy. Tehát a Réti-féle per? Tehát Kiss Ferenc. A Szíinészkamara. És akkor átvillant az agyamon egész meghurcoltatásom háttere, a büntetés. Hiszen elítéltek. Kiss Ferenc jelentett fel, a Színészkamara teljhatalmú ura, aki annak idején még a Kamarába se akart felvenni, akitől rettegtem. Hát ezért jutottam ilyen összeroncsolt állapotba, hogy a fogházlépcsőn majdnem összeestem a gyengeségtől, pedig a szabadulás pillanata volt. Kiss Ferenc. A titkár 1942. január 28-án Kiss Ferenc a Színművészeti és Filmművészeti Kamara elnöke behívatta Cselle Lajost, a kamara főtitkárát. — Te Lajos . . . hallom, ez a Karády megint nagyon ugrál... Megalakult a „Karády Katalint kedvelők klubja” ... Ezt a titkára találhatta ki... a „titkár” úrnak már régen munkaszolgálatba kellett volna menni.. . Mindent ez a titkár csinál... ö kötötte meg a „Kísértés”- szerződést is ... Nagyon unom ... Légy szíves, írj egy levelet... Feljelentjük a titkárt és beidéztetjük Karády t. — Nagyon jó! — lelkendezett Cselle Lajos. — így legalább Karády őnagysága is lebukik. Mert be kell idézni tanúnak. Mezey Máriával és Dayka Margittal együtt. Széles mosolyra húzódott Kiss Ferenc amúgy is húsos képe: — Most bekerülnek az utcámba . . . Mind a három! .. . Karády őnagysága is! És a titkár... azaz Réti György, sőt fivére, Réti István is. (Folytatjuk) KOSSUTH RÁDIÓ 4,30—7,59: Reggeli zenés műsor. — 8,20: Nyugdíjasok műsora. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: A hét költője: Ady Endre. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Operaáriák. — 11,00: Citeramuzsika. — 11,35: Kicsi Biri királysága. IX 7. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Utak, ösvények ... — 13,00: Klasszikusok délidőben. — 14,10: Ady Endre novellája. (Ism.) — 14,19: Lisztrapszódiák. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 15,00: Bródy Sándorra emlékezünk. — 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Ide nekem a rádiót. — 16,30: Kínai, japán mesék. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Csillagok a Metropolitan Operában. XVI 14. rész. — 18,15: Mese. — 18,25: Könyvújdonságok. — 18,30: Esti Magazin. — 19,20: Rádiókabaré. — 20,40: Mirella Freni énekel. — 21,30: Vendégünk a KSH elnöke. — 22,20: Külpolitika. — 22,30: A marxizmus lehetőségei ... — 23,00: Lemezmúzeum.— 0,15r4,20: Zenés műsor. PETŐFI RÁDIÓ 4,30: Reggeli zenés műsor. — 8,05: Népdalok, néptáncok. — 9,05—12,00: Napközben. — 12.10: Fúvószene. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Jákó Vera nótafelvételei. VIII 8. rész. 12,47: Népdalok tekerőlanton. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig ... — 17.05: 1988. március 7., hétfő Külföldi slágerek. — 17,30: ötödik sebesség. — 13,30: Tiptop parádé. — 19,05: Nóták. — 19,30: Sportvilág. — 20,03: Rockújság V. 5. szám. — 21,05: Hangjáték. — 21,44: Zorán — Dusán. — 23,00: Operettekből. — 0,15—4,20: Zenés műsor. BARTÓK RÁDIÓ 6,05—7,59: Muzsikáló reggel. — 8,10: Kamaramuzsika. — 9,01: Dzsesszarchívum. II. rész. — 9,30: Zenekari muzsika. — 10,35: Zengjen a muzsika! (Ism.) — 11.05: Schubert-dalok. — 12,29: Balettzene operákból. — 13,05: Artur Lundkvist: Parasztdráma (Ism.) — 13,36: Zenés játékokból VI 5. rész. — 15,01: Cziffra György zongorázik. — 15,20: Zenekari muzsika. — 17,00: Diákfélóra. — 17,30: Zenei panoráma. — 18,00: Opera- áriák. — 18,30: A hét zeneműve. (Ism.) — 19,05: MIKRO-fon. — 19,35: Bach-kantáták. — 20,41: Régi magyar táncmuzsika. — 21,00: Az európai diszkó XXII 18. rész. — 21,40: Kamarazene. — 23,00: Dzsessz. NYÍREGYHÁZI rádió 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról (A reggeli adás szerkesztője: Várkonyi Zsuzsa). — 17,30: Hírek — Programajánlat — Sportösszefoglaló — Fészekrakás ’88. (Váradi József). — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle — Műsorelőzetes. (Az esti adás szerkesztője: Samu András). SZOVJET TV 13,25: Tréfásan és komolyan. — 14,05: Élet a Földön (l. rész.) — 15,00: A kommunista (film). — 17,00: Rajzfilmek. — 17,30: Moszkva—Tokió tévéhíd. — 19,00: Híradó. — 19,40: Rajzfilmek felnőtteknek. — 20,00: Bál a Savoyban. — 22,15: Karantén. — 23,52: Hírek. — 23,57: Egyszemélyes színház. SZLOVÁK TV 1. műsor: 16,15: Művelődési sorozat. — 16,45: A nap percei. — 16,55: Katonák műsora. — 17,50: Pozsonyi magazin. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: Vitaműsor. — 19,30: Híradó. — 20,00: A lehetetlen nő (tévéfilm). — 21,20: Sportvisszhangok. — 22,25: Nők a pult mögött és előtt (publicisztika). 2. műsor: 17,10: Francia természetfilm-sorozat. — 17,40: Tévéállatkert. — 18,00: Kísértetek . . . (NDK tévésorozat). — 18,30: A hét eseményei magyar nyelven. — 19,00: Torna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: A zadari memento (jugoszláv film 1. rész). — 21,05: A lengyel Novi Singers műsorából. — 21.30: Híradó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Csibész és angyal (kompozíció). MOZIMŰSOR Videoház: AGYAGGALAMB (fr.). Ea.: csak 9, 11, 14! BÜ- CSÜZAS I—II. (sz.). Ea.: 16, 18, 20! Krúdy mozi: ASTERIX TIZENKÉT PRÓBÁJA (fr.). Ea.: 16 és 17,45! BOUNTY (USA). Ea.: 19,30! Béke mozi: SZÉPLÁNY AJÁNDÉKBA (fr.—ol.). Csak 16 és 18! 20 órától zártkörű archív filmklub. Móricz mozi: PIEDONE EGYIPTOMBAN (ol.). I TTL U HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG
