Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-04 / 54. szám

1988. március 4. Kelet-Magyarorsiág 3 Válogatás a KSH megyei igazgatóságának * jelentéséből Tudja-e, hogy... ... a burgonya termésmeny- nyisége a vetésterület-nö­vekedés ellenére is csak héttizede az előző évinek. Termésátlaga nem éri el az 1981—1985 évek átlagának kétharmadát sem; a nagy­üzemekben az országos 87 százaléka. ... a rozs, árpa, zab és a napraforgó átlagos hozama figyelemreméltóan javult, s az árpa kivételével nőtt a termésmennyiség is. ... a megye almatermése (530 ezer tonna) az előző évi nyolc­tizede. Minősége lényegesen gyengébb. A Iéalma iránt élénk kereslet volt, ami növelte árát. ... az ültetvénytelepítések folytatódtak, az 1986 ősze és 1987 tavasza közötti telepí­tés mintegy négytizede al­ma. A kivágások száma az 1980—1985 évek átlagánál lényegesen kevesebb. ... a megye szarvasmarha­állománya ilyen alacsony a megyében még nem volt. A sertések száma 1980 óta mintegy 67 ezerrel csök­kent. ... a foglalkoztatottak száma 1987. évben a megfigyelt anya­gi ágakban tovább csökkent, legnagyobb mértékben az épí­tőiparban és a közlekedésben. Á fogyás főleg a fizikai fog­lalkozásúakat érintette. Megnö- vekedett a más megyéből visz- szatérők és munkát igénylők száma, de a megyén belüli le­építések is növelik az elhelyez­kedési gondokat. A munkaköz­vetítő irodák forgalma megkö­zelítette k' 10 ezer főt, a mun­kahelyet keresők száma meg­haladta az ajánlatokét. ... az átlagbérek növekedé­si üteme a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint a vízgazdálkodás kivételével minden népgazdasági ágban nagyobb volt az előző évi­nél. A keresetek növekedé­se az iparon kívül a bére­két meghaladta. A szellemi foglalkozásúak keresete a fizikaiakénál jobban emel­kedett. ... a lakosság készpénzbe­vétele 1987. évben megha­ladta a 24,6 milliárd forin­tot, ami 9 százalékkal több az előző évinél. A növeke­dés üteme — a termelőszö­vetkezeti munkaviszonyból származó jövedelmeket ki­véve — valamennyi forrás­nál elmaradt a bázistól. A lakosság többletbevétele 2 milliárd forint volt az 1986. évi 2,5 milliárd forinttal szemben. A munkaviszony­ból származó bevételek kö­zül a béren felüliek nőttek dinamikusabban, főleg a IV. negyedévben. A mező- gazdasági termékek felvá­sárlásából 12 százalékkal ju­tott több bevételhez a la­kosság. A társadalombizto­sítási bevételek és az egyéb lakossági kifizetések növe­kedési üteme jóval alacso­nyabb volt az előző évitől. ... a lakosság betétállomá­nya 1987. december 31-én a megyében több mint 10,4 milliárd forint volt, ami 3,8 százalékkal haladta meg az 1986. év végit. Az év folya­mán április hótól a betétek visszafizetése volt jellemző. „Mindenki piackutató is...“ Bérháború után önállóság Egy jólmenő maszek 240 ezer forinttal a zsebében meg­gondolná, hogy belevágjon-e valamilyen üzletbe. Pedig ennyivel is lehet, még ha elég kockázatos is. A Nyíregyházi Akkuvill Ipari Szolgáltató Kisszövetkezet alapításakor hu­szonegyen adták össze ezt a csekély induló tőkét. A mai, második mérlegzáró közgyűlésen ennek az összegnek már több mint a negyvenszeresét, 11,2 millió forint nyereséget könyvelhettek el. Két éve az induláskor nem kerestek tőkeerős csend es ­társat, inkább . sorra járták leendő partnereiket, akiket elődjüktől, a görbeházi tsz- től „örököltek” A termelő­szövetkezet melléküzemága ugyan minőségi munkát vég­zett, ennék ellenére dúlt a bérháború a tsz vezetése és a melléküzemágban dolgozók között. Utóbbiak kevesellték járandóságukat. A görbehá­ziák, mivel minimális bér- és műszáki fejlesztést terveztek, megunták az állandó harcot, összepakolták a teljes felsze­relést és visszavonulót fúj­ták. A kezdeményezés, hogy to­.szabolcsbálltai tsz almasűrítő üzemében munkálkodnak. A termékszerkezet kiszéle­sítésével bővítették kereske­delmi hálózatúikat. Mint Komolar Ferenc elnök mond­ta, nem kellett marketing- osztályt létrehozni, hiszen náluk mindenki egyúttal pi­ackutató is, aki folyamatosam figyeli az üzleti lehetősége­ket. Az Akkuvill közvetlenül a gyáraktól szerzi be az ak­kumulátorok összeszerelésé­hez szükséges anyagokat. A készterméket pedig saját boltjaiban árusítja. A kínálat négy megye kilenc szak üzle­tében 25 fajta akkumulátor. Idén újabb megyeszék helv, Évente 40 ezer személygépkocsi-akkumulátort hoznak for­galomba. Bodnár László akkumulátor­cellákat forraszt. (Jávor László felvételei) Szeged kapcsolódik be a vá­sárlói körbe. A 90 ezres bérszínvonal mellett jócSkám áldoztak műszaki fejlesztésre is, hi­szen két év alatt 5,3 milliót költöttek szállító járművek­re, gépvásárlásra. Bár bérlik az egykori tejipar területét, a romos épületeket helyre­hozták és egyúttal vásárlási kérelemmel fordultak a vá­rosi tanácshoz. Az igenlő döntés után a tervek szerint bővítik a telephelyet, az ügyviteli munkát számító­gépre írják át és újabb jár­műveket vesznék. És ami két év után a legmerészebb re­ményeket is valóra váltja, idén lakásépítési kölcsönala- pot hoznak létre a fialtatok részére. (máthé) vább folytassák az ipari szol­gáltatásokat — az akkumu­látorok töltését, villanyszere­lési munkáikat, üzemanyag- kutak javítását — szép re­ményekre jogosított, de emy- nyi pénzzel még a Moszkva utcai. telep bérleti díját is alig tudták fizetni. A kutyaszorítóból a tagok korábbi precíz munkája je­lentette a kiutat. A régi part­nerek bizalma megmaradt, kedvező szerződéséket költöt­tek a kisszövetkezettel. Fize­tési kedvezményt adtak, 5 milliós árukészletet helyez­tek el bizományba a nyír­egyházi telepen. És a régi üzlet zökkenőmentesen foly­tatódott. Az első év termelési értéke elérte a 25 millió fo­rintot. a nyereség közel 2 milliós lett. A második évre belelen­dült az Akkuvill. A targon- ca-akkumulátorók javítása melett összeszerelést is vál­lalt. A telepen belül működő tímári tsz lakatos csoportját — ahogy mondani szokás — szőröstől bőröstől megvásá­rolta. A lakatosok megkezd­hették a vaisszeríkezetek gyár­tását. Legutóbb az épülő nyíregyházi szabadidő-köz­pontban szereitek. A villany­szerelőik a Taurus tűzjelző- hálózatának felújítása után a G ondolom, kapok most a fejemre. Ki hallott ugyanis lekvárfőzés­ről — márciusban. Főleg' szilvalekvár-főzésről, ami­nek köztudottan az ősz az ideje. Márpedig lekvárfő­zésről tudósítok, szilvát főz most Irénke néni Tarpán. Történt ugyanis, hogy a mis­kolci hűtőtároló az ősszel jócskán vett szilvát, s most kiderült: csak az az üzlet, ha megfőzik lekvárnak. Így lesz piaca. Különösen érdekes ha tudjuk; a tavalyi már fogy­tán. tehát mindenképpen bolt lesz belőle. És, hogy mi­ért éppen Irénke nénit vá­lasztották? Mert az ő lekvár­ja fogalom, szerte Beregben. Begyújtottak hát az üst alá, s ha valaki arra jár, ugyan­csak szimatolhat a levegő­be, milyen csodás illatot is érez. Magam is megnyaltam, kóstoltam a ciberét. Mond­hatom: élmény volt. ősz a tavaszban. Először magam sem hittem, de meggyőződ­tem. Mi több: derelyét is et­tem — a tavaszi főzésből! (bürget) Falugyűlés Tiszadobon A Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri üzemében, a nagy kézügyességet igénylő üvegcímkézés az asszonybrigád feladata. A márkás Club Brandyre hét címkét ragasztanak. (elek) SZÍVESSÉG Megtelt az ABC-ben a kosaram. Mindent sikerült összeszednem, amire számí­tottam. A sorállásos pénz­tártól szabadulva, megkezd­tem a portékát átrakni a kosárból a magammal vitt szatyorba. Kicsit nehezen bajlódtam a tülekedésben, különösen a kenyeret nem tudtam kedvem szerint tre- pászítani a nylonszatyor­ba. Ekkor került oda — mintegy hívásra — a fiatal leány (talán mint kóstolga­tó tanulója a kereskedelem­nek?). — Segíthetek valamiben? — kérdezte kedvesen. — Csak ez a kenyér ke­rülne rendben a helyére. A bal kezem beteg, nehezen tudok vele igazítani — há­lálkodtam máris. így minden vásárolt do­log szépen helyére került, jó érzéssel távoztam a bolt­ból. HÚSZAS A megyei kórház bejára­ta előtt feleségemmel taxi­ba ültünk. Űticélul az Állami Biztosító városi fi­ókját adtam meg. A középkorú pilóta bó­lintott. Az első, forgalom­jelzős útkereszteződés után, a Kállai útról átevez­tünk a Szarvas utcára és mindjárt helyben is vol­tunk. Fizetés, köszönés. Néhány nap múlva, ugyanarról a helyről, ugyanarra a célponthoz igyekeztünk, ezúttal fiatal taxissal, ö, az első keresz­tezés után eltért az Inczédi sorra. Itt a forgalmi jelző­lámpák miatt kétszer is várni kellett, mint a város centrumában, a Kossuth tér határán is. Aztán kerültünk le, a Bethlen Gábor utcá­ról a Lenin térre. A Tech­nika Háza előtt landoltunk. Fizetés, köszönés. Csak­hogy: ugyanazon úticél el­éréséért (szerény nyugdí­jasnak számít!) egy húszas­sal többet adni... KITÉRÉS Délután négy óra tájban sok a jövő-menő gyalogos a város központjában. A Nem vártak; cselekedtek Félezren voltak kíváncsiak a napokban megtartott ta­nácstagi beszámolókra, és most, február utolsó napján kétszáznál többen jöttek el a falugyűlésre. A megújulás, az előrelépés lehetősége ten- niakarásra sarkallja Tisza- dob lakosságát is. Dopita György tanácselnök a tanácsi gazdálkodás ered­ményességéről számolhatott be. A tervezettnél több, 25 millió 600 ezer forint volt a ta­nács bevétele. Valójában nem sok ez a pénz, hia figyelem­be vesszük, hogy a jó ütem­ben haladó egészségház és a hozzá tartozó halt lakás épí­tése 22,5 millió, forintba ke­rül. A költségek fedezésére bankhitelt kell felvenni. Mendemondák A foglalkoztatási gondok enyhítése érdekében egymil­lió fonimtoit utalt át a tanács a Munka- és Védőruházati Ipari Szövetkezet részére. A Tiszadobra költözött üzem­ről különböző mendemondák keringenek a faluban. A hí­reszteléseikkel ellentétben nincs arról szó, hogy felszá­molják az üzemiét. Tavaly 80 százalékos termelékenységet kelllett volna elérni, ezzel szemben csak 66 százalékot teljesítették a dolgozóik. Tár­gyalások folynak a szövetke­zet vezetőségévéi a jobb munkafeltételek biztosításá­ról, a kevesebb modellvál­tásról. Az ott dolgozóktól nagyobb akaraterőt és sokkal jobb munkafegyelmet szeretnének látni — hangsúlyozta a ta­nácselnök. — Gondjaink le­küzdése érdekében újszerű szemléletre, önállóságból fa­kadó nagyfokú cselekvőké­pességre, a még tapasztalha­tó, igénytelen és felsőbb szempontokra varas felszá­molására kell törekednünk. Elismeréssel szólt Dopita György a helyi fiatalokról, akik társadalmi munkáiban részt vettek a művelődési if­görnyedt idős ember is kö­zéjük tartozik, aki beteg bal lábával kínlódva, ne­hezen lépked. Szembe tart a bácsival három fürge mozgású, gyakran nevető fiatal: kö­zépen nyurga, szőke ifjú, kétoldalt bakfis, hosszú szoknyás lány vastag tö- mésű kék műanyagcsiz­mában. Már közel vannak egy­máshoz, a magányos öreg meg a fiatalok. Térni kéne egymás elől. Különösen az öreg nem ütközhet, hiszen beteg lábával épp hogy csak vánszorog. Mégis ő, az öreg lép ol­dalt. Kitér nagy kínos igyekezettel a szinte libegve haladó fiatalok elől, ne­hogy elsodorják. A saroknál, a szilárd fal mellé húzódva megáll az idős ember. Barna kabát­ja zsebéből tiszta zsebken­dőt vesz elő, s remegő kéz­zel törli a szemét. Ügy ér­zi, mintha könny csípné. De ekkor még visszhang­zik a három ifjú ember harsány nevetése. Asztalos Bálint júsági ház belső felújításán, valamint a Gyár- és Gépsze­relő Váillalia/t szakoktatóiról, a gyermekváros tanulóiról: ők a Táncsics út hat tanter­mes iskola közponitifűités- szer-elését végezték el. A tár­sadalmi munkák értéke meg­haladta a tervezett kétmillió forintot. A hozzászólók többsége a környezetszennyezés, a köz- biztonság, az ellátás gondjait vetette fel.- Javasolták, hogy a tiltott helyen lerakott hul­ladékért minden esetben a maxiiméllis 300 forintos bír­sággal sújitsák a szabálysér­tőket. Kérdés csupán hogyan büntessen a tanács? Hiszen tavally egyetlen lakossági be­jelentés sem érkezett. A ta­nácstagok felmérték az igé­nyeket, akarják-e a lakók az o-lcső szemét-szennyvíz el­szállítását. A válaszok több­sége: kivisszük, elégetjük. Nem ez a megnyugtató meg­oldás. Udvariassággal A folyosóról többen jöttek közelebb, hogy elmondhas­sák véleményüket, javasla­taikat. Egy fiatalasszony ké­rése: A reggeli első órában a körzeti orvos csak a kis­gyerekeket vizsgálja meg. A javaslat csak az udvariasság elve alapján valósulhat meg, vagyis a nem súlyos betegek engedjék előre a kisgyereke­seket. Az egyetlen, nyugdíj­korhatáron jóval túllévő kör­zeti orvos így is erőn felül teljesít. Jó hír: jelentkezett egy orvos, alki vállalná a 11. számú körzetet. A közbiztonsággal kapcso­latban elhangzott: még min­dig nincs rendőr a faluban, mikor lesz? A városi rendőr- kapitányság képviselője el­mondta: ha lesz jelentkező, betöltik az állást. Addig is a hétvégi napokon az önkénte­sek tartanak ügyeletét az őr­sön, akik közvetlen kapcso­latban állnak majd a kapi­tánysággal. Vissza kellene ál­lítani a rendőr tekintélyét is — javasolták többen. El­hangzott az is, elsősorban a szülők feladata, hogy féken tantsák fiatalkorú gyerme­keiket. Nem lehet tekintély­ről beszélni akkor, amikor előfordul, a szülő ahelyett, hogy gyermekét megdorgál­ná, feljelenti a rendőrt, mert nem elég szépen kérte a kis­korút, hogy menjen már ha­za, hiszen éjszaka van. Nemcsak a cigányok A községben körülbeliül 450 cigány származású ember él. Néhány felszólaló szerint ők okozzák a legtöbb gondot, ők minden baj okozói. A bűnö­zési arány megoszlik — de­rült kri a válaszból, sőt az utóbbi hónapokban csökkent a cigány bűnelkövetők szá­ma. A tsz-elnök kedvező ta­pasztalatokról is számat tu­dott adni. Olyan férfiakat fogMikoeitat a szövetkezet­ben, akik korábban sorozatos bajkeverők voltak. Ma be­csületesen dolgoznak. Érde­kes, hogy az elnök ez irányú tevékenysége nem vált ki egyértelmű rokonszermet. A szünet nélkül tartó há­rom órás gyűlés végül is eredményes volt. Árnyalt képet kapott a vezetés, a la­kosság a gondokról, megol­dásra váró feladatokról, me­lyek döntő hányada itt hely­ben, közösen végzendő mun­ka lesz az elkövetkező hóna- poftPan. Farkas Béla Lekvárfőzés márciusban Útközben

Next

/
Thumbnails
Contents