Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-29 / 75. szám
1988. március 29. Kelet-Magyarorszáf T bik-n vefclorp Csillagfürt a homoktalajok termékenységének fokozásában A csillagfürt termesztése egészen a közelmúltig csaknem kizáróan a savanyú homoktalajokra korlátozódott, s mint ilyen sohasem tartozott az igazán „nagy növények” közé. Ennek ellenére Somogybán, de különösen Nyírségben az 1930-as évektől az 1950-es évek közepéig jelentős szerepet töltött be a tájegységek talajerő-, és takarmánygazdálkodásában. A sárga virágú édes csillagfürt vetőmag, — melyet elsősorban export célra, s főleg Németország részére termeltek, — jelentős áru volt és számottevő bevételi forrást biztosított. Ugyanakkor szalmája mind a szarvasmarhák, mind a juhok értékes téli takarmánya volt. De hasznosították zölden, bükkönnyel, zabbal és szénát is készítettek belőle. Csökkenő termelési kedv A mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott követelmények, mind szerkezetben, mind a gazdálkodás szemléletében és felfogásában időközben lényeges változásokat idéztek elő. Az iparszerű termelés folyamatában nehezen beilleszthető növények, így a csillagfürt termesztése háttérbe szorult, mindinkább a tájegység leggyengébb ter- mékenységű tábláira, a perifériára került, amolyan kitöltő vetésnek. A termésátlagok — a termesztés körülményeit híven tükrözve — általában alacsonyak voltak. A termesztés könyvelé- sileg kimutatható eredményessége csaknem minden esetben ráfizetéses. Tovább csökkentette a termelési kedvet, ill. a vetésterületet, hogy az egyre növekvő termelési költségek ellenére, a" csillagfürt tényleges, biológiai és gazdasági értékét messze nem tükröző alacsony termelői ár az évek hosszú során semmit sem változott. I vegyi eredetű anyagok veszélye Az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági termelés folyamatában a szakemberek az egyre nagyobb hozamok elérése érdekében, mind több vegyi eredetű anyagot, — műtrágyákat, különböző növényvédő és gyomirtó szereket stb. — alkalmaznak. Ez az alapja annak a széles körű vitának, mely a termelők, felhasználók és a természetvédők között világszerte kialakult és melyek során — a különböző szaksajtóban és napilapokban — sokszor igen szélsőséges nézetek látnak napvilágot. Tekintettel arra, hogy a homoktalajok természetes szervesanyag-tartalma — éppen a homok fizikai, kémiai tulajdonságai következtében — általában igen csekély, fontos a szerves- anyag-tartalom növelése. Az utóbbi években sajnos erről eléggé elfeledkezünk, pedig a Westsik-féle homokjavító vetésforgó rendszereknek is — amelyeket a Vetőmag Vállalat Kutató Központjában változatlan formában tovább vizsgálunk — a szervesanyag bevitel áll a középpontjában. A Westsik-féle vetésforgó adatainak legutóbbi elemzése során, — mely alkalommal 1931—1986. évek, vagyis 56 év adatai kerültek feldolgozásra — messzemenően beigazolódott, hogy a szerves anyagnak a savanyú homoktalajok termékenységének fokozásában igen nagy a szerepe es jelentősége. A Westsik-i vetésforgó fő trágyázási rendszerei: az is- tállótrágyázás, a nyers-, és erjesztett szalmatrágyázás, a fő- és másodvetésű csillag- fürt-zöldtrágyázás, illetve csillagfürttermesztés. E trágyázási rendszereknek a talaj termékenységére gyakorolt hatását legszembetűnőbben a termésmennyiségek mutatják. Csillagfürt a vetésforgóban f Az 56 év átlagtermései szerint az istállótrágyázás (három évenként 26 tonna istállótrágya hektáronként), a parlagoltató rendszerhez viszonyítva a rozs termését megduplázta. Ha a három évenkénti istállótrágyázással talajba juttatott szerves, illetve tápanyagokat a rozs alá adott igen szerény meny- nyiségű műtrágyákkal (hektáronként N=0, P=31, K= 28 kg hatóanyag) kiegészítjük, további, mintegy 50 százalékos a termésnövekedés. Igen érdekesek számunkra azok a trágyázási rendszerek, — amelyekben a szerves anyag tulajdonképpen csak mint gyökér- és tarlómaradvány kerül a talajba. Az eredmények rendkívül meglepőek és figyelemre méltó. A csillagfürt magtermeszté- ses rendszerben ugyanis, a rozs alá ugyanannyi műtrágyát adva mint a zöldtrágyá- zásosban, — a termés csak 14 százalékkal, vagyis hektáronként csupán 314 kilogrammal kevesebb, mint a fővetésű csillagfürt zöld- trágyás vetésforgóban. A csillagfürt zöldtakarmányos rendszerben viszont csak 4 százalékkal, vagyis 100 kilogrammal termett kevesebbet a rozs hektáronként, mint a főnövényi zöldtrágyázás rendszerben, ami 56 év átlagában szinte elhanyagolhatóan csekély. A kevesebb rozsterméssel szemben áll, hogy a csillagfürttel hektáronként átlagosan mintegy 600—900 kilogramm magas biológiai értékű fehérjét )ehet megtermelni, amellyel dollárért beszerezhető import fehérje- takarmány takarítható meg. Érdemes összehasonlítani a vetésforgókban 56 év átlagában elért adatokat, Szabolcs- Szatmár megye rozs termésátlagaival. A Központi Statisztikai Hivatal 1986. évi adatai szerint a rozs termésátlaga a megyében 1976—1980 évek átlagában 1844 kilogramm, 1981—1985 évek átlagában 2134 kilogramm, 1986-ban 2195 kilogramm volt. A termésátlagok gyakorlatilag tehát azonosnak tekinthetők azonban, míg a Westsik-féle homokjavító vetésforgókban ehhez a termésátlaghoz kereken .60 kilogramm vegyes hatóanyagú műtrágyát kellett a talajba juttatni, addig az üzemek ennek 4—4,5 szeresét, vagyis átlagosan mintegy 240— 280 kilogrammot használtak fel. Igen nagy jelentőségű, hogy a savanyú homoktalajokon a szervesanyag-vissza- pótlás nemcsak istállótrá- gyázással történhet, hanem ugyanolyan hatékony a talaj termékenységének fokozásában a csillagfürt mag- és zöldtakarmány-termelés vetésforgóba iktatása is, vagyis a csillagfürt gyökér- és tarlómaradványai, illetve a gyökerek közvetett hatása. A MÉM által 1987. áprilisában meghirdetett fehérjeprogram 1990-re mintegy 15 000 hektár vetésterületet irányoz elő, amelynek érdekében takarmánynak termelt csillagfürtmag tonnánként 2000 forint termelői ár- kiegészítésben részesül, ami reméljük ösztönzően hat mind a vetésterület, mind a termésátlagok növelésére. Borbély Ferenc Vetőmag Vállalat Kutató Központja TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Hanna helyett hagyma Vöröshagyma-termesztés családi szükségletre Papirusztekercseken leírás vaui arról, hogy Egyiptomiban a vöröshagymát emberemlékezet óta termesztik. A leírások egyike hírül adja, hogy időszámításunk előtt 2900- ban a Cheops-piramis építkezésénél a munkások milyen temérdek hagymát fogyasztottak. A Biblia szerint Mózes népe a sivatagban zúgolódott az egyhangú manna miatt: húst akartaik enni, halra, uborkára, dinnyére, veres- és póréhagymára gondoltak, amiket Egyiptomban ingyen, szabadon fogyaszthattak munkájuk fejében. Bizonyított, hogy Mátyás király asztalára is gyalkran került hagymával készült étel — igaz Beatrix királyné a nyersanyagot, a vöröshagymát Olaszországból szerezte 'be. Mákón 277 év óta termesztik és nemesítik a fokhagymát a kertészek. Munkájuk eredményeként talaj és klíma hatására kialakult a világhírű makói vöröshagyma. Az értékes tájfajtákat a kutatók tovább, formálták, s ma ás teszik ezt a nemesítők, a faj tafenn tartók. A vöröshagyma, továbbá a (belőle izolált illóolaj számos biológiailag aktív vegyületet tartalmaz (flavonoidok, fenolok, nyomelemek, vitaminok, kénvegyületek stb.). Anti- mikrobiális hatása elsősorban a tioszulíinát-, diszulifid és fenolsav-tartalmánaik tulajdonítható. Kísérleti úton azt is bizonyították, hogy a vöröshagymaolaj csökkenti a vér lipid- és koleszterintartalmát, továbbá a vérouikőr- szintet és a véralvadási időt. Rendszeres fogyasztása csökkenti a szívtrombózis veszélyét. Ezért és egyéb hatásai miatt, a vöröshagyma fűszerező tulajdonsága mellett, gyógyászati szempontból is jelentős. A házi kerti vöröshagyma- termesztés elsődleges célja, hogy biztosítsa a család folyamatos ellátását. Az így hasznosított terület nagyságát ezért a családok létszámához méretezzük, fejenként hozzávetőlegesen 4 négyzetmétert számolva. A terület 10 százalékát célszerű kora- tavaszi zöldhagymiaellátásra tartalékolni, 70 százalékán termeljük meg az évközi hagymaellátást biztosító árut és mintegy 20 százalékán állítsunk elő téli sarjadékhagy- mát, póréhagymát és metélőhagymát. A vöröshagyma napCényrigényies növény, ezért fáik alá, árnyékos kertzugokba ne telepítsük. A betegségek, kártevők megelőzésére ugyancsak kerülni kell az előzőleg hagymafélékkel hasznosított területeket is. Hagymaterimesztésre legalkalmasabbak a humuszban gazdag, jó vízgazdáikodású talajok. Istállótrágyázás, ■vagy túlzott Nitrogén-adagolás helyett a K-iműtrágyákat részesítsük előnyben. Legbiztosabb ha dughagymáról állítjuk elő. Fontos, hogy a szaporítóanyag egészséges és jól osztályozott legyen. Lényeges követelmény, hogy a dug- hagyma hőkezelt formában kerüljön elrakásra. A dug- hagymát 20—30 centiméter sortávolságra, 8—10 centiméter tőtáivolságra kell duggatn.i, úgy, hogy a dughagyma felett 3—4 centiméter földréteg kerüljön. Szaporítóanyagnak legbiztonságosabbak az 1—2 centiméter átmérőjű dughagymá'k. Ellenkező esetiben növényeink felmagzanak és nem fejlesztenek fogyasztásra alkalmas hagymiafeje- ket. A hőkezelés minőségét vásárlás előtt feltétlenül ellenőrizzük. Akkor megnyugtató, ha keresztbe vágott hagymácskák gyűrűi nem zárnak szorosan, kissé töppedtek, egymástól eltávolodnak. A dughagymáról termesztett étkezési hagyma erőteljes fejlődésnek indul, és mind mechanikai mind vegyszeres Makói CR. A Nemesített Makói fajta korszerűsített változata. Különös sajátossága az örökletesen rögzített klímarezisztencia, amely alacsonyabb hőkezelési energiaköltség mellett nagyobb terméshozamot és fokozott termésbiztonságot jelent. Elsősorban öntözési feltételekkel nem rendelkező gazdaságok és kistermelők részére javasolható, dughagymás technológiával. gyomirtás minden nehézség nélkül alkalmazható. A talaj legfelső rétegét állandóan porhanyó állapotban tartsuk. Évi átlagban 2—3 öntözésre szükség lehet. A fejképződés júLius második felében már annyira előre halad, •hogy folyamatosan szedhetők konyhai felhasználásra föző- ihagymaiként. A kártevők és kórokozók károsításától az egész tenyészidő folyamán védeni kell az állományt. Legveszélyesebb betegsége a hagyma-peronoszpóna. A hagymaleveleken először kifakult, szürkészöld foltok jelennek meg, amelyeken pár nap múlva lilés penészbevonatot a kórokozó szaporítóképleteit láthatjuk. A védekezésre felhasználható a Dit- hane M—45 (0,2 százalék), a Curzate Super CZ (0,3 százalék) és a réztartalmú készítmények. A fuzáriumos tőher- vadás nemcsak a csíra/korú, A Nemesített Makói fajtából előállított fehér héjszi- nű változat. Héjszín recesz- sziv öröklésóienetű, a hagymák felületen esetenként anthociános héjfoszlányok előfordulhatnak. hanem a fejlődő növényeket lis fertőzi. A betegség első tünete a levélcsúcs sárgulása, majd a sárgulás kiterjed az egész levélre. A hagyma sárga levélcsíkossága vírus az utóbbi években egyre gyakrabban fordul elő. A leveleiken hosszirányú sárgászöld csíkok húzódnak végig. A tünetet mutató növényeket távolítsuk el az állományiból és semmisítsük meg. A vöröshagyma szedésének, illetve betakarításának legmegfelelőbb időpotja, amikor a lomb lehajliik. Ekkor a hagymát felszedjük a földből, rendre rakjuk és 8—10 napon át a szabadban szárítjuk. A megtisztított hagymát száraz, szellős, helyen tároljuk. Téli fagyok ellen enyhén takarjuk. Hazai vöröshagymafiajták- ból a következő választók áll rendelkezésünkre: Nemesített Makói, Makói CR, Makói Fehér (dughagymáról szaporítva termeszthetők), Makó 104, Makói Bronz (magról termeszthető változatok). Üj faj táj elöltek sorát a Piroska és a Tisza I. egészítik ki. Halász Bálint kertészmérnök Fogyasztási szövetkezetek a megyében Hit mutat a mérleg? A Szabolcs-Szatmár megyei fogyasztási szövetkezetek, a megye kiskereskedelmi forgalmának csaknem felét bonyolítják, de ez az arány a megye településhálózatára oly jellemző aprófalvak esetében gyakorlatilag a 100 százalékot is eléri. Az életszínvonal csökkentése miatt egyre inkább érezhetővé válik az a kettős szorítás, amelynek feltételei között a szövetkezeti szervek gazdálkodnak. Egyik oldalán az ellátási problémákra mind érzékenyebb lakosság, a másik oldalon pedig a hatékonyság követelményei motiválják a szövetkezetek tevékenységét. A hatékonyság követelményeinek éppen ezekben az apró falvakban a legnehezebb eleget tenni. „Elveszett” egy szövetkezet A megye múlt évi 26,2 milliárd forint kiskereskedelmi forgalmából 12,1 milliárd forintot bonyolítanak az AFÉSZ-ek. 1987-ben a szövetkezeti szektor forgalmazási dinamikája a legkisebb a kereskedelem összes szektora közül, nagyjából a fogyasztói árváltozások hatásával azonos. A kisebb fejlődési tendencia mind a bolti kiskereskedelem, mind a vendéglátás területén jellemző. Mindezek eredményeként a fogyasztási szövetkezetek piaci pozíciója — követve az előző évek tendenciáját — ismét romlott. A 46 százalékos összforgalmi részesedés 1,5 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Ez abszolút értékben egy 340 millió forint éves forgalmat lebonyolító, közepes nagyságú AFÉSZ-nek felel meg. A piaci pozíció gyengülését a kon- kurrencia egyre nagyobb térnyerése okozta. A ruházati szakmában az olcsó, ún. ,,kilós” boltok, a kiskereskedelem egyéb területein és a vendéglátásban a magánkereskedők hódították el a vásárlók jelentős részét. A piaci verseny vállalásához megfelelő feltételeket jelentenek az új üzemelési formák. Ehhez azonban lényegesen szélesebb körben kellene alkalmazni őket. Különösen a bolti kiskereskedelem területén sok még a tennivaló, hiszen itt az új üzemelési formában működő egységek aránya 1986. óta gyakorlatilag változatlan. alig éri el a 20 százalékot. Erre annál is inkább szükség lenne, mivel az új üzemelési formában működő egységek jóval alacsonyabb árrésszint mellett is nagyobb ütemü árbevételnövekedést értek el a hagyományos üzemelésű boltoknál. Komoly probléma, hogy az AFÉSZ-ek átlagos árrésszintje — mely már 1986-ban is igen alacsony volt — 1987-ben jelentős mértékben csökkent, alig haladta meg a 13.6 százalékot. Ugyanakkor ezzel ellentétes tendencia — 2,5 százalékos növekedés — tapasztalható a nem szövetkezeti kereskedelem területén. Csökkentek a költségek Mindezek ellenére az 1987. évi eredmények jóval meghaladják az előző évi eredményt. Az árbevételnek a költségeket meghaladó ütemű növekedése a mérleg szerinti nyereség 13. százalékos emelkedését eredményezte. A fogyasztási szövetkezetek összesen több, mint 466 millió forint nyereséget realizáltak. Ez ugyan magasabb a kereskedelem átlagos nyereségszintjétől, de a népgazdaság többi szektorához, illetve az ország más területeihez mérten még mindig rendkívül alacsony. alig éri el' azok egyhar- mad részét. Az eredmények kedvező alakulásában jelentős szerepet játszott a költségek relatív csökkenése. Az árbevétel minden 1 százalékos növekedését csupán a költségek 0,6 százalékos emelkedése követte. A pozitív tendencia mellett meg kell említenünk, hogy még mindig magas a központi igazgatás költsége, meghaladja az összes költség 16 százalékát. Kedvező jelenség, hogy a költségek mellett a készletek növekedési dinamikája is lényegesen kisebb az árbevétel növekedési ütemétől. Számottevően javult a készletek forgási sebessége is, 34 napról 30 napra csökkent. így egy éven belül az előző évi 11 alkalom helyett 12-szer fordult meg a készlet 1987-ben. Leginkább a vegyesiparcikkek forgási sebessége javult, ami elsősorban a lakossági felvásárlási láznak (az előrehozott vásárlásoknak) tudható be. Az 1987. évi kedvező eredményt csökkenő létszám mellett érték el a szövetkezetek, ami a termelékenység emelkedését jelenti. A nem Tizikai és a fizikai dolgozók létszáma egyaránt csökkent, bár ez utóbbi nagyobb arányban. Ez a hatékonyság szempontjából fontos jelenség, ugyanakkor tovább növeli a megye amúgy is súlyos foglalkoztatási gondjait. A csökkenő létszám és a növekvő árbevétel (illetve nyereség) lehetővé tette az átlagkeresetek viszonylag nagyobb arányú. 9 százalékos növelését. így a szövetkezetekben az átlagkereset az 1986. évi 59 000 forintról 65 000 forintra nőtt. Ez az átlag- kereset még így is mind a megyén belüli többi ágazathoz, és főként az országos adatokhoz viszonyítva nagyon szerénynek mondható, hiszen ez havonta alig haladja meg az 5400 forintot. Lehetne több a fizetés A számos pozitívum mellett több olyan negatív vonás is felfedezhető, amely a következő évek gazdálkodására is kedve zőtlenül hathat. így a piaci po zícióvesztés (amely több éve tapasztalható tendencia), a még mindig meglehetősen lassú forgási sebesség, a fel nem osztott költségek magas részaránya, (mely a számítógépes háttér megteremtésével még növekedni is fog), az előrehozott vásárlások várhatóan 1988-ban erőteljesebb hatást gyakorolhatnak. Mindezek mellett az adó- és árreform miatt változni fog a kereslet nagysága és szerkezete is, ennek előrelátása nagyon bizonytalan. Ugyanakkor mind a közgazdasági szabályozórendszer, mind pedig a pénzügyi feltételrendszei (pl. hitelfeltételek, állami támogatások csökkenése) jelentőser szigorodik. László Zsolt főrevizor Adó- és Pénzügyi Ellenőrzés Hivata;! megyei igazgatósága
