Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-25 / 72. szám

XLV. évfolyam. 72. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1988. március 25., péntek Közlemény a Magyar Szecialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. március. 23—24-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi' Bizottsága 1988. március 23—24-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az - ülésen a Központi Bizottság tagjain kí­vül részt vettek a. Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizott­ság titkárai. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Poli­tikai Bizottság javaslatait: — Lázár György elvtársnak, a párt főtitkár-helyettesé­nek előterjesztésében a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer működésének fejlesztéséről; — Lukács János elvtársnak, a Központi Bizottság titká­rának előterjesztésében az országos pártértekezlet idő­pontjáról, képviseleti rendjéről; — Berecz János elvtársnak, a Politikai Bizottság tag­jának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az országos pártértekezlet állásfoglalásának tervezetéről. — A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette az ideológiai munka időszerű kérdéseiről folytatott vita tapasztalatait összegező írásos tájékoztatót. O A párt tagsága ez év elején meg­vitatta a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer fejleszté­séről szóló téziseket, amelyeket a Köz­ponti Bizottság erre kijelölt munkabi­zottsága dolgozott ki. A vita tükrözte a kommunisták felelősségérzetét, tettre- készségét, jelentős tapasztalatokat tárt fel. Megerősítette, hogy a szocialista épí­tőmunka sikeres folytatása szükségessé teszi a párt vezető szerepének, a politi­kai intézményrendszernek a további fej­lesztését az új követelményeknek meg­felelően. A Központi Bizottság nagyra értékeli a párt tagságának aktív részvételét a vitában. Megbízta a Politikai Bizottsá­got. hogy a vita tapasztalatait, a javas­latokat hasznosítva véglegesítse a hatá­rozatot; továbbá úgy foglalt állást, hogy ennek főbb elemeit a pártértekezlet elé terjeszti, teljes szövegét pedig á párt­értekezletet követően nyilvánosságra hozza. • A Központi Bizottság a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletét május 20-ára hívja össze. Ügy döntött, hogy a budapesti, a me­gyei, a megyei jogú pártbizottságok ezer párttag után válasszanak egy küldöttet. Ezen belül gondoskodjanak arról, hogy azok az üzemi, intézményi pártszerve­zetek, ahol ezernél nagyobb a taglét­szám, képviselve legyenek a pártérte­kezleten. A Központi Bizottság a pártértekez­let elé terjesztendő állásfoglalás terve­zetét nyilvánosságra hozza. A terveze­tet minden alapszervezet és pártbizott­ság április 24-éig vitassa meg. A javas­latokat, valamint a testületek állásfog­lalását a budapesti, a megyei és a me­gyei jogú pártbizottságok küldjék meg a Központi Bizottsághoz. A Központi Bizottság felhívja a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nökségét, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságának Intéző Bizottságát, továbbá felkéri a Magyar Tudományos Akadémiának, a Magyar Gazdasági Kamarának, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsának, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Országos Taná­csának, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának, a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetségének az elnökségét, hogy vitassák meg a párt­értekezlet állásfoglalásának tervezetét, és véleményüket juttassák el a Köz­ponti Bizottsághoz. O Az ideológiai munka időszerű kérdéseiről folytatott pártvitáról a Központi Bizottság megállapította, hogy hasznos volt. A vita elsősorban a kö­vetkező kérdések köré összpontosult: az össznépi hatalom kialakulásának folya­mata hazánkban és társadalmunk mai szerkezete; a társadalmi tulajdon leg­hatékonyabb működtetése, a különböző tulajdonformák megítélése; hol tartunk a szocializmus építésében. Ugyancsak nagy hangsúlyt kaptak a vitában a párt belső viszonyai, a demokratikus cent­ralizmus értelmezése, a párt vezető sze­repének érvényesülésé a mai körülmé­nyek között; szocializmusfelfogásunk és társadalmi-politikai gyakorlatunk meg­újítása. A vitában is észlelhető volt, hogy a pártban jelenleg több fontos kérdésben eszmei bizonytalanság tapasztalható. Ez gyengíti a párt politikai és cselekvési egységét. Ezért javítani kell a társada­lomtudományi kutatások, az alkotó szel­lemű viták feltételeit, és világossá ten­ni, hogy az adott fejlődési szakaszban miben látjuk szocialista építőmunkánk alapvető értékeit és távlati céljait. Az ideológiai tézisek vitájának ta­pasztalatait hasznosítani kell a pártér­tekezlet dokumentumában és a gyakor­lati munkában. Budapest, 1988. március 24. Vitafórum, találkozók, kiállítások Ünnepi díszbe öltözött teg­nap délutánra, Vásárosna- ményhain a,művelődési köz­pont, a Beregi ünnepi hét megnyitójára. A méltó foga­dás annál is inkább indokolt volt, mivel az ötödik alka­lommal rendezendő ünnepi hét az idén szokásosnál is gazdagabb programot, neves írók, művészek, közéleti sze­mélyiségek 'közreműködését ígérte. A megnyitó előtt hangver­seny várta a fiatalokat, a •nyíregyházi állami zeneisko­la 'tanárai és a tanárképző fő­iskola női kara koncertezett. Délután két órakor nyitották' . meg a művelődési házban az ünnepi hetet. A vendégeket Illés Elemér, az MSZMP Vá­rosi Bizottságának első titká­ra köszöntötte. Többek kö­zött elmondta, hogy a szer­vezők a nehéz gazdasági helyzet ellenére is szükséges- , nek tartották az ünnepi hét megrendezését, mivel a tár­sadalmi élet megújulásához elengedhetetlenül szükséges az erpberek megújulása, ami Megkezdődött a Beregi iinepi lét kultúra nélkül nem lehetsé­ges. A rendezvénysorozatot Király István akadémikus ■nyitotta meg. Ezután Közösségeink cím­mel vitafórum kezdődött. Vi­taindítót Fekete Gyula, az író- szövetség alelnöke tartott. A vitában részt vett Király Ist­ván, Molnár Zoltán, Varga Csaba, Kurucz Gyula, Ratkó József és Vitányi Iván, vala­mint kárpátaljai írók és köl­tők. A külföldi vendégek a Vörös Csillag Tsz álltai.ren­dezett , író—olvasó találkozón ás részt vettek.. A vendégeket este Czakó János, a városi ta­nács .elnöke fogadta. A beregi táj szépségéről, éis gazdagságáról több képzőmű­vészeti kiállítás tanúskodik. Vásárosnaményban Csáky István festőművész és Sebes­tyén Sándor szobrászművész kiállítását, Tarpán pedig Tarr János amatőr festő tár­latát nyitották meg. Tákoson beregi kézimunkákból láthat­nak ízelítőt az érdeklődők. Ma tovább folytatódik a Beregi ünnepi hét. Több vá­sár osnainnényi iskolában, az üveggyárban, a KISZ városi bizottságán, a művelődési Az ünnepi hét megnyitásának pillanata. •központ értelmiségi klubjá­ban, továbbá Tarpán. Nyír- madán, Mken, Pusztadobo­A nyíregyházi AKKUVILL szövetkezetben megkezdték a tehergépkocsikhoz szükséges nagyteljesítményű akkumulál torok gyártását. (Jávor L. felv.) EMELKEDŐ VÍZÁLLÁS Áradnak a folyók Készültség s Krssznám és m Túron Az elmúlt napok viszonyla­gos csendje után újból árad­nak Szabolcs-Szatmár folyói. A Tisza, Szamos, Túr, Krasz- na vízgyűjtő területén az utóbbi három napban jelen­tős mennyiségű, egyes helye­ken ötven milliméter csapa­dék hullott, a Kárpátokban olvadásnak indult a hó, emiatt kisebb árhullámok vo-1 nulnak le a folyókon. Az in­formációk szerint a víz szint­jének további emelkedésére kell számítani. A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság területén az előző három napban tíz—hu­szonöt milliméter csapadék hullott: főleg a szatmári be­regi térségben volt bőséges az eső. Csütörtökön újbóli áradásnak lehettek szemtanúi a gátőrök, a vízügyi szakem­berek. A Tiszán és a Szamo­son mérsékelt az áradás, így itt nem volt szükség az ár- vízvédelmi készültség elren­delésére, de a ICrasznán, s főleg a Túron szembetűnő a víz szintjének növekedése. E két utóbbi helyen első fokú árvízvédelmi készültség van érvényben. A nagyecsedi szivattyúte­lep egy hete folyamatosan dolgozik, eddig közel egy­millió köbméter belvizet emeltek át a Krasznába, melynek áradása miatt az ecsedi szivattyútelepen má­sodfokú a készültség. liszaISfa szinte megsemmlsnll A nagy árvíz emlékezete Csütörtökön délután két órakor megszólaltak a tisza- löki harangok: a község lakói így emlékeztek arra a száz esztendővel ezelőtti napra, mikor a Tisza kilépett a medréből, s elöntötte a tele­pülést. Az 1888-as katasztró­fa napjait a csütörtöki ta­nácsülésen is felidézték a ti- szalökiek, akiknek őséi hoz­zászokhattak ugyan a folyó szeszélyeihez, de a száz évvel ezelőtti áradáshoz foghatót sohasem tapasztaltak. A te­lepülés hétszáz lakóházából ötszáz került a víz alá, s a március 30-i szélvihar által felkorbácsolt hullámok Tisza- lököt szinte teljesen meg­semmisítették. Az utódok ma már nyu­godtan hajthatják álomra fe­jüket: mint a régi okmányok írják- a Tisza mégzabolázta- tott. Az egykori gátépítőkre is emlékeztek tegnap a tisza- lökiek. Díszeink K ecskeméten n^a tart­ják az idei fásítási hónap országos meg­nyitó ünnepségét. A miénk, a megyei rendezvény hely­színe Fehérgyarmat lesz áp­rilis 8-án. Az elmúlt tíz év­ben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Me­zőgazdasági és Élelmezés - ügyi Minisztérium kezde­ményezésére hazánkban a iaikosók 54—55 millió facse­metét ültettek el. Idén ez a szám újabb nyolcmillióval gyarapszik. Megyénkben a tavalyinál kevesebb, mintegy 400 ezer facsemetét ültetnek el, amelyeket az erdőfelügye­lőség ingyen ad a lakosok­nak. A kisfákat a közössé­gek a HNF helyi szerveze­teinél igényelhetik. A ma kezdődő fásítási hó­nap mindig együtt jár egy „össznépi felbuzdulással”. A téli tespedéá után jólesik az ásás a tereken, utcáik­ban, parkokban. A lelkese­dés legtöbbször addig tart, míg kiosztják iskoláknak, szocialista brigádoknak, kisközösségeknek a kis fó­ka):, és azokat elültetik. A beiszapolás .már kevesek­nek, a kisfák locsolása, megvédése csak néhányak- nak jut eszébe, És akkor csodálkozunk a legjobban, ha a nyírek, hársak, füzek, vagy a kis udvarokon a díszalmák, vérsziivák c$e- ■nevészek. satnyák maradé inak, végül elszáradnak. Szomorúan vesszük tudo­másul, hogy lakókörzetünk­ben nem sikerült pótolni a kivágott fákat, kopár, sivár maradt a környezet. Áhíto­zunk a fák hús lombjaira, sokszor irigykedve figyel­jük azokat áz utcákat, ahol az ott lakók gondozták a fa­csemetéket, és ezzel nem­csak a természetet, hanem egészségüket is védték. Valami bennünk is meg­mozdul, hogy -majd legkö­zelebb. Most eljött ez az alkalom. És hogy ezek a kis fák te­rek, utcák díszévé válja­nak, az csak rajtunk mú­lik ... M. Cs. MA I Kulturális körkép 2. oldal A tettenérés feltételei 3. oldal son, Csarodán, Varsánygyü- rén és Tiszaszalkán. rendez­nek író—olvasó találkozókat.

Next

/
Thumbnails
Contents