Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-24 / 71. szám

4 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1988. március 24. Új ízek, jobb minőség Piac ZÖLDÉRT-módra Nem mind remekmű Arcunk díszei Még az ittlakók sem tudják talán, hogy Nyíregyházán mennyi szobor, köztéri alko­tás található. Tény, nem mind remekmű, de azért elmondható: jó néhány kvalitásos mű­vész szobra is megtalálható. Ha csak a lel­tárt nézzük, máris kiderül: érdemes felfe­dezni a várost, annak díszítőit, arcának szé- pítőit. Pásztorlány és társaik... A legrégibb két szobor a városháza sar­kain látható. Két Justitia alkotás ez. isme­retlen szerző műve. Ugyancsak közintézmé­nyen, a megyeházán látható Szent István és Szabolcs vezér alakja, itt már vannak talál­gatások, ki lehet az alkotó, de bizonyosság nincsen. Bessenyei szobráról tudjuk, hogy Kallós Ede műve, míg a város közepén lévő Kossuth-szobrot Betlen Gyula készítette. A legjobb műveket Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta. A legmonumentálisabb a Hősök em­lékműve a megyeháza előtt, a legszebb a Vénusz születése. Nem köztéren látható a Strandoló című alkotása, ami igazi kis re­mek. Szép szobor Görömbey Imre Jósa -port­réja, ami a múzeumban található. A Pász­torlányt Kocsis András készítette, míg a Me­nekülő asszony, Andrássy Kurta János al­kotása a kórház kertjében található. Csak a negyvenes évek elején állították fel Benczúr Gyula szobrát, G. Fekete Géza alkotását. A Korsóvivő című szobor, ami ma a Sóstón látható, ugyanebben az időben került a vá­rosba. A felszabadulást követő első alkotás Pátzay Pál Kozák lovast ábrázoló műve. Ezt 1956-ban tönkretették, majd újjáalakították. Sokan látják a rádió épületén Berky Nán­dor Krúdy emlékplakettjét, a művész ké­szítette a hármasdombi munkásmozgalmi emléket is. Csodás kis mű Medgyessy Ülő kislány című márványszobra, ami a szana­tóriumban látható. Elég sikertelen Kóthai Nándor Móricz-szobra, amely elkerült a körút mellől, s ma a főiskola parkjában sze­rénykedik. Neobarokk hangulatot idéz az a Bessenyei-szobor, amely a tanárképző főis­kolán látható, és Róna József alkotása. Az egyik közkedvelt nyíregyházi szobor Zrínyi Ilonát ábrázolja, úgy, ahogy Bolgár Judit el­képzelte. Szintén a szanatórium kertjében áll Győry Dezső műve, az Apa és lánya, ami igencsak közepes mű. Somogyi Árpád Anya gyermekével című műve az ACSI-ban van, Nagy Sándor Álló nő című köve pedig a SZÁVICSAV udvarán kapott helyet. Igen ismert a Sóstón Csontos László Fekvő nő cí­mű alkotása, valamint M. Butunionu Román emlékműve. Szép Hadik Magda Éneklő lány című műve, érdekes az Atléta szobor a sta­dion épülete előtt. Olcsai Kiss Zoltán Sza­muely szobra elég jellegtelen, nem túl jól sikerült a Lenin-szobor sem, amelyet Olcsai Kiss István alkotott. Szép viszont a színház előtt álló Thália, amit Kiss Kovács Gyula készített. Elvesző sorsú csobogó... r A felsorolás ezzel még nem ért véget. Az utóbbi években is sok köztéri alkotás ké­szült. Ezek között az első helyen említhet­nénk az örökváltság évfordulójára készült oszlopot, a városháza előtti parkban. Móricz is kapott új szobrot a megyei könyvtár előtt. A felszabadulás negyvenedik évfordulójára készült el Tilles Béla alkotása, egy életfa, mely a hatalmas térben kicsit elvész. Ugyanilyen elvesző sors jutott a megyeháza előtti parkban a kerámia csobogónak jobb helyre került az a térplasztika, amely a Krúdy , mozi előtt látható. Sikertelen, bár dísz a gyakorlóiskola falán lévő köfaragás. Szép viszont a Váci-szobor a Bessenyei té­ren, mindig friss virág díszíti. Köztéri alko­tásnak minősíthetnénk a fényújság alapza­tát is, bár ez tökéletes tévedés. Büszke le­het viszont a város arra, hogy a várossá vá­lás évfordulójára a tanács falán nagyszerű művet készíttetett Tóth Sándor Munkácsy- díjas művésszel. Igen ötletesek azok a cégé­rek is, melyek a belvárost díszítik, s ame­lyekből több lesz idők folyamán. Már a Ga­ribaldi utcai vendéglős is ilyennel hívja fel magára a figyelmet. A legutóbbi alkotás Borbás Tibor Fürdőző lányok című műve, ami szökőkút is egyben, pontosabban cso­bogó. A nyárra ígérik, hogy működik s tel­jes szépségében látható lesz. Igen jó ötlet volt a belváros utcáin a névadok portréjá­nak elkészítése. Igaz, nem egyenletesen jók a művek, de mindegyik elfogadható. A leg­újabb alkotás Győrffy Lajos Jósa szobra a Jósa András szobra a Jósavárosban. Jósavárosban. Igaz, sokan vitatják, de még­iscsak szobor az a két tégla is, amely a Jó- saváros építőinek emlékét és Barzó Mihály egykori téglagyáros életművét örökíti meg a Robinson-domb tövében. Említésre méltó még a szecessziós időkből maradt mozaikok sora a NYlRVlZ-palotán, a Zrínyi utcai bér­házon, szép dekoratív a MTESZ-házon a fémfaldísz, érdekes, bár igencsak kétes érté­kű a piros sávház fotokerámiája. A legmagasabb mércével mérni... Ügy véljük hogy a hosszú felsorolás in­dokolt, így legalább tudjuk: képzőművészeti alkotások sorát birtokoljuk, még akkor is, ha nem mindegyiket ismerjük. Sajnos, a jö­vő időszakban aligha lesz új és nagy szobor, erre nincsen pénz. A város fontolgatja, hogy megfelelő társadalmi segítség esetén előre lehetne hozni a második világháború áldo­zatainak állítandó emlékmű megrendelését, ami igencsak aktuális dicséretére válna Nyíregyházának. Amiben remélni lehet: lesz több új cégér, új utcanévjelzőket is rendel­nek. A fő cél most az, hogy a meglévő al­kotások környezete szép legyen, és hogy mi­nél több alkotás fölött vállaljanak védnök­séget iskolák, üzemek, hivatalok. Erre jó példa a Jósavárosban a Jósa-szobor, melyet a róla elnevezett iskola tanulói védenek, környezetét szépítik. Az ilyen kezdeménye­zések előtt zöld út áll, hiszen így nagyobb felelősséggel lehet védeni az értékeket. Ter­vezi a város, hogy felkutatja a feltehetően Kótajban lévő régi lámpaoszlopokat, hiszen ezek szép díszei lehetnének a megyeszék­helynek. Jelenleg egy található az állomás előtt. Talán egyszer, ha lesz pénz rá. meg lehet változtatni a Zrínyi utcai helyzetet, és a szobor tengelyében lévő lámpák helyére stílusos, két sorban elhelyezett testek kerül­hetnek. Készül a város új zászlója is, ami már a tanács által megszavazott régi címer­rel ékesítve loboghat a városházán. A nyíregyházi szobrok ismeretében az a hivatalos vélekedés alakult ki, hogy elsősor­ban a minőségre kell a jövőben koncentrál­ni. Olyan művészek alkotásait lehet csak felállítani, akik olyan művet készítenek, me­lyek a legmagasabb mércének is megfelel­nek Ugyanakkor azt is megfogalmazzák, hogy a közterek szépítésének csak akkor van értelme, ha az komplex módon zajlik. A vá­rosi, városképi környezet ugyanis javíthat vagy ronthat a látványon. Ezért például elő­irányozták a városképi szempontból fontos épületek megjavíttatását, ha kell a tulajdo­nos kényszerítésével. Folyamatosan lépése­ket tesznek a portálok kicserélésére, a kira­katok tisztántartására, a feliratok esztétikus elkészíttetésére. Igen fontos feladat lesz a jövőben a lakótelepek ékítése is, hiszen a si­várságon sokat változtat egy-egy jó szobor, térdísz. szökőkút. Ha van iakossági kezde­ményezés, a tanács szívesen beszáll. Ugyan­akkor sürgetik azt is, hogy a bér házak er­kélyeit díszítsék a lakók. A tavaszi-nyári időszakban igazi művészi értéket jelent az, ha az igényes lakó színes virágokkal teszi szebbé a balkont, az ablakot. A külföldi pél­dák, nagyvárosiak is!, azt igazolják, hogy a virágdísz az egyik legszebb köztéri alkotás. Így folyik össze a művészi szempont a köz­területi munkával, hiszen a park, a virág­ágy, a lakosság által ékesített ház együttese az a környezet, amely méltó a képzőművé­szeti alkotáshoz, és.emberi hangulatit kelt. A megyeszékhely szépítéséhez valóban kell a közösségi buzgalom is, hiszen nem lenne jó, ha csak egy-két esztétizáló ember, netán a hivatal vagy annak alkalmazottja döntene. A társadalmi részvétel jelenti a jövőt, így állíthatja fel korunk a maga emlékművét — a szép, rendezett, műalkotásokkal is beren­dezett várost. B. L. Jól teleltek a készletek, a veszteség mini­mális — foglalta össze a tél történéseit Bajnay Zsigmond, a Zöldért kereskedelmi igazgatóhelyettese. Ennyivel természetesen nem elégedhettünk meg, hiszen a bevásá­rolni induló háziasszony szeretne többet tud­ni már csak azért is, hogy mekkora szatyort vigyen és főleg mennyi pénzt. Ha csak a televízió híradóját nézi, abban egy héten egyszer mostanában irigykedhet a budapes­tiekre, mert megtudhatja: ebből is, abból is árleszállítás van — sokszor 50 százalékos — mert ott szintén jól teleltek ... Sőt túl jól. A melegben megbokrosodtak a tyúkok és tojnak mint a záporeső, a hagyma, a krumpli hajt és puhul, a káposzta pedig büdösödik. Nézzük tehát részletesen mit takar ez a „jó telelés”. A vállalatnak a megyeszékhely ellátása szempontjából számbajöhető tárolói meglehetősen nagy befogadóképességűek. A Simái úton lévő hűtőház egymaga 50 ezer tonna kapacitású, a szabadban további 20 ezer tonna helyezhető el azokból a zöldség­fajokból, amelyekkel ezt meg lehet tenni. Vannak ezen kisebb tárolók is, sőt a megye távolabbi helyein lévő készletekből is át le­het csoportosítani szükség esetén. A nagy tároló korszerű berendezésű, bár nem ártana már felújítani. Innen látják el Nyíregyháza 29 Zöldért-boltját, amelyek kö­zül 21 saját, nyolc pedig szerződésben mű­ködik. Egyedül a piacon nem kevesebb, mint három boltjuk van, amely az ellátáson kí­vül fontos árszabályozó szereppel is rendel­kezik. A cég (amelynek néhány éve új vezetése van) nagy érdeklődést kiváltó terjeszkedés­be kezdett — hogy még az ellátás eszközei­nél maradjunk. A Takarékpalota sarkán le­vő nagy Csemege átvétele és megújítása csak az első lépés volt a sok közül. A többi üzletben is felfedezhetőek a változások és nem pusztán a készletben, valamint a vá­lasztékban. (Hallani különböző pletykákat arról, hogy merre folytatódik az új üzletek sora, ezeknek egy részét megerősítette a vál­lalat illetékese, másokkal kapcsolatban pe­dig azt mondta, hogy korai lenne még róla nyilatkozni. Ami mégis megtudható: Az idén is folytatódik a hálózatbővítés.) Új ABC épül a Kossuth — Dohány utcán, a belvárosban pedig van olyan üzlet, amely még más tulajdona ugyan, de előrehaladott tárgyalások folynak átvételéről. Ez utóbbi­nál szóba jöhet valamiféle csere is. Magáról a március második végének a kínálatáról és árairól szemügyre vettük azt a telexet, amelyet aznap kaptak a központ­ban az országos helyzetről Nagyon tanulsá­gos, hogy egy ilyen enyhe tél is képes oly kártékony lenni, mint a valódi. Különösen a káposzta szenvedheti nehezen az enyheséget. Igaz nem nyíregyházi példa és a szemléle­tes szónak is valami orral kapcsolatos meg­felelőjét kellene ide írni, ha lenne: aki Le­velek mellett elhajt, az megtudja szimata által, hogyan telelt a káposzta. Rosszul. Sok megrothadt ott is, és a nyíregyházi készlet­ből is. Ennek ellenére még mindig nagy a készlet és a boltokban egyáltalán nem lehet észrevenni az ezzel kapcsolatos gondokat. Elég jól sikerült felmérni tavaly ősszel az igényeket és megfelelő készletet eltenni. Már amiből volt mit. Itt van mindjárt a burgo­nya. A berakott mennyiség nem kevesebb, mint 1000 tonnával volt kevesebb, így nem csoda, hogy a piacon 20-nál alább senki nem engedi a jobban kinéző gumó árát. A Zöldért-boltban kevesebbe kerül ugyan, a 15 forint akkor is hihetetlenül magas. Gon­doljunk csak vissza akár három-négy évvel ezelőttre. Most, amikor soha nem látott mennyiségben veszik a vetőkrumplit, kilátás van bőséges mennyiségű újra, de vajon mi­lyen áron? Aki becsülni akar, annak kiin­dulási alapként elmondjuk: a vető kilója lassan harminc felé közelít. És addig ki­tart-e a régi? Kubában mindenesetre most hajóznak be egy bizonyos mennyiséget, erre azonban mi itt Nyíregyházán nem nagyon szeretnénk rászorulni — ezt vehetjük akár ígéretnek is a Zöldért képviselőjétől. Annál is kevésbé, mivel volt már az országban két éve kubai burgonya, és minden jóérzésű há­ziasszony fintorogva forgatta a „földi alma” őshazájából érkezett árut. A másik lehetőség a krumpliínség elkerülésére a lengyel im­port. Ebből máris van az országban, a me­gyébe azonban a növényegészségügyi szer­vek nem engedik — érthetően, mert olyan talajlakó fonálféreg van rajta, amitől föld­jeink még mentesek. Ha mégis sor kerülne behozatalára, csak koptatva hoznák forga­lomba. Egyelőre azonban — mégiscsak az egyik legfontosabb krumplis vidéken élünk — bízunk abban, hogy átvészeljük a szűkös krumplikínálatot saját készlettel. Tudok olyan háziasszonyt, aki előbb főzi, aztán há­mozza, hogy kevesebb essen le. Húsz forin­tos krumpli mellett nem lehet csodálkozni az elővigyázatosságon ... Akad persze, ami még ennél is drágább. A szentesi primőr uborka például legalábbis az indulásának első néhány napján veteke­dett árban a Pick szalámival. Az a tétel •fonnyadt is egy darabig, a következő — két­száz alatt — már szaporábban kelt. A piac szeszélye más zöldségek esetében is tetten érhető. Itt van például a tavaly még bot­ránykő fokhagyma: száz alatt árválkodik kilója és már nem szemenként veszik, ha­nem marékkal. (Talán nem is kívánható el további árcsökkenés.) A hagyma árának te­lexbéli elolvasásánál támadt egy ötletünk, amit nem hallgattunk el a Zöldért illetékese előtt. Látható ugyanis, hogy Bács megyében tízért megy, nálunk pedig 16-ért. Szóval: ne tároljon a vállalat egy szemet se, félre a kockázattal, minek féljük a meleg telet, vagy a hideg telet. Ilyenkor csak leküldünk néhány kamiont tízforintos hagymáért és még a haszon is nagyobb lenne. A válasz: nem is rossz ötlet, de az ehhez szükséges pénzt a bank 18 százalék kamatra adná. Az­tán a szállítás, no meg kellene egy látnok, aki ősszel megmondaná, mennyi lesz tavasz- szal a hagyma nálunk és Bács-Kiskunban. A többi stimmel... A piacunk mindazonáltal nem mondható sem drágának, sem olcsónak — összehason­lítva a másik tizennyolc megyéével. Ezen ebben az esetben természetesen nem a nagy - piacot értem, hanem a Zöldért Vállalat há­lózatát. Ide még ama nevezetes narancsbot­rány is csak szelíd hullámverésként gyűrű­zött le. Kitérőként hallgassuk meg miként történt nálunk a narancs megrothadása. Egy vagont ajánlott a Zöldértnek az a vállalat, amely egy szektorba tartozik vele, — de mi­nek a sebeket felszakítani és a hitelt ronta­ni — nevét fédje homály. Meg is érkezett szerencsésen, de csepegett és porzott. A cse- pegés nem szorul magyarázatra, a por a vas­tag penésztől volt. Az ilyenkor illetékes dön­tőbíró, a Minőségi Ellenőrző Részvénytársa­ság hetven százalékban emberi fogyasztásra alkalmatlannak találta, így a kártérítési fo­lyamodványnak a feladó nem mondhatott ellen. Párhuzamosan más cégek s ajánlot­ták a déligyümölcsöt, az ünnepek táján már nyakra-főre. Az az egy vagon azonban ele­gendő volt a gyanú felébredéséhez és éb- renmaradásához. Így aztán nálunk nem is vált igazi botránnyá az, amitől még a mi­niszter is mosakodni kényszerült. Szerencsésebb importüzletekben nagyobb gyakorlata van a Zöldértnek, mégpedig a kárpátaljai primőrben. Lassan hozzászokunk már, hogy ilyenkor annyira friss uborka je­lenik meg elfogadható áron a boltjainkban, aminek a hegyén még ott van az elszáradt virág. Nem csoda, azt az árut előző délután szedik Ungvár közelében, és a kamion egye­nesen a boltba viszi. Az idén 250 tonna be­hozatalára van kilátás. Meglehetősen bonyo­lult ellentételezési tárgyalások előzik meg minden szezonban ezt az importot, de a Ke­let Szövker. Vállalattal karöltve a Zöldért megtalálja a módját a megbeszélések ered­ményre vitelének. Szélesíteni is szeretnék a behozott áru választékát, mert abban a ha­talmas üvegházban, ahol megrakják a teher­kocsikat, egyéb primőrök is teremnek, pél­dául paradicsom és saláta is. A primőrök lefutása után marad a vál­lalatnak a nyár és az ősz — felkészülés a következő tárolási és kitárolási időszakra. A kockázat csökkentése és a választék bővíté­se, valamint az árszínvonal kiegyensúlyozot­tabbá tétele érdekében növeli a saját termé­kek előállításának arányát a Zöldért. Ezek némelyike még csak ígéret, de hamarosan várható megjelenésük a boltjaikban. Új ízek és jobb minőség — egyelőre ennyi amit előzetesen elmondanak tervezett konzervje- ikről, savanyúságaikról és befőttjeikről. Esik Sándor A város gyomra nagy. Képünkön: a Zöldért tárolójából szállítják az üzletekbe a burgo­nyát.

Next

/
Thumbnails
Contents