Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-22 / 69. szám

1988. március 22. Kelet-Magyarország T Most időszerű! Növényvédelmi na* az őszibarackosban Gyakran elhangzó panasz a kertbarátok szájából, hogy őszibarackfáik felkapaszkod­nak, gyengén teremnek, vagy idő előtt elpusztulnak! Ta­pasztalt kertészek szerint, ha a fákat minden évben rend­szeresen metsszük, nem lesz­nek gondjaink! Egyértelmű tehát, hogy az őszibarack ter­mését a vesszőkön hozza, ezért mindig kellő erősségű és szárú vesszőt kell kine­velni, hogy biztonságos le­gyen a termés. ■ A metszés időpontját az határozza meg, hogy milyen termő táj on termesztett őszi­barack metszéséről van sző. Az Alföldon, a homoktalajo­kon telepített ültetvényeket csak tavasszal, a nagyobb fa­gyok elmúltával érdemes metszeni, jó példa erre az 1986—87. évi kemény tél! Dombvidékeken viszont szin­te egész télen metszhetünk károsodás nélkül, mert eze­ken a területeken kisebb a íf agyveszély! A metszést mindig a vezér­vesszők metszésével kezdjük! E vesszőket az előző évi met­szés figyelembe vételével olyan hosszúságúra vágjuk vissza, hogy annak minden rügye kihajthasson, és ceru­zavastagságú hajtásokat ne­velhessen. Ha túl hosszúra metszünk, akkor az alsó rü­gyek nem tudnak kihajtani, a fa felkapaszkodik, s a „vá­zon" fejlődő hajtások gyen­gék maradnak. Ha viszont túl rövidre metszünk, úgy túl erős hajtásokat kapunk. Ál­talános szabályként megje­gyezhetjük, hogy a fiatalabb fák vezérvesszejét mindig va­lamivel hosszabbra, az idő­sebb fák vesszejét viszont rö­vidre metsszük. A vezérvesszőn tevő má­sodrendű vesszőket két rügy­re, azaz „ugarra" vágjuk vissza, mert ezekből a követ­kező évben egy vagy két jó erős vesszőt kaphatunk. Ezek A Magyar Ebtenyésztők fehérgyarmati szervezetének 43 tagja van. Az elmúlt hónapokban 3 foglalkozást szerveztek a gyarmatiak, melyen 10—15 kutyatulajdonos vett részt ebjeivel. Felvételünkön Aronós Gyula német juhász kuty afalkája, közöttük • Berry — Soccó fia, 5 alkalommal ért el „kiváló” minősítést. (M. K.) A tél végi lemosó permetezés Gyümölcsfáinkon számos kártevő (takácsatkák, pajzs­tetvek, levéltetvek stb.) te­lelnek át. A levéltetvek és a piros gyümölcsfa-takácsatka tojásai, ill. a pajzstetvek a termőbogokon, a rügyek mel­lett, vagy az ágak hónaljá­ban találhatóak. A galago- nya-takácsatka kifejlett egye- dei a kéreg alatt telelnek át. A sodrómolyok fiatal lárvái vékony szövedékgubóban — szintén a gyümölcsfákon — vészelik át a telet. E kárte­vőkkel a tél végi lemosó per­metezéssel tudunk első ízben megküzdeni. A tél végi per­metezés előnye, hogy még a kártétel megkezdése előtt el­pusztíthatjuk a kártevők egy részét, mégpedig abban az időszakban, amikor a hasznos élőlények (katicabogarak, fá- tyolkák, fürkészdarazsak, ra­gadozóatkák stb.) nyugalmi állapotban vannak, s így nem károsodnak. A Novenda igen jó, általá­nos „fertőtlenítő” hatású ké­szítmény. Nemcsak a rova­rok, atkák, de egyes gomba­betegségek ellen is hatékony, .1,5—2%-os töménységben. 'Mivel a fák zöld részeire is káros, ezért .-rügypattanás előtt célszerű használni, de nem túl korán. Hatása annál jobb, minél közelebb van a gyümölcsfa a rügypattanás­hoz. Ugyanis ekkor a kárte­vők már érzékenyebbek a készítményre. Ugyancsak rügypattanás előtt kell használni a Gyü- mölcsfaolaj E-t. Mivel a gyümölcsfákra sem közöm­bös, 3 évenként lehet csak al­kalmazni almatermésűeknél 5%-os, szilvánál és ribiszké­nél 4" (,-os töménységben. Ka­liforniai pajzstetű elleni ha­tása kiváló! Erős fertőzött- ség esetén ezt a készítményt célszerű használni. A Nevikénre kevésbé ér­zékenyek a fák. Lisztharmat, pajzstetű, levéltetű és atkák gyérítésére alkalmas, 4— 4,5lln-os töménységben. Leg­jobban kíméli a fákat az Ág­ról. E készítmény csak a kártevők ellen hatékony. Rügyfakadás előtt 3" „-os, ké­sőbb — bimbós állapot kez­detéig — 1,5—2,'h-os tö­ménységben lehet alkalmaz­ni. A tél végi permetezések so­rán külön figyelmet igényel­nek a -körtefák, mivel az utóbbi években a pontozott szárnyú körtelevélbolha nagy gondot okoz. E kártevő kifej­lett egyedei a lehullott leve­lek és a gyomnövények ma­radványai között telelnek át. Tavasszal korán — március­áprilisban — jönnek elő. Az áttelelt egyedek egy részét a Novendás kezeléssel elpusz­títhatjuk. A permetezést áz- tatásszerűen, úgy kell elvé­gezni, hogy az avart is jól át­járja a permetlé. Nagyszámú áttelelő levélbolha esetén ez a — rügypattanás előtti — permetezés nem elegendő. A túlélő nőstények a vesszőkre rakják sárga színű tojásai­kat, melyek a rügyfakadás után — fehérbimbós állapo­tig — az Agrollal pusztítha­tok el. Az Ágról a korábbi időszakban 2" „-ban, majd ké­sőbb 1—1,5" (,-ban alkalmaz­ható. Molnár Józsefné dr. növényvédelmi és agrokémiai állomás Nyíregyháza Környezetkímélő szerek Hagyomány, hogy a me­gyei kertbarátszövetség meg­rendezi a növényvédelmi na­pot. Erre ezúttal március 25- én kerül sor. Az eseményso­rozat reggel 8 órakor kezdő­dik. A megyei növényvédel­mi és agrokémiai állomás (Nyíregyháza, Kótaji út 33.) szakemberei várják az érdek­lődőket és készségesen ad­nak választ növényegészség­ügyi, agrokémiai és más kér­désekre. Ez a program déli 12 óráig tart. A növényvédelmi nap má­sodik felében előadássorozat lesz a környezetkímélő nö­vényvédő szerekről. (A ren­dezvény helye: HNF megyei székháza, Nyíregyháza, Fel- szabadulás út 6.) Előadás hangzik el többek között az ICI-Hungária, a Rhone-Pou- lenc, a Sándor és a Sumitö- ma kereskedőházak által for­galmazott környezetbarát ké­szítményekről. Ha már nincs fagyveszély Tavaszi munka IRÁNYÍTÓMETSZÉS Koronaalakítás — Törzs­erősítés —Termőre fordítás A köpölyüzés, a gyűrűzés és a rügy fölötti bemetszés a metszési munkák régi kiegészítő műve­letei. A köztudatban sok tév­hit Is él ezek céljáról, hatásá­ról, amelyek rendesen túlbe­csülik a beavatkozások szere­pét. Rügy fölötti bemetszést akkor végezzük, ha valamelyik rügy­ből feltétlenül szükségünk van ' hajtásra, rendszerint a korona­forma alakítása szempontjá­ból. (Péjdául féloldalas a fa.) Ekkor a kiszemelt rügy fölött kivágjuk a kérget félhold alakban úgy, hogy átmetsszük a háncsot egészen a farészig. Ennek hatására a rügy bizto­san kihajt. A bemetszéskor ügyeljünk, hogy az ne essen túlságosan közei a rügyalap­hoz. s ne sértsük meg a rü­gyet sem. A törzserősítő bemetszés (kö­pölyüzés) elsősorban arra al­kalmas, hogy általa a vékony törzset vagy vázágat vastagít- suk. Az Ilyen törzset és váz­ágat éles késsel hosszanti irányban rövid (10—15 centi­méteres) szakaszon a fatestig bevágjuk. A bemetszéseket fö­lülről (vagy az ágalaptól) kezd­jük, és úgy folytassuk, hogy az egyes (10—15 centiméteres) bevágások mindig kissé széj- jeloyíljanak, hogy majd rövi­desen megindul a seb forradá­sa. A törzs illetve ág valójá­ban ezáltal vastagodik, erősö­dik. A törzserősítő bemetszést a rugyfakadástól nyár közepéig végezhetjük el. Csak az alma- és körtefákat kezeljük így. A csonthéjasok esetében mindig fönnáll a sebek mézgásodásá- nak illetve elfertöződésénck veszélye. A törzserösitő bemetszés al­kalmazásakor ne feledjük el, hogy a silány földben elha­nyagoltan tengődő fák törzs­és ágvastagítására ez a beavat­kozás alkalmatlan. Ilyen eset­ben a legfontosabb teendő a talaj szerkezetének javítása, tápanyagtartalmának növelé­se — általában a jó talajkör­nyezet kialakítása. A gyürüzéssel (és részben a törzs bemetszésével is) az erős, buja növekedésű fák ter- mőrefordulását kényszerítjük ki, amely több terraőrügykép- ződéssel. több virággal és jobb kötődéssel jár együtt. Ennek legmegfelelőbb mód­ja a szorító bádoggyűrű hasz­nálata. A három-négy centi­méter magas gyűrűt 2—3 mil­liméter vastag lágy huzallal szorítsuk a fa törzsére. Előző­leg azonban vagdossuk be a bádoglemez alsó és fölső szé­lét. hogy ne vágjon be a vas­tagodó kéregbe. ’A bádoggyű­rűt rügyfakadás után tegyük föl, és lombhullásig hagyjuk a fán. A gyűrűzés másik, az előző­nél kockázatosabb módja a kéreg kimetszése gyűrű alak­ban. Ekkor a törzsön (vagy az ágon) a kérget körbevágjuk olyan vastagságban, amilyen vastag a kéreg maga. Azért nem vastagabban, mert a ta­vasszal kimetszett gyűrűnek nyár végéig össze kell forrnia, különben az egész fa vagy ág- rész elpusztul. A gyíjrűzést rügyfakadás után végezzük, amikor a fa hajtani kezd és megindul a törzs vastagodása. E beavatko­zás igen drasztikusan hat a fára, mert az alapvető anyag- cserefolyamat veszélyezteté­sével valójában az egész fa (vagy koronarész) életét fenye­geti és ez váltja ki — szinte vészreakcióként — ezt a faj­fenntartássál összefüggő, kény­szerű tevékenységét. A gyümölcsfa buja növeke­dése és kései termőrefordulá- sa a fajta és az alany tulaj­donságain túl. sok esetben a nem harmonikus talajtápiált- sággal függ össze. Ezt pedig gyakran a talaj egyoldalúan nagy nitrogéntartalma idézi elő, különösen ha ez bőséges talajnedvességgel is párosul. A feladat ez esetben is az alap­vető ok megszüntetése, azaz a talaj tápanyag-harmóniájának a megteremtése. A fajtatulajdonság szerint önmeddő vagy rosszul termé­kenyülő gyümölcsfák termé­kenységét gyűrűzéssel nem ja­víthatjuk. A gyümölcsfák ilyen természetű termékenysé­gi gondjai csak megfelelő por­zópartnerek ültetésével szün­tethetők meg. lesznek a következő évi ter­més biztos alapjai! A kétéves részeken fejlődött vesszők közül a. befelé növőket tőből eltávolítjuk, s a ceruzavas- tagságú vesszőket egymástól 15 centiméterre, megritkítva meghagyjuk. A meghagyott ceruzavastagságú zömök vesszőket pedig váltakozva 6—8 hármas rügy felett ter­mőre vágjuk. Két rügyre, „ugarra” akkor metszünk, ha két jól fejlett hajtást aka­runk nyerni. A hároméves részeket szükség szerint megritkítjuk. A négyéves részeket, a leter- mett vesszőket ugarig eltávo­lítjuk! A megmaradt „csa­pon" levő felső vesszőt ter­mőre, az alsót ugarra metsz- szük! Az elpusztult termőré­szeket új vesszők meghagyá­sával pótoljuk. Az ötéves vagy a még ennél is idősebb részeken a metszést a négy­éves részeken végzett mun­kaművelethez hasonlóan vé­gezzük el! A különbség leg­feljebb csak annyi, hogy az alsó részeken több ugart ha­gyunk, mert ezzel tudjuk biz­tosítani az idősebb részeken a megfelelő növekedést. A metszést nyáron zöld­válogatással és zöldmetszés­sel egészítjük ki. Ha szaksze­rűen végeztük a metszést, fá­ink nem fognak felkopaszod- rli és bőven teremnek. Dr. Széles Csaba A rendezvényen nemcsak a versenyzők voltak ott, elkí­sérték őket családtagjaik is. (F. Z.) A Hazafias Népfront Sza- bolcs-Szatmár megyei Kert­barát Szövetsége, a Nyír­egyházi Központi Kertba­rát Klub és az MVMK, a hagyományoknak megfele­lően, Nyíregyházán márci­us 18-án megrendezte a kertbarátok megyei borver­senyét. A kertbarátklubok a házi borversenyen arany-, ezüst és bronz fokozatot elért borokkal nevezhettek. A megyei versenyre fehér­borból 37 minta, vörösbor­ból 8 minta, gyümölcsbor­ból 5 minta érkezett. Meglepetés volt, ami­kor dr. Arató István a Nyíregyházi Központi Klub titkára bejelentette, hogy Csehszlovákiából, Király- helmecről: Hajdók Géza kertbarát, 3 bormintájával nevezett, ezzel szinte nem­zetközivé vált a küzdelem. A zsűri elnöke: dr. Szé­les Csaba az .MG Főiskola tanára, a szövetség elnöke, társelnöke; Kézi Béláné, az MVMK igazgatóhelyettese, szakértője: Kovács Gábor, az MG Főiskola tanára, a zsűri tagjai: Szentpéteri József megyei főkeftész, va­lamint Sallai Pál, a növény­védőállomás igazgatója vol­tak. A bírálatot követően az eredmény: Fehérbor kategóriában aranyérmet nyert Szabó Mihály nagyecsedi, ezüstér­met kapott Somfalvi István nagyecsedi és bronz fokoza­tot kapott Grexa Mihály •vajai kertbarát. Emlék ok­levelet kapott Hajdók Géza királyhglmeci (Csehszlová­kia), Drimba János fényes- litkei, Széles Sándor fé- nyeslitkei, Murguly Sándor nagyecsedi, Gödény Vince nyíregyházi, Vass János nyíregyházi, Sütő János nyírbátori, Vezse Mihály és Máté Tóth Árpád vásáros- naményi kertbarát. Vörösbor kategóriában arany fokozatot nyert Mari Mihály, ezüstérmet kapott Vass János és bronz foko­zatú lett Török Pál bora, valamennyien nyíregyházi versenyzők. Gyümölcsbor kategóriá­ban aranyérmes lett Fran­céi Andrásné nyíregyházi kertbarát, ezüstérmes Moj- zer Antalné nyíregyházi versenyző. A bronz fokoza­tot Széles Sándorné fényes- litkei versenyző nyerte el. Megyei borverseny Ötven minta a zsűri előtt A megyei borverseny zsűrije. Menetrend A téli alma növényvédelmi Házikertek részére az alábbi permetezési programot javasol­juk azzal, hogy a feltüntetett időpontok csak tájékoztató jel­legűek. Rügypattanás: áttelelő képletek és alakok ellen: Novenda 2., v. Ágról 3 százalékos koncentráció. Egérfül-zöldbimbó: varaso­dás, sodrómoly: Rézoxiklorid 0,3, Ditrifon 0,2, Frigopur 0.01 száza­lékos koncentráció. Pirosbimbó: varasodás. liszt­harmat. atka: Rubigán 0,04 -f Dithane 0,2, Apolló 0,03 százalé­kos koncentráció. Virágzás: varasodás. liszthar­mat: Topáz MZ 0,15 + Solubor 0.1. v. Rubigán 0,04 + Dithane 0,2 százalékos koncentráció. Sziromhullás: varasodás, fe­hérmoly. Topáz MZ 0,15. Decis 0,04 százalékos koncentráció. Kilombosodás, intenzív hajtás­növekedés: varasodás: Topáz MZ 0.15 százalékos koncentráció. (VI. 5—10.) varasodás. alma­moly: Topáz MZ 0,15. Ditrifon 0,2, Frigocur 0.01 százalékos kon­centráció. Gyümölcsfejlődés: varasodás, pajzstetű: Rubigán 4- 0,08 Zolo- ne 0,1, v. Unifosz 0,15 százalékos koncentráció. Intenzív hajtásnövekedés: va­rasodás, lisztharmat: Dithane M —45 0,2, v. Zineb 0,3, Karathane LC 0,04 v. Nobród 0,08 százalé­kos koncentráció. Nyárihajtás, növekedés: (VII. 1 —5.) varasodás, lisztharmat, at­ka: Dithane 0,2 -f Szulfur 0,3. Neoron 0,15. százalékos koncent­ráció. Gyümölcsfejlődés: (VII. 23— 30.) varasodás. lisztharmat.: D thane 0,2 4- Szulfur 0.3 százait kos koncentráció. (VIII. 5—10.) varasodás. pajzs tetű: Buvicid 0,2 -f Unifosz 0.1 százalékos koncentráció. . (VIII. 15—20.) varasodás. ft hérmoly: Efuzin 0,06 4- Decis 0,( százalékos koncentráció. (Vili. 25—30.) pajzstetű, almi moly: Unifosz 0.15 százalékc koncentráció. MED JEGYZÉS: A „v" jelzés a helyettesít szert, a 4- jel a kombinácic partnert jelenti (lisztharmat e len vagy kártevő ellen). Permetezéshez lágy vizet alka mázzunk. A permetezőtartáb körülbelül félig töltsük vízzel t utána a vegyszerekből készü törzsoldatot (a kimért szer 4—< szorosát vízzel keverje) szűré keresztül beöntjük a tartályb majd teljesen feltöltjük a ta tályt. Többfajta növényvédő szí esetén először WP. vizes old< tát, majd az EC-t keverjük permetléhez. A kész, bekeve permetlét lehetőleg azonnal ju tassuk ki, ne tároljuk. Szeles időben ne permetezzünl Legbiztonságosabb a permetez« + 10. 4-25 Celsius-fok között, rm gasabb hőmérsékleten nem sza bad permetezni. Permetezéske használni kell a védőfelszerelése két. Be kell tartani az élelme zés- és munkaegészségügyi vé rakozási időket. Helmeczi Tibc

Next

/
Thumbnails
Contents