Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-19 / 67. szám
1988. március 19. Kelet-Magyarország 3 Avárosiasodó Záhony Záhony, az ország keleti kapuja egyre inkább városiasodé arculatot ölt. Üj lakások, üzletek, parkok épülnek. Elek Emil felvétele A „Vitamin” küzdelme a vitaminokért Kilátás az árrésen avagy: lehet valamennyivel olcsóbb? Ugye emlékeznek még az 1985-ös, égig érő paradicsomárakra? A háromszáz forintot nem érte el, de közel volt hozzá. A Skála a maga 99 forintjával egy ideig letörte az árakat, de minden csoda három napig tart... A vásárlók hamar megvették a készletet, az árak pedig újra felfelé mentek. Az intézményi hálózat költségvetését, üzemek és vállalatok pénztárcáját nem erre méretezték, kénytelenek voltak lemondani róla. Az ötlet, hogy az üzemi, intézményi hálózatnak közvetlen a termelőktől, alacsonyabb áron, minimális árréssel forgalmazzon zöldséggyümölcsöt egy vállalat, Nyíregyházán fogalmazódott meg 1985 nyarán. A kezdeményezést a KISZ KB hárommillió forintos induló tőkével finanszírozta. A vállalkozások sorába pedig belépett a Vitamin Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Vállalat. Az első nekifutás A megyeszékhelyen, a Széchenyi utcán béreltek helyiséget, és gőzerővel belevetették magukat a piaci munkába. - Hiába próbálkoztak azonban körlevelekkel, személyes megkeresésekkel, nehezen tudtak kapcsolatot teremteni termelő és vevő között. Pedig a kialakult árakból is lefaragtak. Mivel teljes termékskálát nem tudtak szállítani, egyes termékekre nehezen kötöttek velük szerződést, még ha olcsóbban is kínálták azokat. Iskolák, üzemek, vállalatok saját beszerzési forrásukat részesítették előnyben. Inkább megfizették a magasabb árat, de nem változtattak. A Vitaminnak kezdett lejárni a szavatossági ideje. Választhatott: vagy felszámolják, vagy átnyergel más területre. Utóbbi mellett döntött, átállt a nagykereskedelmi tevékenységre. A zöldség-gyümölcs exportot és az ügynöki tevékenységet helyezték előtérbe. Bővítették kapcsolataikat, Gá- vavencsellőről, Üjfehértóról, Nyíribronyból és Gacsályról vásárolták az árut. Magánfuvarozókkal, akik olcsóbbak és megbízhatók, szállítottak. Keresték a kooperációs lehetőséget külkereskedelmi cégekkel, amelynek eredményeként a Skála World Trade-n és a Hungarofructon keresztül küldték áruikat tőkésexportra. A szocialista export, akár almára, akár például sárgarépára, jó felvevő piac lenne, a fizetési nehézségek miatt egyelőre bizonytalan. Információ és nyereség Az ügynökösködés tulajdonképpen információközvetítés, — haszonnal. Nincs fuvarozási, raktározási gondja a Vitaminnak. Kétszázalékos haszonért (10 Ft-os kilónkénti burgonyánál 20 fill.) vállalja, hogy összehozza a feleket. Végül is a vevő fizeti a közvetítés díját, ugyanakkor ezek az elfekvő készletek nem rohadnak el, vagy nem használják állatok takarmányozására. Ahogy a vállalat igazgatója, Máté János fogalmazott, a zöldség-gyümölcs piacon az is rossz, ha sok van, de az is, ha kevés van. Az egyenletes kínálatra idén az almafelvásárlás volt a példa. Az ellenpélda a káposzta, amelyből a Vitamin 25 vagonnal tárolt be, de az óriási kínálat miatt jó ha öt vagonnal el tudnak; adni. Tavaly a Vitamin 23 millió forintot forgalmazott, az ügynöki tevékenységgel ez a szám elérte a negyvenet. Nyereségként 522 ezret könyvelhettek el, amiből 400 ezret utalnák a KISZ KB-nak. A felügyeleti jogkör, a közvetlen kapcsolattartás a megyei bizottság feladata, míg a pénzügyi ellenőrzés szerepkörét a KISZ KB gyakorolja, mivel a vállalat indítását ő vállalta. A KISZ KB-nak egyébként a Vitamin a legkisebb vállalata olyan „nagyságok” mellett mint az Express, vagy az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Tároló, hűtőhöz Célmódosítással működik tovább a Vitamin. Bekerült a vérkeringésbe, lassan kezdik megismerni tevékenységi körét, érdeklődnek náluk a piaci helyzetről, az árakról. Mivel lehetőségei még mindig szűkösek, csak kisebb volumenű felvásárlásokra vállalkozhat. Az idei tervek között a megyében tárolóhelyiség és hűtöház bérlése szerepel, ahol feldolgozzák az árut. A nagyobb kézi-munkaerőt igénylő gyümölcsöket (egres, málna, uborka) exportra szállítják. Folytatják továbbra is a konkurenciaharcot, küzdenek a „vitaminokért”. M. CS. Parlamenti jegyzetek------------------------------------------------------------Meglepően sok — hat — interpelláció hangzott el a tavaszi ülésszakon, valamennyi fontos, a helyi érdekeken túlmutató téma » volt. És lett volna egy hetedik is, amely Mezey Károly kisvárdai képviselő szájából hangzott volna el, ám a képviselő visszalépett. Miért? Mert amikor elküldte interpellációját írásban az Országgyűlés irodájának, hogy továbbítsák azt Urbán Lajos közlekedési miniszternek, néhány nap múlva felhívta telefonon a miniszter, majd újabb néhány nap múlva levelet írt neki, amelyben arról értesítette, hogy interpelláció nélkül is megoldják Mezey Károly választókerülete minden lakójának rég szívügyét. A kisvárdai felüljáró sorsáról volt szó, amelyet már annyiszor ígérték és mindannyiszor ígéret maradt belőle. Legutóbb már olyan döntés született, hogy még 1990-ig elkészül, aztán egy sürgető levélre a képviselő december 7-én azt a választ kapta, hogy a felüljáróból csak a Vili. ötéves tervben lehet valami... V _________________________ Mezey Károly ez után határozta el, hogy országos üggyé teszi a kisvárdai felüljáró sorsát, amely mára már bizalmi kérdés is. Eddig ugyanis három ötéves terv tűzte ki megvalósítandó célként, ezek után joggal ígérte a képviselő is. Ám ha mgst is elmarad, hitüket vesztik az emberek. A legutóbbi levél megnyugtathatja a kisvárdia- kat: 1990 novemberében átadják rendeltetésének a felüljárót. Megnyugodva jött haza az Országgyűlésről Mold- vay István is, mert eredményes tárgyalást folytatott a Kereskedelmi Minisztériumban. Régi vágyuk teljesül a Nyírlugosi Állami Gazdaság vezetőinek, hogy azokat a termékeket, húsféléket, konzerveket, amelyeket ők termelnek, készítenek, külföldön ők is adhassák el, vagy legalább kereshessék rá a vevőt. Most megszerezte erre a lehetőséget. Técsy Lászlóval, a nyírtassi tsz elnökével már arról tárgyalhattak, hogy később közösen végeznék ezt a tevékenységet. Szűcs Gyulának nem volt ilyen szerencséje, ö a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokával arról tárgyalt, hogy az 1985- ben született egy kormányközi megállapodás arról, hogy a határok közelében élők különösebb ceremónia nélkül jöhessenek-me- hessenek rokoni kapcsolataik ápolására a határon. öt átkelőhelyet jelöltek ki erre Záhonynál, Be- regsuránynál, Barabásnál, Lányánál és Tiszabecsen, s 1986 januárjában ki is hirdették a törvényt, de azóta sem változott semmi. Az országos parancsnok azt Válaszolta: a törvény szellemében történik ma is az átlépés, ám ez a válasz Szűcs Gyulát nem elégítette ki, úgy döntött, hogy megkeresi a belügyminisztert, s ha ott sem kap megnyugtató választ, a nyári ülésszakon fog interpellálni. Széles Lajos képviselő először az Építési és Városfejlesztési Minisztériumban járt, hogy Szűcs Endre miniszterhelyettes segítsen a fehérgyarmati téglagyár rekonstrukciójában, ’ amellyel hozzájárulhatna Fehérgyarmat gázprogramjának megoldásához is. A tárgyalás tíz percig tartott, a pénz megvan, s még idén eljut Fehérgyarmatra. Volt még egy nagyon érdekes találkozója Széles Lajosnak — Grósz Károly miniszterelnökkel. Itt a fehérgyarmati képviselő a szatmári táj helyzetéről számolt be. Felvetődött a térség legnagyobb gondja, a foglalkoztatás. A miniszter- elnök nagy megértést tanúsított a szatmáriak gondjai iránt. Akkor is jólesik ez egy képviselőnek, ha tudja: a megoldáshoz csak apró lépésekkel lehet közelíteni, s az még nagyon távol van ... Balogh József ________________________s leiéi esi kcktcÉdi Dr. Farkas Elemér, Mátészalka, Váci Mihály út 6. Tisztelt Olvasónk! Megnyugtat bennünket, hogy hozzánlk intézett levelében túlnyomórészt egyetért azaal az interjúval, amelyet Szabó Istvánnal, a megyei pártbizottság osztály vezető- helyettesével készítettünk. Mint írja, a kérdések válóban az olvasó nevében hangzottak el, a válaszokkal is elégedett, mert pontosain vissaarfja a mali felemás elméletet és gyakorlatot. Ha pusztán ennyiről lenne szó, talán ruem ragadott volna tollat, ha mégis, mi nem nyúlnánk a nyilvános közlés eszközéhez — hiszen dolgunkat végezzük pusztán — megtalálnánk a módját, hogy másképpen fejezzük ki köszönetünlket. Levelében azonban aggályainak is hangot ad, ezeket pedig, mivel nyílván nem csak az Önéi, szükségesnek látjuk e hasábokon továbbgondolva közreadni. Kissé indulatos soraiban azt írja: „a megye mezőgazdaságának legalább fele túl van a 24. órán. A földjeiktől megfosztott tsz-tagok tiszta lappal szeretnének azonnal megélhetési lehetőséget 'találni”, ön is idézi Kádár Jánost, miszerint „a szocialista alap központi formációinak megőrzésével lehetséges ez”. Nem tudjuk, hogy a főtitkár melyik m eg nyilatkozását citálja, de hasonlót mi is hallottunk és nemcsak tőle. ön nem tartja rosz- szalknak a mezőgazdaságra vonatkozó' szabályokat, ellenben úgy 'találja, hogy a politikai vezetés azokat elszabotálja. Megállapítja, hogy „az elnökválasztás pályázati rendszere mérhetetlenül több, mint amiről a nyilatkozó beszél. Valakik a gyenge tsz-ek személyzeti szabályzatából kihagyatták az idevonatkozó részt”. Most már csakugyan változó világunk átalakuló mindennapjaiban nem alakult még ki a dolgokról egységes értelmezés — mi így érezzük az ön leveléből. Valamit átalakítani valamivé mem lehet másként, mint elemenként és folyamatosan. Véleményünk szerint is mehetnének szaporábban 5 reform szekerei. Fel kell azonban fedeznie: mégiscsak a lovak közé csapott az ország vezetése. Talán hallotta a március 15-i ünnepi beszédet, amelyben a párt- és állami feladatok szétválasztásáról, a jó gazdasági vezetők fokozott megbe?súléséről és még számos más dologról esett szó. Mi is bízunk abban, hogy az arra rászolgált emberek — akiket ön haragosan kiégetteknek és alkalmatlanoknak bizonyultaknák nevez — előbb-utóbb átadják helyüket hozzáértőknek 'és alkalmasaknak. Az MSZMP tagságának túlnyomó része felsorakozott a politikái megújuláshoz, ezt tanúsítják a pártértekezletre készülő taggyűlések. írja levelében, hogy olvasta a kisnaményi beszámoló taggyűlésről közölt cikkünket. Ebből is láthatja: nincsenek tabutémák sem szűk körben, sem százezer példányban. Nemcsak a kisnaményi tizenkét személyes pártszervezetben, hanem a mozgalom minden szintjén érzik a változások szükségességét, a személyi változásokét is. Szóvá is teszik, mégpedig pártszerű keretek között. Nemcsak az ideológiával, hanem a gazdaságpolitikával is így vannak az emberek, a párttagok. Tőlük, a többségtől tudjuk, hogy a lépéskényszer nagyon szorít. Mégis, még ebben a „24. órában” is, többre megyünk higgadts'ággal, mint kétségbeesés szülte gondolatokkal. Nem tudunk ugyanis azonosulni azzal a mondatával, hogy „a tsz-szervezés hihetetlen anyagi károkat okozott és majdnem éhen haltunk miatta”. Ennek az országnak a mezőgazdasága másként nem került volna a világ élvonalába. Nincs 'szándékúinkban mentegetni azokat az ági tolókat, akik érvként a gazdák lábujjait taposták, abban is bizonyosak vagyunk, hogy nem mindenki Olvasta el és tartotta be 1960-ig Leninnek a fokozatosságról kifejtett gondolatait. Azóta azonban volt alkalmunk meggyőződni előnyeiről, és éppen a mai idők azok, amikor végképp kár lenne róluk megfeledkezni. Türelmiét kérni alkár öntől, akár mástól nem a legszerencsésebb levélifordulat abban az ügyben, amiért szót emelt. Helyette tanulmányozzuk viszont levele végének egyik ajánlását, mert úgy látjuk, hogy teljesen kvadrál a nagypolitika irányzatával. „Kívánatos lenne a kiégett vezetőket ettől a feladattól politikai határozattal távol tartani ..........gazdálkodjanak! Ez látszik a leghelyesebbnek. Fogjanak néhány hektár földet és alkossanak, gazdagodjanak, csak tovább ne 'romboljanak." Üdvözli: Esik Sándor Számítógép könyvelésre A vállalatok, szövetkezetek könyvelésének korszerűsítésére IBM > számítógépeket forgalmaz a nyíregyházi SZIGMA Kisszövetkezet. A berendezések szervizelését, javítását, üzembe helyezését is vállalják. Képünkön Szloboda János és Filetóth Béla üzembe helyez egy készüléket. Interpellációk, találkozások
