Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-16 / 64. szám

XLV. évfolyam, 64. szám I ÁRA: 1,8# FORINT 1988. március 16., szerda M A Lássuk az erdőben a fát (3. oldal) Pályaválasztók Dombrádon (3. oldal) Méltó megemlékezés az 1848-as forradalomról Ma összeül az Országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa március 16-ára hívta össze az Országgyűlés tavaszi ülésszakát. A Minisztertanács javasolta, hogy a képviselők vitas­sák meg a közúti közlekedésről szóló törvényjavasla­tot, továbbá a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. tör­vény, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény, valamint az élelmiszerekről szó­ló 1976. évi IV. törvény módosítását tűzzék napirend­re. Nem várhaté áprilisban jelentős áremelkedés Sajtótájékoztató árpolitikai kérdésekről Szikszay Béla államtitkár, az Országos Arhivatal elnöke kedden a Parlamentben ak­tuális árpolitikai kérdésekről tájékoztatta az újságírókat. Elöljáróban arról szólt, hogy helyes lépésnek bizonyult ta­valy .az áremelésekre vonat­kozó bejtelentési kötelezett­ség általánossá tétele. 'Ennek hatására a múlt év utolsó negyedében lényegesen ala­csonyabb ütemben nőttek a termelői áriak, mint a meg­előző időszakban. Az árak januári átrende­ződése felszínre hozott bizo­nyos ellentmondásokat is — elsősorban a gyermekruháza­ti termékek körében —. ame­lyek korrekcióját az árható­ság és a vállalatok nagyobb részt végrehajtották. A rész­letekbe menő éltenőrzés még tart. ' Az év hátralevő részében várható áralakulásokról szól­va hangsúlyozta: minden inf­lációs nyomást és erre ható tényezőt is számításba véve tartható az árszínvonal-növe­kedés 15 százalékos felső ha­tára. Feszítőleg hat azonban árszínvonalunk alakuláséra bizonyos területeken a kül­piaci árak emelkedése. Ez sem veszélyezteti jelentősen .az eredeti elképzelések meg­valósítását, mert hatásuk az államtitkár véleménye sze­rint tervszerű ikeretek között tartható, csillapítható, idő­ben is széthúzható. Kedvezőtlenül hat az ár­alakulásra, hogy a vállalatok egy része korábbi jövedelem- pozícióit áremelésekkel kí­vánja visszaszerezni, s a vál­lalatok körében, inflációs vá­rakozás is megfigyelhető. Ez­zel kapcsolatban kiemelte, hogy számos olyan módszer, eszköz áll az árhatáság ren­delkezésére, amivel fékezheti az árszínvonalra nehezedő nyomást. Ezek közül a jövő­ben egyre nagyobb szerepet kell kapnia a vállalat óikkal folytatott árpolitikai konzul­tációnak, a vállalatokkal kö­tött árpolitikai megállapodá­soknak. Az áchatósáignaik emellett változatlanul meg­marad az a lehetősége, hogy szükség esetén közvetlenül is beleszóljon az árak alakulá­sába. < Az árhivatal elnöke szólt arról a várakozásról is, amely az általános érvényű árbe- jelentési kötelezettség április 1-jei feloldását megelőzi a lakosság körében. Sokan at­tól tartanak, hogy jelentős mértékben emelkednek majd az árak. A korábbi intézke­dés feloldását szükségessé te­szi, hogy az bizonyos defor­máló hatást váltott ki a pia­ci viszonyokban, a vállala­tok magatartásában. Így pél­dául ennek is következmé­nye, hogy egyes vállalatok visszatartják termékeiket, an­nak reményében, hogy majd a későbbiekben jobb áron tudják azokat értékesíteni. Az államtitkár hangot adott .annak a véleményének, hogy minden előzetes várakozás és ■esetleges váEalati törekvés ellenére sem lesz nagyobb arányú áremelkedés április első napjaiban, heteiben. Ami várható, az elsősorban a kül­piaci változásokkal függ osz­sze. így például a világpia­con emelkedik a műanyagok, a színesfémek és a cellulóz ára, ami minden bizonnyal kihat majd a belőlük készült termékek árára. Az ebből adódó indokolt áremeléseket értelmetlen lenne megakadá­lyozni, mert ha ezeknek a termékeknek a hazai eladási ára jóval külpiaci értékük alatt maradna, az már az el­látást veszélyeztetné. Űj parkolók, sétálótér lesz a Kossuth (ér Zöldsávcsere a körúton Március végére fejeződik be Nyíregyházán a nagykör­út közepén lévő zöldsáv tel­jes cseréje. Ezt a földterüle­tet közel tíz éve nem moz­gatták, s a környezetszeny- nyezés — főleg a téli utak sózása — erősen tönkretette, így ma már szükség van a felújítására. A munkák so­rán mintegy 250 köbméter földet cserélnek ki, s friss növényeket telepítenek ide. Az 1 millió 500 ezer forintos munkára már rendelkezésre áll a pénz. Tennivalóik elvégzéséhez mintegy 34 millió forintra lenne szüksége a közterület­fenntartó vállalatnak. Eb­ből a pénzből 1988-ban fel­újítanák a Bethlen Gábor utca két oldalán lévő zöld­területet, s ahol lehetséges, az út mentén parkolókat is kialakítanának. Ez a rész az elmúlt években — főleg a gépkocsik szabálytalan par­kolása miatt — rendkívül le­romlott. A tervek szerint to­vább folytatják a Bessenyei tér felújítását is, ahol tavaly csak a szobor és környéké­nek rekonstrukciójára volt lehetőség Javításra szorulnak a szö­kőkutak is, amelyekre közel félmillió forintot fordít a közterület-fenntartó. Hason­ló összegre lesz szükség an­nak a húsz—harminc játszó­térnek rendbe tételére is, amelyeknek a játékok körüli talajrésze ment tönkre, s így a hinták alatt hatalmas göd­rök alakultak ki. A játszóte­rek biztonságos használatát egy-egy terület aszfaltozásá­val fogják biztosítani. A közterület-fenntartó vál­lalat hosszabb távú elképze­lései között több parkoló ki­alakítása is szerepel. 1989-re tervezik a Kossuth utca, Sar­kantyú utca és Márka presz- szó közötti területének par­kolóvá alakítását. A Vasvá­ri Pál utcának a jobb olda­li részén ugyancsak parkolót építenek. Ebben az évben végzik el a víztorony kör­nyékének teljes rekonstruk­cióját is, s a Kossuth téren továbbfolytatják a sétálóutca kialakítását, (k. s.) Az 1848—49-es polgári for­radalom és szabadságharc 140. évfordulójára emlékez­tek kedden országszerte. Ün­nepi ülések, nagygyűlések, koszorúzások, történelmi já­tékok, emléktúrák, s más szí­nes rendezvények sokasága köszöntötte nemzeti ünne­pünkön a jeles évfordulót, március 15-ét. Kegyeibe fogadta az időjá­rás március idusán az 1848- as forradalomra emlékező, ünneplő fiatalokat. Gazdag programot állítottak össze az első tavaszi történelmi ün­nepre a megyeszékhelyen, a városokban és a községekben mindenütt megemlékeztek a 140 évvel ezelőtti események­ről, amelyek méltán kerültek föl a magyar történelem di­cső lapjaira. Nyíregyházán a forradal­már-költő, Petőfi Sándor szobránál helyezték el a meg­emlékezés virágait. Iskolások, dolgozó fiatalok, gyerekek adóztak tisztelettel a legna­gyobb hazafiak egyike, Petőfi szobra előtt. A megyeszékhely szívében, a Kossuth téren már 9 óra­kor gyülekeztek az ünneplők. Óvodások jöttek pici zászló­val, képviseltették magukat az általános, a közép- és fő­iskolák diákjai, az ifjúmun­kások, az érdeklődők. Kis­mamák tolták a babakocsit, szegfűt hoztak az ünneplők. Több mint kétezres tömeg hallgatta Jókay Lászlónak, a KISZ megyei bizottsága első titkárának ünnepi köszöntő­jét. A szónok emlékeztetett arra: minden magyar ember szívét megdobogtatják az 1848—49-es forradalom és szabadságharc eseményei. A dicső napok emléke közel másfél évszázadon át erősí­tette a magyarság összetartá­sát. Most, amikor nehezebb időszakot élünk — mondta Jókay László — kiáltó szük­ségünk van a nemzeti egy­ségre, talán jobban, mint bár­mikor. S ha a torzsalkodás helyett népben, nemzetben gondolkodunk, a társadalmi kibontakozás programja meg­valósulhat. Ezzel is 1848 szel­lemének adózunk. A köszöntő után a párt-, állami és társadalmi szerve­zetek, az intézmények, a fegyveres testületek, a mun­kahelyek képviselői helyezték el virágaikat, koszorúikat a Kossuth-szobor talapzatán. Az ifjúsági fúvószenekar és a Vasvári Pál Gimnázium kórusa után a Móricz Zsig- mond Színház művészei ad­tak színvonalas ünnepi mű­sort „Hozz egy szál virágot!” — címmel. A Nemzeti dalt a városi tanács erkélyéről sza­valta Rékasi Károly. Megze­nésített verseket tolmácsolt Csorba Ilona, Vajda János: Meghasonlás című költemé­nyét adta elő Vajda János színművész. Bródy János: Ha én zászló volnék — énekelte és gitáron kísérte Schlanger András. Mensáros László Ba­bits Mihály: Petőfi koszorúi című költeményével állt kö­zönség elé a „szabadtéri szín­házban”. Petőfi megzenésí­tett verseit Csorba Ilona, Jó­zsef Attila: Tanítások című költeményéből egy részletet Schlanger András adott elő. Kossuth-nóták, katonadalok következtek a kórustól. A Szózatot Mensáros László sza­valta el, majd a kórustól és a fúvószenekartól hallottuk Erkel e csodálatos művét. Az ünnepi műsor után a szép márciusi napon nagy forgalmat bonyolítottak le a téren a könyvárusok, sokan fagylaltoztak, a térzene szép aláfestést adott az ünneplés­hez. Kisvárdán a város új lakó­negyedében lévő Petőfi-szo- bornál emlékeztek meg a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc nyitányá­ról. A helybéli és a környék falvaiból érkezett ünneplőket Mártha Tibor, a városi KISZ- bizottság titkára köszöntötte. Ünnepi beszédében egyebek mellett Illyés Gyulát idézte: „A szabadságharc semmiféle nemes virága, fája. növénye nem él meg ápolt kertje: a nemzet nélkül”. Kertészekre, nemesítőkre van szükség nap­jainkban is. Olyanokra, akik önzetlenül, nagy szakértelem­mel végzik nevelő munkáju­kat. S ebből akarja kivenni részét a mai ifjúság is a ko­rábbinál aktívabb szerepet vállalva közéletünkben. Az ünnepi köszöntő után koszorúzásra került sor, majd Ünneplő fiatalok a nyíregyházi Kossuth téren. (Farkas Zol­tán felvétele) a legifjabb kiszesek tettek fogadalmat a forradalmár költő szobra előtt. Ekkor ér­tékelték a kora délelőtt meg­tartott menetdalversenyt is, azt követően pedig a városi művelődési központba vonult az ünneplő tömeg, ahol a he­lyi középiskolások Panda színköre mutatta be nagy si­kerrel zenés történeti játékát. Országos könyvpremierrel kezdődött el — immár tizen­kilencedik alkalommal — Ti- szavasváriban a Vasvári Pál­ról elnevezett ifjúsági napok rendezvénysorozata. Kedd délután Fekete Sándor iroda­lomtörténész, az Űj Tükör fő- szerkesztője, a kötet lektora mutatta be a közönségnek a Vasvári Pál írásaiból, levele­iből, beszédeiből összeállított ,,A márciusi ifjak egyike én valék” című könyvet, ame­lyet a Zrínyi Katonai Kiadó jelentetett meg. A volt Des- sewffy-kastély (most szakkö­zépiskola) lovagtermében tar­tott könyvbemutatón Fekete Sándor méltatta Vasvári Pál rövid, ám tartalmas életútját, aki egyként volt gyakorlati forradalmár és jelentős gon­dolkodó, a magyar történet- tudomány progresszív meg- újítója. Köszönetét mondott a Zrínyi kiadónak, hogy a könyvkiadás nemzeti külde­tését felismerve megjelentet­te ezt, a minden eddiginél gazdagabb válogatást, 's hoz­(Folytatás a 4. oldalon) I Kisvárdán a Petőfi-szobornál emlékeztek a forrada­lomra. (Balogh Géza felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents