Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-15 / 63. szám
1988. március 15. Kelet-Magyarország 7 Az élelmiszeripari ágazat Nyíriugosee Iparvágány az üzemajtóig A gazdaságban az élelmi - szeripari ágazat rövid múltra tekint vissza. A termelés itt mindig alaptevékenység- centrikus volt, ezen belül is ■kiemelt helyet foglalt el a gyümölcstermesztés. Ez is gyakorlatilag a télialma-iter- mesztést jelentette. A téli alma piaci pozíciójának romlásával vállalatunk is a •mélypontra jutott 1982—1983- ban. A kiutat keresve jutottunk el arra az elhatározásra, hogy a korszerűtlen ültetvényéket .kiselejtezzük, a megmaradó 320 hektár termelését és a megtermelt gyümölcs hasznosítását korszerűsítjük. Ezért 1984-ben megkezdtük egy 'konzervüzem építését is. Az üzem rekordidő alatt (90 nap) készült el és még ebben az éviben meg is kezdte a .termelést. Itt a gyártás három fő termék köré csoportosítható. Első helyen az alma alapanyagú .termékek — (főleg pudingalma) — vannak, ezt követi az uborka, a választékot a vegyes befőttek sora zárja. ,Az üzem kapacitása 4000 tonna év, ezzel szemben az 1985. évi termelés 4500, az 1986-os 6000 tonna, míg az 1987. évi 8000 tonna. De úgy tótjuk, hogy még ez sem a csúcs, amit most 10 000 tonna évi mértékben határoztunk meg. Ezt a teljesítményt a VII. ötéves terv végére 'kívánjuk elérni. Gazdaságunk dolgozói és a környék lakossága is többször kérdezte, hogy miért nem látni nyírlugosi konzer- vet a boltokban? Ennék viszonylag egyszerű a magyarázata, ugyanis a beruházást devizakonstrukciós hitel folyósításával valósí tottuk meg, ezért az itt gyártott termékek szinte teljesen a .külföldi piacokon kerülnek értékesítésre. Az elképzelések hé- lyességét az üzem árbevételének dinamikus növekedése is igazolja. 1985^en 70, 1986- ban 125, 1987-ben pediig eléri a 170 millió forintot. Az üzem a környező mezőgazdasági üzemek társulásában közös beruházásként valósul meg. A gesztorságot gazdaságunk látja el. A feldolgozásra kerülő alma alapja a nagyüzemi termelés, a savanyúság készítéséhez szükséges zöldségfélék zömét pedig a háztáji és kisegítő gazdaságokban állítják elő, sőt a gyümölcs 25—30 százaléka is innen származik. A konzervüzem a Dél- Nyírség foglalkoztatási gondjain is sokat enyhített, főleg a női munkaerőnél. Jelenleg 160 fő dolgozik három műszakban. A beruházás értéke 1984- ben 60 millió forint volt. Bővítését, korszerűsítését 1986- ban kezdtük el. A korábbi egy gyártósor háromra növekedett. A növekedésből igen jelentős részt foglal el a gépihámozó, szeletelő és tölt» gépsor, amelynek fő része a 25 millió forintos értéket képviselő FMC almafeldolgozó gép. A bővítést összekötöttük a szállítás fejlesztésével is. Ennek keretén beiül 6500 méteres iparvágányt létesítettünk, amely egészen a konzervüzem ajtajáig vezet. Ezen bonyolítjuk le a nagytömegű .nyers és készáru forgalmunkat a konzervüzem részére, de a vállalat többi ágazata is it fuvaroz. A korszerűsítés az iparvágánnyal együtt több mint 60 milliós értéket képvisel. A beruházásnak ezt a részét 1987-ben helyeztük üzembe. A társadalmi-gazdasági kibontakozás igénye a Nyírlu- gosi Állami Gazdaságban is felmerült. Vállalatunk vezetése célul tűzte, hogy foglaljuk el a vezető szerepet ebben a gazdaságilag elmaradott térségben. Gazdaságunk és a térség adottságait figyelembe véve továbbra is a körzetünkben előállított mezőgazdasági termékek feldolgozottság! szintjét kell javítani, s az ehhez kapcsolódó élelmiszeripari ágazatokat .tovább kell szélesíteni. A létesítendő új élelmiszeripari egységek nyersáru alapját a környező gazdaságokra alapozzuk. Ezért szükséges a háztáji- és kisvállalkozási formák minél hatékonyabb alkalmazását .is bevezetni. Céljaink megvalósításának érdekében már 1987-ben megkezdtük egy gyorsfagyasztó, mélyhűtő és egy húsfeldolgozó üzem létesítését. Az előbbi 180 millió, az utóbbi 60 millió forintos beruházást jelent. A húsfeldolgozó üzem 40 fős foglalkoztatását jelenti évi 10 000 sertés feldolgozása, illetve három bolt üzemeltetése mellett. A tőkehúson kívül tartós, pácolt, füstölt termékek előállítása a célunk, melyet kereskedelmi egységeinkben értékesítünk. Igen jelentősnek tartjuk a gyorsfagyasztó és mélyhűtő üzemet, ahol évi 3000 tonna zöldség-gyümölcs alapanyagú késztermék .kibocsátásét 'tervezzük. A létesítmény szintén GT formában fog működni gazdaságunk gesztorságával. ' A termékek 80 százaléka tőkés exportra kerül. A gyorsfagyasztó üzem és a 700 tonnás mélyhűtőtároló újabb 90 dolgozó foglalkoztatását jelenti. A szakképzett munfcaerő- uitánpótlás érdekében megkezdtük évi 15—20 fős létszámmal a szakmunkások képzését. A résztvevők mind fiatalok, s létszámúkat tovább akarjuk növelni. Csont Attila igazgatóhelyettes A vörösvértestek élete Vörösvértest mesterségesen létrehozott pusztulása, a hemolizis. A hemoglobin fagyasztás hatására kilép a vörösvértestekböl, mert a hártyája megsérül. Hasonló módon pusztulnak el a vörösvértestek normális körülmények között a lépben. Vértestjeink száma köbmilliméterenként 5 millió körül vah. Ez azt jelenti, hogy az emberi test kb. 5 liter vérében összesen 25 billió vörösvértest kering. Ez azért érdekes«, mert kiszámították, hogy az emberi test összesen 17 billió sejtből épül fel, vö- rösvértestjeinek száma tehát meghaladja testünk egyéb sejtjeinek a számát. Ennek a hatalmas mennyiségű vörösvértestnek sejtjeink oxigénnel való ellátása és a szén-di- oxidtól való megszabadítása a feladata. A gázcsere csak nagy felületen bonyolódhat le megfelelő gyorsasággal, s ezt a nagy felületet biztosítja a vörösvértestek alakja és felülete. A 23 billió, korong alakú, középen horpadt, 7 mikron átmérőjű és a peremüknél 2 mikron vastag vörösvértestek együttes felszíne kereken 3200 négyzetmétert tesz ki, ami egy labdarúgópálya félének nagyságával azonos. Az érett vörösvértest belsejét csaknem teLjes egészében hemoglobin tölti ki. A vörös vértesiek pusztulásával ez is leépül: a íremből epefesték, a globinböl pedig aminosavak lesznek. De honnan biztosítja a szervezet a naponta újonnan képződő 200 milliárd vörösvértest felépítéséhez szükséges hemoglobin alapanyagát? A hem rész magva a vas. amellyel a szervezet takarékoskodik ugyan, a testből távozó vasat azonban a táplálékkal kell pótolni. A bélcsatornából a vas felszívódik, és a bél nyálkahártyájában ferritint alkot, majd ez a véráram útján eljut a májba., a lépbe, a csontvelőbe, az izomzat- ba, ahol tárolódik. Az újonnan képződő vörösvértestek vasigényét elsősorban a csontvelő fer- ritintartaléka biztosítja. Ha ez elfogy. akkor a vérplazma ily módon megcsappant vaskészlete a többi szerv (máj, lép) ferritinjé- nek vastartaléka útján pótlódik. Ez az oka, hogy vérveszteség során tetemes vashiány léphet fel. Nőknél a menstruáció havonta 30—80 mg vasat, a magzat pedig 200—400 mg vasat von el az anya szervezetéből. Ilyen esetiben természetesen döntő fontosságú a vashiány táplálék útján (esetleg gyógyszerek segítségével) történő utánpótlása. Az emlősök érett vörösvértest- jei mag nélküliek, osztódni tehát nein tudnak, s a véráramban való sodródás során elhasználódnak, elöregednek. A vörösvértestek „temetője” a lép. ez a sajátos, apró -üregekből álló szerv. Finom rekeszein keresztül az ép vörösvértestek károsodás nélkül áthaladhatnak, de a csökkent ellenállású idős vértestek fennakadnak, majd szétesnek. Megállapították, hogy élettartamuk mindössze 100—120 nap. Nyereség magasabb költséggel Az ipar, építőipar legyei eredeéeyei Az ipar valamennyi ágazatánál az árbevétel növekedésénél alacsonyabb a nyereség növekedésének mértéke, így egy forint nyereség megtermelése a korábbihoz képest nagyohb költséggel járt — állapítja meg az a tájékoztató, amelyet a múlt évi gyorsjelentés után állított össze M atvej András, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságának osztályvezetője. A múlt évi gazdálkodás alapján három cég zárta veszteséggel az évet. Közülük a Szatmárgép Leányvállalat 5,3 millió forint veszteséget mutatott ki, a másik két kisszövetkezet minimális veszteséggel zárt. Egyébként az iparban átlagosan 12,9 százalékkal nőtt a nyereség, az építőiparban 37,9 százalékos volt a növekedés, míg a kisszövetkezetek nyeresége 60 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Vagyis itt meglátszik a tartalékok feltárására való ösztönözöttség. Az építőiparban pedig a Kelet- magyarországi Állami Építőipari Vállalat és a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat jó eredménye hozta a kiugró növekedést. Figyelmeztető, hogy az árbevétel növekedése az iparnál mindössze 5,4 százalékos volt (miközben ettől nagyobb mérvű volt az árak emelkedése), valamint az építőiparnál a 19 százalékos növekedés. A megyében dolgozó önálló vállalatok, szövetkezetek közül azok, amelyek a köny- nyűiparban dolgoznak, növelték legjobban exportértékesítésüket. A több, mint másfélszeres exporton belül a konvertibilis elszámolású export 70,5 százalékkal emelkedett. Ugyancsak jelentős a gépiparon-, belül a Vulkán Öntödei Vállalat eredménye, amely majdnem kétszeres tőkés exportot ért el. összeségében a megyében a rubel elszámolású export 11,9 százalékkal, a konvertibilis export 53,3 százalékkal nőtt, azonban ennek az eredményre gyakorolt kedvező hatása nem érvényesült, ami a hazai piacra gyártott termékek költségesebb gyártását támasztja alá. Legjelentősebb a költségnövekedés a könnyűiparnál (44,7 százalék). Az anyagmentes termelési értéket tekintve ki kell emelni a gépipar eredményét, ahol közel kilenc százalékkal csökkent a létszám, miközben minimálisan növelték ' a termelési értéket. A megyében dolgozó ipar- vállalatok költségvetési befizetése nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A szabályozók változása miatt többen a korábban képzett nyereségtartalékaikat is felhasználták, kiegészítették vele a kisebb 1987-es nyereséget, amely után adót kellett fizetniük. A közel 345 millió forintos nyereségtar tatákból a legtöbbet, 284 milliót az Alkaloida Vegyészeti Gyár használt fel. Az ellenőr nem lehet elfogult A belső ellenőrzés helye és szerepe ■■ Oszvércsikók A ló és a szamár keresztezéséből származó, általában terméketlen öszvér kancák magzatátültetéssel anyává tehetők. A Cornell egyetem kutatói bejelentették, hogy nemrégiben öszvérek világra hoztak két lócsikót és egy szamárcsikót. Az öszvérek ló-, illetve szamárkancából vett nyolcnapos embriók beültetése után váltak vemhessé. E kísérletektől azt várják, hogy bővítik az immunvédekezésre vonatkozó ismereteset, s fényt derítenek arra is, hogy a lovak között miért olyan gyakori a korai ellés. Hő a rák ellen A világ mintegy 50 orvosi központjában végeznek klinikai kísérleteket a rákbetegek hőkezelésével. Eddig főként a betegség utolsó szakaszában lévő rákbetegeket kezelték tiipertermiával. és jobbára- a fájdalmak, továbbá a daganat mértékének csökkenését észlelték. Szakértői vélemények szerint a hipertermia jelentősen bővíti majd a rákbetegség ellen küzdő orvosok fegyvertárát, és tíz éven belül általánosan elterjed. Főként a radiológiai központokban alkalmazzák majd. a rákos betegek besugárzásával kombinálva. A hipertermiának az az alapja, hogy a rákos sejtek jóval érzékenyebbek a hőre, mint az egészséges sejtek. Felhevíthetik az egész testet (altatásban), olvasztott viaszba vagy meleg vízbe merítve, nedves levegővel fűtött helyiségben elhelyezve a •beteget, esetleg melegített vért átszivattyúzva a szervezeten. Helyi hevítésre is sor kerülhet: elektromágneses sugárzással, ultrahangnyalábbal, forró folyadékkal elárasztva 'bizonyos szerveket. A Mtssisstpi egyetemen a dialízis technikával értek el bizonyos eredményeket. A beteg vérét részben elvezették. 4.1,8 fokra felmelegitették, majd visz- szajuttatták a szervezetbe. 104 betegüknek csaknem a fele jól reagált a kezelésre. A hiperter- mia módszerének legkényesebb pontja az egyenletes hevítés, továbbá a pontos hómérsékletmé- rés. A hőmérsékletet 0.1 fokos pontossággal kell szabályozni, mert esetleg nagyobb eltérés nemcsak a rákos sejteknek lehet ártalmára, hanem az egészségeseknek is. A gazdasági reformfolyamat egyértelműen szükségessé teszi a jelenlegi vállalati belső ellenőrzés korszerűsítését is. A vállalati belső ellenőrzésnek rugalmasan alkalmazkodni kell az új, megváltozott gazdasági viszonyokhoz. Az ellenőrzési feladatot az eddigi egysíkúság helyett sokrétűvé kell tenni. A vállalati belső ellenőrnek jó partneri viszonyt kell kialakítani a vállalat vezetőjével, az eddigi függőségi viszony mérséklésével. A belső ellenőri munkában is érvényesíteni kell a hatékonyságot, a teljes körű informáltságot, és ennek alapján a vállalat vezetőjének tanácsokat adni, döntéseinek előkészítésének. A belső ellenőri munka hatékonyságét az is nagymértékben növeli, ha konkrét, megalapozott és megvalósítható javaslatokat tesz a belső ellenőr a vállalat vezetőjének. Nagyobb érvényt kell szerezni a vezetői ellenőrzéseknek is. Ezek a vezetői ellenőrzések nem minden esetben rendszeresek, és sok esetben csak formálisak. A belső ellenőröknek ugyancsak partneri viszonyt kell kialakítaniuk az ellenőrzött területek vezetőivel és beosztott dolgozóival. A partneri viszony nem jelent megalkuvást, vagy a hibák, hiányosságok elkendőzését. Fő feladata továbbra is a belső ellenőrzésnek a társadalmi tulajdon védelme, egy- egy terület szúrópróbaszerű vagy tételes ellenőrzése, a hibák és hiányosságok tárgyilagos feltárása a szubjektivitás megelőzésével, és javaslatok a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében. Komolyabb hiányosságok esetében a belső ellenőröknek meg kell nevezniük a felelősöket a vállalati fe- lelősségrevonás érdekében. A belső ellenőrnek nem szabad elfogultnak lenni, és nem lehet kompromisszumokat alkalmaznia a munkájában. Mivel a belső ellenőri hivatás nem hálás feladat, így a fiatalok nem nagyon vonzódnak e pálya iránt. Ehhez hozzájárul az is, hogy a belső ellenőrök anyagilag nincsenek kellően megbecsülve. így ez a pálya lassan hiányszakma lesz, illetve már most is az, nincsen megfelelő utánpótlás. Szathmári Rudolf belső ellenőr MÉG LEHET JELENTKEZNI Műszaki-iparjogvédelmi vetélkedő Március 31-ig meghosszabbították a nevezési határidőt a hazai űjítómozgalom és feltalálótevékenység aktivizálására meghirdetett országos műszaki-iparjogvédelmi vetélkedőre. A vetélkedőt szervező Országos Találmányi Hivatal szerené a műszaki-szellemi alkotómunka kibontakoztatását elősegíteni, az alkotókedvet fellendíteni. A vetélkedő egyben a műszaki alkotási, innovációs, iparjogvédelmi és űjítómozgalmi szervezési ismeretek és módszerek megismertetését és széles körű elterjesztését hivatott szolgálni. A megyében máris élénk volt az érdeklődés, az eddigi felmérés szerint közel százan neveztek a négy kategóriába. A megyei döntőt egyébként az ősszel, a szakszervezetek megyei tanácsa rendezi. A kreativitás kategóriában a versenyzők egyéni és csoportos alkotástechnikai módszerek alapján konkrét műszaki-alkotási feladatokat oldanak meg. Az innovációs ■ kategóriánál a müszalki megoldások gyakorlati hasznosításával kapcsolatos innovációs feladatokat kell megoldani alkotó módon. A harmadik kategóriában a versenyzők konkrét iparjogvédelmi ismereteikről, azok alkalmazásáról adnak számot, míg az újítómozgalommal kapcsolatos kategóriában az ott alkalmazható módszerek szerepelnek a versenyben. A versenyzőknek előbb egyéni írásos feladatot kell megoldaniuk, melynek beküldési helye az SZMT. Erre augusztus végéig kerül sor, majd ezután hívják be valamennyi versenyzőt a szóbeli versenyre, ahol már komoly jutalmak várják a díjazottakat. A négy kategória legjobbjai külön megyei csapatot alkotnak, akik az országos elődöntőben vesznek részt. A döntő első hat-hat helyezettje a különböző 'tárgyjutalmaikon felül fejenként 6—10 ezer forintos díjban részesül. Az országos műszaki-iparjogvédelmi vetélkedőre az SZMT-nél kaphatnak nevezési lapot azok a vállalatok, szövetkezetek, intézmények, akik még indítani akarják versenyzőjüket, de egyéni nevezésnek is helye van. TUDOMÁNY | TECHNIKA | KÖZGAZDASÁG |
