Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. február 11. A pénzagyi helyzet fokmérője a fizetőképesség Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése A nehéz gazdálkodási és pénzügyi helyzetbe került vállalatokról tanácskozott szerdán a Parlamentben az Országgyűlés ipari bizottsá­ga. A kiadott írásbeli tájékoz­tató és Horváth Ferenc ipari államtitkár szóbeli kiegészí­tése egyaránt megállapítot­ta: számos iparvállalat nehéz gazdasági helyzetben van, likviditási problémákkal, át­meneti fizetési nehézségekkel küzd, problémáik megoldásá­ra felszámolási, illetve álla­mi szanálási eljárás folyik. Ezeknél a vállalatoknál a piacváltás veszteségeit sok esetben a gazdálkodók rugal­matlansága, a belső szerve­zettség hiánya, irányítási gondok, az érdekeltség ala­csony foka és vezetési hibák is tetézték. A szanálás folya­mata megkezdődött, s már nemcsak a bankok, hanem a vállalatok is kezdeményezik az egyeztető tárgyalásokat. Néhány esetben önszanálás kezdődött, ezek a vállalatok átvilágítják egész gazdálko­dásukat. A kollektív testületek által irányított iparvállalatok kö­zött jó néhány olyan is van, ahol a strukturális problé­mák, a fizetési válság miatt kizárólag önerőből már nem tudnak változtatni a helyze­tükön. Ezekben az esetekben ■elkerülhetetlen a szanálási eljárás. Több vállalatnál a kollektív vezetésre bízott tu­lajdont részben tapasztalatok hiányában nem kezelték fe­lelősséggel, hatalmas tartozá­sok gyűltek össze, szétzilá­lódtak a külpiaci kapcsola­tok, a vállalati gazdálkodás mélypontra került. Ez tör­tént a Granvisus Látszeré- szeti Eszközök Gyárában, vagy a nyírbátori Auróra Ci­pőipari Vállalatnál, összesen mintegy 30 vállalat eredmé­nye alakult rendkívül kedve­zőtlenül. Az államtitkár a Szanáló Szervezetről elmondta, hogy az együttműködik a vállala­tokkal, az államigazgatási szervekkel, de néhány eset­ben rugalmatlanság tapasz­talható, lassú a helyzetfeltá­rás. Az idei esztendőről szólva kiemelte, hogy a gazdálko­dás feltételrendszerében be­következett változások a ne­héz pénzügyi helyzet foga­lomkörét is átértékelik. A gazdálkodók kiadásainak a jövőben a rendelkezésre álló pénzmennyiség és nem a mérleg szerinti veszteség vagy alaphiány szab határt. Így a pénzügyi helyzet fok­mérője is a fizetőképesség, annak megőrzése vagy hiá­nya. Várhatóan még több vállalat lesz veszteséges, nő majd a felszámolásra, szaná­lásra kerülők száma. Rövi­desen áttekintik például a gyapjúipar helyzetét, mert hat vállalat közül ötnél már­is súlyos gondok vannak. Ez foglalkoztatási problémákat is felvet, elsősorban a már amúgyis ilyen gondokkal küzdő Szabolcs-Szatmár me­gyében. A vitában felszólaló leg­több képviselő azon körzetek problémáiról beszélt, ahol a létszámleépítés már eddig is, és várhatóan a jövőben is súlyos foglalkoztatási gondo­kat okoz. Bíró Miklós máté­szalkai képviselő jelezte, hogy a megyében korábban is tíz­ezrek ingáztak, és most sok­ezren munkanélkül vannak, akik visszakerülve lakóhe­lyükre, a kisközségekbe, tar­tósan nem jutnak munkához. Kifogásolta, hogy a szanálá­soknál főleg számszaki szem­pontokat vesznek figyelem­be, s kevésbé az emberi té­nyezőt. Tölgyes István — nyírbátori képviselő — ehhez még azt is hozzátette, hogy a vidéki ipartelepítés során a megyébe elavult technológiá­kat telepítenek, s ez újrater­meli a gondokat. Horváth Ferenc vitazáró­jában kifejtette, hogy a nép­gazdaság elemi érdeke a sze­lekció gyorsítása, és tör­vényszerű, hogy a gyengéb­ben gazdálkodó szervezeteket megszüntetik. Borisz Sztukalln, a Szovjetunió budapesti nagykövete sajtó- konferenciát tartott a Szovjetunió és Magyarország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírásának 40. évfordulója alkalmából. Határtárgyalások Moszkvában február 1—10. között megbeszéléseket tartot­tak a közös határra vonatko­zó szovjet—kínai tárgyalások keretében. Mint a TASZSZ jelentette, egyeztették ál­láspontjukat abban, hogy szovjet és kínai szakemberek közös légifelvételeket készí­tenek a közös határ keleti szakaszáról. Tűz a vonaton Hivatalos varsói tájékozta­tás szerint magyar állampol­gárok közül senki sem sérült meg komolyabban abban a vonattűzben, amely kedden történt a Budapest és Varsó között közlekedő Báthory- expresszen. Az egyetlen ha­lálos áldozat lengyel ál­lampolgár: egy vasutas. A könnyebben sérült utasokat sem kellett kórházba szállí­tani, elsősegély után minden­ki tovább utazott Varsóba. A (gyorsvonat egyik. MÁV-tu­lajdonban lévő kocsija len­gyel területen gyulladt ki. Szakértői vélemény szerint a tüzet valószínűleg a fékbe­rendezés meghibásodása okozta. Brit alsóház Kedden éjjel a konzervatív többségű angol alsóházban Margaret Thatcher személyes vereségével zárult a harminc éve tartó vita: a miniszter­elnök-asszony szenvedélyes tiltakozása ellenére a képvi­selők 318:264 arányban úgy döntöttek, hogy beengedik a tv-kamerákat üléstermükbe. 14 és Lü sehogy nem tudott igazsá­got tenni; egy csi­bén kaptak hajba, nem tudván eldön­teni; kié is a pely­hes jószág. Nem maradt más hátra, a tekintélyes falusi döntőbírósághoz for­dultak. A tárgyalás az utcán zajlott; a bölcs döntnök uta­sította Lit és Löt, hogy hozzanak egy- egy csirkékkel teli ketrecet. A csibét a két ketrec közé állí­tották, s árgus szem­mel figyelték, me­lyik felé szalad. A próbát háromszor megismételték, a kis­csirke mindannyi­szor Lü ketrecét vá­lasztotta, a csibe te­hát őt Illeti. Persze akadnak komolyabb feladatai is ezeknek a falu­helyen működő ön­kéntes döntőbírósá­goknak, amelyek száma már megha­ladja az egymilliót Kínában. Jelentős terhet vesznek le a bíróságok válláról azzal, hogy évente mintegy hétmillió esetben döntenek. Bár ítéletük megfel­lebbezhető, ezt az ügyek 88 százaléká­ban nem teszik a pereskedő felek. A bíróságba 3-11, lehe­tőleg köztisztelet­nek örvendő tagot választanak, s hogy tevékenységük si­keres, azt mutatja az is, hogy tavaly nyolcszor több alka­lommal fordultak a döntnökökhöz, mint a polgárjogi bíróságokhoz. I | M I HALLGASSUNK "4 LüLU NÉZZÜNK MEG ÍÁ 1988. február 11„ csütörtök KOSSUTH RÁDIÓ 4,30—7,59: Reggeli zenés mű-* sor. — 8,20: Vállalkozásban. Ri­portműsor. — P,30: Szomszédo­lás muzsikával. — 9,10: Fúvós­muzsika. — 9,30: Hírek, érvek. — 10,05: Diákfélóra. — 10,35: Labirintus. (Ism.) — 10,50: Nó- tacsokor. — lil,33: Dumas: A ■ Három testőr. XXI/18. rész. — * 12,30; Ki nyer ma? — 12,45: Válaszolunk hallgatóinknak. — | 13,00: Klasszikusok délidében, t — 14,10: Éneklő Ifjúság. — 14,25: 5 Zenei Tűikor. — 16,00: Hárfaze­• -ne. — IS,17: Rádiószíniház. — | 16,05: Révkalauz. — 17,00: Olva­f sókör. — 17,30: Félóra népze­» ne. — 18,00: Kritikusok fóru­) ma. — 18,16: Mese. — 18,25: | Könyvújdonságok. — 18,30: T Esti Magazin. — 19,15: Lottó­! sorsolás! — 19,23: íróvá avat­nak. — 20,12: Operaest. — v 20,50.: Barangolások Japánban, í' V/5. rész. — 21,30: Tudomány, t politika, társadalom. — 22,20: Külpolitika. — 22,30: Üj leme­ze ink bőd. — 23,40: Az MRT kó- rusa énekel. — 0.16—4.20: Ze­nés műsor. PETŐFI RADIO 4,30—7,69: Reggeli zenés mű­sor. — 8,05: Tárogató-muzsika. — 8,20: A Szabó csalód. (Ism.) — 8,50: Külpolitika. (Isim.) — 9,05—12,00: Napközben. — 12,10: Fúvószene. — 12,45: Citeraze- ne. — 13,05: Nosztalglahuliliám. — 14,00: Randevú a Jókay-k!ub- ban. — 15,10: Operaslágerek. (Ism.) — 15,45: Törvénykönyv. (Ism.) — 16,00: Country-világ. — 16,40: Csárdások. — 17,05: Ipargazdáik. — 17,10: Filmzene. — 17,30: Frankenstein és fia. — '18,30: Slágerlista. — 19,06: Ope­rettkedvelőknek. — 20,00: A Poptarisznya dalaiból. — 21,05: Rádiószinház. — 21,47: Truba­dúrok unokái. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Régi fúvós- zene. — 0,15—1.20: Zenés műsor. BARTÓK RADIO 6,05—7,59: Muzsikáló reggel. — 8,13: Bach: Goldberg-válto- zatok. — 9,15: Operákból. — 9,45: Szimfonikus zene. — 11,05: Pillanatkép. — 11',10: Magyarán szólva . . . (Ism.) — 11,25: A kamarazene kedvelőinek. — 12,00: Puccini vígoperája. — 13,05: Hídfők a végtelenbe. (Ism.) — 14,05: Farkas Ferenc műveiből. — 14,39: Haydn: g- moll szimfónia. — 18,00: Pop­hullám. — 16,09: Hangverseny Helsinkiből. — 17,00: Diákfél­óra. — 17,30: Massenet operá­jából. — 18,30: Román nemze­tiségi műsor. — 19,05: Rádió­hangversenyekről. — 18,36: Berlioz: Harold Itáliában. — 20,20: Kilátó. — 21,05: Népdal­feldolgozások. — 21,30: Kama­razene. — 22,35: Elektroakusz­tikus zene. X/5. rész. nyíregyházi radio 6.20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Eszak-Tiszántúlról (A reggel adás szerkesztője: Ágoston István) — 17,30: Hírek — Nóták — BánsZki István könyvkritikája — Bútorkenes- let, -kínálat (Horvát Péter) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelő­zetes. (Az esti adás szerkesztő­je: Horvát Péter) MAGYAR TV 8,00: Táv-adó. A Pénzügymi­nisztérium és a Magyar Tele­vízió távoktatási sorozata. X/9. rész: Társadalombiztosítás. — 8,55: Tv-torna nyugdíjasoknak. — 9,00: Képújság. — 9,05: Teie­doktor. Orvosi tanácsok tíz percben. A derékfájásról. — 9,15: Polgár András: Szépség Háza. Tv-komédia. (Ism.) — 10,20: Anna Pavlova. Kanadai film. (Ism.) — 111,45: Képújság. — 16,50: Hírek. — 17,00—19,30: Hazai Tűikor. Benne: Kívánsá­gára. A nézők kérései alapján. — 17,55: Telesport. — 18,15: Az ön pénze. Közérdekű informá­ciók. — 18,30: Reklám. Taps. Kulturális fényképek. — 18,56: Tv-toma. — 18,00: Esti mese. — 18,15: Lottósorsolás. — 19,25: Reklám. (Folytatás TV—2., 21,35) — 19,30: Tv-híradó. — 20,10: Reklám. — 20,15: Szomszédok. Teleregény, 21. fejemet — 20,46: Van öt perce? Rossini: G-dúr szonáta I. tétel. — 20,50: Hír- háttér. Nézetek, vélemények közérdekű kérdésekről. — 21,35: Kortársaink képernyője. Újhe­lyi János: Kés van nálam. Tv- íilm. — 22,50: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17,05: Képújság. »- 17,10: Správy. Hírek szlovák nyel­ven. A Szegedi Körzeti Stúdió műsora. — 17,16: Úton. NSZK tv-fillm: .Szicíliád üzletek” — 18,05: A tenger mindenkié. Hol­land dokumentuimfilm-sorozat: IV/2. rész: „Szállítás a tenge­ren” — 18,55: Nas ekran. A Pécsi Körzeti Stúdió szerb-hor- vá,t nyelvű nemzetiségi műso­ra. — 19,25: Képújság. — 19,30: Hamisításiak homályában. — Műalkotások nagyító alatt. NSZK dokumentumfilm. — 20,10: Sportmúzeum. A téli olimpia nagy egyéniségei. — 20,40: Szarajevó ’84. Amerikai dokumentumfilm. (Ism.) — 21,10: Híradó 2. — 21,25: Kodály Zoltán: Balassa Bálint elfelej­tett éneke Gazdag Erzsi ver­sére. — 21,35—22,35: Hazai Tü­kör. (Az 1. műsor folytatása) Benne: — Sport. — Fóikuszban. A Hazai Tükör riportja. — Kí­vánságára. A nézők kérései alapján. — Napraforgó — ve­télkedő. — 22,35: Képújság. SZLOVÁK tv 9,25: Angol film. (Ism.) — 11,25: Művelődési sorozat. (Ism.) — 12,15—12,45: Tévébör­ze. — 16,40: A felfedezésekről. — 17,00: A nap percei. — 17,10: Orvosi tanácsok. — 17,20: Ipa­ri tanulóknak. — 17,50: A rend­őrségről. — 18.20: Esti mese. — 18,30—19,10: Kék fény. — 19,30: Híradó. — 20,00: Földiek (tévé­sorozat). — 21,05: Publicisztika. — 21,45: Autósok, motorosok magazinja. — 22,35: Koncert. 2. műsor: 16,30: Lengyel ani­mációs sorozat. — 16,40: Utazó kamera. — 17,05: Kiküldött munkatársaink jelentik. — 17,25: A feleségem ellensége (olasz film) FF — 19,00: Torna. — 19,10: Esti mese. — 18,30: Hír­adó. — 20,00: A dohányzásról. — 20,15: Az NDK Tv zenés szó­rakoztató műsora — 21,30: Híradó. — 22,00: világhiradó. — 22,15: Szembekötösdi (lengyel tévéfllm). SZOVJET TV 13,03: Hírek. — 13,46: Hang­verseny. — 14,20: Az átalakítás (tapasztalatok, problémák) — 15,20: Hírek. — 15,25: Tizenhat évig és azon túl. — 16.10: Köz­gazdasági ismeretek alapjai. — 16,40: Világhíradó. — 17,00; Csendes Don. (3. rész) — 19,00: Híradó. — 19,40: Az átalakítás reflektorfényében. — 19,50: Közvetítés Ősz tan kínéból. — 21,20: Világhiradó. — 21.30: Vö­rös kányafa (fiaim). — 23.21: Hí­reik. — 23,26: Az orosz ötvös­művészet. — 23.56: A Nyírfács­ka együttes műsora. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: BMX BANDI­TÁK (ausztrál). Ea.: 16 óra! MONA LISA TESTŐRE (18!) (ang.) Ea.: 18, 20! Videoház: EGY MARÉKNYI DOLLÁRÉRT (olasz). Ea.: 9, 11, 14 óra! EGY FAUN MEG­KÉSETT délutánja (cseh­szlovák). Ea.: 16, 18, 20! Béke mozi: A KICSI KOCSI LEGÜJAÁB KALANDJAI (USA). 16 óra! BEN HUR I—II. (USA). Ea.: 18! Móricz mozi: TISZTA AME­RIKA! (16!) (m.). jgjjjjgg 11. Csütörtök, 18,00: ÁR­MÁNY ÉS SZERELEM. Bérlet­szünet ! Hosszabb távra gondolkodni Áz ÁBMH a célszerű munkaerő- és bérgazdálkodásról A vállalatok ezekben a he­tekben véglegesítik idei ter­vüket. Bér- és mnnkaerő- gazdálkodásuk alakításához az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal irányelveket adott ki, felhívva a vállala­tok és a szövetkezetek fi­gyelmét a korábbiaknál meg­fontoltabb, előretekintőbb létszámgazdálkodásra. A jelenlegi bérszabályozás ugyanis a legtöbb ágazatban a ■ létszámmal való takaréko­sabb gazdálkodásra ösztönzi a gazdálkodókat, ám az nem mindegy, hogy ezt a gyakor­latban miként valósítják meg, rövid távú érdekeiket helyezik-e előtérbe, vagy hosszabb távra gondolkod­nak. A szabályozás az idén általában egyedül a kifize­tett bérek össztömegének nö­vekedését korlátozza, azon belül a megtakarított bérek­kel a vállalatok szabadon gazdálkodhatnak. Ez — kel­lő megfontolás hiányában — arra csábíthat, hogy a bérek idei, átlagosnál nagyobb mér­tékű emelése érdekében azoktól a dolgozóktól is meg­váljanak, akik egyébként jól végzik a munkájukat, s akiknek a szakértelmére ked­vezőbb piaci feltételek, nö­vekvő feladatok mellett a ké­sőbbiekben nagy szükség len­ne. Ezért az ÁBMH azt ja­vasolja a gazdálkodó szer­vezeteknek, hogy csak a va­lóban nélkülözhető, hatéko­nyan nem foglalkoztatható létszámot csökkentsék, s ke­rüljék a tevékenységek álta­lános felszámolásával járó munkahely-megszüntetéseket. Az irányelvekben arra is rámutatnak, hogy az éssze­rűbb létszámgazdálkodás ko­rántsem egyenlő azzal a ma még gyakorta alkalmazott megoldással, hogy egyszerűen csak az új dolgozók felvéte­lét korlátozzák. A hatéko­nyabb munkaerő-gazdálko­dás követelményének sok­kal inkább az felel meg, ha először a gyárkapukon belül tárják fel a szabad munka­erőt, azokat a területeket, ahol az indokoltnál maga­sabb a létszám, vagy ahol nem tudnak elegendő, kifi­zetődő munkát biztosítani. Mielőtt azonban az itt dol­gozók munkaviszonyát meg­szüntetnék, célszerű azt is áttekinteni, hogy a vállalat más részlegeiben vajon nin- csenek-e olyan állások, ame­lyeket ezek a dolgozók ko­rábbi szakképzettségükkel, vagy új szakma elsajátításá­val betölthetnének, ahol szükség lenne a munkájukra. Ez a megoldás minden bi­zonnyal többhelyütt is szóba jöhet, hiszen ma még elég gyakori, hogy egyazon válla­latnál egy időben tapasztalha­tó munkaerőhiány, illetve -fe­lesleg. Amennyiben azonban mégis elkerülhetetlenné vá­lik a létszám csökkentése. azt nyíltan, a dolgozók tá­jékoztatásával, a munkahe­lyi demokrácia szabályainak betartásával, az előzetes be­jelentési kötelezettség telje­sítésével kell végrehajtani — szögezik le az irányelvekben. Az idén a központi bérsza­bályozás a legtöbb helyütt önmagában csak szerény mértékű béremelést tesz le­hetővé, ám ennek keretei között is szükséges és lehet­séges az ösztönzés fokozása — hangsúlyozzák az ÁBMH szakemberei az irányelvek­ben. Nagyobb teljesítmények­re, jobb munkára nemcsak a bérek növelésével lehet ösz­tönözni a dolgozókat, hanem azzal is, ha a mozgóbérek, a prémiumok, a jutalmak job­ban kapcsolódnak a tényle­gesen elvégzett munkához. Az ösztönzés javításának má­sik lehetősége a főmunkaidős belső vállalkozások kiszélesí­tése, amire a jelenlegi bér­tömeg-szabályozás eddigiek­nél nagyobb mozgásteret ad a vállalatoknak. Növeli a dolgozók érdekeltségét, ha az adott részlegek egy-egy konk­rét feladat elvégzésére szer­ződnek a vállalattal előre kitűzött díjban megállapod­va, s a vezetők az ottani kollektívára bízzák annak el­döntését, hogy az adott mun­kát hányán és egymás között hogyan osztják el. Az ösztönzés szempontjából új kérdéseket vet fel a sze­mélyi jövedelemadó beveze­tése, hiszen a nagyobb telje­sítményekhez magasabb adó kapcsolódik, s az érdekeltség csak akkor tartható fenn, ha erősítik a teljesítményhez kapcsolt bérformák progresz- szivitását. Ezt ajánlja az ÁBMH az általa közzétett irányelvekben is. A jól dol­gozók érdem szerinti elisme­résének most már a tarifa- rendszer sem szab határt, mert január 1-jétől eltöröl­ték az egyes bérkategóriák felső kötelező korlátját. A jelenlegi kereseti ará­nyok eltérnek a kívánatostól — állapítják meg az irány­elvekben —. ezért a maga­sabb szakmai követelménye­ket kielégítő dolgozók bérét indokolt az átlagosnál job­ban emelni. Ez nemcsak az értelmiség fokozottabb meg­becsülését, hanem általában a magasabb szaktudás és a nehezebb feltételek között végzett munka jobb elisme­rését jelenti. A differen«álás követelménye emiatt és a bé­rek személyi jövedelemadó- tartalma miatt most minden eddiginél erősebben jelentke­zik. Az irányelvek szerint a kereseti arányok számottevő javítása nem oldható meg egyetlen év alatt, hanem csak fokozatosan, több éven ke­resztül, a vállalati átlagnál érzékelhetően magasabb bér- fejlesztéseknek e területekre való összpontosításával. (MTI) FIGYELEM! Festő- és Lakáskarbantartó Ipari Kisszövetkezet, Nyíregyháza Közületek, iskolák, óvodák, intézmények és magán megrendelők részére az alábbi szolgáltatásokat vállalja* g Szobafestés, mázolás, vasszerkezetek mázolása, w homlokzatok javítása, állványozása, festése. £ Címfesítés, reklámfestés, hirdetőtáblák, névtáblák írása, írása, iskolai táblák festése. g Parkettázás, csiszolás, lakkozás. Műanyag padlók w ragasztása. g Épületek, üzemek, iskolák, óvodák üvegezése ^ (húzott öntött, drót és profil üvegből). g Szerkezeti és épületlakatos ipari munkák gyár- w tása, helyszíni szerelése. g Üj és maglévő létesítmények átalakításának épí- w tészeti és gépészeti tervezése. GYORS, PONTOS MUNKA, ÁRAJÁNLAT. VARJUK MEGRENDELÉSEIKET. Cím: Nyíregyháza, Jég út 2. II. em. Telefon: 10-121, 12-766. (234) 8 b jr ■ | ei 1” ■ I Li jLII iPfcéPS fíl fIciei pb a •SoSp sM In 'm m m üUflEf apa OPV lu ■ W 4P ■ ■ ■ Mk . : ..vt'í'

Next

/
Thumbnails
Contents