Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-11 / 35. szám
2 Keleí-Magyarország 1988. február 11. TÁNYÉRFESTÖ. A Parádsasvári üveggyár üvegfestő szakmunkásnője, Cserháti József- né — Juhász Julianna — hobbija a tányérfestés. Parádóhutai otthonában már csaknem három évtizede festi a különböző tányérokra a palóc motívumokat, a Mátra jellegzetességeit, a vadakat, madarakat, virágokat. Több száz, és természetesen szebbnél szebb tányér került ki már a keze alól, amelyekkel rokonait, barátait, ismerőseit ajándékozza meg a jeles napokon. (MTI fotó) JEGYZETEK mm Ö römmel várom a péntek estét minden héten. Hiszen akkor van a tv-ben az egyik legkedveltebb műsorszámom, az Ablak. Viszont keserű szájíz maradt bennem legutóbbi pénteken a főműsor nagyvonalúsága miatt. Azzal egyet lehet érteni, hogy kell a televarieté. Különösen a vidéken éjlök zöme — márpedig az ország lakosságának többsége nem a fővárosban lakik — ilyet soha nem láthatna. Csak a tv jóvoltából. Érdekesek, pergők és elég jók a műsorszámok. De hogy ilyen gazdagok lennénk? Azért mert a kisorsolt két személy saccolási képessége olyan, amilyen, magnósrádiót meg színes tévét Pazarlunk ? ajándékozni? — ez már túlzás. Még a két'szerencsést is meghökkentette. Tessék csak visszagondolni a komamói úr vagy a vegyészmérnök arcára. Szinte hitetlenkedve nézték, hogy ezt ők kapják? Vagy ezeket az ajándékokat Ernyei művész úr ajánlotta fel, mivel ő adta át? Ha így van, elnézést kérek. De ha nem, akkor közöm van hozzá, mert a mi forintjaink is benne vannak ebben a nagyvonalúságban. Egy ilyen „produkciót” kisebb ajándékkal is lehetne jutalmazni. Annál is inkább, mert sokunknak egész éves nyugdíja sem fedezné ezt a mostani pazarlást. Játsszunk, de szerényebben ajándékozzunk ! (sz. e.) Síremlék az út mentén V alószínű egy virágcsokorral kezdődött, mára azonban már beton síremlék állítása sem ritka azokon a helyeken, ahol közúti baleset áldozata lett valaki. Az elhunytak hozzátartozói egyre többször választják a megemlékezésnek ezt a formáját, síremlékeket helyeznek el közutak mentén. A Nyíregyházi Közúti Igazgatóság múlt évi adatai szerint Szabolcs-Szatmár megye országos közútjai mentén 68 síremlék volt, s nem lehetetlen, hogy azóta tovább növekedett a számuk. Azt szokták mondani, hogy a járművezetőket óvatosságra, nagyobb körültekintésre intik ezek a síremlékek. Talán így igaz, ám legalább ennyi veszélyt is jelentenek, hiszen elvonják a figyelmet az útról és nagyobb sebességnél egyikét másodperc is elegendő ahhoz, hogy újabb baleset történjen Mindemellett a síremlékek akadályozzák az útburkolaton kívüli fenntartási munkákat. Vannak jogszabályok, amelyek az országos közutak, illetve a mellettük lévő területek használatára tilalmat, illetve korlátozást rendelnek el. Ilyen az égetési tilalom, a magas növésű növények termesztésének tilalma, a védőtávolságon belül létesítmény, épület, építmény elhelyezésének tilalma, vagy korlátái. A közúti igazgatóság — megértve a hozzátartozók fájdalmát — azt szeretné, ha az engedély nélkül állított síremlékeket március végéig az érintett családok lebontanák, hogy a fenntartási munkákat elvégezhessék. Ha valaki az út mentén hagyja a síremléket, akkor az üzemmérnökségek bontják le, és egy évig tárolni fogják, így a hozzátartozók Nyíregyházán, Kisvárdán, Vásárosna- ményban, Mátészalkán, Nyírbátorban átvehetik. Természetesen, ahol ismerik a hozzátartozókat, ott felkérik őket a síremlékek elbontására. Minden bizonnyal fájdalmat okoz a közúti balesetben elhunytak családjainak az intézkedés, jóllehet ez nem kegyeletsértés. Senkinek nem jut eszébe például a lakott területeken belül közúti baleset áldozataivá lett elhunytaknak a helyszínen síremléket állíttatni. (b. J.) Téltemető A szépséges sárga harang- virágú Téltemető kibontotta szirmait a rendkívül enyhe tavaszias télben. Nagyon ritka, hogy a téltemető január végén kinyíljon. Nevével ellentétben nem a legkorábban nyíló vadvirágunk, amelyben február elején már gyönyörködhetünk. Mediterrán Virág, még a középkorban vadulhatott ki a kolostorkertekből, s a magyar flórába gyorsan beilleszkedett. Mintegy harminc kisebb-nagyobb állománya él az országban. E dísznövény gumóoskái a vetőmagboltokban kaphatók, Hollandiából importáljuk. Magvetésről is könnyen szaporítható, csupán a magokat érés után azonnal el kell vetni. Májusra már termést érlel, s aztán visszahúzódik a gumóba. Igényes, szépet szerető kertészkedő egyik kedvence ez a virág, amely — ha nem csalódunk! — a tavasz korai eljövetelével örvendeztethet meg bennünket, (f.) Eszmei áron A segíteni akarásról mindig örömmel értesülünk. A buji Üj Elet Termelőszövetkezet egy csaknem százezer forintot érő NYSA típusú kisteherautót eszmei áron, azaz majdnem ingyen adott a Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár megyei Egyesületének. A gépkocsit a műszaki vizsgára a Tempó autójavító leányvállalata készíti fel. A megváltozott munkaképességűek megfelelő foglalkoztatása érdekében kifejtett erőfeszítésekről már többször beszámoltunk. Mindnyájam, tudjuk, hogy a rokkantaknak és másoknak, milyen nehéz az egészségi állapotuknak megfelelő munkát biztosítani, holott mindenki elismeri, hogy az fontos egyéni és társadalmi érdek. A buji Űj Élet Tsz által adományozott teherautót a bedolgozók anyagellátásában, illetve a kész munkák elszállításában alkalmazzák majd. Az érintettek bármennyire is igyekeznek a saját erejükből megélni, maguknak erőt, egészséget, és lelki egyensúlyt is adó munkát végezni, azért elkel a segítség, melyről most a buji Űj Élet Termelőszövetkezet mutatott szép, követendő példát. (cselényi) B tévedés (megtévesztés) kizárt! Magáénak vallhatja-e Renátát az elrablíja? Mint arról már többször hírt adtunk, december 23-án, délután Budapesten a Majakovszkij út 65. szám alatt a Halló önkiszolgáló étterem elől egy ismeretlen tettes elvitte az őrizetlenül, gyermekkocsiban hagyott Horváth Renáta két hónapos csecsemőt. A nyomozás azóta is tart. Ezúttal annak néztünk utána; aki elvitte Renátát, a hatóságokkal el tudja-e ismertetni, hogy az az ő gyereke. Az eljárás — Szerintem az lehetetlen — állítja Molnár Lászlómé, a Nyíregyházi Városi Tanács gyámügyi csoportjának vezetője. — Ugyanis az örökbefogadás engedélyezése nagyon komoly eljárás alapján lehetséges. Induljunk ki abból, hogy kétféle örökbefogadás lehetséges: ha egy család állami gondozott, vagy állami nevelt gyereket fogad örökbe (ekkor az eljárás szigorúan bizalmas, az örökbefogadók és a gyermek vérszerinti szülei nem kerülnek egymással kapcsolatba); vagy ha válás után az egyik szülőnél maradó gyereket a szülő — zömmel anya — új házastársa örökbefogadja. Ehhez azonban a gyermek vérszerinti másik szülőjének hozzájárulása is kell. Hivatalos út — Nagyon ritkán, talán húsz, harminc évenként fordul elő, hogy egy házaspár a gyermekét egy másik szülőpárnak örökbe adja. Ekkor a gyámhatóságon mindkét házaspárnak egy időben meg kell jelennie, és a vérszerinti szülőknek jegyzőkönyvi nyilatkozattal le kell mondaniuk a gyerekről, és hozzájárulniuk ahhoz, hogy az általuk megjelölt házaspár a gyereket örökbe fogadhassa. A kiinduló példához visszatérve: ha valaki elrabol egy csecsemőt, az nem tudja sem örökbe fogadni, sem a sajátjaként elismértetni. Hyíregyházi szerző jelenős vállalkozása Új könyv a parasztságról Közel húsz éve hiányzik egy átfogó monográfia, amely a magyar parasztság társadalmi-termelési viszonyainak alakulását dolgozza fel. Tar Imre Nyíregyházán élő kandidátus, agrárközgazdász most megjelent könyve ezért is aktuális. Emellett nagy erénye a munkának a folyamatok pontos leírása, a tények rögzítése és sokoldalú bemutatása. A parasztság társadalmitermelési viszonyának átalakulása című mű három nagy fejezetből áll, s nagy időtávot fog át. A szerző a Horthy-rendszer utolsó másfél évtizedétől egészen napjainkig kíséri végig a parasztság helyzetét. Az első fejezet a kapitalizmusban és a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában egészen 1962-ig tárgyalja a témát. A parasztság felszabadulás előtti helyzetét, a demokratikus földreformot és hatásait vázlatosan tekinti át, az 1949-től 1962-ig terjedő időszakot — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakát — azonban részletesen elemzi. A második fejezet az 1962—1968 közötti időszakot, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének hatásait elemzi. A tulajdonviszonyokban és a munka szerinti elosztás elvének érvényesülésében, valamint a parasztság osztályhelyzetében bekövetkezett változásokat, s ezeknek az élet- és munkaviszonyokra gyakorolt hatását vizsgálja. A harmadik, s egyben legterjedelmesebb fejezet az 1968—1985 közötti időszakban vizsgálja a gazdaságirányítás reformját a mezőgazdaságban és annak hatását a termelési viszonyok fejlődésére. Ismerteti a reform szükségességét és lényegét, majd a termelő- eszközök tulajdonformájának fejlesztésével foglalkozik, végül a földtörvényt és annak eredményeit elemzi. Az olvasó teljesen új ösz- szefüggésekkel, folyamatokkal ismerkedhet meg a könyvben, amelyet a szerző a magyar gazdaságtörténet, gazdaságpolitika korábbi évtizedeiből — a pártmunka különböző területein szerzett tapasztalata alapján is — merített. A mező- gazdasági könyvhónap alkalmából megjelent művet jó szívvel ajánljuk a Szabolcs-Szatmár megyei olvasónak. Ezek után Turóczi Miklósáé védőnővel beszélgettünk. — Egy elrabolt csecsemőt senki sem tud a nevére ad- minisztráltatni — mondja. — Egy csecsemő sehol, még tanyán sem bukkanhat fel anélkül, hogy a környezete ne tudna róla, illetve az érkezéséről. Mi azonnal intézkedünk. — A kórházban születettek esetében minden olajozottan megy. — A kórházi védőnő a gyermek születését jelzi a kismama állandó lakóhelyi körzetéhez tartozó védőnőnek, s ha kell, ugyanezt az ideiglenes lakóhelye szerinti védőnővel is tudatja. A védőnő a kismamát, illetve a csecsemőt a lakásán rendszeresen látogatja. Ha a gyereket nem találja, azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket. — Például — folytatja a védőnő —, ha valaki elviszi a gyerekét az orvoshoz, azt is adminisztrálják. Ha a gyerek nem abba a körzetbe tartozik, az orvos ellátja, de a védőnőnek jelzi, a karton alapján derítsék ki, hová való. — Ha valakiről megállapítják, hogy terhes, utána az egészségügy nyomon követi a sorsát — említi Turócziné. — A gyermekintézményekben pedig mindent a szülő személyi igazolványából írnak ki, s abba sem irathat senki valótlan dolgokat. Mindebből következik: az elrabolt csecsemőt az arra illetéktelen nem fogadtathatja el sajátjaként. Anyakönyv Ezt erősíti meg Jeszenszki Istvánné, a Nyíregyházi Városi Tanács anyakönyvi hivatalának . főelőadója is. Ugyanis, ha a gyerek a kórházban megszületett, az anya személyi igazolványa alapján felveszik az adatokat, s megküldik a tanácsnak anyakönyvezésre. Az annak alapján kiállított anyakönyvi kivonatot az anya megkapja. Ha a rabló ismeri a gyerek adatait, akkor születési anyakönyvi kivonatot szerezhet, — bár két-három hónapos „késés” feltűnő lenne — de hivatalosan, csupán az anyakönyvi kivonattal nem igazolhatja, hogy Renáta az ő gyereke. Tudniillik minden hivatalos ügyintézés alapja a személyi igazolvány, s abba még születési anyakönyvi kivonat alapján sem irathatja be, hogy Renáta az ő gyermeke, mert a kivonaton rajta van az anya és az apa neve, ami nem igen fog megegyezni a rablóéval. A gyereket anyakönyvezéskor személyi lappal is ellátják, s ha véletlenül a szülő neve megegyezne a rablóéval, akkor a szülők és .a rabló személyi számának összehasonlítása bizonyosan kizárja a tévedés lehetőségét. Cselényi György HlBfllIK FURCSA SIKERTÖRTÉNET A Nők Lapja január 23-i számában a nagyücálilól egyesített téesz eredményeit és gondjait összegző riportban olvashatjuk, hogy szigorú önelszámolási rendszerben dolgoznak. A közvetlen termelésirányítókkal szerződést kötnek. Amennyiben tartják magukat a szerződéshez, 0—25 százalékos prémiumot kapnak. A nulla százalékosokkal nem foglalkoznak. Ha a tevékenység zsákutca, akkor évközben is felszámolják ... A szolgálati kocsit itt mindenki maga vezeti, viszont ha az autó megérik a selejtezésre, addigi használója megveheti. Vigyáz is mindenki a járművére. A szövetkezet hús- boditja kint áll a préri közepén a sertéstelep mellett. Közel s távol sémhogy településnek, de még háznak sincs nyoma. A forgalma mégis óriási. Nem csoda, hisz az árak mesébe illően alacsonyak. A két kis gyógyszerüzemben dolgozó asszonyok teljesítményüktől függően több mint négyezer forintot tudnak keresni. Fő büszkeségük azonban a sertéstelep. Senki sem hitte, hogy talpra tud állná. De az ott dolgozók nem hagyták, hogy felszámolják őket, kezükbe vették az ügyet. Ma már ők is tisztes haszonnal működnek. GALÍCIA A Film Színház Muzsika 2. számában elemző kritika jelent meg a Móricz Zsigmomd Színház „Galícia” produkciójáról: .......tűnődhetünk Krleza és a hozzá hasonlóan igényes gondolatokkal szolgáló kelet-európai drámai életművek 6orsa fölött, mert a nyíregyházi színház törekvése és munkája ebben az irányban következetességet mutat. Hogy az édes-bájos straussi idillvilág helyett a történelem, közelebbről a Monarchia társadalmi. történelmi és emberi kérdéseit vigye színpadra. Szűk esztendőn belül ebben a törekvésben Nyíregyházán harmadik előadásra utalhatunk . . . Bizonyos, hogy a nyíregyházi közönség számára is kihívás ez a színházi program; a Krleza-előadás szünetében jó néhányan távoztak. Feltehetően a fiatalabb közönség körében is némi értetlenség és éretlenség fogadja majd a művet, de azt gondolom, a nyíregyházi színháznak nem szabad feladnia igényességét”. TÉGLAGYARSIRATÓK Területi pártszervekig, ország- gyűlési képviselőig, miniszterig eljutó téma lett a tiszaberceli téglagyár ügye. Vajon miért kavart ekkora hullámokat e fénykorában is csak legfeljebb hetven embert foglalkoztató, évek óta ráfizetésesnek tudott üzem megszüntetésének szándéka? — Erre a kérdésre keresi a feleletet a Népszabadság január 5-i számában megjelent riport. Czeglédi Lászlón é, a községi pártbizottság titkára: „Távol álljon tőlünk, hogy egy veszteségesen termelő kisüzem fennmaradásáért tusakodjunk. Az ittenieket azonban igazából senki nem győzte meg arról, hogy a gyár nem gazdaságos”. Barcsik Ferenc szakmunkás: „Ami legjobban fáj, az a bánásmód, pontosabban az elfoánásmód ... A művi elsorvasztás során mára ötven körülire apadt létszámból tizünkre sincs idebent szükség, nappali- és éjjeliőrködünk, olykor söprögetjük a semmit. A „legérdemibb” munkánk az volt, amikor utasításra két napon át hordtuk ki a színek alól a megmaradt 200 ezer nyerstéglát, hogy az időjárás végezze be azt, amit elkezdett, azaz máilassza csak szét a félkész terméket. . . saját korábbi fáradozásunk eredményét kellett szándékosan tönkretennünk”. Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserép- ioari Vállalat igazgatójának véleménye: „Lehet, hogy intézkedéseinket rosszul és rosszkor hajtottuk végre. Szemünk előtt azonban a már korábban megfogalmazott cél lebegett, tudniillik, hogy azzal is forintot mentünk, ha nem folytatjuk a veszteséges termelést”. Ehhez fűzi hozzá Szemián Tibor a városi pártbizottság titkára: ........a veszteséges termelés fenntartása mifelénk sem célja senkinek.” Készül a kakaóscsiga. Naponta 10 ezer süteményt készítenek a megyeszékhely boltjai és közfiletei részére a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat jósavárosi sütőüzemében.
