Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-06 / 31. szám
Kovács Mari párizsi divatlevele Á legkisebbek öltözéke 2—3—4. képen: A Marese (Caroline Allain) kollekció négy sikeres darabja kissé felnőttes összhatásúak. A fonnák egyszerűek, s a gyermek- modellek sima, csíkos, pöttyös és mintás, könnyen kezelhető nyomott, szövött pamutkelmékből és kötött anyagokból készültek. 5. képen: Az Ozana cég joggingmo- dellje e télre ötletes formákban és ízléses díszítésekkel mutatkoznak be. 6. képen: Békanadrág, melynek előnye az, hogy pelenkázáskor nem kell levetni a babáról, mert oldalt patentzáras (MCI-modell) 7. képen:. Féloldalasán patentolódó kimonókabát divatos összefirkált anyagból. (MCI-modell) Párizsban egyszerű szabás, ötletes tűzésdíszítés, szegélyezés jellemzi a kissé sötét tónusú mintás és sima gyermekruhácskákat. Ma már semmi megdöbbentő nincs abban, hogy a fekete és a sötétszürke is bevonult a gyermekdivatba. Az idei téli szezonban a legdivatosabb alapanyagok a csíkos felületű flanell, a pamut, a kordbársony, a kötött, a téliesített-mosott formeranyagok. A gyapjú kelmékből főleg az ünneplő ruhák készülnek. 1. képen: A jeans-öltözékek — mosott és kissé koptatott kivitelben már a bébik divatját is uralják, ezt bizonyítja a párizsi Nemzetközi Gyermekruha Szalon divatfotója is. Hogyan is lesz az idén? Hogyatt is lesz? Nem lesz könnyű a bérből, fizetésből élőknek sem, még kevésbé a többgyermekeseknek. Senki sem irigyli á szülői segítséget nélkülözni kényszerülő pályakezdő fiatalokat, de talán a legnehezebb mégiscsak a nyugdíjasoknak, közülük is a régebben nyugalomba vonultaknak lesz. Egy hatvannyolc éves, tehát már tizenhárom éve nyugalomba vonult asszony kérdezte tőlem : — Azt magyarázza meg nekem, hogy a hetvenévesnek miért emelik a nyugdíját 15 százalékkal, és az enyémet még mindig csak kettővel? Mit válaszoltam volna erre? Azt, hogy valahol csak meg kellett húzni egy határt, és ezt általában kerek számnál tanácsos meghúzni? Azt, hogy a hetvenen felüliek nyugdíja, még ha az szép ősz- szeg is volt annakidején, ma már bizony igen kevés? Azt, hogy hetven felett igen kevés az olyan ember, aki még valami kiegészítő munkával (keresettel) pótolni tudja a nyugdíját? Vagy azt, hogy a hetvenen felüliek jó része olyan támogatásra is szorul, amiért csekélyke nyugdíjából fizetnie is kell, ha azt akarja, hogy legyen otthon mindig friss kenyér? Ha mindezt el is mondom — mert mindez igaz is —, tudom, hogy nem vigasztalja, aki még nem érte el a hetvenet, így nem emelik évi 15 százalékkal a nyugdíját, és nem utazhat ingyen a fővárosi buszokon, villamoson, metrón. Vigasztaljam azzal, hogy majdcsak megéri a hetvenet, lesz még öregebb is, és akkor rá is vonatkoznak majd a kedvezmények? Gondolom, az a bizonyos nagy állami zseb most ennyit bírt ki; ha kibírt volna többet, akkor lejjebb szállította volna a bűvös korhatárt. De menjünk vissza a fiatalabb nyugdíjasok körébe, vagy akik közelítenek a nyugdíjas korhoz. Üj nyugdíjtörvény még nem született, de dolgoznak rajta, s tervezetten esztendő múlva, Am már most életbe lépett néhány új intézkedés. A nyugdíjalapként számító időszak tartama nem változik, továbbra is a nyugdíj előtti öt naptári év három legjobb évét fogják számítani. Ám természetszerűen ehhez már az idei évben (ha például valaki 1989-ben vagy még később megy nyugdíjba) a jelenlegi nettó keresetet veszik majd figyelembe. Eddig is fizettek a keresetüknek megfelelő nyugdíj járulékot azok is, akik a nyugdíj mellett vállaltak munkát. Ezután az aktív dolgozók egységes tíz százalékával szemben öt százalék nyugdíj járulékot fognak fizetni. Ugyanez a kedvezmény vonatkozik azokra is, akik özvegyi' nyugdíj mellett vállalnak munkát. Több új rendelkezés már jól ismert. A nyugdíjasokra vonatkozó utazási kedvezmények; a munkavállalási plafonok eltörlése, vagyis nem behatárolt már az a plusz munkamennyiség, amit a nyugdíj mellett valaki elvégezhet. Nem behatárolható — jogilag. De mégiscsak behatárolja egyrészt az adott munkalehetőség, másrészt saját fizikai energiája. A szellemi energiát ugyanide sorolhatjuk, ez gyakran még hamarabb kezd csökkenni, mint a fizikai erő. Nem könnyű dolog megöregedni, nem könnyű az öregséget elviselni. Ezért nem kell irigykedni a hetvenen felüliekre. Jobb lenne inkább abban reménykedni, hogy valamennyien megérjük ezt a kort. . . Házibuli A házi bálok örökébe lépett házibulik teljesen más jellegű vidám — esetleg táncos — összejövetelek. Ügyszólván feltételük, hogy a szülő jelen ne legyen. A távoliét fejében viszont a ház fia, lánya maga szervezi meg vendégei ellátását, többnyire a meghívottakra kiróva a viendő italt, gyakran többet összehor- datva, mint amennyi a vidámsághoz kívánatos. A bulik előre elhatározott kötetlenségének következményei meglehetősen gyakran — nemcsak a résztvevők másnaposságát illetően, hanem még inkább a lakások állapotára nézve — csaknem katasztrofálisak. A nehezen megbocsátható és helyrehozható ,,tény állásból” következően a legtöbb szülő betiltja, hogy lakásában rendezzen gyermeke házibulit. De hát mi másképp védhető ki az, hogy az otthon ne vallja kárát a fiatalok házibulijának? A házi fiúval vagy lánnyal rakassuk a törékeny dísztárgyakat, térítőkét zárható szekrények aljába. Az ülőbútorokat borítsuk be használatból kivont ágynemühuzattal, rossz pléddel. A parkettre, konyha, fürdőszoba padlózatára terítsünk csomagolópapírt; szóval, mintha lakásfestés előtt állnánk, úgy készítsük elő a „terepet” az eseményre. Üveg helyett papírpoharakba, törékeny porcelántányérok és tálak helyett papírtányérokba és tálakba kerüljön az ennivaló. Mindezek tetejébe — ha a gyerek elfogadja feltételként a házibuli ilyetén elrendezett kereteit — kössük ki, hogy olyankorra szervezze, amikor másnap ideje és ereje lesz a „nyomok” eltávolítására. Ezt felvállalva nyilván házigazdaként — a buli közben — is némileg ügyelni fog rá, hogy másnap minél kisebb erőfeszítéssel eleget tudjon tenni adott szavának. „Eskü” jeligére, Záhony: Nemrégiben szörnyű dolgokon keresztül mentem át lelkileg. Egy közeli hozzátartozóm elhunyt. Mindenki tudta, hogy gyógyíthatatlan beteg, áttétes gyomorrákja volt. Nagyon hosszú ideig szenvedett, már kábítószert kapott, hogy ne érezze a kínjait. Rimánkodott, könyörgött az orvosoknak, adjanak neki egy halálos injekciót, de tovább éltették, még egy hónapig. Én ezzel az orvosi állásponttal nem értek egyet. Hagyják az embert akkor meghalni, amikor már úgyis csak napjai vannak hátra. Miért nem segítettek neki? Kinek jó ez? Az euthanázia, vagyis a haláltusa kérdése az ovosi etika egyik alapproblémája, számtalan heves vita alapja. Ám nemcsak etikai, hanem jogi következményei is vannak. Az orvosi eskü értelmében a halált sem a beteg kifejezett kérésére, sem segítő szándékkal nem lehet siettetni. Még akkor sem, ha a vég előre látható. Ez szándékos emberölésnek, illetve emberölési kísérletnek minősül, és a törvény szigorúan bünteti. Az orvos hivatása, kötelessége, hogy az életet minden körülmények között megtartsa. Nemcsak Magyar- országon, hanem az egész viliágon vitatott kérdés az euthanázia. „Bánatos menyasszony” jeligére, Mátészalka: Két éve járok jegyben a vőlegényemmel. Testileg még férfi nem érintett meg, de ezt nem hiszi el a vőlegényem. Azt mondja, minden olyan könnyedén ment és nem is véreztem. Pedig én nem hazudtam neki! Hogyan bizonyítsam be?! A házasságunk forog kockán . . . Javaslom, adjon a kezébe szexuális felvilágosító könyveket. A szűzhártya egy-két milliméter vastag rostos kötőszövetű hártya, amelyen nyílás található. Mivel rugalmas, nem mindig jelent akadályt a közösülésnél. Bár általában vérzés kíséri a berepedését, ha tágulékonysága folytán mégsem jár vérzéssel, az még nem jelenti, hogy a nő nem szűz. Bármely biológiával, he- mi élettel foglalkozó könyvben talál részletesebb tudnivalókat. Jó lesz még házasságkötés előtt áttanulmányozni, mert a gyanú megmérgezheti a kapcsolatukat, tönkreteheti a házasságot. K. B., Nyíregyháza: Egész életemben mindig tiltakoztam a nyugtató- vagy altatószerek ellen. Most mégis azzal élek, mert félek az éjszakáktól. Ugyanis egy idő óta szörnyűek az álmaim. Rémülten ébredek, mert mindig arról álmodom, hogy üldöznek, meg akarnak ölni, és én nem tudok menekülni. Sikoltozom, hánykódom, a férjemet se hagyom aludni, felébred a másik szobában. Ébredésem után órákig reszketek. Mit lehet ilyenkor csinálni, van valamilyen gyógymód? Jó házasságban élek, egészségesek, rendesek a gyerekeim. Nem tudom, miért van ez. Menjek orvoshoz? Igen, mégpedig a városi ideggyógyászati rendelésre. Nem kell aggódnia, egy-két kezeléssel bizonyára meggyógyítható. Az éjszakai rémület valamilyen feldolgozatlan, kellemetlen gyermekkori élmény utóhatása. Neurotikus tünet, ami azáltal jön létre, hogy az emberben felidéződik az egykor átélt élmény, mert vagy hasonló-történt vele újra, vagy olyan dolgot látott-hallott, ami a felszínre hozta ezt a mélyből. Az agy alvás alatt sem pihen. Igaz, az agysejtek működése csökken, de kisebb mértékben, mint például a szervezetet felépítő sejtek anyagcseréje. Az alvásnak különféle fázisai vannak: felszínesebbek, mélyebbek, ez függ attól is, hogy közvetlen elal- vás után, illetve ébrenlét előtt van az ember. A kísérletek bebizonyították, hogy mindenki álmodik, legfeljebb nem emlékszik rá. Az álomban feldolgozódnak a napi benyomások, élmények, csak épp a történések „logikája’, kapcsolódása más, mint a valós életben. A pszichológussal való beszélgetés azért lényeges, mert kiderül, mi okozza az éjszakai rémületét, mi volt az, amit _ kiskorában elszenvedett, átélt, és ami miatt a mai napig is — tudat alatt — szorong. Ha az okot meglelik, megszűnnek a nyomasztó, üldözéses álmok. KU HÉTVÉGI MELLÉKLET ifcisUii-Uipi-wiiiímciNi 1988. február 6. 0