Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-05 / 30. szám
XLV. évfolyam, 30. szám AB A: 1,80 FORINT 1988. február 5., péntek Hajdú expressz Záhonyig Szolgáltatást javít a MÁV r Olvasó laziászak _______________________ N éha, amikor úgy adja az alkalom, egy- egy tsz-elnök, vagy főagronómus irodájában beszélgetés közben szemügyre veszem az illető üveges szekrényét. Megfigyel tem, hogy ez éppolyan kötelező bútordaratí, mint akár az íróasztal. A benne sorakozó könyveket két részre lehetne osztani. Van az egyik csoport, amelyiknek a derekán — ahol az ember megfogja kézbe vételkor — egy kis kopottság látható, akadnak aztán — szerencsére ez a kevesebb —, amelyek éppolyan szűzi érintetlenségben leledze- nek, mint amikor bekötötték őket. Olvasnak a gazdászok. Ha nem lótnának-futnának látástól vákulásig, talán még többet forgatnák a lapokat. A szakirodalomra azonban még akár a szabad idő rovására is szakítanak perceket. A már említett üveges szekrényben ott sorakoznak azok a művek, amelyek nélkül már nem partnere a, szakember a bekopogtató szaktanácsadónak. A nemrég kiadott ail- mamonográfia, a növény- védőszer-katalógus. a takarmányozási és állattartási kutatások legújabb .eredményeit bemutató művek — mind-mind „kopott derekúak”. Ma, amikor a mezőgazda- sági könyvhónap megnyi------------------------------------------N tója van megyénkben, az érdeklődők egy listát vehetnek a kezükbe az alkalomra kiadott újdonságok sorával. Anélkül, hogy — akárcsak a jelentősebbeket is — egyenként értékelnénk, maga a lajstrom figyelemre méltó. Egyre nagyobb azoknak a műveknek a száma, amelyek nem sorolhatók abba a kategóriába, amely közvetlen termeléssegítőnek nevezhető. Vadász, halász szakmunkák, uram bocsá’ szakácskönyvek ... De hát éppen a minap láttam a híradást, hogy a Statisztikai Könyvkiadó krimiket is menedzsel. Mintha némely statisztikák nem lennének eléggé krimi- szerűek. A Mezőgazdasági Könyvkiadó ilyen nem közvetlenül „iránymutató” kiadványait én egyenesen hiánypótlónak nevezném. Különösen ia falusi néprajz és a mezőgazdasággal összefüggő életmód kis könyvecskéit. A z előbbi kitérőt nem- csak a teljesség kedvéért tettem. Azokkal együtt egyenletes színvonalúnak nevezhető az idei kínálat. Talán lehetne gyorsabb és időszerűbb a témaválasztás, az a gyanúm azonban, hogy ez a nyomdákon múlik elsősorban. Még azt is megkockáztatnám, hogy a követő jelleg is szűnhetne. A formátum, a kivitel színvonala és igényessége méltó a hordozott jelentőséghez. A tartalommal kapcsolatban pedig: akkor kopik leginkább a gazdászkönyvek dereka, ha arról van szó bennük, ami a gazdászokat körülveszi. Esik Sándor M A Számítógépen tanul a diák (2. oldal) Nyílt levél- bruttósítás ügyében (3. oldal) ■ KISZ a középiskolákban Kritikusabb tagfelvétel A középiskolák jelentük a KISZ egyiik legfontosabb tömegbázisát. Létszámuknál, szervezettségüknél fogva éppen a 14—18 éves fiatalokat nyerheti meg legeredményesebben az ifjúsági szövetség saját céljiai valóra váltásánál. De sikerül-e mozgósítani ezt a korosztályt? Mit kér a KISZ és mit igényelnek a fiatalok? Ilyen kérdésekről .is zajlott az eszmecsere a KISZ megyei bizottságának •ülésén február 4-én. Juhász Ferenc, a szervezési kérdésekkel foglalkozó megbízott megyei titkár terjesztette elő a sokféle feladatot felsorakoztató anyagot. Gyökeres változást hozott e korosztály életében a KISZ KB „tizenéves határozata”, amely nemeseik ráirányította a figyelmet sajátos gondjaikra, hanem az útkeresésre vagy a kiútkeresésre is adott hasznos tippeket. A szervezettség 90 százalékos volt a tizenéves határozat megjelenése előtt.' A KISZ XI. kongresszusa után sokkal kritikusabb a tagfelvétel. Megszűnt a korábbi beidegződés, hogy az egyetemi, főiskolai felvételűkhez próbálnak előnyt szerezni a tagsággal. Valamennyi KlSZ-szer- vezet elkészítette sarját tagfelvételi követelményrend- iszenét. Csökkent a KISZ-tagság aránya a középiskolások körében. Míg a megyében 1986- btan a tanuló KISZ-tagok 17 ezer 888-an voltak, ez év január elsejére 9484-en maradták a KISZ-ben. Jelentős viszont iaz öntevékeny diák- osöportok működése. A megyében több mint 450 ilyen kisközösséget szerveztek. A továibib'i feladatok közt szabták meg, hogy a tizenéves KISZ-vezetőket hatékonyabban kell felkészíteni a mozgalmi munkára. A területi mozgalmi munka erősítésével, az iskolai pártszervezetekkel való jobb együttműködéssel, az elismerési forrnák 'ésszerű felhasználásával kell jobb, a KlSZ-szer- vezetek tevékenységét segítő kapcsolatot kiépíteni a pedagógusokkal. A diáiktaná- csok rendelkezésére álló pénzt pedig eredményesebben kellene felhasználni a tanintézetek politikai feladatainak végrehajtásánál, (tk) FELDOLGOZÓ ÜZEMET ÉPÍTENEK Március elejére befejezik az erő- és munkagépek javítását a nyírtassi Dózsa Termelő- szövetkezet gépműhelyében. A 20 MTZ traktor mellett teherautókat és munkagépeket is felkészítenek a tavaszi munkákra. A KERTITOX permetezőgépet Székely László és Vass Ferenc javítja. (Elek Emil felvétele) Jukkán gazdálkodni az értékekkel Részvénytársaság Csengerbei zöldség-gyümölcs feldolgozásra Több évtizede nem alakult megyénkben részvénytársaság. Az anyagi erők ilyenfajta összegzése az utóbbi időben vált lehetségessé. Ennek alapján hívta össze a szervező Budapest Bank Rt. csütörtökön délelőtt Nyíregyházán, a TE- SZÖV-székházba az AGRO-FRUKT Rt. alakuló közgyűlését. Megnyitó beszédében Lakatos András megyei tanácselnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a megye szempontjából fontos ez az esemény, mert a •koncentrált gyümölcstermesztés mellett az utóbbi 8—10 évben indult meg nagyobb mértékben a feldolgozó élelmiszeripari kapacitások kiépítése. A hátrányos helyzetű térségekben az átlagosnál többen dolgoznak a mező- gazdaságban, magas a termelésben a kézi munka igénye. E térség fejlesztése megyei feladat is. Az élelmiszeripari feldolgozás fejlesztéséhez megvan az alapanyag-termelési háttér, van elegendő munkaerő. Az AGRO-FRUKT Rt. alakuló közgyűlésén az elnöklő dr. Kádár László, a Budapest Bank Rt. miskolci igazgatóságának vezetője ismertette, hogy a tíz alapító, az összesen 18 részvényes 105 millió forint értékű részvényt jegyzett. A társaság céljairól, a feladatokról Tóth Sándor ügyvezető igazgató adott tájékoztatást. Korszerű eljárásra alapozva jövedelmezően értékesíthető élelmiszeripari termékek előállítására készülnek fel. A nyugat-európai piacon jól eladható gyümölesés zöldségkészítmények, (szárított, cukrozott, kandírozott termékek) gyártására üzemet építenek Csengerben, mintegy 150—160 ember foglalkoztatására. Rendelkezésre áll egy nyolchektáros közművesített terület, az alapanyagot (főleg almát) a részvényes nyolc termelőszövetkezetből, illetve a közvetlen környezetből szerzik be. Mód nyílik igény szerint a termeltetés bővítésére is egyes zöl ds égfél ékbő 1. Elképzeléseik szerint 8—10 ezer torma nyers termék feldolgozásával már 1989-ben ezer tonnányi készterméket állítanak elő, a következő évben pedig 1800 tonnás termelés mellett háromnegyedrészben tőkés exportra dolgoznak. Az építkezést sajáterőből, alvállalkozók bevonásával oldják meg. A Mezőpanel rendszerű csarnokba 50 millió forint értékben osztrák és NSZK-beli cégektől lízingben (gépbérlet formájában) szereznek be egyedi gyártású berendezéseket, melyek egy részével akár már az őszi szezonban megindulhat a termelés. Tervezik Bécsben és Hamburgban egy-egy kereskedelmi iroda felállítását is. A részvényesek között több pénzintézet található, melyek az alaptőke közel felét jegyezték. A megyei tanács a területfejlesztési alapból 40 Almaegyesülés Fajtaváltás - nielibh Sem híre, sem elismertsége nem olyan nagy még az al- maegyesülésnek, hogy az mértékadó legyen az almia- termésisel kapcsolatos döntésekben és elhatározásokban. Viszont az egyesülés ~ már működik. Hosszan tartó előkészületek után 48 taggal az élmúlt éveben jött létre az érdekszervezet, azzal a meghatározott céllal, hogy elősegítsék ;az lalmaágazatban a termelői igények jobb érvényesülését. Program volt és maradt a nyíltság és őszinteség, a termelői, a földolgozói és a kereskedői érdekegyez- -tetés. Az alimaegyesülés igazgatótanácsának, február 4-én a nyíregyházi konzervgyárban megtartott ülésén elhangzott, hogy az eltelt néhány hónap nem volt elég ahhoz, hogy a szervezeti és ügyrendi kérdések megoldásán túl, más érdemi tevékenységről is számot adjanak. A konkrétabb és nehezebb munka ezek után következik. Mindezt igényük is az egyesülés taggazdiaiságai, hiszen az al- •maágazat még nem jutott túl azokon a problémákon, amelyek a téliialma-tenmesztés- sel, az értékesítéssel és feldolgozással kapcsolatosak. Gyuricsku Kálmán a megyei ipántbizottság titkára felszólalásában hangsúlyozta: alapvetően érdekelitek vagyunk abban (az egész megye, hogy az almaegyesülés sikerrel működjön. Ez nem fog egyik pillanatról a másikra megtörténni. Mindenek előtt egy jól kimunkált tudatos programra van szükség és ama, hogy a különböző szervek, tudományos intézmények, állami hivatalok, külkereskedelmi partnerek az almaegyesülést elismerjék. 1988-cal egy hosszú munka kezdődtük és ezt türelemmel és következetesen kell végezni. Az igazgatótanács több tagja szólt a termékszerkezet korszerűsítésének szükségességéről, laz elodázhatatlan fajtaváltásról. A 'gazdaságok részéről 'tapasztalható a telepítési kedv, van elegendő facsemete, de most miután felfüggesztették az almatelepítési támogatást, kritikus helyzet adódhat. Elhangzott olyan javaslat, hogy a minisztérium intézkedjen annak érdekében, hogy a telepítést az ültetvények korszerűsítését, a fajtaváltást a gazdaságok adózatlan nyereségből végezhessék. Ez sem old meg minden gondot, de enyhíthet a helyzeten. Az almaegyesülés a javaslatot a szakminisztériumnak írásban felterjeszti. Iklódi László az almaegyesület elnöke vitazáró összefog Lalájában hangsúlyoz ta: az almaegyesülés hordozója kíván lenni az almaágaza/t gondjainak, szorgalmazza a megoldásokat és ehhez olyan •munikatervet készít, amely már az idén is érezteti majd hatását. (seres) A tavalyi gazdálkodás értékelésére és az idei feladatok megbeszélésére országos aktívaértekezletet rendeztek csütörtökön a MÁV Marx téri konferenciatermében. A tanácskozáson — amelyen 300 vasúti vezető vett részt — Mészáros András vezérigazgató-helyettes szólt a legfontosabb tennivalókról. Elmondta, hogy a vasút feladatai várhatóan nem növekednek az idén, a legfontosabb az, hogy javuljon a szolgáltatások színvonala. Az idén 223 millió utasra számít a MÁV, várhatóan növekedni fog a gyorsvonaton utazók száma, és a hosszabb távú, valamint a nemzetközi utazások aránya. Igyekeznek pontosabban közlekedtetni a vonatokat, továbbfejlesztik a kedvezményrendszert, javítják a menetrend szerkezetét. A Hajdú expressz útvonalát például Záhonyig meghosszabbítják! Az idei fejlesztési keret lehetőséget nyújt két légkondicionált komfortkocsi, valamint tíz, 200 kilométeres óránkénti sebességre alkalmas személykocsi forgalomba állítására. Mészáros András szólt a fejlesztési lehetőségekről is, melyek a tavalyihoz képest jelentősen csökkennek. Rangsorolták a legfontosabb feladatokat : elsőbbséget élvez a fővonalak pályáinak korszerűsítése, a vonalvillamosítás, Budapesten és körzetében a biztonsági berendezések fejlesztése, továbbá a számítás- és irányítástechnika korszerűsítése. Megkezdődött a számítógépes szállításirányítási rendszer tér- * vezése, 5—7 éven belül az az egész hálózaton számítógép segíti a vonatforgalom szervezését, a .kocsigazdálkodást, a mozdonyirányítást. millió forintot adott át az alapanyagot szállító, részvényt jegyző termelőszövetkezeteknek és a csengeri tanácsnak. Mellettük kereskedelmi vállalatok részesei az AGRO-FRUKT Rt-nek. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az alapszabályt, a héttagú igazgatóság elnöke dr. Varga Jenő, a Budapest Bank Rt. miskolci igazgatóságának vezetőhelyettese lett, az öttagú felügyelő bizottság elnökévé Iklódi Lászlót, a vajai II. Rákóczi Termelőszövetkezet elnökét választották. (lányi)
