Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-29 / 50. szám

1988.február 29. Kelet-Magyarország 3 Itt a 11-277! Bodnár István újságíró válaszol Nyereségmilliók gyámkodás után Még több kell — mondják Nyírbogáton A Hatzel tér, Csillag utca, Rózsa utca lakóinak nevében írt egy magát megnevezni nem akaró olvasó. Azt sérel­mezi, hogy ha én is foglal­koztam a sátoros piac ide­iglenes jósavárosi áthelyezé­séből adódó kellemetlensé­gekkel, miért nem írok a Hatzel tér környékén élő la­kosság tűrhetetlen helyzeté­ről. Itt ugyanis nem csak át­menetileg működik a piac, hanem évtizedek óta. A le­vélíró főleg azt panaszolja, hogy piaci napokon (szerdán és szombaton) a zaj már haj­nali három-négy órakor kez­dődik, amikor néhány árus elkezdi a kipakolást. A piac látogatói ezenkívül a fákat, bokrokat vécének használják. A levélíró mindezek után azt kéri, hogy a használt- és iparcikkpiac minél hamarabb olyan helyre kerüljön, ahol a lakosság nyugalmát nem za­varja. A panaszossal teljesen egyetértek, remélem az ille­tékesek is figyelembe veszik ezeket. Mintegy tucatnyi levelet, telefonhívást kaptam az állí­tólagos Stradivári hegedűről írt cikkemre. Valamennyien azt írták, hogy az ő tulajdo­nukban is van egy Stradivá­ri. Egy olvasó bizonyítékul még a hegedűt is behozta a szerkesztőségbe és bizony alig lehetett lebeszélni arról, hogy eljátssza a nótámat. Szakértelem nélkül is ki kell ábrándítani a hegedűtulajdo­nosokat: ne szomorkodjanak túlságosan, ha majd egyszer megállapítja egy igazi szak­értő, hogy a hegedűjük ko­rántsem olyan értékes, mint vélték. Dankó Gyuláné amiatt "pa­naszkodik, hogy közel tízéves telefonigényének a folytonos­ságát a posta nem ismeri el, hanem új igénylőként kezeli, mert tavaly új helyre költö­zött. A postán mindezt meg­erősítették, náluk valóban ez a szabály, mert mit szólná­nak az új városrészbe költö­zött telefonigénylő szomszé­dai, ha az új lakó esetleg ha­marabb kapna telefont, mint ők. A posta érvelése sántít és nehezen érthető. Mert igaz, hogy az új lakásban lakóként új a régi telefonigénylő, tele­fonigénye viszont változatla­nul a régi. Nem ártana, ha a posta a tíz évvel ezelőtt ho­zott szabályát ebben a gya­kori költözködésre ítélt világ­ban felülvizsgálná. Gyarmati Béla amiatt ke­resett fel, hogy a komolyabb gazdasági vagy más bűncse­lekményt elkövetők nevének ne csak a kezdőbetűit Írjuk le az újságban, hanem a tel­jes nevet. Egyetértek vele. Nyíregyházáról a Hunyadi utca egyik lakásából hívott fel az egyik olvasó. Elpana­szolta, hogy nekik a nem várt égi áldásból, a múlt heti hó­ból még a lakásba is jutott. Ugyanis a hóeltakarító gépek — bizonyára örömükben, hogy a hosszú várakozás mi­att végre akadt munkájuk — oly vehemenciával láttak fel­adatuk elvégzéséhez, hogy nemcsak a járdát és a ház falát fröcskölték tele hóval, sárral, hanem a levélíró ép­pen nyitott ablakán is be­szórtak egy jó adaggal. Re­mélem, az illetékesek lapunk hasábjain olvassák e sorokat, bár már lassan vége a tél­nek, de mi lesz nyáron, ha a hóeltakarítók munkastílusá­ban a locsolókocsik zuhany­nyal ébresztik majd a nyitott ablak mellett alvó lakossá­got... Kisvárdáról is írt egy pa­naszos. Nehezményezi, hogy a szomszédja a Rákóczi ut­cán már a második disznót vágja. Nem is az ínycsiklan­dozó hurka-kolbász illata in- gerli, hanem a disznótartás­ból eredő kellemetlen sza­gok. A tanácstól megtudtuk, hogy a Rákóczi utcán sertés tartható. Ám ez csak oly mó­don lehetséges, hogy a szom­szédokat ne zavarja. Ellenke­ző esetben büntetés jár. Többen szóvá tették, hogy a nyíregyházi műsorkalauzból miért maradt ki az idén a színház műsora. Megkérdez­tük a színház illetékeseit és a műsorkalauz szerkesztőit a városi tanácson. Válaszukból úgy tűnik: nem tudtak szót érteni egymással. A műsorka­lauz programjait, hirdetéseit ugyanis már legkésőbb az előző hónap nyolcadikáig le kell adni a nyomdába. A színháznál elmondták, ők vi­szont addig a következő havi pontos műsort még képtele­nek összeállítani. Bizonyára lehetne valami áthidaló meg­oldást találni. Esetleg olyan szórólapot is lehetne beleten­ni — akár a nyomdai mun­kák végzése közben utólag is —, amely a színház műsorát is tartalmazná. „Start” néven új vállalat alakult január elsején Sza- bolcs-Szatmárban, mely a megyében élő megváltozott munkaképességűek elhelyez­kedési gondjain hivatott se­gíteni. Balogh Zoltán igaz- gotótól és Bartha István mű­szaki igazgatóhelyettestől megtudtuk; a Mozgássérül­tek Szabolcs-Szatmár megyei Szervezete alapította vál­lalatnál o termelő munka február derekán indult, de előzetes szervező tevékeny­ség — zömmel társadalmi munkában! — már a múlt esztendő második felében elkezdődött. Jelenleg bedolgozói for­mában a vállalat dolgozói­nak első csoportja — mint­egy húsz ember — otthoná­ban szandál felsőrészeket készít, de a tervek szerint már a következő hónapok­ban csaknem száz embernek tud majd munkát biztosíta­ni a vállalat. Első üzemük Tiszalökön nyílik meg, a kis műanyag­üzemben főleg gyógyszeres flakonokat és más csoma­goló dobozokat állítanak majd elő. Teljes nevén a Start Rehabilitációs Válla­lat induló tőkéjét zömmel a megyei tanács biztosította, de hozzájárult ahhoz a moz­gássérültek megyei szövet­sége is. A vállalat szervezői szerencsére nyitott kapuk­ra találtak, segítségkérésük­kel a különféle országos szerveknél, de a megye köz­ségi és városi tanácsai is tá­mogatásukról biztosították őket. A leendő üzemek épü­leteit például mindenütt a Jártam Nyírbogáton ara­táskor, birkanyíráskor, ami­kor erdőt telepítettek, almát szedtek, avagy éppen fát vágtak. Zárszámadáson ná­luk még egyszer sem voltam. Mehettem volna, hiszen vol­tak kiugró eredmények és néhány éve a mélypont is bekövetkezett. Akkor, abban a keserves évben 20 millió forintnál is több volt a vesz­teség. A nagy zuhanásnak nemcsak a föld gyengesége volt az egyedüli oka. Hibá­zott a vezetés is. Akkor ezt letárgyalták, elrendezték. Semmi rendkívüli... Néhány évig nem volt sa­ját elnökük a nyírbogátiak- nak. A talpraállás nehéz napjait Paszternák Józsefre, a máriapócsíak Állami-díjas elnökére bízták. Kettős elnök volt. Semmi rendkívülit nem tett. Fegyelemre, munkára, •takarékos gazdálkodásra' biz­tatott mindenkit. Nem köve­telt, nem kért lehetetlent. És sikerült. A két község hatá­rában 5587 hektáron fokoza­tosan és folyamatosan javult a gazdálkodás eredménye. Visszatértek a nyereség mil­liói. Megszűnhetett a külső gyámkodás. Most a küldött­gyűlés előtt Freund Sándor, a két éve választott elnök mondja az elmúlt évről a számadást. Az egykori kúriát, amely lényegében műemlék, úgy alakították át, hogy az egyik teremben elfér vagy száz em­helyi tanácsok adják, míg a vállalat teremti elő a be­rendezéseket, szervezi a mun­kát, s gondoskodik az elő­állított termékek értékesí­téséről. A vállalat további tervei között szerepel Vásárosna- ményban és Nyíregyházán egy-egy faipari üzem bein­dítása, az itt készített kör­nyezetvédelmi cikkeket az NSZK-ba, illetve Ausztriá­ba exportálják. A megye- székhelyen, illetve Máté­szalkán és Fehérgyarmaton egy-egy élelmiszerfeldolgo.- zó üzem létrehozásán fára­doznak, ezek — szemben a faipari és a műanyagipari üzem önállóságával — vál­lalati kooperációban mű­ködnének, s jelentkezett már a baktalórántházi, illet­ve a jándl~~tanács is, hogy szívesen lenne partnere a „Start”-nak. A vállalat ugyan a mozgássérültek megyei szervezetének égisze alatt alakult, ám nemcsak annak a tagjait foglalkoztatják, ha­nem gondoltak rehabilitá­cióra is, azaz munkát szán­dékoznak adni a csökkent munkaképességűeknek is, így a különféle betegségekből felépülök fokozatosan be­kapcsolódhatnak a termelés­be. Ha a vállalat különböző szervekhez eljuttatott pályá­zatai kedvező fogodtatásban részesülnek, az idén mintegy százötven, a következő év­ben pedig háromszáz em­ber találhat értelmes és jö­vedelmező elfoglaltságot Sza- bolcs-Szatmárban. B. G. bér. A nyírfoogáti Rákóczi Tsz-ne k 75 küldöttje van. Alkalomhoz illően öltöztek, komolyak, néha már komo­rak is a tekintetek. Elhang­zik a beszámolóban, hogy Bogáton az alapvető terme­lési eszköz a föld. Az a föld, amely jobbára homok és az elmúlt év nyarán a forróság­tól szánté Szahara volt. In­kább az aszály aratott. En­nek ellenére a hektáronkénti 4 tonnás búzatermés, a 3,4 tonnás rozs, na és a 7,65 ton­nás kukorica nem tartozik a lebecsülendő eredmények közé. Viszont az almát a ta­vaszi fagy harmadolta. Ter­veztek 4800 tonnát és leszed­tek 1260 tonnát, azt is gyen­ge minőségben. Két véglete volt Nyíribogá- ton tavaly az Időjárásnak, egyszer meg kellett fagyni, máskor meg kellett sülni. Nem az ember, a növényzet érezte ezt igazán. A nyírbo­gát Lak (joggal büszkék az er­dészetükre. Nincs pórja Ma­gyarország keleti felében, mór csak azért sem, mert földjük 50 százalékán 2446 hektáron akác, nyár és a tű- levelelűek, lombosok külön­böző faja díszük. Más idők­ben ez az erdő jól jövedel­mező, biztos támpont, de most megduplázta a költsé­geket, hogy kifagytak, kiszá­radtak a fiatalosok és a pót­lásra nemcsak emberi erő, de nagyon sok pénz is kellett. Á földön járva Számok sorakoznak az ér­tékesített 600 hízómarháról, •az 1061 sertésről, a 900 pe­csenyebárányról. Mindez el­lensúlyozhatta volna a nö­vénytermesztés, a gyümölcs- termesztés kieséseit, ha nem túl magas az önköltség. Drá­ga volt a takarmány. Ellen­ben a háztáji ágazat az való­ban kitett magáért. A terve­zett 14 milliós árbevétellel szemben a háztáji ágazat 28 millió forintot teljesített. Se­gített a végeredmény kedve­ző alakulásában a Békéscsa­bai Kötöttáru Gyárral közö­sen fenntartott varroda is, ahol 54 asszonynak van ál­landó munkája. Nem könnyű olyan (tekin­tettel találkozni, amely azt sugározná, ez igen, ez elfo­gadható. Később, beszélgetés közben kiderült, jobbra és többre nem számítottak. A személyes ás átlagjövedelem azért mégiscsak növekedett négy százalékkal, nyereség is van 2 millió 900 ezer forint, kiegészítő részesedés fis lesz 7 százalék, de ez még nem az (igazi. A vitában is elhang­zott; több kell. A jobbra tö­rekvés módját is meghatá­rozták: továbbra is a földön járva, még szorgalmasabban, még takarékosabban dolgoz­zon mindenki. Ezt tükrözi az 1988-as terv is. Több gabo­nát, húst, az erdészetben több készárut akarnak ter­melni. És nem is kívánnak ehhez túlzottan jó időt, csak jobbat a tavalyinál. Van bizalom Amikor vége lett a zár­számadásnak, amikor kilenc termelőszövetkezeti tagot a jó munkáért, 6 gépkocsiveze­tőt a balesetmentes vezetés­ért kitüntettek, nem sietett mindenki haza. Az emberek csoportokba verődve beszél­gettek, mondták tovább egy­más között a nehéz évet, és azt is, idén majd jobb lesz. Van bizalom és ez nagyon fontos. Seres Ernő SZERKESZTŐI NOTESZ Kedvezőbb Fellélegezhet nagyon sok válalat annak a hír­nek a hallatán, hogy a pénzügyminiszter most megjelent rendelete lehető­séget teremt rá: a bér­bruttósítás fedezetére 1988-ban állami garancia- vállalás 'mellett felvett j hitelek kamatát levonják | a nyereségadójukból. Egy­szerűbben szólva ez érez­hető kamatkedvezményt jelent a gazdálkodó szer­veknek. Mint köztudott, a bér- ■ bruttósítást mindenütt végre kellett hajtani, te­hát ez a vállalatokra néz­ve központilag előírt fel- i adat volt. Az is tény, hogy kellő fedezethez csak úgy jutott több vállalat, ha hitelt vett fel, aminek vi­szont igen nyomasztó a kamatterhe, önmagában már az is egy szigorítás, hogy a bruttósítás össze­gét ki kell gazdálkodni­uk a vállalatoknak, — vi­szont a. kétszámjegyű hi­telkamat még további ter­heket rakott a vállalatra. Nyilvánvaló, hogy ilyen helyzetben sok helyütt el­bizonytalanodtak, a dup­la teher bénítólag hatott és óvatosságból olyan ak­cióktól, kezdeményezések­től is tartózkodtak, ame­lyek pedig indokoltak az eredmény javítására. Mert a végső cél változatlanul az eredmény, a nyereség. Márpedig ha még azt is tetemes adó terheli, ak­kor valóban nagyító szük­séges ahhoz, hogy látni lehessen az igyekezet hasznát. A pénzügyminiszter mos­tani változtatása koránt­sem valamiféle megalku­vás a szigorításokkal szemben, hanem egy szük­séges kompromisszum J azért, hogy a gazdálkodó 1 szervek fellélegezhesse­nek. tgy várhatóan nö­vekszik a munkakedv és sikerül megteremteni a bruttósítás fedezetéhez szükséges javakat. A. S. Az utóbbi idő­ben több írásban foglalkoztunk a műholdas tv-vé­tel lehetőségével, feltételeivel la­punkban. Az első konkrét lépés a hét végén megtör­tént. Műholdas tv-programok vé­telére alkalmas parabola antennát állítottak fel Nyír­egyházán a jósa­városi Modul szer­viz épületének tetejére A három méter átmérőjű antenna üzembe helyezésével a szerviz szakembe­rei már szomba­ton láhatták a Sky Channel zenés programját. Je­lenleg 27 televí­ziós programot sugároznak mű­holdról Európára. Hazánkban nem hivatalos vélemények sze­rint kétezer körül van a műholdas parabola anten­nák száma. Környékünkön a MODUL vállalta az úttö­rő szerepet, kísérleti jelleg­gel üzemelteti a berende­zést. Egyelőre az érdeklődők a szerviz bemutatótermében láthatják a Sky műsorát. Napjaink igazi kincse; új munkaalkalom Startolt a „Start” Sok kárt okozott az elmúlt évi tél — mondta idős Goda János főerdész felszólalásában. A fakitermelés plusz költ­ségei 2 millió forintnál többet tettek ki, nagy volt a vad­kár, a nyári forróságban viszont az újtelepítésű csemeték kiszáradtak. Az erőfeszítések azonban nem voltak hiába­valók. Az erdészet teljesítette tervét. Műholdas ty-vétel Jósayárosban

Next

/
Thumbnails
Contents