Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-25 / 47. szám
2 Kelet-Mag yarroMzag 1988. február 25. A radiátoron is ültek I II bruttósitott Svmphonia Aki ismeri a magyar falu téli estéjét, az tudja, hat óra tájban mélységes csend ül az utcákon. Nincs ez másképp Tiszalökön sem, de ezen a mai, február végi késő alkonyaiban mintha csak esti ájtatosságra harangoztak volna. Csapatosan igyekeznek a kultúrház felé, hamarosan kezdődik a falugyűlés. Kissé furcsán hangzik a kifejezés — falugyűlés — itt, a megye talán legrendezet- tebb, legvárosiasabb nagyközségében, a volt járási székhelyen, de ha már a helyiek is eképp illették meghívójukban mai rendezvényüket, mi sem változtassunk rajta. Az utcán hallom, hogy csak ülőhelyből több mint háromszázat számolnak a nagy kultúrházban ... kicsit sajnálom is a rendezőket: ki tölti majd meg ezt a hatalmas termet. Fillérről fillérre De nem nagyvárosi tanácstagi beszámolón vagyunk, ahol legfeljebb tucatnyian lézengenek a tanácstag hozzátartozóin kívül. Itt minden hely foglalt, még a radiátorokon is ülnek. S a székeket félkaréjban körbe veszi az az állók sokasága. Kiss András, a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnöke nyitja meg a gyűlést. Idős, sokat látott ember, látszik, beszélt ő már ennél nagyobb tömeg előtt is. Szavára, „énekeljük el a Himnuszt", jó félezren húzzuk ki magunkat, a lemezjátszót elnyomja a sokadalom hangja. A nagyközség tanácselnöke beteg, a kórházi ágyat nyomja, így a társadalmi elnökhelyettes, Nagy József emelkedik szólásra. Majd harmincoldalas beszéde során számba veszi az elmúlt esztendő helyi eseményeit, gondjait, eredményeit, de fillérről fillérre beszámol az idei tervekről is. Megszámlálhatatlanul sok gyűlésen, értekezleten, aktíván vettem már részt, s volt alkalmam tapasztalni: negyedóFányi koncentrálás után 'lankad a hallgatóság figyelme, mind többen pislognak nagyokat. Itt senki! Szépen is néznének ki, hiszen a megjelentek bőrére megy most a vásár. Javaslatok Figyeljünk hát mi is! Megtudhatjuk többek között, hogy tavaly nyolcvannégymillió forintból gazdálkodhatott a tanács. Mellőzzük most a tételes felsorolást, s elégedjünk meg a legfontosabbakkal: bővítették a vízmüvet, új, szilárd burkolatú utak épültek, hozzáláttak a már nagyon hiányzó, új általános iskola alapozásához, átadtak húsz OTP-s lakást, s felépült egy korszerű, nagy alapterületű ABC-áruház. Az idén sem lesz kevesebb a tennivaló, csak győzzék pénzzel a helybéliek, s a fentebbi támogatók. Ivóvizet kap a Tiszalökhöz tartozó falu- nyi Kisfástanya, tovább folytatódik az út- és járdaprogram, valamint a tavaly megkezdett általános iskola építése — csak ez egymagában hetvenmillió forintnál is többe kerül! — kitatarozzak a könyvtár épületét, mely új raktárral is gyarapszik. Már hét óra felé járt a gyűlés, mikor a tiszalöki honpolgárok következtek. (Elöljáróban csak annyit, hogy az egyszerűnek aposztrofált falusi emberek értelmes, logikus szavait öröm volt hallgatni.) Az első hozzászólók egyike. Szentesi Péter megette már a kenyere javát, mégis valóságos kiselőadást tartott az új adórendszer várható furcsa hatásairól. Majd: „Mi tisztában vagyunk azzal, hogy az ezer forint területfejlesztési hozzájárulásunkra nagy szüksége van a falunak. Fizetjük is rendesen, pedig azt is tudjuk, hogy a nálunk gazdagabb városokban sorra tagadják meg azt az emberek. Én csak azt akarom javasolni, hogy a 3500 forintnál kevesebbet kapó nyugdíjasokat mentesítsük”. Téma a közbiztonság Voltak, akik nem értettek vele egyet, ám Fulöp József és mások szavai általános helyeslésre találtak. A házigazdát, meg a háziasszonyt a portájáról, s — szó ne érje a ház elejét — a mellékhelyiségéről ítélik meg a vendégek. Ezért nem lenne szabad eltűrni a falu körül kialakult „szemétövezetet". Igaz, a szervezett szemétszállítás biztosítására eddig nem volt pénze a tanácsnak, de az mégiscsak felháborító, hogy mind többen a kertek alját tekintik szeméttelepnek. Ti- szalök kiemelt fontosságú üdülőkörzet, nem mindegy az tehát, milyen véleménnyel megy haza innen a vendég az ország másik pontjára. Mellőzzük ezúttal a neveket, hiszen majd minden harmadik véleményt mondó a közbiztonsággal foglalkozott a legtovább. Főleg a mellékutcákban, az autósok zöme fittyet hány a közlekedési szabályokra, a hétvégeken a rendkívül agresszív motoros suhancok riogatják a felnőtteket. s méginkább a gyermekeket, egy bizonyos réteg szinte kizárólag lopásból tartja el magát. Nem egyszer megesett, hogy a tizenéves gyermekével nem bíró szülő éjjel az általános iskola igazgatóját zörgette fel, hogy zavarja haza csemetéjét a diszkóból ; hogy az újtelepi boltba hetente betörtek; hogy a nemrég szerződéses üzemelésbe adott presszóban lép- ten-nyomon elszámolják magukat a felszolgálók. „Nem tudnak azok számolni, még magukat is becsapják!” — rikkantotta el magát ekkor valaki a tömegből, s kitört a kacagás. „Ott már a Symphóniát is bruttósították” — tették hozzá mások. Könnyű lélekkel Később aztán persze ismét komolyabb tennivalókra terelődött a szó. Krusoszki Györgyöt például többen is megerősítették, hogy rengeteg a kóbor kutya a faluban, és sokan csatlakoztak Erdei András, Kiss Ferenc, Be- reczkei Sándor szavaihoz is: a közösségi törvényeket megszegők ellen erőteljesebb rendőri fellépésre van szükség, de nem feledkezhetünk meg a szülők felelősségéről sem. A vita még két és fél óra múltán is javában tartott, az est valamikor kilenc után fejeződött be. A népfrontelnök zárszavával, s a Szózat hangjaival. Melyet — miután jól kibeszélték magukat — szinte kivétel nélkül mindenki, megkönnyebbült lélekkel énekelte. Balogh Géza A ttszadobi révnél Pihen a hid, felújítják Tavaszvárás (MTI-fotó) Kistermelők adója Bűnözésről — nynlcvanszemközt Civilben, távcsővel N em fulladt teljes érdektelenségbe a nyíregyházi 9-es iskolában hétfőn este rendezett várospolitikai fórum a bűnözésről: a húszezres Jó- savárosból ugyanis volt negyven ember, akit érdekelt ez a téma. A kevés résztvevő ellenére éppen elég kérdés érkezett a városi rendőr- kapitányhoz, a gazdasági rendészet és a bűnüldözési osztály vezetőjéhez, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi főelőadóhoz. A kérdések kitűnően tükrözték, hogy mi foglalkoztatja a közvéleményt: miért csak a közlekedésrendészet áll a helyzet magaslatán és a többi rendőr miért kerüli a konfliktushelyzeteket? Miképp lehet, hogy a rendőrség tövében, a „kung-fu erdőben” háborítatlanul szipózhatnak a fiatalok? Mennyi a felderítetlen bűn- cselekmények száma, milyen a cigány elkövetők aránya? Többen panaszkodtak a Jósaváros közbiztonságára, hogy sok a pincefeltörés, az éjszakánként randalírozó, részeg fiatal, nincs jó hatással az Eperjes ételbár — és az ott vetített erőszakos karatefilmek — a környékre, cross- pályának használják a biciklisek az Ungvár sétányt, veszélyeztetve ezzel elsősorban a kisgyermekek és a félreugrani nem tudó idős emberek testi épségét. Néhány „kemény” észrevétel is elhangzott: érdemes lenne gyakrabban ellenőrizni a Korányi Frigyes utcai építkezéseket, mert vannak — állítólag — olyan vállalati vezetők, akik munkaidőben saját beosztottjaikkal dolgoztatnak, illegális úton szerzett építőanyagokból. Sok a feketéző külföldi állampolgár a piacon, miért nem ellenőrzik őket a határon, hogy engedhetik be őket egyáltalán ennyi áruval az országba . . . A megjelent rendőrtisztek becsületére legyen mondva, a legtöbb kérdésre kielégítő válaszokat adtak. S nem zárkóztak el mereven az olyan ésszerűnek tűnő javaslatoktól sem, hogy a rendőrök civilben vegyüljenek el inkább a tömegben, mert így nem riasztják el egyenruhájukkal a bűnözőket, ritkábban járjanak a „csíkos” kocsival, esetleg távcsövet is használjanak, ha szükséges. A várospolitikai fórumot minden jósavárosi — örökösföldi, Szamuely lakótelepi és belvárosi — lakos megtekintheti a városi televízió következő adásában. B. A. van az. hogy aki itt dolgozik, valószínű: ■ innen is megy nyugdíjba. A révészmesterség apáról fiúra száll. Jelenleg tizennyolc jól képzett szakembert irányít a révnél Seres Sándor, a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság művezetője. — A munkások átlagbére megközelíti a 6 ezer forintot. Ezért a pénzért a 24 órás szolgálatban lévő két embernek napkeltétől napnyugtáig. meg kell ragadnia a görbe nyelű húzókampót. Az enyhe téli napokon nagy forgalmat bonyolít le a komp. A tiszadobi pontonhíd hídfőtől hídfőig mért hossza 170 méter. Ezen a rövid szakaszon a korábbi években 90 'köbméter faanyag volt beépítve. A faszerkezeteket évről évre meg kellett vizsgálni, szükség szerint ki kellett cserélni, hiszen a pára. a napsugárzás, a fagy nem kímélte a mégoly vastag fenyőgerendákat sem. Műszakonként négyen dolgoznak a javításán. Folyamatosan a könnyű, alumínium profilidomok kerülnek a drága nemesfák helyére. A fémszerkezetek az elbontott tápéi hídból kerültek ki, melyeket itt újra hasznosítanak. Az idén kísérletképpen három ponton felett cserélik ki a máglyagerendákat alumíniumra. Siker esetén jövőre mind a tizenegy ponton könnyű alumínium máglyarakást kap, melyeket csak ötévenként kell felülvizsgálni. Ez időszak alatt 13—15 köbméter fűrészelt árut takarítanak meg. A tervek szerint csak a pályaszerkezet marad fából, és ez mindösz- sze húsz százaléka a beépített anyagmennyiségnek. Mint megtudtuk, egy ész- szerűsítésen is dolgoznak a hidászok: motoros hajtásúra alakítják át a kompot. Ha beválik a konstrukció, jövőre talán már senki sem kérdezi meg: Nem találtak egyenes nyelet a' húzókampóba? Hiába mondogatják: szép az egyenes nyél, ám csak a görbével lehet jól ráfeszíteni a drótkötélre, hogy haladjon a komp. Farkas Béla /DiHOSzanfusz, V tojás ) 4 z eddig talált dinoszaurusztojások közül a legrégibb az a kövület, amelyet tavaly szeptemberben hoztak felszínre az amerikai Salt Lake Citytöl 220 kilométerre délkeletre. A most befejeződött lézeres kormeghatározó vizsgálat szerint a tíz centiméteres tojást ezelőtt 152 millió évvel rakhatta a homokba egy alloszaurusz, amely mintegy 4 tonnát nyomott. A tojásban a kutatók gerincoszlopra utaló csőszerű, csepp- alakban végződött képletet véltek felfedezni, amelyről megállapították, hogy egy egy hónapos embrió kövülete. ÖTLETEK LÁPOKBÓL TUDÁSSAL A MEGYÉÉRT A TIT Baranya megyei Szervezete pályázatot hirdet 35 év alatti fiatalok számára, azzal a céllal, hogy fórumot teremtsen új, tehetséges előadóknak. A jelentkezők maximálisan 20 perces, a megye gazdasági életét érintő, annak fejlődésének elősegítését célzó, tetszőleges témájú előadással pályázhatnak. Az arra érdemesnek tartott pályázók előadásaikat hivatott szakemberekből álló zsűri és hallgatóság előtt tartják meg. Az elbírálás szempontjai: a témában mutatott jártasság, a közérthetőség, a mondanivaló érdekessége és újszerűsége, az előadás módja és időbeosztása, szellemessége és illusztrálása. A zsűri döntése alapján az előadók a helyszínen 1000 és 2000 forint között: díjazásban részesülnek. (Dunántúli Napló) FILMEKKEL POLITIZÁLNI A szombathelyi Bódy Gábor Filmklub új sorozatot indított Ezúttal nem oktatni, nevelni, szórakoztatni vagy gyönyörködtetni kíván, nem a régi értékek és a csak értőknek szóló filmek felvonultatásával vonzza a filmbarátokat, hanem az együttgondolkodás, a véleménycsere reményével. Hat alkalommal Magyarország felfedezésére vállal-' kozott — kamerával. Dokumentumfilmeket állított össze tematikusán azért, hogy az alkotásokban felvetett problémák - kai vitába szálljunk a nézőtéren: az átélt mindennapokat szembesíti a közelmúltban celluloidszalagra vettekkcl. öt film kapcsán a munkamorálról kíván véleményt nyilvánítani. A tematikus sorozathoz minden alkalommal egy, az adott témához leginkább értő, vagy közelálló vendéget hívnak meg. (Vas Népe) ÉTELKÉSZÍTÖ SZAKKÖR A keszthelyi vendéglátóipar5 szakközépiskola és szakmunkás- képző intézet tanműhelyét minden hét egy napján a Magyar Gasztronómiai Társaság keszthelyi szervezetének ifjúsági szekciója, a 21 középiskolást és szakmunkástanulót számláló étel - készítő szakkör veszi birtokba Az iskolai tantervhez igazították a szakkör tevékenységét, természetesen valami pluszt adva a gyerekeknek. Ez a többlet a modern gasztronómia, a korszerű táplálkozás népszerűsítése. Régi, vagy régen elfelejtett alapanyagokat is használnak: így búzacsírát, kukoricát, növényegyvelegeket, gyű - mölcsöket. természetes fűszereket. S ami itt prioritást élvez; a tejtermékek, a szárnyasok húsa. Ezek a gyerekek az ország különböző területeire kerülnek majd, s viszik magukkal az itt elsajátított szemléletet. Odáig már eljutottak, hogy érdem kell ahhoz, hogy bekerüljön valaki a szakkörbe. (Zalai Hírlap) „CSEMETE”-EGY£SULET A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán 1986 elején alakult egy környezetvédelmi klub, amely a hallgatókon kívül is szívesen fogadott minden érdeklődőt: azokat, akik tevékeny részt is kívántak vállalni a természet megóvásának társadalmi ügyéből. A város egyetemi hallgatói is egyre nagyobb számban érdeklődtek, és a kör mindinkább bővült. így merült fel egy egyesület alakításának gondolata, ami jóval szélesebb kereteket biztosít a munkához, anyagi alapokkal is rendelkezhet, ugyanakkor sokkal több szakembert mozgósít. 1987 májusában megalakult a ,»Csemete”, vagyis a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület. A tudományos kutatásra, a feltáró természetvédelmi alapkutatásokra koncentrálnak, de szeretnének a környezetvédelmi oktató-nevelő munkában is előrelépni. A leendő pedagógusok képzésében erre meglehetősen kevés a lehetőség, nem is külön tantárgyként tanítják a környezetvédelmet. A foglalkozásaik a rangos előadások, a terepbejárások és kutatásaik hozzájárulnak a leendő tanárok szemléletének alakulásához. (Csongrád Megyei Hírlap) A tárgyalóteremből A felgyújtott szalmakazal Nadzon József 1987 márciusától augusztus elejéig a tisza- vasvári Vasvári Pál Mgtsz-ben dolgozott. Kevesellte azonban a fizetését, ezért nem jelentkezett többet munkára, munkaviszonya „kilépett” bejegyzéssel megszűnt. Megélhetését alkalmi munkákból akarta biztosítani, de egy idő után újból állandó munkaviszonyt szeretett volna létesíteni. Próbálkozásai nem jártak sikerrel, végül már a régi munkahelyével is meg lett volna elégedve. Hiába kilincselt, elutasították. Közölték vele azt is, hogy többször volt ittas állapotban korábban akkor, amikor dolgozni kellett volna. 1987. november 3-án ismét munkahelyet keresett magának, de ezúttal sem ért el eredményt. A délutánt az italboltban töltötte, s az alkoholista ember erősen leittasodott. Este felé indult haza. Ütba esett a termelőszövetkezet egyik telepe. Nadzon — akit gyújtogatásért már korábban szabálysértési úton felelősségre vonták —, bosszút forralt. Elhatározását tett követte; felgyújtott egy 180 darab körbálából álló szalmakazlat, mely teljesen leégett. Másnap, amikor kijózanodott, a rendőrségen önként jelentkezett. A Nyíregyházi Városi Bíróság a gyújtogatót rongálás bűntette miatt pénzbüntetéssel sújtotta. A 21 600 forint kárt az Állami Biztosító a termelőszövetkezetnek időközben megtérítette. Az ítélet jogerős. Dr. Szabó Pál ügyész A tiszadobi révhez érkező autós megáll a lezárt sorompó előtt és kérdőn néz ránk. Megnyugtatjuk, nem itt van a világ vége: ha balra lordul a kompon, átkelhet a túlpartra. A pontonhíd most telelőben van. Pihen ... és közben fiatalodik. A pontonhíd dolgozójának lenni megtisztelő feladat. Az egyik legjobban fizető munkahely a községben. Ezért is _____________ V A magyar gazdasági reform szerves része és egyik eszköze az adóreform. Ennek szabályozását a különböző szintű jogszabályokkal végezték el az arra jogosított szervek. A dr. Székács Anna által szerkesztett'könyv tartalmazza a kistermelőkre vonatkozó adóügyi rendeleteket, éspedig a forgalmi adó, a jövedelmi adó, a vállalkozási adó szabályait, valamint az adóigazgatási eljárásra vonatkozó tudnivalókat. Gyakorlati jellege folytán nélkülözhetetlen lesz a jogot alkalmazók és az egyéb érintettek számára. A mű végén elhelyezett „munkafüzet” az adószámítások elvégzését segíti. A könyv a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg.