Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-24 / 46. szám

1988. február 24. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás A modor Kérem, tegye a szívére a kezét, aki még soha nem felejtett otthon semmit. Ugye nincs önök közül ilyen? Emlékezetünk ros­táján sok minden áthul­lik. Különösebb baj álta­lában nincs belőle, de ha az ember a buszbérletét felejti otthon, és éppen jönnek a zöld uniformis­ba öltözött ellenőrök ... Ez történt a tél elején egy nyíregyházi olvasónk kisfiával. A gyermeknél pénz sem volt, így nem fi­zethette ki a helyszínen a büntetést. Bizonyára ka­pott az ellenőröktől csek­ket, de elfeledte, vagy el­dobta. Az édesanya vi­szont azt állítja, hogy nem adtak a kisfiának a bün­tetés befizetéséhez utal­ványt az ellenőrök. Nem­rég felszólították, fizessen 431 forintot (a 113 forint menet- és pótdíj tartozást, ami a fizetési határidő el­teltével háromszáz forint­tal „gazdagodott", vala­mint 18 forint posta- és 9 forint bankköltséget), mert gyermeke „Az ellenőr fel­szólítására a menetjegy árát és a helyszínen ese­dékes 100 forint tartozását nem volt hajlandó megfi­zetni”. Álljunk meg egy szóra! Akárhogy történt is a do­log, olvasónknak abban igaza van, hogy a forma- nyomtatványon eleve alá- húzot, tehát kihangsúlyo­zott állítás — bántó. Sen­ki sem köteles pénzt hor­dani magánál. Lehet, so­kan megrövidítik a tömeg­közlekedési vállalatokat, a bliccelők különféle ügyes trükkökkel ingyen utaz­gatnak, de ők a kisebbség. Ne törjünk pálcát a be­csületes (ám néha feledé­keny) emberek felett. Né­mi kis javítással helyre lehetne tenni ezt a stílus­beli hibát (is). Csupán annyit kell írni: nem fi­zette meg. Apróság a mai nagy gondokhoz képest? Igen. De a legtöbb gond ilyen apróságokkal kezdő­dik. Olvasónk például meg­említi a levelében az el­lenőrök modorát is: „Jó lenne, ha a jegyellenőrök az utazóközönséget nem csaló, naplopó bűnözőként kezelnék, és a megjegyzé­seiktől tartóztatnák ma­gukat .. Ezen elgondolkoztam. Naponta busszal utazom, ellenőriznek gyakorta. Hallottam már szép, sze­líd kérést, köszönetkép­pen kaptam mosolygást, de bizony — néha megüti a fülem egy-egy kemé­nyebb szó. Főleg akkor, amikor az utas sehogyan sem leli a jegyét, bérletét. Az. ellenőr pedig már ru­tinból tudja, ha rápillant az utas sápadt vagy épp vörös arcára, hogy nincs is nála. Némelyikük ilyen­kor mogorva és hangos lesz. Persze az utasok kö­zül sem mindenki földre szállt angyal: kötekszik, kiabál, fenyegetőzik. Ve­lük is meg kell tanulni bánni. De úgy, hogy ne az ellenőrt ítéljék meg miat­ta az utasok.. Tóth M. Ildikó OLCSÖ ÉTELEK — ELVITELRE Nyíregyházán, a 16. számú körzeti pártvezetöség. a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt körzeti vezetősé­ge két évig azért harcolt, hogy a Petőfi utcában lévő SZINDBÁD sörözőben a gyermekek és a nyugdíjasok számára olcsó ételeket, elvitelre szánt menüt árusítsa­nak. Sajnos, ezt minden igyekezet ellenére sem sike­rült elérni, mert a kisvendéglő kocsma jellege nem tette lehetővé. Panaszunkkal elmentünk a körzeti or­szággyűlési képviselőhöz, hogy legalább a kocsmajel­leg változzon meg. A nyitvatartáson változtattak is. 11 óra helyett 10 órakor zárták be a sörözőt. Más kéré­sünk azonban nem teljesülhetett, mert az üzemeltető nem törődött a szerződéses bolttal. Most, nagy örö­münkre a Szindbád sörözőnek új vezetősége és sze­mélyzete lett. Kérésünkre választékos és olcsó ételeket kínálnak, a gyermekek és a nyugdíjasok is méltányos áron vihetnek naponta menüt, nem kell főzniük. Az új vezetés bebizonyította, hogy lehet szerződéses üzletben megfelelő nyereséggel a vendégek kívánságát teljesíte­ni. A rászoruló nyugdíjasok nevében, köszönettel: Kruspier György 16. sz. pártalapszervezet Nyíregyháza KESKENY ÜT Körülbelül másfél évvel ezelőtt kérelmet nyújtottunk be az újfehértói tanácshoz, hogy szélesítsék ki a 4-es fő közlekedési úthoz vezető Al­ma (régen Garibaldi) utat. Itt két jármű sem fér el egymással szemben, olyan keskeny. Ezen az úton jár­nak dolgozni reggel, délben, este, éjszaka vagy épp kora hajnalban a gyári, kórházi, üzemi, vasutas dolgozók és az iskolás gyerekek. Itt közleke­dik jóformán minden jármű, a lovas kocsitól a munkagé­pig, a gyalogostól a kerék­párosig. Ha szembetalálkoz­nak, valamelyiknek le kell húzódni az útról a bozótba. Mi társadalmi munkából ösz- szeadtuk volna a földmunka- gép bérletének árát, ami ki­szélesítené és elegyengetné az utat, de a tanács válaszát mind a mai napig várjuk. 39 Alma utcai lakos aláírása Űjfehértó (A tanács álláspontja az, hogy az Alma út külterületi dűlőút, és jelenleg nincs le­hetőség a kiszélesítésére — közölte levelében Varga László, az újfehértói tanács szakigazgatási szervének a vezetője. — A kátyúk feltöl­tését a lakosság segítségével, összefogásával oldják meg.) A NYUGDÍJAS JÖVEDELEMADÓJA A bruttósítás számomra is érthetetlen bűvészmutatvány. Társammal együtt a téli idényben, vagyis október 15- től április 15-ig fűtői mun­kát vállaltunk egy iskolában. Szerződésünk szerint a bé­rünk 4300 forint, és bruttó- sítva 250 forinttal több lett — csak épp a borítékban nem volt még négyezer fo­rint sem, amikor felvettük a fizetést. Kérem, tájékoztas­sanak minket, hogy mikor kell a nyugdíjasnak jövede­lemadót fizetni. Szilágyi András Aranyosapáti (A megyei tanács költség- vetési elszámoló hivatalának válasza szerint a nyugdíjak nem adókötelesek. Csak ab­ban az esetben kell az adó­előleg „megállapításánál fi­gyelembe venni Ia nyugdíjat, ha a nyugdíjas a nyugdíja mellett még munkaviszony­ból származó jövedelemre tesz szert.) DAGASZTJUK A SARAT Mándokon, a Széchenyi ut­cán lakók kénytelenek nél­külözni a legelemibb közle­kedési feltételeket is. A fu­varosok nem vállalják, hogy a téli tüzelőt a lakásokhoz szállítsák, mert az utcánk vé­ge 400 méteren át lábma­rasztaló sártenger, tele ká­tyúval, kisebb gödrökkel, köz­lekedni lehetetlen. Betegein­ket hordágyon, halottainkat lepedőben visszük ki az ut­cából. Csak várunk, várunk, reménykedünk, hogy egyszer meggyőződik valaki a mi ut­cánk állapotáról is, és segít rajtunk. Vagy legalább vá­laszt ad arra, hogy mikor le­het majd emberi módon köz­lekedni rajta. Radóczi István és 43 lakó aláírása Mándok, Széchenyi utca „RÁNTOTT" HAL Rántott halként vettem meg február 12-én a nyíregy­házi Kossuth téri Csemege- ABC-ben azt az 59 deka­grammos halat, amit más­nap reggelre akartam a gyer­mekeimnek tálalni. Sajnos, egy falatot sem lehetett meg­enni belőle, mert amikor kettétörtem, kiderült, hogy közel 1 centiméteres tojásos lisztbe burkolták, de az sem volt megsütve. Miután le­szedtük a halról a tojásos lisztet, és megmértük, a sü­letlen panír súlya 25 dkg volt, a halé pedig 34 dkg. Mindezért fizettem 70 Ft 20 fillért. Amikor másnap visz- szavittem a halat, a Cseme- ge-ABC vezetőjétől meg­tudtam, hogy a halat az IM- BISZ szállította nekik. ö. J. Nyíregyháza ELVESZETT A NYUGDÍJ A nyíregyházi Kelet Áru­ház illatszer osztályán vásá­roltam február 11-én, dél­után 3 óra tájban. Sajnos, a pulton hagytam a pénztárcá­mat, amiben egy havi nyug­díjam (3150 forint) volt. Kö­rülbelül tíz perc múlva vet­tem észre, hogy hiányzik, és azonnal visszafordultam ér­te. A pénztárcám azonban m'ár nem volt sehol. Kérem azt, aki megtalálta, vagy esetleg elvitte, hogy küldje vissza. A lelkiismeretében re­ménykedem. özvegy Szabó Imréné Tisza vasvári, Rajk László u. 21. Boczák József, Tiszavas- vári: örülünk, hogy ügyük végre megnyugtató módon elintéződött. n. N.-né, Nyíregyháza: Az OTP által Lakásépítés­hez nyújtott kölcsönszer­ződés aláírásakor egy gyer­mekük volt, még egyet vállaltak, és ezután 105 ezer forint kedvezmény il­lette meg önöket. A köl­csönszerződés aláírása után született gyermek után utó­lag is megilleti az ügyfe­léket a kedvezmény, de a szerződés aláírásakor ér­vényben lévő feltételek szenint. A harmadik gyer­mek után járó — 1986-ban érvényben lévő rendelke­zés szerint — 125 ezer forint kedvezmény csak abban az esetben illette volna meg, ha a kölcsön­szerződés aláírásakor már mind a három gyermek megszületett volna. így he­lyesen járt el az OTP- ‘fiók, amikor az utólag szü­letett harmadik gyermek után járó 40 ezer forint kedvezményt a fedezethi­ány csökkentésére elszá­molta, és kifizette az ösz- szeget. H. Mihályné. Tunyogma- tolcs: A megyei társada­lombiztosítási igazgatóság tájékoztatása szerint az 1975. évi törvény szerint az öregségi nyugdíjra jo­gosító életkor (vagyis fér­fiaknál 60 év), betöltése után a rokkantsági nyug­díj mértékét állapotválto­zás miatt módosítani nem lehet. Nagy János, Balkány: A CSÉB 50 szervezeti sza­bályzatának 9. paragrafu­sa alapján gyermekszülés­kor segély kérhető. Ezt a kérelmet elbírálják, és ha az úgynevezett intézőibii- zottsági segélyalap erre elégséges, és a segélyt a kérelmező anyagi helyzete is indokolja, akkor meg­adják. Egyébként az 50 Ft- os CSÉB nem, viszont a CSÉB 80 és a CSÉB 150 fajta biztosítás szabályza­ta szerint- gyermekszülés esetén a biztosító térítés­sel tartozlK. Az illetékes válaszol GYÖNGYKAVICS LESZ A PARKOLÓBAN Vendégmarasztaló címmel jelentettük meg S. P, Üjte- lek-bokori lakosnak a nyír­egyházi Liszt Ferenc téri parkolóval kapcsolatos ész­revételeit. Olvasónk azt tet­te szóvá, hogy a megyei ren­delőintézet közelében lévő parkolóhelyen hatalmas a sár, időnként lehetetlen oda autóval beállni, mégis épp annyi díjat szednek a par­kolásért, mint a város köze­pén, ahol minden betonnal fedett. Róka Imre a Nyíregyházi Közterületfenntartó Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, mint illetékes, válaszolt az olvasólevélre: a vállalatnak tavaly adtak engedélyt arra. hogy itt fizető parkolót léte­sítsen. A vízállásos — és nem füves — részt feltöltötték, kőborítást kapott. Mivel olyan nagy volt ott a parkírozási gond, hogy mindenképp meg kellett nyitni a parkírozót (ami sajnos máris kicsi), még nem töltötték föl gyöngyka­viccsal, illetve apró kőzúza­lékkal, hogy ne lehessen sár. Ezt tavasszal megcsinálják, így esős időben sem lesz gond az autósoknak a várakozás. MARAD A NÉV Dr. Molnár Antalné nyír­egyházi levélírónk azt java­solta múlt heti Fórum rova­tunkban, hogy adják vissza a villamos megszüntetésével és a kisvasút áthelyezésével Tölgyes csárdára változtatott Erdei kitérő szép és találó nevét. Ott több autóbusz vég­állomása van, és ezek a bu­szok nem a Tölgyes csárdá­tól indulnak vissza, holott a menetirányjelző táblájukon ez olvasható. Erőss Károlynak. a Sza- bolcs-Volán Vállalat igazga­tójának a véleménye az, hogy az Erdei kitérő név ma már nem adna megfelelő tájékoz­tatást a fiataloknak, és az idegeneket sem igazítaná el Két évtizeddel ezelőtt az egyik utas közérdekű javas­lata alapján változtatták meg a TBC Szanatórium nevét (miután a TBC mint népbe­tegség megszűnt és a kórház más jellegű feladatokat lát el — ez volt akkor a meg- okolás). Az akkori olvasó új névnek a Tölgyes csárdát ja- vasoltg, mint a város egy ré­gi, jellegzetes pontját, ami közel van a megállóhelyhez. Ezt elfogadták, azóta is így nevezik a nagy forgalmú ál­lomást, és nem kívánják ez­után sem megváltoztatni a nevét. Ha albérlőt fogad az albérlő T. Józsefné nyíregyházi olvasónk régóta húzódó, el­mérgesedett lakásvita miatt kérte tanácsunkat. Több mint húsz éve olyan lakásban él, amelynek a tulajdonosa — nemrég elhunyt nagymamájának a testvé­re — a Dunántúlon telepedett le. Levélírónk az idős fér­fitől mindig azt hallotta, hogy ő lesz a ház örököse, a nagymama temetése után azonban a férfi közölte, hogy hazaköltözik. Előbb csak a ház nagyobbik részét kívánta elfoglalni, később viszont azt követelte, hogy olvasónk költözzön ki a házából. Bírósági perre került sor, amely­ben a bíróság úgy ítélkezett, hogy olvasónké legyen a házból két szoba. Kijárat azonban csak a tulajdonos lakrészén keresz­tül volt, illetve egy üzlethelyiségen át. Az udvarba — ahol a vécé, fáskamra és más fontos melléképületek áll­nak — levélírónk nem tudott bejutni, mert az idős ember lánccal lelakatolta a kaput, eltorlaszolta a bejárót. Sőt, még azt a kis gyümölcsöst is magáénak tekintette, amit még T.-né nagymamája telepített. Olvasónk megpróbálta helyreállítani a közte és az öregember között megromlott viszonyt, ami sikerült is. Csakhogy hirtelen feltűnt a ház örököse, az idős ember unokaöccse. Miután már valóban az ő nevén szerepelt az ingatlan, megfenyegette levélírón­kat, hogy a nagybátyja halála után kiteszi az utcára, mert ehhez joga van. Igaz-e ez? — kérdezte kétségbeesve ol­vasónk. Sajnos a levélből nem derült ki, hogy a nagymamá­ja (akivel együtt lakott), milyen jogcímen használta a testvére házát. Valószínű, hogy olvasónk jóhiszemű la­káshasználónak minősül, és ebben az esetben a tulajdo­nos köteles az elhelyezéséről gondoskodni. Az új tulajdonosnak nincs joga az önbíráskodáshoz, be kell tartania a törvényes utat: először fel kell monda­nia a lakáshasználatot (amit olvasónknak nem kell elfo­gadnia), és ezután a bíróság hozza meg végső fokon a döntést, amely már mindkét félre kötelező. Amennyiben a lakáshoz tartozó kert és udvar haszná­latában nem tudnak megegyezni, a bírósághoz kell for­dulni, azaz kérni kell a lakáshasználatról szóló bírói íté­let kiegészítését. Hasonló problémája van a nyíregyházi Kovács csa­ládnak is, azzal a különbséggel, hogy ők a durva, agresz- szív viselkedésű, lakbért nem fizető bérlőjüknek nem tud­nak felmondani. A házba valaha, az ötvenes években egy család költözött. A bérlő meghalt és gyermekei közül egy a házban maradt. A házassága nem sikerült, a felesége elköltözése óta a férfi csavarog, italozik. Nyolc éve egy fillér lakbért sem fizet, sőt még albérlőt is tart. A lakás­sal nem törődik, a tulajdonosok szóbeli felszólítására sem reagál. Mi a teendő? — kérdezte a tulajdonos. Mivel a lakásban lakó érvényes bérleti szerződéssel nem rendelkezik, jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshaszná­lónak minősül, ezért írásban a lakáshasználatát kell fel­mondani és nem a bérleti jogviszonyt. Olvasónk elmondása alapján több felmondási ok is van.: nem fizeti a lakás használati díját, rongálja annak állagát, magatartása sérti a szocialista együttélés normáit, jogellenesen albérletbe adott egy helyiséget a lakrészéből. Ennek értelmében a bíróság kimondhatja a felmondás ér­vényességét. A lakáshasználat felmondása előtt írásban fel kell szó­lítani a használót a tartozás megfizetésére (8 napot adva a teljesítésére), és ha ennek nem tesz eleget, akkor to­vábbi nyolc napon belül kell a felmondást közölni. A fel­mondás az elmulasztott bérfizetési időpontot követő hó­nap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem le­het kevesebb 15 napnál. * A bérlő súlyosan kifogásolható magatartása esetén nem kötelező a bérlő felszólítása arra, hogy változtasson a magatartásán. Ebben az esetben egyből közölni lehet a felmondást, az előbb említett határidők betartásával. Fel­hívjuk még olvasóink figyelmét arra, hogy a határidőkre nagyon oda kell figyelni, ugyanis elmulasztásuk jogvesz­téssel jár. Dr. Kovács Mihály üzenetek"

Next

/
Thumbnails
Contents