Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-22 / 44. szám

4 Kelet-Magyarország 1988.február 22 Menlo Park-i varázsló A „hangira gép” ötlete Thomas AiBva Edisont — a hol­land kivándorli6k gyermekiéi — a beszéld távíró gondolata foglal- •koztaitta, amikor a Western Uni­on vezérigazgatója ímagához «ké­rette azzal a szándékkal, hogy érdeke® technikai újdonsággal lepje meg. Sikerűit is. hisz nem kevesebbről volt szó, mint Eli­sha Gray álital Chicagóban és vele egy időben Alexander Gra­ham Belli, Bostonban benyújtott szabadalmáról, az emberi hang távirati úton történő továbbítá­sáról. Ezzel a szerkezettel való is­merkedése adta a hirtelen ötletet, meily szerint ha kemény tűt sze­relhetnének a mikrofonként és hangszóróként egyaránt üzemelő kagyló membránja hátoldalára, az minden bizonnyal felírná a hangot egy éppen ott lévő le­mezre, vagy hengerre. Hangíró gépnek, azaz görögösen fonog­ráfnak keresztelte el, a még csu­pán ötlet szintjén meglévő gé­pet. A korabeli jegyzőkönyvek ta­núsága szerint 1-877. deoem-ber 6- án megalkotott fonográf azon az éjjelen nem hagyta aludni a labor munkatársait, tízszer, húsz­szor, ötven s zer kipróbá l ták a beszélőgépet. Hamar híre ment a remek csodamasinának, oly any- nyira, hogy meghívást kapott Rutherford Hayestől, az Egyesült Államok akkori elnökétől a ta­lálmány személyes bemutatására. A tökéletesebb hangfelvétel és -visszaadás érdekében tölcsért helyeztek a membrán elé. ,,A Menlo Park-i varázsló” igényes­ségére jellemző, hogy a gyártás során mintegy 50 hibás készülé­ket meg is semmisítettek, ne­hogy kikerüljön a laborból. Éppen 110 évvel ezelőtt, 1878. február 19-én kapott szabadalmat Edison találmánya. A tökéletesí­tett fonográfot még ugyanezen év március ld-én a francia aka­démián Edison bizalmi embere (a telefonközpont későbbi felta­lálója), Puskás Tivadar mutatta be. 1887 óta nagy sorozatban, több vállalat gyártotta, igaz, ad­digra sokféle javítást, módosí­tást eszközöltek rajta. Edison és munkatársai az elké­szült fonográf körül. Régi fonográfhenger őrzi Kos­suth Lajos, Jedlik Ányos, Jó­kai Mór hangját, de szá-zadunik első évtizedeiben Kodály Zoltán és Bartók Béla népzenei gyűj­tőútjain is használt viaszhenge­res fonográfot, ezeken őrizték meg a már-már veszendőbe me­nő népzenei értékeket. A konzervzene karrierje a fo­nográffal kezdődött, noha Edi­son sohasem tartotta alkalmas­nak készülékét zenei felvételek •készítésére. A mágneses hang­rögzítés, a magnetofon megje­lenése sem szorította ki a piac­ról a fonográf és a gramofon mai utódját, a lemezjátszót, sőt új virágkorát éld, igaz ma már a lézeres lemezjátszó jelenti a pro­fesszionális hangrögzítés és -visszaadás csúcsát. Ilyen lemez hallgatásaikor is jusson majd eszünkbe Edison, a világ legter­mékenyebb feltalál ója, akinek csaknem ezer szabadalma van, közülük csupán egy a fonográf. S. J. Otthona a „millió elefánt országa” Aspiráns Laoszból Laosz. az egykori francia gyarmat — a „millió elefánt or­szága” — két és félszer nagyotíb Magyarországnál. Lakóinak szá­ma nem egészen négymillió, fővárosa Vientiane. Onnan ér­kezett hozzánk — több mint két évvel ezelőtt — Phouluang Ka- norath, aki jelenleg a nyíregy­házi tanárképző főiskola föld­rajz tanszékén aspiráns. — Otthon végeztem el az egye­temet. Utána az Oktatási Mi­nisztériumba kerültem, közben tanítottam is a főiskolán. A Magyarország és Laosz közötti kulturális egyezmény értelmé­ben évente többen Is jönnek Magyarországra tanulni vagy tu1 dományos munkát végezni. Én is ösztöndíjasként vagyok itt 1985 októberétől. Előbb egy fél évig a nyelvet tanultam Buda­pesten. Nagyon nehéz volt. . . Utána a nyíregyházi főiskolára kerültem. A vezető tanárom Kormány Gyula, akitől nagyon sok segítséget kapok. A magya­rok általában nagyon barátsá­gosak, vendégszeretők, és eb- bem hasonlítanak a laosziakra. Talán ezért érzem jól magam itt. Mindezt persze meg kellett szokni, elsősorban a számára nagyon hideg telet (gondoljunk csak a tavalyi időjárásra!), az­tán a magyar konyha Idegen izeit — ámbár azóta már ked­vence Is van, például a sült krumpli, a rántott hús. a máj rizzsel, és még néhány, aminek nem tudja a nevét. A legnehe­zebb persze az, hogy négy évig (ennyi időt tölt hazánkban) nem láthatja édesanyját, hat tesvé- rét. Elvileg ugyan hazalátogat­hatna, de az ösztöndíjból nem telik a hosszú utazásra, hiszen Laosz légvonalban több mint nyolcezer kilométerre van in­nen. Egy kicsit enyhíti honvá­gyát, amikor — úgy havonta egyszer — összejönnek Budapes­ten, Szegeden és Keszthelyen lévő honfitársaival. A magyarok között sok jó Is­merősre tett már szert, elsősor­ban a főiskolán, a gyakorlóis­kolában. a pedagógiai Intézet­ben. Baráti viszonyban van szomszédaival (a Május 1. téren lakik). Az ismerősök gyakran hívják vendégségbe, a kará­csonyt. a szilvesztert sem kellett egyedül töltenie. Néha elmennek sörözni, volt már moziban, színházban — egyedül nem szí­vesen megy sehová. O is gyak­ran fogad vendéget egy kis beszélgetésre, főzésre. Esténként megnézi a tévében, mi újság a nagyvilágban, olvassa a lapokat, hallgatja a rádiót. Járt már VI- segrádon, Szentendrén, a Bala­tonon, Egerben. Sok szabadide­je nincs; letette a szakvizsgát. most már a kandidátusi disszer­tációra készül, amihez nagyon alapos kutatómunkát kell végez­nie. Témája: az audiovizuális eszközök alkalmazása a földrajz­tanításban. Szerencsére most már nem kell olyan sűrűn for­gatnia az angol—magyar szó­tárt . . . (Időnként megkérdi, ért­hető-e, amit mond — de nem kell aggódnia, ha olykor keres­géli is a megfelelő kifejezést, tökéletesen meg tudja értetni magát.) Kérdem, mit szeretne csinálni, ha majd visszatér hazájába. De ezt még nem tudja pontosan — mindenesetre, ha rajta múlik, tanítani fog. (gönczi) Nagy a forgalom az állatkórházban Születésszabályozás macskáéknál Haszonállatok és kedvtelésből tartottak menedékhelye a nyír­egyházi állatkórház. Havonta sok jószágot hoznak ide gyógyítani. Csak egy jellemző szám: min­den esztendőben legalább 200 te­hénnél végeznek császármetszést, megmentve így az anyaállatot és borját. Rendkívüli haszon az, amit azzal érnek el. hogy sok lovat, tehenet, sertést gyógyíta­nak. A forgalom másik nagy részét teszi ki a kedvtelésből tartott ál­latok gyógyítása. Az utóbbi idő­ben a divat a macskák méhé­nek kiszedetése, illetve a kandú­rok ivartalanítása. Ennek oka, hogy a bérházakban tartott cir­mosok túl gyorsan szaporodtak, ami nem mindenütt volt kívána­tos. Igen sok kutya is kerül a kórház igen állatbarát orvosai­nak kezébe. A körömvágástól a kis műtétig, a védőoltástól az élősdiek elleni védekezésig min­dennel foglalkoznak. Igen fon­tos, hogy megelőző injekciókkal küzdenek az állatot fertőző esetleges kártevések ellen. Szép számmal hoznak mada­rakat. teknősöket. Ezek páncélja elpuhul, nem kapnak kellő mennyiségű vitamint. Ezt itt igyekeznek pótolni, s bizony a hiányzó szakismereteket is ki­egészítik jó tanácsokkal. Újab­ban elő-előfordul egy-egy póni- ló is a kórházban. Vannak, akik gyermeküknek veszik az apró pacit, s ha valami baj van, itt kötnek kt. Lábfájás, nem kellő­en ápolt pata — ezek a főbb gondok. Az állatorvosok, gondozók éj­jeli ügyeletet is tartanak. így teljes körű az a szolgáltatás, ami­vel segítségünkre vannak. Igen nagy gazdasági hasznot hajt munkájuk, s emellett azért is­merjük el: ki-kl örül akkor is, ha kedves háziállatát menti meg az orvosi gondosság, (b.) KOSSUTH RÁDIÓ 4,30—7,59: Reggeli zenés mű­sor. — 8,20: Nyugdíjasok műso­ra. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Simon István versei. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyit- nikék. — 10,35: Baritonáriák. — 11,00: Egy hadsereg születik. — 11,36: Kicsi Biri királysága. IX/1. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,40: A képviselő no­teszéből. — 13,00: Klasszikusok délidőben. — 14,16: Operettda­lok. — 14,55: Édes anyanyel­vűnk. (Ism.) — 15,00: Ignotíus, a költő. — 15,49: A szőlőneme- sités nagyja. — 16,05: Neked szól! — 17,00: Gazdasági maga­zin. — 17,30: Csillagok a Met­ropolitan Operában. XVI/12. rész. —• 18,15: Mese. — 18,25: Könyvújdonságok. — 18,30: Esti Magazin. — 19,15: Az elitkép­zésről. — 20,15: Népdalest. — 21,00: Közérdekű magánügyek. — 22,20: Külpolitika. — 22,33: Halló, itt vagyok! — 23,30: Bo-- rogyin: II. szimfónia. — 0,15— 4,20: Zenés műsor. PETŐFI RÁDIÓ 4,30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Népdalok, néptáncok. — 9,05—12,00: Napközben. — 12,10: Polkaparádé. — 12,24: Kis ma­gyar néprajz. — 12,29: Jákó Vera nótafelvételei. VIII 6. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig ... — 17,05: Köny- nyűzene. — 17,30: ötödik se­besség. — 18,30: Tip-top pará­dé. — 19,05: Nóták. — 19,30: Sportvilág. — 20,02: Lovasisko­la — hangjáték. — 21,05: Nagy slágerek. — 22,05: Rockújság 4. szám. — 23,20: Zenélő filmkoc­kák. I. rész. — 0,15—4.20: Ze­nés műsor. BARTÓK RÁDIÓ 6,05—7,59: Muzsikálj reggel. 8,10: Operarészletek. — 9,00: Fúvósötösök. — 9,22: Kó­enu HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG Ea 1988. február 22., hétfő rushimnuszok. — 9,52: Ye­hudi Menuhin vezényel. — 10,35: Zengjen a muzsika. (Ism.) — 11,05: Francia zongo­ramuzsika. — 11,50: Szimfoni­kus zene. — 13,05: Képek a polgárháborúról. — 13,35: Ser­gio Failonira emlékezünk (Ism.) — 14,06: Puccini: Messa dl Gloria. — 14,55: Operarész­letek. — 16,00: Olasz zenemű­vekből. — 17,00: Diákfélóra. — 17,30: Unió Dzsesszfesztivál vni/8. rész. — 18,10: Opera­áriák. — 18,30: Mozart: Esz­dúr zongoraverseny. — 19,05: Radnóti Miklósra emlékezünk. — 19,35: A Concentus Hunga­ricos hangversenye. — Kb. 21,30: A régi zene kedvelőinek. — 21,40: Oj operalemezelnkból. — 22,14: Schubert: A téli uta­zás. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról (A reggeli adás szerkesztője (Horvát Péter.) — 17,30: Hírek. — Programajánlat — Sportösz- szefoglalö — Fészekrakás ’88. (Szoboszlai Tibor.) — 18,00— 18,30: Észak-Tiszántúli krőnika. Lapszemle — Műsorelőzetes. (Az esti adás szerkesztője: Várkonyl Zsuzsa.) MAGYAR TV 17,20: Hírek. — 17,25: Erő a védelemhez. — Szovjet doku­mentumfilm. (A Szovjet Had­sereg napja.) — 18,05: Tv-tor- na. — 18,10: Esti mese. — 18,30: Híradó. —1' 19,00: Reklám. — 19,10: Szép magyar tánc — a vonat. — 19,15: A téli olimpiá­ról jelentjük . . . Gyorskorcso­lya, jégkorong, sífutás, szu- per-óriásműlesiklás. Közvetítés Calgaryból (Kanada). — 22,40: Híradó 2. NYÍREGYHÁZI VÁROSI TELEVÍZIÓ 19,30—kb. 22,00: (Az adás az örökösföldön nem fogható.) Beethowen: Coriolan nyitány (előadják a Szabolcsi szimfo­nikusok, vezényel: Pazár Ist­ván) — Mese — Visszapillantó (Válogatás az elmúlt két év eseményeiből. — Nyíregyházi évszázadok V. (A kiváltságolt város.) — Nyugdíjasok műsora. (A szociális juttatásokról, a szociális gondozásról, látogató­ban a nyugdíjasházban, és az Óz közi idősek klubjában; a Művészalbum vendége: Bárány Frigyes színművész.) — Sport­összefoglaló. — Ez van! (Fride- rikusz Sándor műsora.) SZOVJET TV 13,30: Hírek. — 13,45: A Mol­dáviai Televízió műsora. — 14,45: Hírek. — 14,55: Ünnepi ülés a Szovjet Hadsereg 70. év­fordulója tiszteletére. — 17,00: Férfi gyorskorcsolya. — 18,00: Ünnepi hangverseny. Közben: 19,00: Híradó. — 20,30: Világ- hiradó. — 20,40: Női óriáslesik­lás Calgaryból. — 21,20: Blokád (film 1. rész.) — 23,05: Hírek. — 23,10: Filmelőzetes. — 23,55: Szovjet dalok. SZLOVÁK TV 1. műsor: 15,45: Téli olimpiai játékok (összefoglaló). — 16,45: A nap percei. — 16,55: Katonák műsora. — 17,50: Pozsonyi ma­gazin. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: A híradó sajtókon­ferenciája. — 19,30: Híradó. — 20,00: Nyugtalan béke (tévé- film). — 21,45: A kamcsatkai rezervátum (dokumentumfilm). — 22,00: Téli olimpiai játékok (összefoglaló). — 22,30: Érdekes­ségek a világból! 2. műsor: 16,10: J. Verne klub. 16,30: Angol természetfllm-so- rozat. — 16,55: Kísértetek (NDK tévésorozat). — 17,25: A hét eseményei magyar nyelven. — 17,55: Téli olimpiai játékok (férfi sífutó verseny). — 20,15: A két Vologya (feliratos szov­jet film). — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhíradó. — 22.15: Iro­dalmi műsor. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: AZ ERDŐ KA­PITÁNYA (m.). Ea.: 14! A NÍLUS GYÖNGYE (USA). Videoház: LEOPARD KOM­MANDÓ (olasz—NSZK). Ea.: 9. 11, 14! MALOM A POKOLBAN (m.). Ea.: 16, 18, 20! Béke mozi: TEX ÉS A MELYSÉG URA (olasz). Ea.: 16! 18 és 20 óra zártkörű film­klub. Móricz mozi: ÉN A VÍZILO­VAKKAL VAGYOK (olasz). O Politikai szempontból nézve Karády Katalin ellentmondásos és talányos jelenség. Olyan ellentmon­dásos, mint az a kor. me­lyet Kállay Miklós mi­niszterelnöksége idején, a különbéke keresése, a nyu­gati szövetségesek felé tett tapogatózó lépések jelle­meztek. Az úgynevezett „Kállay-kettős”, a híres- hírhedt hintapolitika egé­szen a németek bevonulásá­ig tartott. Karádyt is ilyen kettősséggel lehet jellemez­ni. Jobbról élesen támad­ták; az Egyedül vagyunk című nyilas sajtótermék te­le volt őt gyalázó firkál - Hiányokkal. Ugyanakkor a valódi baloldal sem ked­velte őt; a kommunisták­kal és az ellenállási moz­galommal nem volt semmi­lyen kimutatható kapcsola­ta. Egy szemtanú. Kádár Gyula ezredes, aki akkor a Nemzetvédelmi Alosztály irányítója volt, a követke­zőképp emlékezik meg er­ről, nevezetessé vált me­moárjában. .Sok a bajom Ujszászy tábornok és Karády Kata­lin viszonyával is. Bőven érkeznek ebben az ügyben a feljelentések! Karádyt a valódi művészek nem sok­ra értékelik, egyoldalú szí­nésznő. A vénülő Ujszászy fülig belehabarodik, nyilvá­nos helyeken tábornoki kék atillában feszít mellette, költekezik, Kolozsvárott ő fogadja az aranyifjúság hó­dolatát Karády nevében — és hasonlók. Százezrek szenvednek: ez a közvéle­mény kihívása, a jó ízlés ellen való. Sokan hitték, hogy Ujszászyt Karády .té­rítette meg’, az ő hatására lett .antifasiszta’. Ez mese. Karádynak semmiféle poli­tikai meggyőződése nem volt. Az igaz, hogy a jobb­oldaliak szemében vörös posztó volt, de szerényte­lensége és. magánélete mi­att a baloldaliak sem tisz­telték.” Karády Katalin körül rengeteg legenda keringett akkortájt. Java részük meg­alapozatlan vagy ellenőriz­hetetlen volt. Hogy az an­golok javára kémkedett, és lakásán a zongorájában el­rejtve volt a rádióadó. Hogy jeles művészek, ex­ponált politikai személyisé­gek intim barátai. Az efféle kósza híreszteléseket csak felfokozta a Maohita című kémfilm, melyet 1944 ápri­lisában mutattak be, majd nemsokára, Karády letar­tóztatásakor, . levették a műsorról. A filmben Kará­dy egy titokzatos kémnőt játszott, a közönség pedig igazolva látta ettől a róla szállongó híreszteléseket, el- fogatása pedig újabb nyo­mós érv volt emellett. Szorítkozzunk csupán a tényekre. Karádyt 1944 áp­rilisában tartóztatta le a Gestapo. A vele elkezdett Gazdátlan asszony című filmben Simor Erzsi vette át a szerepét. Elhurcolásá­nak és fogva tartásának legvalószínűbb oka Ujszá­szy Istvánhoz fűződő kap­csolata. A fasiszta titkos- rendőrség, alapos munkát akarván végezni, a közis­merten németellenes tábor­nokkal együtt elvitte an­nak bizalmas barátnőjét is. Karády az 1944-es ügyeiről később nagyon keveset be­szélt, és akkor is csak tu* dott dolgokat közölt. ,.Előbb a Zrínyi utcába vittek, majd a Fő utcába hurcoltak, ott három hóna­pig voltam magánzárkában. Hogy miért? Nem szívesen beszélek róla, nehogy kér­kedésnek hasson. De az igazság az, hogy üldözötte­ket bújtattam. Annak ide­jén három lakásorh volt, mindegyikben jó riéhány embert rejtegettem. Ezt nem valamiféle hősies ál­dozatnak, hanem emberi kötelességemnek éreztem. S ha bárhol, bármikor megint hasonló helyzetbe kerülnék, ma is ugyanezt tenném.” A tények végső tisztázá­sa az utókorra marad. Any- nyi biztos csupán, hogy az igazság szegényesebb a le­gendáknál, de valószínűleg gazdagabb annál, amit ma, akkori tevékenységéről ha­tározottan állíthatunk. (Idézet Kelecsényi László Karády Katalin c. könyvéből) Cigarettacsutkákkal telt meg a hamutartó. Egyikről gyújtott rá a másikra. A szobában szinte vágni le­het a füstöt. A hang. a mély, bús, a visszaemléke­zésektől egy kicsit remegő hang mindenki számára is­merős a filmről, a színpad­ról, a hanglemezekről és a rádióból. Karády Katalin elnyomja a cigarettát a fe­ketekávés csésze alján és azt mondja: — Ez volt az én börtön­drámám ... amelynek egyik kis epizodistája voltam ... Főszereplője maga az or­szág ... Amit elmondtam, emlékeztet arra a nyárra, amelyen bilincsek nőttek még a fű helyén is. Aki a sötétség éveit elfelejti, nem érdemli meg azt a napot, amely ma rásüt... Hajnali öt órakor kezdődött... „Sie... Sie... Spionin...!” — Induljunk már — mondtam türelmetlenül 1944. április 18-án este ba­rátaimnak a Kaas Ivor ut­cai ház előtt. Ebben a ház­ban laktam. Furcsa alako­kat láttam ólálkodni az utcán. Alig. lehetett kiven­ni arcukat. Elsötétítés volt. Egyik-másik odajött az au­tóhoz és benézett. Féltem. Aznap ismeretlen hangok hívtak fel telefonon és fe­nyegettek. Félórával előbb telefonált egy ismerősöm. „Kati vigyázz, Kiss Ferenc üldöz téged. Azt mondta, ha nem szünteted be bal­oldali és zsidó kapcsolatai­dat, internáltat.” Barátnőmre vártunk, aki felszaladt a lakásba, mert fent felejtettem a kézitás­kámat irataimmal és ék­szereimmel. Földi Mihályné lehozta a táskámat. A kiváló író öz­vegye nálam rejtőzött el. A kocsi elindult. Vőlegényem, Ujszászy István vezette az autót. — Nézz hátra- — súgtam barátnőmnek —, úgy ér­zem, követnek bennünket. Gyorsan száguldott a kocsi az elsötétített városon át. A járdaszéleket fehér mésszel mázolták be. A Margit-hídon mentünk, a Zsigmond utcán, Kolosi té­ren szaladtunk végig, fel a Kecske-hegyre. A Felső Zöldmáli út 29. számú vil­lába. Elöl volt a villa, há­tul egy lugasszerű nyári hajlék. Ezt a villát bérel­tük ki. Nem akartam szem előtt lenni. Hárman költöz­tünk oda. A vőlegényem, akit üldözött a Gestapo, Földi Mihályné és én. Nem éreztem magamat bizton­ságban, mert a híd tájékán határozottan láttam, hogy két autó is szalad utánunk. Ezek a kocsik a Kolosi tér közelében eltűntek. Halálo­san fáradt voltam. Bevo­nultam az egyik szobába, hogy lepihenjek. (Folytatjuk) ffifjli wH;9fflBíi*sBBBBBBösHBI!IBBKBIIB»BfiBB®ÍiSSfiSSplBBfiBBílHBBSíflBBBBBWí2fi3KrjliB SHlElRlDlEIKlElSi mmmm aaaaaaaaaaaiiiiiiiiiBiBiaiaaaaiiaiiiaaiiaiaaBMaflaaBBaaaiiai

Next

/
Thumbnails
Contents