Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-20 / 43. szám
tan született ember nem önmagáé...” y Társaság alakul fejében az előbbi gon- okat egy csoportnyi egye- re kész ember, mígnem ierben a töprengés hatá- ot szült, s ennek értelmé- a harmadik közös talál- í, az idei január 22-én, lakúit a leendő Kölcsey iság előkészítő bizottsága ■gyarmaton, a város tarnak üléstermében. A eszélés egyszerre volt a :s vita alkalma és a meg- ünnepélyesség pillanata: ipszabály-tervezet formá- ítése ugyanis élénk meg- ések közepette zajlott, a lakulás hangulatát vi- előnyösen befolyásolta, a falon körbe Kölcseyt, lékét, a csekei temető- t és a szatmári tájat idé- ;pek vonzották magukra íácskózók tekintetét, de játszott az a körülmény így a mostani aktus egy- tt a Himnusz megírásá- 165 évvel korábbi szüle- pjával, 1823. január 22előkészítő bizottság hatá- i alapján a leendő társa- lagyarország egész terü- kíván működni, mint Imi, közművelődési és lalompolitikai egyesület, az országos hatáskört il- máris hagyományokra ;t a tervkészítő, mert a i Baráti Kör közel szá*eim í, s belépett egy magányoshoz. leli ismerni, nem lehetett Imességgel vádolni: hajit kelt, bizonytalan idö- rt haza, nyilván, a mun- függően. napon, akkor még óvo- orú fiam aggodalmasan írdezte: Papa, igaz, hogy a Tra:z ... ? Vliből gondolod? — proli időt nyerni a sommás hallatán, míg egy nagy- •tos szintjéhez igazítom szaki és erkölcsi értéke- kívánatos elegyét, mely nt rávilágít a szocialista csiimport rejtelmeire, :int az árképzés és egy nségi átlagkereset-viszo- . Akkor megjelent köny- tonoráriumával meg sem Item összevetni egy új nt árát. Gabi azt mondja, hogy nem sz . .. Trabantjuk, i most Ladájuk lesz. d ama maszekká lett sze- :isfia volt. S mivel az zas tagsága a csatlakozásról nyilatkozott, de a korábbi években Álmosd, Cseke és Gyula között kialakult kapcsolat eredményei is sikerrel építhetők be az országos hálót szövögető bizottsági munkába. Az elképzelések szerint a társaság segíti a Kölcsey-kri- tíkai kiadás és -kultusz ápolását, s ehhez is van értékelhető hozzájárulása: ismeretlen kéziratok lelőhelyeit tudja megjelölni, vagy felhívhatja a figyelmet az alapító tagjai közé jelentkezett nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium évtizedek óta gyarapodó és útkereső iskolai hagyományőrző formáira. Kezdeményezni akarja a közműveltség terjesztésének olyan új formáit, amelyek korunk technikai vívmányai közepette az elidegenedés helyett a társadalmi élet körébe vonzzák az embereket, mint a védnökséget vállalt Bessenyei György Tanárképző Főiskola népművelés szakos hallgatóinak kísérletei falusi és lakótelepi környezetben, vagy a Nyírség táncegyüttes táncházzal kapcsolatos új eredményei. Terjeszteni szeretné a reformgondolkodás és az újszerű társadalompolitikai elképzelések eszméit és formáit, mint a névadó életművével mutatott folyamatos Illusztráció Madách: Az ember tragédiájához. (Kondor Béla rajza). megújulási készség tanítása, hogy tudniillik az elszórt magvakból apródonként csírázik és nő fel a kor, mely változásokat hoz magával, s annak feltűntekor forrás, mozgás, haladás látszik mindenfelé, és boldog lehet az a reformátor, aki e feltűnés első jelenségeit biztos pillantással észreveszi. Gondozni és inspirálni óhajtja az ország és különösen Szat- már irodalmi, történelmi, nép- művészeti és gazdaságtörténeti hagyományőrző elképzeléseit, mint a korábban alapított Kölcsey-egyesületek ma is érvényes tanításainak őrzése. Az elmondottak önmagukban is igazoltnak mutatják a társaság megalakításának elhatározását. A Kölcsey-évfor- duló idei eseménysora és a születésének két év múlva esedékes bicentenáriuma pedig egyenesen sürgető feladat megoldásaként követeli Kölcsey szellemiségének társaságbeli terjesztését. Az előkészítő bizottság már részese kíván lenni a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár ez évre tervezett Kölcsey-emlékkötet megjelentetésének, valamint a TIT-szervezet Kölcseyt idéző tavaszi előadássorozata megszervezésének Nyíregyházán. Segíteni akarja a Kölcsey Gimnázium május végi jubileumi ünnepségeit és hagyományos csekei kirándulását, valamint a Megyei Pedagógiai Intézet augusztus végére jelölt háromnapos szakmai-módszertani továbbképző napjait. Tevékenykedni akar a Magyar Irodalomtörténeti Társaság szeptember végi fehérgyarmati vándorgyűlésének előkészítésében és megyei tagozatának életre hívásában, valamint a társasági füzetek első számának szerkesztésében és megjelentetésében. Szeretne hírt is adni magáról a Petőfi Irodalmi Múzeum Kölcsey és kora címen készülő 1990-es évkönyvében, valamint az országos társaságok, különösen a me- gyénkhez is kötődő Móricz Zsigmond Társaság időszakos kiadványaiban. A bizottság megválasztott elnöke: dr. László Béla, a társaság megalakulásának elhatározott napja: 1988. szeptember 23-a, a várakozás idejének jelszava, Kölese yvel szólva: „Jókor szokjál e gondolathoz: a társaságban született ember nem önmagáé." Csorba Sándor ilyen emberekét — dicséretes őszinteségük ellenére — jobbára azért az otthon hallottakat szövik bele szavaikba, elképzelhettem, hogy az elhangzottakon kívül hányféle jelzővel illethették öreg Trabantunk műszaki állagát, valamint családunk társadalmi presztízsét. A Lada, s benne barátunk, csakhamar el is jőve — férfias fékezések jelezték érkezését, nemkülönben tulajdonosa lendületét. Amit később a koccanások sem mérsékeltek, amelynek nyomai rendre a kocsi elülső részén tünedeztek fel. — Siet a bácsi — próbáltuk dezinformálni értetlenkedő fiunkat, mert hát ugye első a felnőttek tekintélye. S nem csak az óvodástársi dicsekvések jelezték ismerősünk helyzetének módosulását. Egy külkerületben műhelyt nyitott, önálló lett, immár neki voltak bedolgozói, velük láttuk megjelenni, ha a környéken javítani való akadt. Azán egy nap Gabi óvodai közléséből megtudtuk: kétszer akkorára cserélték szűknek bizonyuló lakásukat. Huszonhat évesen nem kis teljesítmény. Ettől kezdve immár iskolássá lett fiunktól értesültünk gyarapodásukról: Gabi néha videózni hívta volt óvodástársait. Az új környéken eléggé idegenül érezte magát, sok idős ember lakott. — Képzeld, apa — újságolta egy nap a fiam —, Gabiék eladták a hi-fi tornyot meg a Ladát is, és a nagymamához költöztek; a családi házat fogják kibővíteni majd. Mivel fegyvereim palának értelem és türelem, tehát logikus gondolkodás is, cseppet sem lepődtem meg, csak némi irigység lopózott belém, amint körülpillantottam szűk lakásunk amúgy otthonos falain. Aztán jött a hír, hogy ősszel kezdődik az építkezés, de addig még — mély lélegzetvétel a nagy tortúra előtt — jót nyaralnak a rokonoknál, az NSZK-ban. Szeptember közepén, ami- után az osztályfőnököt már nem hagyta nyugodni a tény, hogy Gabi nem jön iskolába, a többi gyereket nyomozásra biztatta. így jutottak el a nagymamához, aki sebtében, a kapuban közölte: Gabi nem megy többet abba az iskolába, és ha majd ír a nagy lehetőségek hazájából, Ausztráliából, ő a levelet elküldi a régi társaknak. Aztán gyorsan elfordult, nehogy meglássák a könnyeit. Nem kétlem, hogy boldogulni fognak. És lesütöttem a szememet a fiam előtt, akire nem hagyományozhatok mást, mint fegyvertáramat, mely türelem é» értelem. Foky Ottó csodál Éppolyan sokat, mint amilyen keveset árulnak el a lexikális adatok. A lakonikus tömörséggel megfogalmazott mondatokat egy rendhagyó kiállítás rendhagyó katoló- gusában olvashatjuk. A sorok után az életmű, a negyvennégy film már asszociációkat ébreszt. Mert ha azt mondjuk, Didergő király bánata, St. Galleni kaland, Szeretem az állatokat, Casa- nova-KékszakálI, Makk Marci, Misi mókus kalandjai, Éljen Szervác — és sorolhatnánk tovább a filmeket —, megelevenednek előttünk a jól ismert mesefigurák. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ismerősek, hiszen a televízió képernyőjéről bekö- szöntöttek az otthonokba. Most, a Vigadó Galériában adtak egymásnak randevút a mesevilág szereplői — Foky Ottó jóvoltából. Videofilmen, fényképen, bábfigurákká formában köszöntik a belépőt ismerősként. Olyan meleg barátsággal, mint ahogyan alkotójuk fogadja az érkezőket. Hiába, az egykori pedagógus minduntalan irányítja a művészt. Hogy miért váltotta fel azt a pályát, amelyet őseitől örökölt? Szerette az iskolát, mégis megvált tőle, mert úgy érezte: a mesevilág figuráinak életrekeltésével tud igazán sokat nyújtani a kicsinyeknek. „Sohasem tudtam tökéletesen megértetni magamat a szó segítségével" — mondja magáról. „Tágra- nyitott szemmel járok a világban, s pillanatok alatt minden jelenséget meg tudnék fogalmazni a film és a gyerekek nyelvén. Például a minap végigjöttem a Váci utcán, szállingózott a hó. S Az 1927-ben született Foky Ottó pedagógusként felvételizett az Iparművészeti Főiskola színpad-film főtanszakára, 1956-ban diplomázott. Majd tervezőként dolgozott a Pannónia Filmstúdióban, tervezte és rendezte a báb- és tárgyanimációs technikával készült filmjeit. A Gyarmat utcai bábműterem megszervezője és éveken át vezetője volt. önálló műfajt teremtett: a tárgyanimációt, amely nek világviszonylatban is ismert művelője. Munkácsy-, Balázs Béla-díjas, kiváló művész. szerettem volna a klasszikus mesevilágot filmre álmodni. Amikor ezzel előhozakodtam, számtalan ellenérv gátolta. Többek között az volt a fő ellenindok: ezek már elavult dolgok, nem kell a boszorkány és társai a mai gyermeknek. Pedig kell, minden kell, ami varázslatos, amit a nagy meseírók megfogalmaztak. Ez indítja meg a fantáziát, S alapozza meg, hogy eljussanak ahhoz a gondolkodásmódhoz, amit például a számítógép megkövetel.” A tökélyre törekszik. Ezért fogalmazta újra, alkotta még kedvesebbre a tv-macit. Az esti mese filmjeit viszont átadta a tanítványainak, mondván, nemigen ért ő egyet ezzel a koncepcióval. Sokkal kidolgozottabb, sokkal mélyebb rnesefilmekre gondolt az esti mesékhez. Hiába, ez a művész sorsa. Látja, hogy mit kellene másként, mit kellene igényesebben. Kesereg: milyen kár, hogy korunkban eléggé leértékelődött a cizellálás. Az a képesség, hogy mindent nagyon aprólékosan, nagyon szépen kidolgozzunk. Arról is szó esik, mennyire más a bábművészet a színházban és a filmen. Nem is gondolnánk, amennyire két szakma. Megmaradt mindig a filmnél. Most az utóbbi esztendők „találmánya”, a tárgyanimáció izgatja. Mi mindent ki lehet fejezni a tárgyak segítségével! Foky Ottó szerencsésnek érzi magát, hogy erre a pályára juttatta a sors. Szerencsésnek, hogy ennyi filmet tudhat maga mögött, s olyan együttgondolkodó stábbal dolgozhatott. A gyerekeket arra biztatja: „rajzoljatok Ottó bácsinak”. S ők rajzolnak önfeledten. Miközben a televízió képernyőjéről rájuk köszöntenek ismerőseik: Misi mókus, Makk Marci, és a többiek. Erdősi Katalin ahogyon a hídhoz értem, jöttek Budáról a kocsik, ablaküvegükön furcsa rajzokkal. Máris elképzeltem, micsoda jó film lenne ebből a témából! És sorolhatnám a mindennapi eseményeket. Természetesen túl egyszerű lenne a művész munkája, ha csak az adott, látott ötletet forgatókönyv formájában beadná a stúdióba, aztán legyen belőle az, ami lesz. A bábfilmes mindenes: ötletadó, ha kell forgatókönyvíró, ha kell asztalos, de sokszor maga csinálja a figurát is. Azután rendező, és ki tudLovagok a St. Galleni kalandból ja még milyen tudásra van itt szükség. Ha jól megfigyeljük Foky Ottó filmjeit, mintha több nyelven beszélnének. 0 maga azt mondja: ezek szendvicsfilmek. Elszórakozik rajtuk a gyerek és a felnőtt. Ám ha elgondolkodunk, rájövünk: sokkal többet nyújtanak puszta szórakoztatásnál. A gyerekek számára feltárja a mesék szépségeit. Azokat a mesefigurákat szólaltatja meg, akik alkotó gondolkodásra, fantáziálásra késztetik őket. A felnőtteknek pedig mélyebb filozófiával szolgál. Megtanít mindenkit játékosan gondolkodni. „Ha visszagondolok az eddigi filmjeimre, örülök is, meg bánkódom is. Örülök, hogy sikerült sok szépet létrehozni, ezért szerencsésnek érzem magam. Fáj, hogy számtalan ötlet megmaradt, kiaknázatlanul. így például Tv-mese játék 1988. február 20. ff^
