Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-02 / 27. szám
1988. február 2. Kelet-Magyarország 7 TECHNIKA KÖZGAZDASÁG TUDOMÁNY „MUmunkósok "az üzemekben A robot lát9 hall és beszél A Német Szövetségi Köztársaság a világ legmodernebb műanyag és gumiiparával rendelkezik. Sok kis- és középvállalat dolgozik be a nagy autóiparba és más mamutvállalatok számára. amelyek nem foglalkoznak a gyakran gyártmányszerkezetet váltani kénytelen és nem kevésszer csak kis szériákat készítő tevékenységgel. Az 1973-ban alakult cég ezeknek a szervezeteknek fejleszt olyan számítógép- programokat, amelyek nélkül azok már nemigen tudnának helyt állni a piacon. Az idő a legfontosabb Az elő- és utókalkuláció hosz- szú átalakuláson ment keresztül az NSZK-ban. Az ügyvitelnek ez a része nagyon költséges, mert rendkívül sok ajánlatot kell tenni egy-egy cégnek, ha szinten akarja tartani megrendelésállományát. Egy ilyennek az elkészítése nem kerül ugyan nagyon sokba — ottani mérce szerint — 150 márka átlagosan. A statisztika azonban azt mutatja, hogy száz ajánlatból jó, ha egy-három- ból üzlet lesz. A megrendelő nagyvállalatok ugyanis válogathatnak a kis cégek kínálatából, és csak a legolcsóbbat és a legjobbat fogadják el. Gyilkos harc folyik tehát a megrendelésért. Ahhoz, hogy egy felhívásra szinte azonnal részletes minőségi és árajánlatot lehessen tenni, ma már a leggyakorlottabb előkalku- látorok hada is kevés. A Combiring a Nyíregyházán is bemutatott Spritzpress névre hallgató szoftvercsomagjával ebben a feszítő helyzetben talált magának üzleti lehetőséget. Odakint ez 30 ezer márkába kerül, de alkalmazása már 10 elfogadott ajánlat esetén megtérül. Mivel az NSZK-ban közel 2000 üzem foglalkozik műanyag és gumiipari termékek gyártásával, nagynak mondható a vevőkörük. A nagyvállalatok ezek közül elsősorban azokra alapoznak, akik gyorsak, korrektek és olcsók. Legfontosabb faktor az idő, ezt tudja mindenki, ha mégis szem elől tévesztené, hamar utoléri a csőd. Mindent „fejben tart” Az előadó példával illusztrálta a Spritzpress program működését. Bemutatott egy fiktív megrendelést, és azt végigfuttatta a gépen. A résztvevők monitoron követhették a folyamatot, utána pedig sornyomtatón is megjelenítették, mi történt. A megrendelés — éppen a gyorsaság miatt — nem mintapéldány. hanem rajz formájában érkezik. A hagyományos módszernél, amely hazánkban még általános, ilyenkor az előkalkulátorok hozzákezdenek térfogatot és súlyt számolni. jobb esetben számológépen. A szilárdságot és más fizikai paramétereket figyelembe véve megkeresik a szükséges anyagot, aztán azt, hogy melyik présgép alkalmas a gyártásra, és így tovább. Aztán kiszámolják mindez mibe kerül. Tulajdonképpen a Spritzpress sem csinál egyebet, mint azt felsoroltuk. Csakhogy, a hozzá kapcsolódó alprogramokkal együtt mindezt: önállóan. ,.Fejben tartja” az anyagkészletet, a rendelkezésre álló géppark kapacitásának adatait, a korábbi hasonló vagy hasonlító megrendeléseket, és minden mást, amit az embernek innen, onnan elő kell ke-» resgetni. Ez már nem akármi, mondhatnánk, de van egy részprogram, ami a legnagyobb érdeklődést és elismerést keltette. A megrendelt gumi-, vagy műanyag mütyürök nagyon bonyolult alakzatúak, ezért térfogatuk kiszámítása a súlykalkulációhoz hosszadalmas robot. A program segítségével nagyon gyorsan megy, mert a legkomplikáltabb formákra is felkészültek a betáplált képletek. Ha pedig egyenes vonalak által végképp nem A veszélyes hulladékok tárolása. ártalmatlanná tétele vagy esetleges hasznosítása a környezetszennyezések miatt egyre sürgetőbb probléma. Ráadásul ha ezek az ipari melléktermékek nemcsak a környezetre, hanem az emberre is károsak, még égetőbb a gond. A környezetvédelmi törvény felgyorsította a korábban elhanyagolt hulladékokkal kapcsolatos kutatásokat. A nyíregyházi Elekterfém Szövetkezet a galvániszap ártalmatlanná tételére és hasznosítására kidolgozott szabadalommal kapcsolódott ehhez a törekvéshez. A szövetkezetnél évek óta gondot okozott a galvanizáló üzeméből kikerülő galvániszap ideiglenes tárolása, annak fenntartása. Jelentős összeget fizetett — néhány éve például az eredmény egyharmadát — az üzem környezetszennyezéséért, ami nagy tehertétel. És azzal, hogy a galvániszapot ideiglenesen tárolja a szövetkezet, újabb kiadásokra számolhat akkor, amikor a szennyezőanyagot központi, végleges tárolóhelyre kell szállítani. A kutatások 1980 óta folytatódnak. A szövetkezet a hét év alatt 5 millió forintot áldozott erre. A szabadalmat, amelyet Pásztor Antal főtechnológus vezetésével egy team dolgozott ki, tavaly nyújtották be engedélyeztetésre. Már korábban is többféle megoldást kísérleteztek ki (betonírható körül a préselendő forma, akkor is van segítség. Ráteszik a rajzot egy táblára, aminek a belsejében finom érzékelő hálózat rejtőzik. Egy szálkeresztet végighúznak a szóban forgó idom körvonalain, és a gép máris kiadja a területét és a hozzá tartozó térfogatot. Gyors árajánlat így tehát — egy kis túlzással — egy telefon, vagy telexváltás formájában létrejöhet az üzleti ajánlat. A megrendelő által várt paramétereket betáplálják a számítógépbe. és a Spritzpress program segítségével akár meg is várható az árajánlat. Ha ennyire mégse sürgős, akkor egy gombnyomással utasítható a gép, hogy kész üzleti levél formájában, vagy telexként továbbítsa a kikalkulált árat. határidőt. Akár volt siker akár nem. az adatbank tárolja a műveletet, hogy hasonló rendelésnél legyen ösz- szehasonlítás, és ne kelljen újra végigcsinálni a processzust. A részt vevő magyar szakemberek túlnyomó része németül is tudta követni a gép és a program lépéseit. mégis átírják az egészet nyelvünkre. elembe, téglamorzsába építés), de egyiket sem vezették be nagyüzemi gyártásba. A kísérletek során többféle megoldás kínálkozott, hogy a galvániszapot vízben oldhatatlan vegyület- té változtassák, amely egyúttal nem szennyezi a környezetet. A Magyar Tudományos Akadémiával közösen kipróbálták az ext- rakciós eljárást. A lényege, hogy oldószerek útján kémiai vegyü- letképzésnél sikerülne ártalmatlanná tenni a galvániszapot. Az óriási költségek ipiatt ezt elvetették, csakúgy mint a plazmaégetést, amely energiaigényes. A Borsodi Ércelőkészítő Műben találtak rá a megfelelő eljárásra. A BÉM-ben szabad kapacitás van a galvániszap hasznosítására. A veszélyes hulladék zárt rendszerben. konténeres gyűjtőben érkezne, amely vízteleníthető. A szállítás biztonsága, a tehergépkocsi esetleges balesete után sem ömölhetne ki belőle az anyag. Az Elekterfém szabvány ózta tott eljárást dolgoz ki a minősítésre, nehogy egyéb más szennyező anyagok iki a gyűjtőbe kerüljenek. Az ércelőkészítőben lehetőség van szilikát bázison vízoldhatatlah formában pirotechnikai úton megkötni a galvániszap jelentős részét. A zsugorító szalagon így tizedére csökken, kis térfogatú, szilárd lesz, nem szennyező, könnyen szállítható a meddőhányókba. Szilárd, vízben oldhatatlan ásvány keletkezik, amely értékes Sikertelen favédelem A fenyőtűk asszimiláló és párologtató felületét rendesen egy természetes réteg védi meg attól, hogy a káros biológiai vagy vegyi anyagok a tűk nyílásain át bejuthassanak a tűbe. Ám az olyan környezetszennyezők, mint amilyenek a kén-dioxid, vagy a nitrogén-oxidok, megrongál hatják ezt a védőréteget, s emiatt nemcsak a káros anyagok hatolhatnak be a levelekbe, hanem a fák növekedéséhez nélkülözhetetlen magnézium is kimosódhat onnan. A Fekete-erdőben, a Münster- völgyében kísérletképpen dug- lász- és lúcfenyőket olyan bevonattal látták el, amely hivatva lett volna pótolni ezt a káros anyagok miatt elpusztult természetes védőréteget. Evégett nagy nyomású fecskendőkkel magnéziumot és természetes zsírok meg viasz keverékét permetezték a károsodott fákra. De már néhány hónap múltán a iák tűlevelei vöröses-barnává váltak, s egyre-másra lehullottak. A kudarc okáról a szakembereknek egyelőre csak feltevéseik vannak. Meglehet, hogy a zsír- és viaszkeverék a levelek alsó oldalán lévő nyílásokat is elzárta, s emiatt a tűk „megfulladtak”. Az is lehet, hogy rossz volt a viasz összetétele és adagolása. Tény: a fák gyorsabban pusztulnak, mint azelőtt. anyagokat tartalmaz. Későbbiekben, ha erre lesz pénz, azon lehet gondolkodni, ebből hogy lehet viszanyemi szétbontással az anyagokat. Az iszap ezenkívül hozzákeverhető alacsony nedvességtartalmú ércekhez, amelyet az ércelőkészítő a vaskohászati üzemekbe, Ózdra és Miskolcra szállít. Az Elekterfém ezzel az eljárással az ország összes galván- iszapját hasznosíthatja és ártalmatlanná teheti. A szövetkezet eddigi adatgyűjtése alapján az ország különböző ideiglenes tárolóhelyein 20 ezer tonna galvániszap vár feldogozásra. Ezen kívül évente körülbelül 4—5 ezer tonna képződik. A 149 cég, amely a galvániszapot termeli, jóval kevesebbet fizet mintha neki kellene tárolni. A szövetkezetnél idén adják át a kemény krómüzemet, amely a Vasgyár utcaihoz képest környezetbarát lesz. A napi szennyvíz 35 köbméterről kettőre csökken, a kézi munkát mikroprocesszor veszi át és szelé'ktív iszapgyűjtés lesz. Ezzel tiszta krómiszapot kapnak melléktermékként, amelyet saválló acélokhoz használnak fel. Endresz István, a szövetkezet elnöke reméli, hogy idén megadják az engedélyt a kísérleti üzem indítására, amely kétezer tonna galvániszapot hasznosí- (tana. Máthé Csaba A robot előbb az emberi képzelet világában született meg, ott élt évezredeken át, s csak napjainkban lépett ki a valóságba. Homérosz Iliászában aranyból készült mechanikus szerkezettel hajtott lányok segítettek Hephaisztosznak, az istenek kovácsának. Ismeretes Roger Bacon legendás „beszélő feje”, Lőwnek, a prágai rabbinak a go- lemja és Mary Shelleynek ama démonról szóló meséje, amelyet Frankenstein épített meg. Karel Capek csaknem napjainkban — 1920-ban — írt Rossem egyetemes robotjáról. Napjaink robotját kitűnő műszerekkel látják el, hogy velük pótolják érzékszerveit. Kezek helyett „érzékelőkkel” (fogókkal) szerelik fel. E fogókat a robot meglehetősen ügyetlenül használja az emberi kéz szerepében, .de mégiscsak körül tud tapogatni, „érzékelni” tud velük tárgyakat, és meg is tudja ragadni őket. Szemei televíziós kamerák, amelyek fekete-fehérben vagy színesben látják a tárgyakat. E kamerák érzékenysége — az elektromágneses rezgéseknek az a tartománya, amelyet fel tudnak fogni — sokkal kiterjedtebb lehet. mint az emberi szemé. Elvileg itt szinte nincsenek korlátok ! Mindamellett, még a világ legjobb televíziós kamerái is csak valami nagyon nyomorúságos „látványt” teremthetnek az emberi látvány gazdagságához mérve (még akkor is, ha nemcsak a látható hullámokon, hanem az infravörös vagy az ibolyántúli fényben, esetleg a röntgensugarak sávjában is felfognak fényt), arról nem is beszélVigyázat, üveg! A robotgép óvatosan rakja az üvegcsöveket egy fénycsőgyárban ve, hogy az ember a szemével a térben, sztereoszkópikusán lát Am ha például a robot „szeme” visszaverődő lézersugarakat érzékel, hasonlíthatatlanul pontosabban becsülheti meg a tárgyak távolságát, mint az ember a ma- •ga szemével. A robot megfelelő berendezésekkel felfoghat hangokat, sőt az embertől eltérően ultrahangokat is, s napjainkban tanítják őt ..beszélni”. Azt egyelőre másodlagosnak tekintik, hogy a robotot az ízlés és a szaglás képességével is felruházzák, noha ennek sincs akadálya. A robot „lelke”, „agya” a testébe beépítve vagy rajta kívül elhelyezett számítógép. Ennek a képességeit mesterséges intelligenciának keresztelték el. A robot ennek révén képes a tárgyak alakját felismerni, és a már felismert tárgyakat mozgatni, velük műveletet végrehajtani. A legtöbb robotot az ipar számára tervezik. A jelenlegi elképzelések szerint az ilyen igazi „robotmunkások”-nak elsősorban az egészségre veszélyes múnka- hdyeken kell műveleteket végezniük. vagy nehéz fizikai munkát ellátniuk: munkadarabokat bevagy kirakniuk, gépet „etetniük”. Az ipari robotok között találunk olyanokat, amelyek öthat irányú mozgást is tudnak végezni. Ezek többnyire sokféle programot képesek végrehajtani, tárolni és újakat „megtanulni”. Részletes méholdas tv-programak a magazinba« A nyíregyházi Elekterfém szabadalma A galvániszap hasznosítása He szennyezze a környezetet Napkutató szondák A Jupiter ötször, a Szaturnusz csaknem tízszer olyan messze van a Földtől, mint a Nap, mégis a Nap megközelítése bolygóközi rakétával nem könnyebb feladat, mint a külső bolygóké. Ennek oka, hogy a Föld 30 km másodpercenkénti sebességgel kering a Nap körül, s ezt a sebességet minden test „örökli”, amely elrepül a Földről valamelyik másik égitest irányába. (Kivétel a Hold, amely együtt kering a Földdel a Nap körül.) A megfelelő pillanatot kivárva ez a, tekintélyes kezdősebesség nagyot lendít például a Jupiter felé induló rakétán, de béklyózó nyűggé válik, ha a célpont a földpályán belül helyezkedik el. Ahhoz például, hogy a Földről elindított rakéta egyenesen belehulljon a Napba, egy' pillanatra nullára kellene csökkenteni a Naphoz viszonyított sebességét. Más szóval: a Föld keringési irányával ellentétesen mintegy 30 km/mp-nyi „lökést” kellene alkalmaznunk, ami technikailag még megvalósíthatatlan. 1974. december 10-én indult az első ilyen automata napkutató szonda az Egyesült Államokból, a nyugatnémet Helios—1. Pályáját úgy választották meg, hogy a Naptól mért legkisebb távolság 45 millió km, a Föld—Nap középtávolság 0,3-szorosa legyen. Tíz tudományos berendezésének mindegyike a napkutatást szolgálta, és úgy készült, hogy károsodás nélkül tudta elviselni a Nap közelében fellépő erős sugárzásokat is. A Helios—1 tömege 331 kg volt, átmérője atitennák nélkül 270 cm, magassága 185 cm. Á kapcsolatot a Földdel egy nagy teljesítményű és irányítható, valamint egy minden irányban egyformán sugárzó antenna biztosította — akár 300 millió km távolságból is (ennél mesz- szebbre e szonda nem kerülhetett a Földtől.) A berendezések feladata mindenekelőtt a Napból kiáramló plazma útjának követése volt a Nap közvetlen környezetében. A Helios—1 természetesen egyidejűleg más méréseket is végzett, rögzítette a bolygóközi mágneses tér irányát és erősségét, mérte a mikrometeoritok számát. A bő egy évvel később fel- bocsátott Helios—2, ugyancsak nyugatnémet űrszonda feladata az volt, hogy 43,5 millió km távolságig közelítse meg a Napot, miközben tanulmányozta a napszelet, az elektromos és mágneses teret, a kozmikus sugárzást stb. Ez a pálya 3 millió km-rel közelebb vezetett a Naphoz, mint a Helios—1-é, és ennek megfelelően napközeiben 15 százalékkal nagyobb volt a hőhatás. A Helios—1-et a napközeiben 132 C-fok meleg fogadta, de a berendezések kifogástalanul működtek. Képünkön: a Helios—1 a szerelőműhelyben. A világ és annak „mikro” mása Átalakult külsővel és megváltozott tartalommal került az újságárusokhoz a Mikrovilág legfrisebb, 1988. január 20-i száma. Nemzetközi informatikai magazin — olvashatjuk a sárga papírra nyomott, füzet formájú újság címlapján, amelyet sokkal kényelmesebb kézbevenni, mint az eddig megszokott, nagyméretű, napilapszerű kiadványt. Az új formátum a kiadó és a szerkesztők azon törekvését hivatott szolgálni, hogy a lapban olyan hírek, információk jelenjenek meg, amelyeket nem elég csupán egyszer elolvasni és utána félretenni, hanem többször forgatva, két hétre mindennapjaink részévé válhat. Helye lehet az újságnak a számítógép vagy a sakkautomata mellett, hiszen könnyen begépelhető, szórakoztató programlistákat, jól hasznosítható gyakorlati tanácsokat, gondolkodtató „észjáték” feladványokat is találhatunk benne, de immár több mint hatvanezer családban helyet követelhet a tv készülékek tetején is. Mert ennyi háztartásban foghatók ma már a mű holdas tv-programok, melyeknek részletes műsorát mostantól rendszeresen közli a Mikrovilág. Mi indkolja ezt a gyökeres változtatást? Mint azt a felelős szerkesztő beköszöntőjében olvashatjuk, „a világ egy egységes távközlési-informatikai elektronika felé tart — errefelé vette hát az irányt a Mikrovilág is. Ha a lap az informatika hű tükre, írott mása akar lenni, ha népszerűén kívánunk szólni a számítástechnikáról, ha azt szeretnénk, hogy a mai gyerekek egy információs társadalomban felnőve is összetartozónak érezzék az őket szolgáló elektronikai eszközöket, akkor a lap hasábjain' foglalkoznunk kell mindazzal, ami ebbe az integrálódó világba beletartozik, írnunk kell a kompakt lemezről, közölnünk kell BASIC programokat és a műholdas tv-műsort, be kell számolnunk a számítógépek világának újdonságairól és a számítástechnikai közélet legizgalmasabb eseményeiről is.” NSZK-beli tapasztalatok Kalkuláció számítógéppel Magyarországon roppant konzervatív az elő- és utókalkuláció a vállalatoknál — mondta előadásának bevezetőjében Szepesvári Jenő, az NSZK-beli Combiring Engineering+Consulting GmbH tulajdonosa a minap Nyíregyházán, a Központi Statisztikai Hivatal Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatának számítóközpontjában. Mivel elsősorban műanyag és gumiipari szoftverek fejlesztésével és értékesítésével foglalkozik, az itteni és szomszédos megyékből az ilyen profilú cégektől gyűlt össze hallgatósága.
