Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-18 / 41. szám

4 Kelet-Magyarország 1988.február 18. Az SZKP KB ülése előtt Az oktatás reformja J. V. Sztálin a „tökéletes” avagy a nyugtalanító halhatatlanság Sztálinról mind a mai napig nincs komoly életrajzi arcképvázlat. Pedig egy ilyen mű szükségszerűségéhez nem fér kétség. D. A. Volkogonov professzor, a filozófiai tudományok doktora már huzamosabb ideje foglalko­zik a Sztálin életrajzát érintő anyagokkal. Idén íejezi be J. V. Sztálin portréját Diadal és tragédia címmel. Az aláb­biakban a könyvnek a Lityeraturnaja Gazeta c. hetilap­ban megjelent előszavát közöljük Antal Miklós fordításá­ban hét folytatásban. „A közép- és felsőfokú ok­tatás átalakításának meneté­ről és a párt feladatairól an­nak megvalósításában” —ez­zel a címmel tartott beszá­molót az SZKP KB szerdán kezdődött ülésén Jegor Kuz- mics Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. Bevezetőben kitért arra, hogy a KB elé terjesztett kérdés a szocialista társada­lom minőségi megújulásának egyik legfontosabb kérdése. Ma a szovjet iskolákban 57 millióan tanulnak. A politika nyelvén ez azt jelenti, hogy a tantermekben nő föl és ala­kul ki az a nemzedék, amely­re már a közeljövőben a gyorsítás és megújulás, az 1985 áprilisában megkezdett társadalmi átalakítások poli­tikájának megvalósítása há­rul. Ligacsov az átalakítás ed­digi eredményeit méltatva hangsúlyozta, hogy nagyon rövid idő, kevesebb mint há­rom év alatt sikerült a fel­színre hozni a népben rejlő hatalmas alkotó erőket. Ezt célozza a most folyó gyöke­res gazdasági reform is. A szovjet politikus emlékezte­tett rá, hogy az átalakítás érinti az oktatásügyet is. A lakosságot élénken foglalkoz­tató két súlyos bűncselekmény­ről tettek közzé újabb adatokat szerdán a Pest megyei Rendőr­főkapitány ság sa jtótáj ékozta tó­ján. Az elmúlt év decemberében eltűnt csecsemő ügyében folyó nyomozásról Láposi Lőrinc rend­őr alezredes, az Országos Rend­őr-főkapitányság o s zt á 1 y v ezető ­helyettese adott Információt. El­mondta: a rendőrség továbbra is nagy erőkkel keresi a négyhó- napos Horváth Renátát, akit Bu­dapesten a Halló önkiszolgáló étterem elől vitt el egy ismeret­len tettes. A fővárosban jelenleg mintegy 100 nyomozó dolgozik az ügyön, s a megyei rendőr-főíkapitánysá- go;kon is függetlenített vizsgáló­kat bíztak meg a nyomozati fel­adatokkal. Á jelenleg három szálon futó vizsgálat kiterjed — esetleges érzelmi motivációkat feltételezve — a gyermekteldfri nő-k széles körére; a bosszú lehe­tőségéből kiindulva a szülők kap­csolataira; a bűncselekmény le­hetséges külföldi vonatkozását figyelembe véve a hazánkból ki- és beutazók körének ellen őrzé­sére. A feladat nagyságát érzékelte­ti. hogy az elmúlt hetekben több ezer. orvosi gyógykezelés adatt álló asszonytól kértek tájékozta­tást; megvizsgáltak töbj? száz la­kossági bejelentést, s felkeresték azt a csaknem 6 ezer nőt is, aki­nek az elmúlt időben vá'ltozott meg az állandó lakóhelye. Ami a gyermekcsempészet verzióját illeti, a rendőrség az Interpool és a szocialista országok bel­ügyi szerveinek segítségével csaknem 60 ezer, hazánkból ki­utazó, illetve ide látogató em­ber útját követte nyomon. Láposi Lőrinc beszámolt arról is, hogy a nyomozás során utó­lag több olyan eset is a rendőr­ség tudomására jutott, amikor ismeretlen „tréfacsinálok” elto­logatták az őrizetlenül hagyott babakocsikat. Az ijedtségen kí­vül azonban ezekben az esetek­ben nem történt baj, a gyereke­ket pár méterrel arrább mindig megtalálták. A rendőrség mégis azt kéri. hogy jelentkezzenek azok az anyák, akikkel hasonló dolog történt. Ugyancsak várják mindazok jelentkezését is, akik a bűncselekmény időpontjában gyermekkocsival a környéken jártak. A közvéleményt megdöbbentő Pest megyei kettős gyilkosságról Horváth András rendőr őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. A nyomozás mozzanatait is­mertetve elmondta, hogy febru­ár 1-jén szomszédai és munka­társai jelentették a rendőrségen Becző Károly dunakeszi lakos és családja eltűnését. A helyszínre érkező nyomozók több olyan je­let találtak. ami arra vallott, hogy ,a család nem természetes körülmények között hagyta el otthonát. A ház ajtaja nyitva voilt. a televízió működött, a konyhaasztalon vacsora maradé­ka penészedett. A rendőrök megtalálták a Becző házaspár útlevelét is, így — bár a szomszédok tudták, hogy utazni készültek — ki le­hetett zárni egy esetleges kül­földi út lehetőségét. A több irányban is meginduH nyomozás kiterjedt Becző mun­kahelyi kapcsolataira is, s ekkor számos gyanús körülmény jutott a rendőrség tudomására. A du­nakeszi férfi vállalkozótársai, Most újabb nagy lépést kell tenni az ország szellemi po­tenciáljának megsokszorozá­sáért. az ember társadalmi felemelkedéséért. A szovjet iskola hét évti­zedes fejlődésére emlékeztet­ve Ligacsov megállapította, hogy ez idő alatt 70 millió munkás szerzett képesítést, több mint 35 millió középfo­kú, s több mint 22 millió fel­sőfokú szakképzettségű em­bert kapott az ország. A várakozásnak megfele­lően Michael Dukakis mas- sachusettsi kormányzó nyerte a demokratapárti jelöltek kö­zül az Egyesült Államokban tartott első előválasztást. A republikánusok verse­nyében George Bush alelnök az utolsó pillanatban vissza­verte legerősebb ellenfelét, Robert Dole szenátort és megszerezte a republikánusok szavazatainak 38 százalékát. De Dole így is jobban szere­pelt az eredeti várakozásnál: egy gazdasági munkaközösség műszaki és pénzügyi szakértői beismerték, hogy Becző tavaly őszei igen csábító, ám annál ke­vésbé törvényes ..üzlettel” állt elő. Közölte társaival, hogy na­gyobb mennyiségű platinára tud szert tenni, s annak külföldi ér­tékesítéséhez kérte segítségüket. Miután megbeszélték a tranzak­ció részleteit, az osztozkodás mértékét, Becző beszerezte az állítólagos nemesfémet, és de­cemberben átcsempészte a hatá­ron Ausztriába, majd a cso­magot egy mitsem sejtő isme­rősnél hagyva visszatért. A vál­lalkozók január 18-án látták utoljára társukat, aki újabb pla­tinaszállítmány lehetőségéről be­szélt. A súlyos bűncselekményre utaló adatok alapján immár szándékos emberölés alapos gya­nújával folytatódó nyomozás ha­marosan feltárta, hogy Becző Károly titkos „nemesfémszálli- tója” nem más mint Sárosi Gyu­la 28 éves kubikus, akivel a gmk tevékenysége során ismerkedett meg. A sződligeti illetőségű fia­talember beismerő vallomása nyomán kirajzolódtak a bűntett NDK—NSZK vasúti tárgyalások Nyugiat-Berlin és az NSZK közötti vasúti közlekedés je- lenitős javításáról kezdődték tárgyalások a két nemét ál­laim megbízottai között Ber­liniben. Nyugat-Berlin vasúti összeköttetéseit az NDK vas­útja biztosítja. Az NDK ál­lamfőjének tavalyi bonni lá­togatásakor elvi megállapo­dás született arról, hogy tár- gyiailésolkat kezdenék az NSZK és Nyugat-Berliin kö­zötti vasúti ménét idő csök- kentéséniék lehetőségiéiről. csaknem harminc százalékot ért el. Bár egyelőre egyetlen jelölt sem jelentette be, hogy kivá­lik a versenyből, valószínű, hogy többen visszavonulásra kényszerülnek, mert a továb­biakban nem kapják meg a szükséges anyagi támogatást. Bush számára létfontossá­gú volt a siker, mert a had­járat nyitányakor, az Iowa államban megtartott pártta­nácskozáson csak harmadik lett. még ismeretlen részletei. A nyo­mozók megtudták, hogy Sárosi a platinának vélt fémet temetke­zési vállalkozó ismerőseitől sze­rezte be, akik 'kegyeletsértő mó­don az emberi testekbe beépített protéziseket gyűjtötték össze, és adták tovább a vállalkozóknak A fiatalember elmondta, hbgy miután Becző az első tételt meg­kapta, bűnöző kapcsolatainak bosszújával fenyegetőzve újabb szállítmányt követelt. Sárosi Gyula ekkor elhatározta, hogy végez egykori főnökével. 1988. január 18-án a platina ígéretével — Szokolyára, egy el­hagyott bányába csalta BeczőC ahol két pisztolylövéssel végzett áldozatával, majd elföldelte. Az egyetlen terhelő tanú Becző fe­lesége lett volna. Ezért Dunake­szire visszatérve leütötte, majd megfojtotta az asszonyt; tetemét Sződligeten elásta. A vizsgálat során a nyomozók mindkét ál­dozatot megtalálták a Sárosi ál­tal megjelölt helyen. A közvéleményt felkavaró sú­lyos bűncselekmény tragikomi- kuma: az értékesnek hitt ne­mesfémről kiderült — értéktelen vasötvözet. (MTI) Végigolvastam Sztálin or­szágon belüli politikai és ideológiai ellenfeled: Trockij, Zinovjev, Kamanyev, Buha­rin, Rikov, Tomszkij és má­sak munlkáit. Mindannyian Lenin fegyvertársai és tanít­ványai voltak. Egyiíküik sem tartotta magát Sztálin .ki­szemel tjének”, mint később Kaganovics, Molotov, Voro- silov és a többi új vezető, akik elfoglalták Lenin tanít­ványainak: helyét s akik nyíltan Sztálin kiszemeltjei­nek vallották magukat. Eb­ben az esetben Sztálin a dik­tátorok ősi törvénye szerint cselekedett: az általa kiemelt emberek nagyobb odaadá­sukkal tűnnek ki és nem tar­tanaik igényt a főszerepre. Trockij, Zinovjev, Kame- nyev s egy sor más személyi­ség a húszas években sokkal ismertebb volt a pártban, mint Sztálin. Néhányuik igen termékeny volt: Trockij pél­dául 1927-re műveinek tizen­hét kötetét jelentette meg. Ez a szópírói tehetséget nélkü­löző, energiával teli politi­kus, miközben megalkotta „műveit”, változatlanul ka­cérkodott a történelem tükre előtt, megpróbálva Igazolni a pártvezetésre irányuló am­bícióit. Miközben megismer­kedtem levelezés-köteteivel, elképedtem, milyen gondo­san kimunkálta, mi marad­jon meg róla az utódok szá­mára. A számos felszólalása idején érkezett védelmező levelek, jegyzetek, azoknak a diplomatáknak a levelei, akik szerettek volna bejutni hozzá kihallgatásra, tényke­déseinek sajtóvisszhangjai — mind-mind gondosan fenn­maradtak. Trockij arra ké­szült, hogy Lenin halála után magához ragadja a vezetést. Trockij nyilainak közvet­len vagy közvetett céltáblá­ja leggyakrabban Sztálin volt. Igaz, a lényeges szov­jeteden as, Sztál in-ell en es irodalmat az után hozta lét­re, hogy eltávolították a Szovjetunióból. Ismert az a jellemzés, amit Trockij adott Sztálinról: „pártunk legki­emelkedőbb átlagembere”. Különben Trockij, aki nem is titkolta véleményét, mi­szerint ő egy intellektuális géniusz, gyakran használt hasonló kifejezéseket, ami­kor arra törekedett, hogy megalázza ellenfeleit (így beszélt például Zinovjevről 1924-iben, amikor „tolakodó átlagembernek" nevezte, Ceretyelit „tehetséges és be­csületes átlagembernek”, Vandervedet ^ragyogó kö­zépszerű embernek” titulálta stb.). TroCkijnak, miután el­hagyta az országot, egyetlen mániákus szenvedélye ma­radt: a Sztálin iránti gyűlö­let élete végéig. Senki a vilá­gon nem írt annyi rosszin­dulatú, sértő, torz, megalázó dolgot Sztálinról, mint Troc­kij. Ezzel még jobban kimu­tatta a foga fehérét: hisz nem az igazságért harcolt, hanem csak önmagáért, az elvetélt diktátorért. Amikor felvirradt 1924 ja­nuár 24-ének tragikus napja, Sztálin lediktálta az alábbi sürgönyt: „Trockij et.-nak. Január 21-én, 6 óra 50 pere­kor váratlanul elhunyt Lénán et. A halál a légzőközpont megbénulása miatt követke­zet be. Temetés szombaton, január 26-án. Sztálin”. Mi­kor a sürgönyt aláírta, akkor értette meg: éppen most kezdődik kegyetlen, kímélet­len harca Trockijjal a vezér- ségért. De tudta-e, hogy ha legyőzi Troökijt, akkor sem „szabadul meg” tőle, s ezt még csak nem is sejti majd? A parancsuralmi stílus, az erőszak, „a csavarok meghú­HALLGASSUNK lUILI NÉZZÜNK MEG B 1988. február 18., csütörtök-Szovjet Barátsági Együttmű­KOSSUTH RÁDIÓ 4,30—7.59: Jó reggelt! — 8,20: Vállalkozásán. — 8,59: A Stú­dió 11 felvételeiből. — 9.30: Prizma. — 10,05: Diákfélóra. ,.Embertan”. — 10,35: Éneklő ifjúság. — 10,50: Nótacsokor. -- 11.34: Dumas: Húsz év múlva. — 12,30: Ki nyer ma? — 12.45: Válaszolunk haililgatóinknak. — 13,00: KlassiZiikusok délidőben. — 14,10: Népdalok, néptáncok. — 15,00: A „Kormos-legenda”. — 16,05: Révkalauz. — 17,00: Népszerű szimfonikus •dalla­mok. — 17,30: Énekkari muzsi­ka. — 17.55: Dévai Nagy Ka­milla énekel. — 18,15: Mese. — 18,25: Könyvújdonságok. — 18,30: Esti magazin. — 19,15: Lottósorsolás! — 19,23: Olim­piai híradó. — 19,38: Thibault: Roger Martin du Gard. Rádió­játék. — 20,38: László Margit. 22. rész. — 21,30: Trianon. 1. rész. — 22,20: Külpolitika. — 22,50: Peres, poros iratok. — 23,00: Világhírű előadóművé­szek. — 0,15—4.20: Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 4,30: Reggeli zenés műsor. — 8,05: Nóták cimbalmon. — 8,20: A Szabó család. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 9,05—12,00: Zenés délelőtt. — 12,10: Kon­cert fúvószene. — 12,25: Szó zene közben. — 12,30: A nép­művészet mesterei. — 13,05: NoszJtalgiahuililám. — 14,00: Gó­lok, történetek ... — 15,05: Néhány perc tudomány. — 15,10: Oper as lágerek. — 15,45: Törvénykönyv. — 16,00: Régi magyar muzsika. — 16,15: San- zonpódium. — 17,10: Popzene. — 17,30: Zöld telefon. — 18,30: Slágerlista. — 19,05: Operett- kedvelőknek. — 20,00: A Pop­tarisznya dalaiból. — 21,05: A Karinthy Színpad műsora. — 22,15: Afro-latin zenés turmix. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Virágénekek. — 0,15— 4,20: Éjféli után. BARTÓK RÁDIÓ 6.05—7.59: Muzsikáló reggel. 8,13: Telemann: A türelmes Socrates. Opera. — 13,05: Én, a robot... — 14,05: Zenekari muzsika. — 15,00: Pophullám. — 16,11: A kamarazene kedve­lőinek. — 17.00: Diákfélóra. — 17.45: Magyar zeneszerzőik. — 16,30: Román nemzetiségi mű­sor. — 19,05: Beethoven: Missa solemnis. — 20,24: Népdalfel­dolgozások. — 20,40: A magh- rebi (észak-afrikai) irodalom körképe. — 21,03: XX. századi operákból. — 21,52: Chopin­noktürnök. — 22.35: Az elektro­akusztikus zene. 6. rész. NYÍREGYHÁZI rádió 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudó sí tás ok És za k -Ti szá nt úlról. (A reggeli adás szerkesztője: Várkonyi Zsuzsa.) — 17,30: Hí­rek — A Sweet együttes felvé­teleiből — Bánszki István könyvkriitikájia — Az első fecs­kék (Bálint István) — 18.00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika — Lapszemle — Műsorelőzetes. (Az esti adás szerkesztője: Hor- vát Péter.) MAGYAR TV 8,55: Képújság. — 9,00: Tévé­torna nyugdíjasoknak. — 9,05: TeTedoktor. Orvosi tanácsok tíz percben. A porckopásról, antró- zisról. — 9,15: Lottószerencse. — NSZK tévéfiilm. — 10,20: Képújság. — 16,55: Hírek. x- 17,00: Hármas csatorma. Világ- tájak. — 17,45: A rövidfilmstú­diók műhelyéből. — Dokumen­tumfilm Stúdió. 1. Mit csinálsz, ha ráérsz? — 2. Mint az igazi. — 18,15: Közös úton. A Magyar ködesi és Kölcsönös Segély- nyújtási Szerződés 40. évfordu­lója. — 18.45: Reklám. — 18,55: Tévétorna. — 19,00: Esti mese. — 19,15: Lottósorsolás. — 19,25: Reklám. — 19,30: Híradó. — 20,00: Reklám. — 20,05: Üj nyi­tott könyv. Temesi Ferenc: Por. — 20,55: Van öt perce? W. A. Mozart: C-dúr andante, K. 315. — 21,00: Üj hullám. — 21,45: Zene, zene, zene. Az I. István Gimnáziumból — 22,30: Híradó 3. 2. MŰSOR 17,30: Képújság. — 17,35: Správy. Hírek szlovák nyelven. A szegedi körzeti stúdió műso­ra. — 17,40: Ecranul nostru. A szegedi körzeti stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora. — 18,10: Képújság. — 18.15: A té­li olimpiáról jelenítjük . . . Köz­vetítés Calgary ból. (Kanada). — Közben: kb. 21,00: Híradó 2. — 21,55: Képújság. SZLOVÁK TV 1. műsor: 9.20: Amerikai té­véfilm. — 10,30: Téli olimpiai játékok, összefoglaló. — 11,30: Művelődési sorozat. — 12,00— 12,30: Tévébörze. — 15,45: Orvo­si tanácsok. — 15,55: Művelődé­si sorozat. — 16,25: Katonáikról. — 17,05: A nap percei. — 17,15: Téli olimpiai játékok, össze­foglaló. — 16,20: Esti mese. — 16,30—19,10: Kék fény. — 19,30: Híradó. — 20,00: Földiek. Té­vésorozat. — 21,05: Publicisz­tika. — 21,45: NDK dokumen­tumfilm. — 22,00: Téli olimpiai játékok, összefoglaló. — 22,30: Koncert. SZOVJET TV 10,00: Szovjetunió—USA. Jég­korong. — 13,30: Hírek. — 13,45: D ok ume ntum film. — 14,15: Hangverseny. — 14,45: Dofcu­mentumfilm. — 15,05: Hírek. — 15,10: Tizenhat évig és azon túl. — 15,55: Az elmélet kérdé­sei. — 16,40: Világhíradó. — 17,00: Szovjetunió—USA. Jég­korong. — 19,00: Híradó. — 19,40: Az átalakítás reflektor­fényében. — 19,50: Találkozás Graham Greennel. — 21,05: Vi­lághíradó. — 21,IS: Női gyorsle- siklás. — 22,00: Négy találko­zás Vlagyimir Viszockijjal. 1. — 23,10: Hírek. — 23,15: BaJlett. — 0.20: Dokumentumfilm. MOZIMŰSOR Nyíregyházi Krúdy: AZ ER­DŐ KAPITÁNYA, (m.) Ea.: 14 óra! A NÍLUS GYÖNGYE (USA). Videóház: CSÜFAK ÉS GO­NOSZAK (olasz). Ék.: 9, 11. 14 óra! EGÉSZSÉGES EROTIKA, (m.) Ea.: 16. 18. 20 óra! Béke mozi: AMIT TUDNI AKARSZ A SZEXRŐL. (USA) 18 év! Ea. 20 óra! HARC RÓMÁÉRT I—II. (román —NSZK) Ea. 16! Móricz mozi: UTOLSÖ KÍ­VÁNSÁG (bolgár). 15.30 óra! FÖLDRENGÉS (USA). Ea.: 17,45, 20 óra! 18., csütörtök, 16,00: Micimac­kó. BérletSiZÜnet! A csábító platina • Még kormaik Horváth Ronátát Gyilkos a vállalkozótárs Amerikai elnökválasztás Bush uyert New flampshire-ben zásá"-nak módszerei, melyek védelmezője éppen Trockij volt, nemsokára Sztálin fegy­vertárát gazdagítják. Vajon nem ez-e a közelgő tragédia egyik forrása? Hogy miilyen a többi? Csupán a követke­zőt jegyzem meg. Van egy sajátosnak mond­ható oík. A párt XI. kong­resszusa után, 1922. április 3-án a Központi Bizottság plénumán létrehozták a fő­titkári tisztséget. Abban az időiben ez a tisztség nem szá­mított kulcsfontosságúnak, különben az első főtitkár nyilván Lenin lett volna. A főtitkárnak kellett irányíta­nia a Titkárság mindennapi munkáját. Lenin már beteg volt. Kamenyev ajánláséra (és nyilván Lenin jóváha­gyásával) Sztálint erősítették ■meg ezen a poszton, aki már korábban bebizonyította a szervezeti munkával kapcso­latos hajlamát. S nem egé­szen egy évvel a kinevezés után, 1923. január 4-én a kongresszushoz írt nevezetes levelének kiegészítésében Lenin már azt javasolta a Központi Bizottságban lévő elvtársaknaik, fontolják meg Sztálin erről a posztról tör­ténő áthelyezésének módját. Leninnek elég volt néhány hónap ahhoz, hogy megis­merje a főtitkárrá lett em­bert és olyasvalamit vegyen észre benne, ami veszélyessé válhat a jövőben. Halála megakadályozta ennek a szándéknak a megvalósítá­sát. S éhből következik egy másik sajátos dk: Lenin aka­ratának nem teljesítése. A Központi Bizottság tagjai, a XIII. kongresszus küldöttei ebben az ügyben következet­leneknek bizonyultak. A jó­akarók — Zinovjev és Ka­menyev — részéről Sztálin­nak tett engedményt később drágán meg kellett fizetnie a pártnak. Bár Sztálin, ami­kor tudomást szerzett Lenin leveléről, egyes értesülések szerint még a nyugdíjba vonulással is megpróbálko­zott. A tárgyilagosság érde­kében meg kell mondani, hogy 1924-ben Sztálin csu­pán egy volt a sok vezető közül és senki sem látta benne a majdani démont. Az eljövendő tragédiáik fő- oka azonban másvalami. Ez is azoknak a lenini irányel­veknek a szemszögéből lát­szik igazán, amelyeket nem valósítottak meg az örökö­sök. Utolsó leveleiben (s mindez abban az egyedi 45. kötetben van!) ismételten visszatér a partéiét demok­ratizálásának, a pártmunka megjavításának gondolatá­hoz, ahhoz, hogy a Központi Bizottság testületét rendsze­resen újítsák meg s munká­sokkal és parasztokkal gya­rapítsák. Sajnos, a demokra­tikus alapökat csak lerakták, de nem fejlesztették tovább. Hisz ha Sztálin a szabályzat­ban meghatározott ideig ma­radhatott volna a posztján, elkerülhető lett volna a kul­tikus torzulás. A XII. kong­resszushoz intézett javaslat­ból: „Hogyan szervezzük új­já a munkás-paraszt felügye­leti rendszert”, kiviláglik a vezető pártszervek kötelező megújításának, a legfelső állami és pártfunkciók kü­lönválasztásának gondolata. A demokrácia első sarjait nem gondozták. Fokozato­san elnyomták őket a dog- matizmus, a bürokrácia jó­val erősebb hajtásai. A „nagy vezér” eljövendő kul­tusza nem volt puszta vélet­len. (Folytatjuk) ©

Next

/
Thumbnails
Contents