Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-17 / 40. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. február 17. TELEX Howe sajtóértekezlete Javulnak a szovjet—tarát együttműködés feltételei, a két ország könnyebben dol­gozik együtt a közös felada­tokon, ugyanakkor a világ­politika némely kérdésében az álláspontok éles különbö­zősége jelQemzi a kapcsola­tokat. Nyilatkozatában Sir Geoffrey Howe elmondta, hogy Mihail Gorbacsovval, Eduard Sevardnadzéval és más szovjet ,politikusokkal folytatott megbeszélései át­fogjak voltak, baráti és nyílt hangvételű érdemi eszmecse­rét folytattak. Bariani Albániában Didier Bariani francia kül­ügyi államtitkár mintegy húsz üzletember és két elő­adóművész kíséretében két­napos hivatalos látogatásra Albániába utazott kedden. Tárgyal Reis Maliié albán külügyminiszterrel és Shane Korbeci külkereskedelmi mi­niszterrel, fogadja őt Ramiz Alia, a népi gyűlés elnöksé­gének elnöke. Genfi ellenőrzési tárgyalások A megállapodások ellenőr­zésére vonatkozó javaslato­kat terjesztett elő a szovjet fél Genfiben, az atom- és űr­fegyverzet csökkentéséről folytatott tárgyalásokon. Waldheim nyilatkozta: Weizsäcker is német tiszt volt Az NSZK államfőjéhez kö­zel álló hivatalos nyugatné­met körökben határozott megütközés keltett Kurt Waldheim osztrák köztársa­sági elnöknek a saját háborús múltját a Richard von Weizsäcker év el összehason­lító egyik megjegyzése. E kö­rök Waldheirnnek arra, a Kurier című bécsi lapban megjelent megjegyzésére reagáltak, amely szerint „Weizsäcker is törzskari se­gédtiszt volt a német hadse­regben, de ebben nem talált senki kivetnivalót.” F riedbert Pflüger, az NSZK elnöki hivatalának szóvivője kijelentette: nem kíván állást foglalni a Waldheimtől származó idé­zettel kapcsolatban, de — mint hangsúlyozta —: Wei­zsäcker számot adott II. vi­lágháború katonaidejéről, és soha nem is hallgatott el semmit. A Kurt Waldheim II. vi­lágháborús tevékenységét kivizsgáló nemzetközi törté­nészbizottság foglalkozni kí­ván azokkal a vádakkal, amelyekkel munkáját az oszt­rák köztársasági elnök hét­fő esti tévébeszédében illet­te. Messerchmidt visszautasí­totta az elnöknek azt a meg­állapítását, amely szerint a bizottság jelentése részben nem felel meg a tényeknek, hanem feltételezésekre épül. Az NSZK-beli történész ki­fejtette: ő és munkatársai mindenfajta elfogultságtól és előítélettől mentesen vé­gezték el feladatukat. Robbanás a Downing streeten Felrobbant egy gépkocsi kedden hajnalban London­ban, annak az utcának a be­járatánál, amelyben a kor­mányfői rezidencia van. Az autó vezetője meghalt, más nem sérült meg. Margaret Thatcher minisz­terelnök a szóban forgó idő­pontban a nevezetes utca, a Downing street tíz szám alatti lakásában volt, de sem­mi baja nem esett. Georges Simenon, a belgák világhfrű re­gényírója, Sí. szüle­tésnapját ünnepelte. A szinte minden nyelvre lefordított Maigret felügyelő történetei nem egy­szerű detektlvre- gények. Georges Simenon érdekes, iz­galmas írásaiban a szenzációnak minő­sülő események elé mindig az embert, annak jellemét he­lyezte előtérbe. Simenon 1903-ban, Liege-ben született. De hogy február 12- én vagy 13-án látta-e meg a napvilágot, azt maga Maigret sem tudta kideríteni. A hivatalos bejegyzés ugyanis 12-éről ta­núskodik, de Sime­non családi körben mindig úgy hallotta, hogy valójában 13-án jött a világra, csak babonás édesanyja csapta be az anya- könywezetöt. Ez a kegyes csalás egyál­talában nem zavarta a volt liege-i újság­írót abban, hogy vi­lághírnévre tegyen szert. Az eset helyi idő szerint éjfél után egy órakor tör­tént. Egy szolgálatos rend­őrtiszt látta is az őrhelyéről a kocsit, amely a parlament felől jött. A jármű a robba­nás következtében lángba borult. Utasterében a tűzol­tóság egy halott férfit talált. A környéket lezárták, a vizsgálat azonnal megkezdő­dött. Tűzoltósági források azt sugallják, hogy a gépkocsi vezetője öngyilkosságot kö­vetett el, méghozzá oly mó­don, hogy telerakta benzin­nel, majd felgyújtotta az autóját. A roncsban ugyanis több benzineskannát találtak — közölték. A miniszterelnök szigorú­an őrzött rezindenciája a Downing street végén van, s ebbe az utcába oda csak hivatalos engedéllyel lehet behajtani, ha eltávolítják a fémkorlátokat. J. V. Sztálin a „tökéletes” avagy a nyugtalanító halhatatlanság Sztálinról mind a mai napig nincs komoly életrajzi arcképvázlat. Pedig egy ilyen mű szükségszerűségéhez nem fér kétség. D. A. Volkogonov professzor, a filozófiai tudományok doktora már huzamosabb ideje foglalko­zik a Sztálin életrajzát érintő anyagokkal. Idén fejezi be J. V. Sztálin portréját Diadal és tragédia címmel. Az aláb­biakban a könyvnek a Lityeraturnaja Gazeta c. hetilap­ban megjelent előszavát közöljük Antal Miklós fordításá­ban hét folytatásban. Néhány évvel ezelőtt, ami­kor a Sztálinról szóló filozó­fiai-életrajzi vázlat megírá­sára készültem, észre sem vettem, hogy érdekelni kezd a Nagy Sándorról, Caesarról, Cromwellröl, Rettegett Iván­ról, I. Péterről szóló iroda­lom ... Érdekelni kezdett a „vezérek”, diktátorok, ural­kodók és más abszolutista vezetők pszichológiája. S bár megértem, hogy itt bármi­lyen történelmi analógia kockázatos, egy előzetes vé­leménynek azért szeretnék hangot adni. A korlátlan ha­talommal rendelkező, de­mokratikus ellenőrzésen kí­vül álló emberek számára megszokottá válik a tévedhe­tetlenség, a korlátlan fel­sőbbrendűség, a mindenha­tóság érzése, valamint egyé­ni képességeik túlbecsülése. Ezek az emberek rendszerint végtelenül magányosak. Bár Sztálin, ahogy ezt sikerült megállapítaná, rendkívül rit­kán beszólt valakivel négy- szemközt (mindig vele volt Molotov, Kaganovics, Voro- silov, Malenkov, Berija stb.), lelkében mérhetetlenül ma­gányos volt, nem volt kivel vitatkoznia, nem volt ki előtt igazolnia magát. A csúcson lét magányossága, a der­mesztő korlátlan hatalom ér­zelmeit kisziikkasztották, ér­telmét hideg számítógéppé változtatták. Minden olyan lépés, amely nyomban „tör­ténelmivé”, „végzetszerűvé”, „döntővé” válik, apránként KOSSUTH RADIO 4,30—7,59: Jó reggelt! — 8,20: Gazdasági magazin. (Ism.) — 8,50: Kis magyar néprajz. — 8,55: Nótacsokor. — 9.36: Be­szélni nehéz. (Ism.) — 10,05: Irodalmi világjárás. — 10,50: Operettfinálék. — 11,18: Évszá­zadok mesterművei. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Törvény­könyv. — 13,00>: Klasszikusok déiidőben. — 14,10: Parasztbib- 11a. — 14,25: Operaslágerek. — 15,00: Zengjen a muzsika! — 15,30: Vekerdi László előadá­sa. — 16,05: Magazin tizenéve­seknek. — 17,00: Múltidéző. — 17,30: Grúz kamarazenekar. — 17,50: Szerelem — népdalok. — 18,0.2: Könyvszemle. — 18,15: Mese. — 18,25: Könyvújdonsá­gok. — 18,30: Esti magarán. — 19,15: Thibault: Roger Martin du Ga-rd. Rádiójáték. — 20,15: László Margit. Il/l1. rész. — 20,59: Szimfonikus miniatűrök. — 21,30: Prizma. — 22,20: Kül­politika. — 22,30: Vallások vi­lághíradója. — 23,00: A dzsessz világa. — 0,15—4,20: Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 4,30: Reggeli zenés műsor. — 8,05: Idősebbek hullámhosszán. — 8,50: Külpolitika. (Ism.) — 9,05—12,00: Napközben. — 12,10: Fúvószene. — 12,25: Szó zene közben. — 12,30: Postabontás. — 13,05: A tegnap slágereiből. — 14*00: Karavánszeráj. Napló­jegyzetek. — 15,05: Hárman be­szélnek a krimiről. — 16,00: Könnyűzenei magazin. — 17,05: Diákfoci. — 17,30: ötödik se­besség. — Középhullámon: 18.30: Sport. — Csak URH-sá- von: 18,30: Nyolc rádió nyolc dala. — 19,05: Jákó Vera nóta- felvételei. vni/5. rész. — 19,55: Ailbumajánlat. — 20,50: Tükör­képek. — 21,00: Közkívánatra! — 23,20: Klasszikus operettek­ből. — 0,15—4,20 : Éjfél után. BARTÓK RÁDIÓ 6,05—7,59: Muzsikáló reggel. — 8,13: Csembalóhangverseny. — 9,06: Zenekari muzsika. — 10,00: Wagner operáiból. — 10,30: Két szonáta. — 11.05: Pil­lanatkép. — 11,10: ..Énekelje­nek a népek — 1987” — 12,16: Zenekari muzsika. — 13,05: Bio­ritmus. — 13,25: Tóth Árpád a muzsikáról. — 13,56: Opera­áriák. — 14,20: Slágerről slá­cm HALLGASSUNK K NÉZZÜNK MEG 4 1988. február 17., szerda gerre. — 15,00: Szimfonikus ze­ne. — 16,15: Hangszerkettősök. — 17,02: Székely Endre művei­ből. — 17,39: Operatörténeti ér­dekességek. VIH/6. rész. — 18,30: Szlovák nemzetiségi mű­sor. — 19,05—19,35: Iskolarádió. 19,05: Francia és angol társal­gás. — 19,35: Kamarazene. — 20,45: Népdalkórusok. hang­szerszólók. — 21,06: Fiatalok a seregben. — 21,36: Mozart-mű- vek. — 23,00: Zenei panoráma. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról (A reggeli adás szerkesztője: Várkonyi Zsuzsa) — 17,30: Hí- . rak — Hanglemezen az Omega — Veress József kritikája A Nílus gyöngye cimü amerikai filmről — Elhelyezkedési tá­mogatás (Várkonyi Zsuzsa) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelő­zetes Az esti adás szerkesztő­je: Horvát Péter) MAGYAR TV 8,50: Tévétorna nyugdíjasok­nak. — "8,55: Képújság. — 9,00: Három év. Szovjet tévéfilm. II/2. rész. (Ism.) — 10,15: Ha­misítások homályában. Műal­kotások nagyító alatt. NSZK dokumentumfilm. (Ism.) — 10,55: Stúdió ’88. A televízió kulturális hetilapja. (Ism.) — 11,40: Képújság. — 16,40: Hírek. — 16,45: A Közönségszolgálat tájékoztatója. — 16,50: Hang­verseny a Zeneakadémiáról. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének- és ze­nekarának hangversenye, fel­vételről. — 17,50: Nemcsak nők­nek. — 18,06: „Édes” Riport- dokumentummüsor. — 18,25: Álljunk meg egy szóra ! — 18,35: Reklám. — 18,45: Tévétorna. — 18.50: Cím-cím. Irodalmi rejt- vénymüsor gyerekeknek. Me­zei András. — 19,10: Esti me­se. — 19,25: Reklám. — 19,30: Híradó. — 20,00: Reklám. — 20,95: Századunk. Végjáték a Duna mentén. „Az árulás éj­szakája.” — 21,15: A hét mű­tárgya. Egyiptomi testőrtiszt emlékműve (Szépművészeti Múzeum) — 21,20: Krimileckék. Történetek ígynenceknek. NSZK bűnügyi tévéfilmsoro­zat. 1. Jéghideg és halálos. 2. A vasárnapi költő. 3. Elevenen eltemetve. 4. A szórakozott ké­mikus. — 22,20: Magyar naiv művészek. Képzőművészeti portrésorozat. V/4. rész. Győri Elek — Bakos Lajos (Ism.) — 22,35: Híradó 3. 2. MŰSOR: 16,55: Képújság. — 17,00: Sé­ta a levegőben. Angol rövid­film. (Ism.) — 17,50: Nach­richten. Hírek német nyelven. A Pécsi Körzeti Stúdió műso­ra. — 17,59: Pannon Krónika. A Pécsi Körzeti Stúdió infor­mációs és riportmagazinja. — 18,55: A tenger mindenkié. Hol­land dokumentumfllm-sorozat. JV/3. rész: Az ismeretlen ten­gerész. — 19.45: Dianne Sohuiur a Pori Jazz 1987. fesztiválon. — 20,10: Képújság. — 20,15: A téli olimpiáról jelentjük . .. Közve­títés Calgaryból (Kanada), fel­vételről. — Közben: kb. 21,15: Híradó 2. — 23,20: Képújság. SZLOVÁK TV 9,25: Zenés szórakoztató mű­sor gyerekeknek. — 9,55: Föl­diek (tévésorozat, ism.). — Hl,00: 1948. február. (Ism.) — 11,25—12,25: Téli olimpiai játé­kok (összefoglaló). — 16.10: Művelődési sorozat. — 16,40: Túlnyomóan komolyan a tudo­mányról. — 17,10: A nap per­cei. — 17,20: Téli olimpiai játé­kok (összefoglaló). — 17,50: A szocialista országok életéből. — 18,20: Esti mese. — 18,30— 19,10: Honvédelmi magazin. — 19,30: Híradó. — 20,00: Gyilkos­ság az utcán (amerikai tévé­film). — 21,25: Téli olimpiai já­tékok (síugróverseny). — 22,25: Csehszlovákia—Norvégia (jég­korong-mérkőzés) . 2. műsor: 16,15: Orosz nyelv­tanfolyam gyerekeknek. — 16,35: Az ellopott tetem (új-zé- landi film). — 17,55: Téli olim­piai játékok (női sífutóver­seny). — 19,00: Torna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Téli olimpiai játékok műkorcsolyázó verseny, felvé­telről). — 21,00: Találkozás Ta- deusz Zmudzsinskivel. — 21,30: Híradó. — 22,00: Vllághíradó. — 22,15: A világ nagyvárosai: Becs (dokumentumaim). SZOVJET TV 13,20: Hírek. — 13,45: Az át­alakítás (tapasztalatok, problé­máik). — 14,10: A barátság fája. — 14,40: Japán gyerekek ven­dégszereplése Berlinben. — 15,15: Hírek. — 15,20: A törté­nelem lapjai. — 15,50: Beszél­getés az Érintés című doku­mentumfilmről. — 16,35: A köl­tészet percei. — 16,40: Világ­híradó. — 17,00: ’ Műkorcsolya (páros verseny). — 18,00: Női sífutás. — 19,00: Híradó. — 19,40: Az átalakítás reflektorfé­nyében. — 19,50: Rajzfilm fel­nőtteknek. — 20,00: Női száin- kóverseny. — 20,45: Világhír­adó. — 20,55: Férfi gyorskor­csolya. — 22,00: Kék villámok (film). — 23,23: Hírek. — 23,28: Andrej Vaznyeszenszkij. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: BMX-BANDI­TÁK (ausztrál) Ea. 16! MONA LISA TESTŐRE (18!) farag.) Ea.: 18, 20! Vldeoház: CSÜFAK ES GO­NOSZAK (olasz) Béke mozi: ASZ (olasz) Móricz mozi: KROKODIL DUNDEE (ausztrál) megöli az emberben az em­bert ... Egyik gyengeségét egész életén át megpróbálta (és nem is sikertelenül) az erő fokmérőjévé változtatni. Még a forradalom idején, amikor üzembe, katonai ezredhez, tömeggyűlésre (kellett men­nie, elfogta a belső bizony­talanság, a nyugtalan­ság érzése, amit, igaz, leplezni tudott. Nem szere­tett szerepelni, s valószínű­leg nem is tudott jól fellép­ni az emberek előtt. Beszéde egyszerű, világos volt, de nélkülözte a fantázia szár­nyalását, az aforizmaszerű­séget és a szónoki pátoszt. Erős akcentusa, nehézkes és egyhangú beszéde színtelen­né tették felszólalásait. Nem véletlen, hogy Lenin környe­zetéből ő szerepel a legkeve­sebbet a gyűléseken, találko­zókon, utcai tüntetéseken. Jobbon szeretett irányelve­ket, útmutatásokat készíteni, cikkeiket, jegyze;tekét írni, újságválaszokat adni ilyen vagy amolyan események al­kalmából, A száműzetésből való visszatérése — 1917 március közepe — után fél év alatt itöibb mint hatvan cikket, jegyzetet publikált! Az irodalmi stílust tekintve közepes publicista volt. Kö­vetkezetességét, pontosságát, változatlan határozottságát a következtetések terén azonban nem lehet elvitatni. Gorában, ahol született, a napsugarak délben csaknem függőlegesen érik a földet, mem hagynak árnyékot. Így van ez az újságcikkeiben is: árnyalat nélküli minden. Később hozzászokik a kongresszusok, konferenciák szónoki emelvényeihez. De akkor már más a helyzet: félhangos, nyugodt hangját feszült csendben hallgatták, készen arra, hogy ovációba átcsapó tapsorkánt robbant­sanak ki. Tartózkodott a tö­megekkel való közvetlen kapcsolattól s ezt elvnek te­kintette: ritka kivételtől el­tekintve nem járt sem üze­mekben, sem kolhozokban, sem a köztársaságokban, sem ■a frontokon. A vezér hang­ja nagy ritkán a -piramis csúcsán hangzott fel. A pi­ramis lábánál milliók figyel­ték szent izgalommal. Elfo­gultságát és zárkózottságát a kultusz és a rendikívüliség sajátos jegyévé változtatta. Ismétlem, nem vagyok tör­ténész. Meggyőződésem, hogy napvilágot látnak majd ala­posabb történelmi munkák. De, filozófus lévén, igyekez­tem tartani magam a törté­nelmi és a logikai egység el­véhez. Az elemzés és a kö­vetkezetések alapjául Lenin művei, a különböző pártdo- kumentumok és egy sor arc­hívum anyaga szolgáltak. Ha mondjuk, tevékenysége kato­nai oldalát érintettem, meg­ismerkedtem a Honvédelmi Minisztérium Okmánytárá­nak sok érdekes eredeti, ed­dig nem publikált dokumen­tumával. Már a katonai do­kumentumokon talált első döntései szerzőjük rendkívü­li ellentmondásosságáról ta­núskodtak. Íme egy példa. Jelentést olvas arról, hogy az éjszakai repülések elsajátí­tására irányuló törekvések igen sok katasztrófát okoz­tak a katonai légierőnél. A honvédelmi népbiztos jelen­tésében rámutat, hogy a ka­tasztrófák okát a katonai lé­gierő irányításának lazasá­gában, fegyelmezetlenségé­ben kell keresni. Abban az időiben egy ilyen értékelés egyenlő volt az ítélettel. Sztálin úgy dönt: a pilótáikat jobban meg kell tanítani, a légierő vezetőjét pedig, aki­nek a számlájára a gyenge- kezűség róható fel, kiképzés­re kell küldeni az akadémi­ára. Holott, a többi doku­mentumon egészen más, ke­gyetlen döntések vannak. Hia szemügyre veszi az em­ber Sztálin épségben maradt döntéseit, melyeket rendsze­rint piros, vagy kék ceruzá­val, lendületesen és olvasha­tóan vezetett rá az aktákra, felmerül az emberben: mi­ben kereshetők annak az ir­racionalitásnak az oikai, amely ezt az embert jelle­mezte? Abban a vallásos, dogmatikus táplálékban ta­lán, amelyet oly bőségesen vett magához élete hajna­lán? Vagy talán abban a sa­játos intellektuális félté­kenységben, amit a londoni és a stockholmi pártkong­resszuson, Lenin, Plehanov, Akszelrod, Martov pompás beszédeit hallgatva érzett? Vagy ennek az irracionali­tásnak a forrásai abban az elkeseredettségben rejlenek, amely még Október előtt született benne? Lenin 1922. december 30-án írt egyik le­velében megemlítette Sztá­linnak ezt a jellemvonását. Pedig az elkeseredettség, ír­ta Lenin „a politiiká'ban rendszerint a legrosszabb szerepet játssza”. Sztálin Ok­tóber előtti életrajzában hét letartóztatás és öt szökés van. Tizenkilenc éves korá­tól folyton bujkált, teljesítet­te a pártbizottságok megbí­zatásait, több ízben letartóz­tatták, változtatgatta a ne­vét, hamis személyi iratokat szerzett, pénzösszegeket szerzett a párt szükségletei­re, ment egyik helyről a má­sikra ... Börtönben nem so­kat volt, megszökött és is­mét bujkált. De hogy kül­földre menjen — az eszébe sem jutott soha. (Folytatjuk) 17. szerda 15,30: MICIMAC­KÖ. Bérletszűriét. lfl,00: MINDVÉGIG. Bérlet­szünet. 19,00: ŐFENSÉGE PINCÉRE VOLTAM. Bér let szünet. KRÜDY SZÍNPAD Simenon születésnapja vállalatok, • INTÉZMÉNYEK 2 FIGYELEM! • A Kelet-magyarországi Tüzép J Vállalat megkezdte az • 1988. évi dolgozói tüzelőutal- * ványok értékesítését. Az utalványok 900 és 1200 Ft- • os címletekben átvehetők el- J számolási utalvány ellenében a • Tüzép-telepeken. • (252) •

Next

/
Thumbnails
Contents