Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-16 / 39. szám

1988. február 16. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Ember, gép, környezet Ha villog a ... Számítógépes munkahelyek kialakítása Napjainkban világszerte rohamosan növekszik a számító- gépes munkahelyek száma. Az új típusú munkahelyek sza­porodása ergonómiai vizsgálatok sorozatát indította el. Az ergonómia az ember-gép-kömyezet rendszert vizsgálja. Keresi az ideális munkavégzés feltételeit. Például milyen képernyőfelbontás mellett érhető el a maximális képéles­ség? Milyen ülőalkalmatosság a legmegfelelőbb? Ül LAKÓKOCSIK LENTIBŐL. A Lenti Fém- és Faipari Szövetkezet két új típusú lakókocsija közül a Pannónia 440-es típus négy-, a 350-es pedig háromszemélyes. A kor igényeit kielégítő utánfutókat a szövetkezet szakemberei tervezték. A fűthető, minden kényelemmel ellátott „guruló lakások” iránt már most nagy az érdeklődés. Két éven be­lül — az üzem korszerűsítése után — évente ezer darabot fognak gyártani ezekből a kocsikból. Műszaki fejlesztések a vasútnál Tisztább vonatok A felhasználók gyakran te­szik fel azt a kérdést, hogy károsítja-e a látást a képer­nyő előtti tevékenység. Vi­tathatatlan, hogy a számító­gép átlagon felül igényibe veszi az emberi szemet. Az életlen, kontnasztszegémy képernyő hosszú, intezív imunlka után ' gyakran olkoz panaszokat a gépkezelők kö­rében. Ilyen a fejfájás, égő és könnyező szemék, vibrálás a látómezőben. Alaptalan aggodalom Arra a kérdésre, hogy a képernyő károsítja-e az em­beri látószerveket, biztos, egyértelmű választ még nem tudunk adni. Az utóbbi idő­ben számos vizsgálat foglal­kozott a képernyősugárzás problémájával. Normál tele­víziózásnál a készülék és a néző .közötti távolság 2 vagy 3 méter, és így a képcsőből kijutó röntgensugarak telje­sen veszélytelenek. Mi a helyzet a számítógépes kép­ernyőnél, ahol ez a távolság nem sokkal több mint 50 centiméter? A kérdés meg­válaszolásánál kizárólag a számítógépes monitorra szo­rítkozunk. A röntgensugara­kat a vizsgálatok többsége nagy biztonsággal veszélyte­lennek nyilvánította. A mo­nitornál találhatók azonban még más sugárzások is, mint az UV-fény, a rádióhullámok és az úgynevezett alacsony- frekvenciás hullámok. Ezen kívül létrejön még mágneses és elektromos mező is. Az említett sugarak károsító ha­tása szinte alig kimutatható. A környezetben előforduló hullámok intenzitása sokszor nagyobb, mint a monitorból érkezőké. A kátédból jövő ve­szélyesebb röntgensugarak •érdekesebbek számainkra. Egy hosszú vizsgálat alapján azonban a kanadai egészség- ügyi miniszter kijelentette, hogy az aggodalom alapta­lan. Képcső matt iivegbfil A sugárzások enyhítésére többféle megoldás kínálko­zik. Egyik lehetőség az, hogy a gyártók a képcsövet matt­üvegből készítik. Az ilyen üvegről a sugarak egyrészt visszaverődnek, másrészt el­nyelődnek. Másik lehetőség, hogy a monitor elé úgyneve­zett képemyőszűrőt erősíte­nek fel. A felhasználók vé­dőszemüveget is használhat­nak. A neonvilágitást lehe­tőleg kerülni kell, hiszen a kevésbé kontrasztos kép még terhelóbben hat a szemre. Követelmény, hogy a moni­torok fényereje és kontraszt­ja széles tartományban állít­ható legyen. A helytelenül beáillítoitt monitoroknál a felhasználó hajlamosabb rossz testtartás felvételiére. Az igényesebb monitorokat napjainkban ezért horinzontálisan és víz­szintesén állíthatóra képezik ki. Megfogalmazható egy ál­talános szabály, miszerint a helyes testtartás feltétele a jól beállított monitor. Dr. Herbert Lewrenz hamburgi munkaegészségügyi profesz- szor véleménye, hogy az er­gonómiai szempontok szerint kialakított monitorok nem terhelik jobban az emberi szemet, mint a közönséges nézés. A számítógép és az ember közötti kapcsolattartás igen fontos része a billentyűzet, melynek megjielenése törté­netileg az első mechanikus írógépekig vezethető vissza. Az írógépeknél kialakult ha­gyományok, megrögzött szo­kások sajnos a mai napig kí­sértenek. A számítógépes tasztatúrák kialakításánál a hagyományos írógépeket vet­ték alapul. Az elképzelések szerint ezek bevezetése nem kívánt különösebb átképzést a gépírónők részéről, hiszen billentyűzet-elhelyezése már közismert volt. Ez a terve­zésnél viszont akadályozta az új ergonómiai szempontok figyelembe vételét. A mai új törekvésekre is jórészt a kompromisszumok a jellem­zőek. Helytelen testtartás Az ülő munkahelyek civi­lizációs ártalmai közé tarto­zik a helytelen testtartás. A A zöldségfélék közül a legna­gyobb ifcerü letet a zöldborsó fog­lalja el, amely egyben a feldol­gozóipar egyik legfontosabb nö­vénye. Az utóbbi 10 évben a zöldborsónál a gyors fajtaváltás a jellemző. A fajta választóik fej­lesztésének feladata az. hogy a már ikorszerűtlen régi fajtákat leváltsuk és helyettük 'új, min­den igényt kielégítő, lehetőleg hazai nemesítésű fajtákat illesz- szünk a választékba. A Léda mint nagyüzemi fajtaborsó, mind a piaci, feldolgozói, mind a ter­melői igényeiknek minden tekin­tetben megfelel. A Léda középmagas, kis lom­bozató fajta. Szára vékony, me­rev, 4$—30 centiméter hosszú. Lombja sötétzöld. Hüvelyei a szár felső felében, zömmel páro­sán helyezkednek el. A hüvely 7 centiméter hosszú, egyenes vaigy gyengén hajlott. tompa végződésű. A zöldérés koncent­rált. Egy hüvelyben 6—7 sötét­zöld mag van. A zöldmagméret egyöntetű, kicsi, 6—9,5 millimé­ter átmérő közötti, zsengeségét jól tartja, bed tartalmi mutatói jók. Az érett mag ráncos, lapí­tott pogácsa alakú, kifaküló sö­tétzöld színű. A legkorábbi éréscsoportba tartozó velőborsó. Mint szezon- indító faj,tát a termelőüzem és feddolgozóipar figyelmébe ajánl­juk. Tenyészideje vetéstől zöld­érésig 65 nap. Termőképessége és termésbiztonsága jő. Termésbiz- tonsáigát fokozza, hoigy a fuzá- riumos hervadás kórokozójával! szemben rezinsztens. Sötétzöld szemszíne, korszerű apró magmérete hűtőipari fel­dolgozásra is alkalmassá teszi, valamint ezen jellemzői alapján az exportmdnőségi igényeket ma­ximálisan kielégíti. A növény jó állóképessége, a hüvelyek elhe­lyezkedése és együttérése lehe­tőivé teszi a minimális veszte­séggel történő gépi betakarí­tást. A megközelítően 9(HM) hektáron termesztett zöldbab vetőmag- behozatala igen jelentős. A szer­ződéses termeltetés közel felén import eredetű vetőmagot hasz­nálnak. A külföldi fajták 1 hek­tárra számított vető-magár a az össztermelés! költségnek 30 szá­zaléka. A Janka bokorbab a kor­szerű nagyüzemi termelésre, mi­nimális veszteséggel' történő gé­pi betakarításra, a megközelí­tően egyszerre virágzó, a ter­mést koncentráltan a növény kö­zépső-felső harmadában. rövid i ízközökben hozó fajta. A fel­megelőzés érdekében a szá­mi tógépes munkahelyeken is egyik fő gond az ülőialkialima- ^tosságok megfelelő kiválasz­tása. A vizsgálatok kimutat­ták, hogy az ülés kb. 50 szá­zalékkal jobban terheli a ge­rincoszlopot, miint az állás. Az ülés során ugyanis az izomrostok hajszálerei elzá­ródnak ás így kis időre az egyes résziek vérellátása le­hetetlenné válik. A kutatók ebből a tényből indulták ki és megalkották a C-formájú ü lőalkalnuatosságot. A számítógépes munkahe­lyek kialakításánál tehát el­mondhatjuk, hogy sok ténye­ző együttes figyelembevétele teremti meg a közel ideális munkavégzés feltételeit. Az ilyen jellegű irodák szerve­zésénél célszerű a feLadatká- adást, a feldolgozás eredmé­nyeinek megjelenítését a mo­nitoron bonyolítani. Ez kikü­szöböli a felesleges papírku­pacok keletkezését, amely ma sajnos nagyon jellemző. A munkavégzésre serkentő­leg hat a tisztán tartott, jól megvilágított munkahely. dolgozóipar a zsenge, húsos, haj- lításra könnyen pattanó hüvelyt igényli, melynek törési felülete lédús, hártya- és szálka mentes. A növény a Maxidorhoz ha­sonló, determinált növekedésű, 40—50 centiméter rnaigas, merev áillású bokor. Szára kissé szőrös, a z int ern ódi umok hoss za 2—3 centiméter. Levelei középniaigyok, lándzsa alakú, zöldek, sziklevele világos zöld. Éretlen hüvelyter­mése világossárga, 10—14 centi­méter hosszú, 6—8 milliméter szenes és 5—6 milliméter vastag. Hüvelye egyenes, szálkaméntes, enyhén ovális keresztmetszetű. Az érett hüvelyben 6—8 fehér színű mag van. Magja 8—9 mil­liméter hosszú, 4—5 mi Ilim élte r szélles és nem vastag. „Ha ebből a fiúból' nem csinálsz írót, a te bűnöd lesz!” — kár­hoztatta az orosházi gimnázium tanárát a tanfelügyelő a negyve­nes év ék végén. Nem csinált és nem is akart. Csendes elégedett­séggel figyelte, ahogy a fiú búj­ta' a természettudományos köny­veket és ambiciózusan igyeke­zett megismerkedni a fák és nö­vények legapróbb pillanataival. Iskola után a család kertjében árnyékként követte apját, aki egész életében azon fáradozott, hogy megteremtse hazánkban az ailmakuiltúrát. ö hozatta 1932- ben Amerikából legelőször Ma­gyarországra a stacking, a gol­den déliciozrus és a staymared almafajtákat, amelyeket jánk- majtisi g y ümödosö síikben ülte­tett el. Később sem kellett erő­szakkal kivonszolni fiát. Zatykó Imrét a kertbe, hogy segítsen metszeni vagy almát szedni. Ezért is a Gyümölcs- és Dísznövény- termesztési Kutató-Fej les ztő Vállalat új fehértói állomása tu­dományos osztályvezetőjének olyan az alma a gyümölcsök kö­zött, mint a mama főztje. A ‘leg­kedvesebb, a legízletesebb. Amikor gimnazistaként elhatá­rozta, hogy kertész lesz, egyre •bővítette az ehhez kapcsolódó tudományágak körét. Mintha sakktáblán lett volna, úgy lépe­getett előbbre. Növényélettant, bio-, majd szerveskémiát, fizi­kát, matematikát tanult az egye­temi felvételi előtt. A halk szavú, szemüveges fia­talember a Kertészeti Egyetem Nyomógép százezer fordulattal Az idén mintegy 250 millió forintot költenek a budapesti Zrínyi Nyomdában a műsza­ki színvonal javítására. A 14 hetilapot, a Napi Világgaz­daságot, a Daily News-t és más időszakos lapot, köz­lönyt, magazint előállító nyomdában a gépek műsza­ki állapota az utóbbi idő­ben rohamosan leromlott. A géprekonstrukció kere­tében elsőként 60 millió fo­rintért bérelnek NDK-beli kötészeti berendezéseket, s 80 millió forintért olyan Solna típusú, ötnyomóműves szárítóberendezéssel, auto­mata tekercsváltóval ren­delkező modern svéd nyo­mógépet, amely egy műszak­ban százezer fordulatra ké­pes a jelenlegi 40 ezerrel szemben. Ez a berendezés le­hetővé teszi, hogy a Képes Sportot a réginél sokkal jobb minőségben — tisztább betűképpel és élesebb fo­tókkal — állítsák elő. Mint­egy 80 millió forintért az NSZK-ból vásárolnak gé­pet, így megkezdhetik a fé­nyes, felületkezelt papírra va­ló nyomást is, és mód nyílik arra, hogy a Magyar Ifjúsá­got — már tavasztól — szí­nes kivitelben készítsék. Az üzleti megállapodás érde­kessége, hogy az NSZK-beli cég megvásárolja a régi be­rendezést a magyar nyomdá­tól. Országos kisparcelJás kísérlet­ben három év átlagában Is 16,2 százalékkal termett többet, mint a kontroll Maxidon Állóképessé­ge jó, gépi betakarításra alkal­mas. A magasabb növényállo­mány eredményeként előnye, hogy hüvelyei nem érintkeznek a talajjal. A vírus betegségekkel szemben kísérleteinkben gyakorlatilag ellenállónak, baktériumos levél- foltosság kórokozóira közepesen fogékonynak mutatkozott. Vető­magtermesztésnél könnyű csé­pelhető« égé garantálja a jó mi­nőségű vetőmag-előállítást. További előnye a fajtának, hogy a házikertekben történő termesztéskor ha zöldbabként nem hasznosították, száraz bab­ként is fogyasztható, tekintettel arra, hogy száraz babként az ét­kezési baboktól elvárt jó para­méterekkel rendelkezik. Pethő Dániel VV. Kutató Központ Nyíregyháza diplomájával a zsebében ter­melőszövetkezeteknél, áilaimi gazdaságoknál dolgozott elő­ször fő kertészként. A „legran­gosabb” címet, a „királyi” fő- kertészi beosztást a Műemléki Felügyelőségnél kapta, ahol a budai vár kertjeit gondozta, lsei­ben költözött családjával Újfe- hértóra, ahol édesapjával együtt kezdte a kutatói munkát. „Az almáiban élek már 40 éve. Azon kívül, hogy édesapám is almatermesztő volt, az is meg­határozta kutatói munkámat, hogy Magyarország a világon az első az egy főre jutó almater- mesztésben 100 kilogrammal. Eb­ben a megyében egy főre mint­egy ezer kilogramm jut. Ennek a gyümölcsnek hagyományai vannak, a városlakók nagy ré­szének, fal-un pedig szinte min­denkinek van valamilyen kötő­dése az almához.” Pályakezdésekor elolvasta ke­resztapja, Mohácsi Mátyás egye­temi tanár gyümölcstermesztési könyvét, amelynek egyik feje­zete a fagyok általi okozott károk lehetőségeit írta le, hozzátéve, hogy ennek gyógyítása még meg­oldatlan. Ez inspirálta a téma- választásban. A hetvenes évek végére találta meg a fagykár ellenszerét, a Frigocur regula­tort, amelyet öt éve gyárt a ti- szawasvári Alkaloida. A növényi erek, amelyek egy fagykár után infarktust kaptak és összeomlot­tak, a szer hatására ezentúl új szállítóedényeiket képeznek. A fagykár elleni szer gyakorlati Ebben az évben szűkös anyagi források állnak a MÁV rendelkezésére, így különös figyelmet kell for­dítania a beruházások rang­sorolására, továbbá a sok pénzt nem igénylő megoldá­sok felkutatására. Az egyik legfontosabb cél, hogy javul­jon a szolgáltatások megbíz­hatósága, az utazás kultu­ráltsága. A nemzetközi személyfor­galom színvonalát növeli majd az a tíz személykocsi, amelyet a GOSA jugoszláv cégtől vásárol a MÁV. A Z—1 típusú kocsik messze­menően kielégítik a nem­zetközi forgalom magas igényeit: 20Q kilométeres óránkénti sebességre alkal­masak, légkondicionáltak. Az új vagonokat várhatóan az év második felében szál­lítja a jugoszláv partner. A meglévő komfortkocsik szá­mát további kettő gyarapít­A Computerworld-Számítás- technika 11)87 3-as számában, a február lfM lapban is meglelik az érdeklődők a maguk hardver­vagy szoftvercsemegéjüket. Ér­dekes cikk foglalkozik a felü­letre szerelés technológiájával; biztató magyar—kanadai együtt­működésről olvashatunk a köz­igazgatási informatika terén; a lap kiküldött tudósítója beszá­mol a londoni Online-találkozó­ról. Az, hogy mi mégis a lap alkalmazásáról készített pálya­munkájával élsó helyezést ért él az Alkaloida múlt évi pályáza­tán. A regeneráló szer hasznát azok a partnergazdaságok érté­kelték nagyra, akik az 1987-es téli fagyok után Zatyikó Imréhez fordultaik szaktanácsért. A kuta­tó sokéves tapasztalatait adta át, amelyeket nem lehet kilókban mérni, mégis jelentős többletter­melést hoztak a gazdaságoknak. „Liszt Ferenc mondta; ha egy nap nem gyakorlók, észreve- szem, ha két nap, akkor a szak­emberek, ha három nap, akikor a közönség is megérzi. így va­gyok én az a'lmafákkal. Minden­nap meglátogatom őket a kutató­állomáson. A legdrámaibb hetek a virágzástól a gyümölcslkötődé- sig vannak. Ezen múlik aiz egész évi termés. Ilyenkor rengeteg ta­pasztalatot nyer a kutató.” Az 57 éves, őszes hajú alma- termesztő szabadidejének nagy részét 3500 kötetes könyvtárá­ban tölti, vagy távcsövével a tá­voli égbolt csillagait figyeli. Pi­hentetésül az olvasás mellett a lemezjátszó megállás nélkül fo­rog, rajta Mozart, Haydn és Bach megunhatatlan muzsikája. „A zene és a könyvek az em­lékeimet tartják ébren. Ha ezek nem lennének, valamennyi elpo- “tyogna és akkor sivánabb lenne az ember. És ha a muzsika és a könyv mellett kedvenc almafaj­tám, a cox narancs renet a va­csora, akikor elégedett vagyok.” M. Cs. ja az idén: két régebbi gyártmányú személykocsit teljesen átalakítanak, kor­szerűsítenek, s légkondicio­náló berendezéssel is ellát­nak. Ezek a kényelmes uta­zás feltételeit megteremtő komfortkocsik az új menet­rendi időszakban már köz­lekednek Budapest és Bécs között. A növekvő nemzet­közi forgalom jobb kiszol­gálása érdekében a háló-, az étkező-, a komfort- és a bisztrókocsik nagyjavítását úgy ütemezik, hogy azok az idegenforgalmi főszezonban folyamatosan a forgalom rendelkezésére álljanak. A kulturált utazást szol­gálja az is, hogy egyre széle­sebb körben alkalmaznak takarító kisgépeket, s több pályaudvaron állítanak üzembe külső kocsimosó berendezéseket. A takarítás­ra összesen mintegy 200 mil­lió forintot fordít a MÁV. gazdaságpolitikai töltésű cik­keit ismertetjük, mégsem vélet­len, az ok: két összecsengő té­ma. Az egyik: mi újság a COCOM frontján, vagyis hogyan nehezí­tik meg a politikailag, ideológiai­lag velünk szemben álló orszá­gok a fejtett technológia, a kor­szerű számítástechnikai eszkö­zök bekerülését Magyarországra. A másik: mi újság a 17/1987. (Xn. 27.) AH számú rendelet frontján, amely rendelet itt helyben Ma­gyarországon, nekünk magunk­nak tilt; meg,tiltja, hogy a gaz­dálkodó szervezetek megvásá­rolják a magánszemélyek áltat külföldről behozott, 25 ezer fo­rintnál nagyobb belföldi forgal­mi értékű gépeket, berendezése­ket. A számítástechnika mindig is jó hőmérője volt a gazdasági, politikai szándékoknak — írja az egyik COCOM-os cikk. pá- dáu'l az a tény, hogy jóváhagy­ták 1980 végén egy nagy teljesít­ményű, IBM 3033 típtisú számí­tógép exportját Kínába, egyér­telműen az amerikai—kínai kap­csolatok. kedvező alakulásáról tanúskodott. A számítástechnikai szaklap azonban nem annyira a kínai, mint inkább a hazad piac miatt szentel különös figyelmet a COCOM-nak, hiszen nem me­hetünk el szó nélkül az olyan kedvező hír mellett, hogy a ko­rábbi 2 mega bit/sze kun d um tel­jesítményhatárt felemelték 6,5 megabit/szekun dumra. Igaz, a COCOM nem a tagor­szágok jó szive miatt enyhíti rendelkezéseit, hanem mert egyes rendelkezések anakrosztá- kussá válnak akkor, amikor Taj­vanon vagy Szingapúrban min­den sarkon áruinaik már az em­lítettnél nagyobb teljesítményű gépeket, s nem kérnek hozzá exportengedélyt. Muszáj hát enyhíteni néha a szorításon, már csak a látszat megőrzése miatt is. Kevésbé logikusan cseleksze­nek viszont a mi döntéshozóink. Nálunk akikor születik anakro­nisztikus, és a magánbehozatalt korlátozó rendelkezés, amikor még csírájában sem körvonala­zódott a magánimportot pótló állami behozatal formája, forrá­sa. A Computerworld-Számiitás- teohnika legfrissebb számában négy kisszövetkezeti vezető mondja el a rendelkezés várha­tó negatív következményeit. Sz. Gy. Import kiváltására, hazai választék bővítésére Léda sikerei Új minősített borsó- és bokor bab fajta A Vetőmag Vállalat nyíregyházi kutatóközpontja több évi neme­sítést munkájának eredményeképpen 1987 végén állami minősítést kapott a Léda fajtaborsó és a Janka bokorbab fajtajelölt. Mind­két fajta a maga kategóriájában az import kiváltását és a hazai fajtaválaszték bővítését teszi lehetővé. Egy kutató portréjához LAPSZEMLE A számítástechnika — jó „hőmérő”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents