Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-15 / 38. szám

4

Kelet-Magyarország

1988. február 15.

Tizenkét gyereket nevelt fel

Ilonka néni 100. érés

1 bajban sen kell nMjírt lityeregnL.”—neerija a hosszé élet titkáréi

1»

Válllaim száz év terhe, arca mégis derűs. Egész lényéből az élet és az ember szeretete árad. Lamos Já- nosné Csernyi Ilona örömmel fogad.

— Hogy tetszik lenni? (Tudom sablonos a kérdés, de a 100. éves asszonnyal találkozván hirtelen nem találok az alkalomhoz illőbbet.)

— Hol így, hol úgy t— válaszolja Ilonka néni, aki jelenleg Bakfcalórántházán, a megyei kórház belgyógyászati utókezelő osztályán fekszik. — A bal lábom eltört, nem tudok menni. A múltkor megpróbáltam, de majdnem az ágy alá estem.

Ezután a gyermekkoráról érdeklődtem.

— Egy Nyírbéltek közeli tanyán születtem. Szegények voltunk, eleget próbáltunk. A tanyán apám béres gazda volt. Én elég jól éltem, nem panaszkodhatom.

Ül az ágyban, a könyökére támaszkodik. Azt mondja, nem fárad el. — Mindig így szokott — említi egy másik asszony.

— A férjemmel 18 évesen kerültem össze. Ö meg 19 esztendős volt. Dohányföldet művelt, öt holdból éltünk. A testvérem gyermekeit is én neveltem.

— Miért?

— Férje meghalt az első világháborúban, öt hét múlva a testvérem is elhunyt. Maradt 5 gyerek. Az uram nagyon jó ember volt. Azt mondta: segítek neked, de a gyerekeket ne add oda

senkinek. Pedig akkoriban nem olyan világ volt, mint most. Nem adtak semmit. Akkor már nekünk is volt két saját gyerekünk. Később még 5 gyereket szültem. Így, összesen 12 gyereket neveltem. Én a ház körül dolgoztam.

Arca kipirult, jólesik neki a szó.

— A boltban gyakran vettem egy zsák lisztet, és a vállamon hazavittem. Főztem, sütöttem kenyeret és tésztát. Az ételt cserépszilkékbe osztottam. Aki a szokottnál későbben jött haza, annak eltettem.

— Mit tetszett főzni?

— Paszulyt behabarva, vagy rántva, krumplit, tésztalevest, sült krumplit, lánJósolnak-e időt az állatok?

Béka az üveg alatt

Gyakran következtetnek az állatok magaviseletéből az időjárás változására. Némely állat, mint például a levelibéka meg éppen általánosan kedvelt időjós. Nem égy helyen tartogatják üveg alatt és vigyázzák, fölmászik-e a létrán, vagy nem, mert attól függ. lesz-e eső? Kérdés, hogy mindennek van-e egyáltalán valami alapja, vagy pedig a közhit babonaszerű tévedései.

Hogy rövid időre. 12—24 órára előre lehet következtetni némely állatok viselkedéséből az időjárásra, az kétségtelen. Különösen áll ez a madarakra. Ezeknek ugyanis tudvalevőleg belül üresek a csontjaik, s ha a levegő gőztartalma. hőmérséklete vagy sűrűsége változik, akkor a csontok üregeiben levő levegő útján megérzi ezt a madár is. Ha a levegő megnedvesedik, akkor a madár tollai is átnyirko- sodnak, ami kellemetlen érzést kelt benne. Ezért van, hogy ha nedves a levegő, a madarak kelletlenül, felborzolt toliakkal gunnyasztanak a faágakon. Csakhogy a nedves levegőből nem. lesz mindig eső; csak akkor. ha kellő fokra lehűl. A madarak rossz kedvéből tehát csak arra lehet következtetni, hogy a levegő megnedvesedett s így valószínű. de nem bizonyos, hogy eső lösz néhány óra múlva. A

pók, a méh és a szúnyog is időjósnak tekinthető ily értelemben, mert mint a levegőben élő állatok, ezek is igen érzékenyek a levegő nedvessége és nyomása iránt. A pók hálója összehúzódik vagy kitágul a levegő viz- gőztartalma szerint. A szúnyognak a nedvesség fokozza az életerejét, ezért van. hogy meleg, nedves időben van a legtöbb szúnyog s ilyenkor csípnek legmérgesebben. mert a fokozott életerővel fokozott étvágy is jár. A zöldbékáról ellenben már régen bebizonyították, hogy a tudománya mit sem ér. s a létrán fel-alá mászkálása semmi kapcsolatban sincs az időjárással.

Rövid idővel előre tehát csakugyan megérzik az állatok az időjárás változását, ha nem tökéletes biztonsággal is. Az azonban már a mesék birodalmába tartozik, hogy viselkedésükből az egész évszakra nézve következtetést lehetne vonni. Ha a madarak ősszel korán elköltöznek, ennek nem az az oka, hogy korai, erős tél lesz, hanem az, hogy ezen évben hamarabb elfogyott a táplálékukul szolgáló mag, vagy rovar. Ha valamely évben korán jönnek vissza,, az is azt jelenti, hogy téli tartózkodási helyükön kedvezőtlenek lettek a körülményeik, s nem az. hogy korai meleget várnak.

gost, káposztás galuskát, meg mikor, máit.

— Hús nem volt?

Dehogynem. Disznóihús.

Voát, hogy 3 disznót is levágtunk. Húst általában hétfőn, szerdán és csütörtökön ettünk.

— A gyerekeknek jó étvágyuk volt?

— Jó bizony, de mondjuk egy 12 literes fazék paszuly- levest nem ettünk meg egyszerre. Gyakran csináltam nekik sült tésztát is. Megtörtént, hogy az apjuk hazajött és főzött egy nagy lábos paprikás krumplit Kiáltott a gyerekeknek: gyertek elő. Jöttek is, senkinek se kellet kétszer mondani. A friss ételt ettük. A gyerekeket nagyon szerettem. Jók voltak. Amint nőttek, napszámba mentek.

— Mennyi volt a napszám?

— Nagyon kevés. Egy napszámból két ki 1-a lisztet, egy kila kását, meg gyufát tudtam venni. Amint megfőztem, az ebédet vittem a határba. Előfordult, hogy 3— 4 helyen, egymástól több kilométerre dolgoztak. Mire hazaértem, a hajamról is csepegett a víz.

— Milyen házban laktak?

— Szoba, konyhásban. A konyhában négyen aludtak. Egyébként mind a tizennégyen a szobában laktunk.

Lamos néni hat fiút és egy lányt szült. Három fiú már meghalt. Az élők közül József a legidősebb, 73 éves. A lánya 72 esztendős. A férje 22 éve hunyt el.

— Már 4 hónapja vagyok kórházban. Egyik unokám azt ígérte, hoz televíziót, hadd nézzem. A testvérem gyermekei is jönnek. Én nem megyek egyikhez sem. A nevelt fiam felesége — Hunyadi Marika — készítette azt a szép csokrot a születésnapomra. Az életben mentem, dolgoztam eleget, de sosem siránkoztam. Hogy eddig éltem, annak köszönhetem, a bajban sem kell -mindjárt pi- tyeregni.

Cselényi György

J. V. Sztálin a „tökéletes”

avagy a nyugtalanító halhatatlanság

Sztálinról mind a mai napig nincs komoly életrajzi arcképvázlat. Pedig egy ilyen mű szükségszerusegehez nem fér kétség. D. A. Volkogonov professzor, a filozófiai tudományok doktora már huzamosabb ideje foglalkozik a Sztálin életrajzát érintő anyagokkal. Idén fejezi be J V. Sztálin portréját Diadal és tragédia címmel. Az alábbiakban a könyvnek a Lityeraturnaja Gazeta c. hetilapban megjelent előszavát közöljük Antal Miklós fordításában hét folytatásban.

o

Sztálin nevének kiejtésekor sok ember tudatában mindenekelőtt az 1937-ies ‘év, a megtartások, az emberiesség lábbal tiprásának éve merül fel. A társadalom légkörében láthatatlanul fel-felbukkantak a vallkŰTÖlk, akilk, minit ismeretes, az életek és a hálálok elosztását intézik. Bizony, mindez meg történt. S ezekre a bűnökre nincs bocsánat. De arra is emlékszünk, hogy éppen ezekben az években létesült a dnye- peri vízi erőmű, a magnyi- togorszíki fiémkornbinát, akkoriban szárny ált fél Parányin, Angelin, Sztahanov, Buszigin neve. Ezekben az években vetették meg mindannak az alapjait, amelyen ma Hétezünk, ekkor kezdődött az erkölcsi szárnyalása azoknak a szovjet embereknek, ialkli/k 'helytálltaik a nagy honvédő háborúban és legyőzték a fasizmust. Ezért téves politikailag s ezért tisztességtelen erkölcsi szempontból, hogy miközben elítéljük Sztálint ia bűnéiért, kétségbe vonjuk <a szocializmus tényleges vívmányait, elvi lehetőségeit. Helytelen, hogy miközben Sztálint vagy a közvetlen környezetében Lévő személyiségeket értékéljük, ezeket az értékeléseket gépiesen alkalmazzuk a pártra, az egyszerű emberek millióira, akik megingalthatatla- nuil hittek ia forradalmi eszmék igazságában.

A. J. Kupcov, egy öreg bolsevik, aki a munfcatáibo- rok sokaságában viselte tragikus keresztjét, szenvedte tel iaz embertelen megaláztatásokat, megpróbáltatásokat, ma, évtizedekkel az átélt szenvedések után meggyőződéssel vallja: ..Sokan voltunk a táborokban olyanok,

akiket az önkény juttatott oda. De emiatt egyszer sem

— s ezt szeretném aláhúzni,

— egyszer .nem rendült meg az eszméinkbe, a rendszerünkbe, .az eszményképeinkbe vetett hiiitem. A szörnyű igazságtalanságot csupán valóságos személyek tragikus hibáival, tévedéseivel társítottam. Sorstársaim is ugyanígy gondolkodtak, őszintén örültünk az új gyárak üzembe helyezésiéről, a Cskalov repüléseiről szóló híreknek, majd gyötrődve éltük ót a háború kezdetének elképesztő kudarcait... A börtön nem szakított el, nem tudott lelkileg elszakítani bennünket a hazától, az ügytől, amelyhez a szibériai lágerek szögesdrótjai mögött is hűek maradtunk.”

Számtani álláspontból sem lehet értékelni a múltat: mije volt több Sztálininak — érdeme, vagy bűne? Az ilyen kérdésfeltevés erkölcstelen, mivel az embertelenséget semmiféle érdemek nem igazolják, nem mentik. A kérdés jóval összetettebb: hogy tisztán lássunk, meg kell ismerni a forrásokat s azokat az okokat, amelyek a hatalom gépezetének eltorzulásához vezettek. Hogyan történhetett meg, hogy a magasztos együtt élt az aljassal, hogy a gonosz a jó álarcában jelenhetett meg? Miért .történt meg sok személyiség társadalmi ellkorcsosülása ? Elkerülhetetlen volt-e ia tragédia? Miért nem működtek a társadalmi védelem „.intézményei’' ? Ilyen és hasonlló kérdések merülnek fel újságjaink hasábjaim, s ez a szovjet- emberek politikai és tönténédimi mű- velitstégének gyors fokozódását tükrözi, amire a párt XXVII. kongresszusa Után

A levelibéka tletközelbAI

EDD

HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG

B

1988. ffebruár 15., hétfő

KOSSUTH RÁDIÓ

4,30—7,59: Reggeli zenés műsor. — 8,20: Mit üzen a rádió? (Ism.) — 9,00: A hét zeneműve. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnilkék. — 10,35: Operettnyitányok. — 11,00: Életmód, egészség. — 11,33: Difmas: Húsz év műlva. XXI/19. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Osváth Júlia énekel. — 14,10: Egy útikalauz

apoteozisa. — 14,23: Népi zene. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Kommerszművészet. — 15,30: Kórus pódium. — 16,05: Észkerék. (Ism.)

— 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Csillagok a Metropolitan Operában. XVI/lil. rész. 1-8,15: Mese. — 18,25: Könyvújdonságok. (X) — 18,30: Esti Magazin. — 10,15: Csendestársaik.

— 20,16: örökzöld dallamok. —

21,10: Pilátus estéje. — 22,20:

Külpolitika. — 22,30: Egy rádiós naplójából. — 0,15—4,20:

Éjfél után.

PETŐFI RÁDIÓ

4,30: Reggeli zenés műsor. — 8,05: Verbunkosok, népdalok.

— 12,10: Fúvószené. — 12,25:

Kis magyar néprajz. — 12,30:

Jákó Vera nótafelvételei. vm/5. rész. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig . . .

— 17.30: ötödik sebesség. — 18,30: Tip-topp parádé. — 19,05: Nóták. — 119,30: Sportvilág. — 20,03—23,00: Show, ami show. — 23,20: Louis Armstrong. — 0,15 —4,20: Éjfél után.

BARTÓK RÁDIÓ

8,05: Műsorismertetés. — 8,19: Zenekari muzsika. — 9,010: Népzene. — 9,30: Opera felvételek.

— 10,30: Kamarazene. — 11,49:

Szimtfkmikuis zenekari hangverseny. — 13,06: Suksin elbeszéléseiből. (Ism.) — 13,45:

Népdalok, néptáncok. — 14,02: Opera részletek. — 15.00: Zenekari muzsika. — 16,20: Lajtha László emlókhangversenye. — 17,00: Diákfélóra. — 17,30:

Dzsessz. — 17,50: Haydn: D-dúr (Óra) szimfónia. — 18,20: A hét zeneműve. — 16,50: Egészségünkért! (Ism.) — 19,05: Zenei élmény. (Ism.) — 19,35: Muzsikus vendégség. — 22,00:

Operarészletek. — 22,55: Zenei panoráma.

NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ

6,20—6,30 és 7,20—7.30: Hírek,

tudósítások Észak-Tiszántúlról (A reggeli adás szerkesztője: Várkonyi Zsuzsa) — 17,30': Hírek — Programajánlat (Matya- sovszki Edit) — Sportösszefoglaló — Mini-fórum pénzügyeinkről. A műsor telefonszáma: 11-14)1. — 18,00—16,30: Észak-tiszántúli krónika — Lapszemle

— Műsorelőzetes (Az esti adás szerkesztője: Ágoston István)

MAGYAR TV

16,55: Hírek. — 17,00: A téli olimpiáról jelentjük . . . Lesiklás, síugrás, gyorskorcsolya, szánkó, sífutás, műkorcsolya, jégkorong. Közvetítés Caligary- ból (Kanada). Közben: — 18,45:

Esti mese. — 19,00—19,20: Híradó. — 21,40: Hatvanhat. Vendég : Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter. — 22,30: Hírek.

SZLOVÁK TV

15,50: Művelődési sorozat. — 16,20: Téli olimpiai játékok

(összefoglaló) — 16,50: A nap percei. — 17,00: Katonák műsora. — 17,50: Pozsonyi magazin. — 18,20: Esti mese. — 18,40 —19,10: Művelődési sorozat. — 19,30: Híradó. — 20,00: A kom- tur iépéáei (tévéjáték) — 21,25: Tenger alatt archeológia (dokumentum fi lm) — 22,00: Téli

olimpiai játékok (összefoglaló — síverseny).

2. műsor: 17,10: Angol termé- szetfiilm-sorozat. — 17,35: J.

Verne-klub. — 18,00: Kísértetek az ördög kereke alól (NDK tévésorozat) — 18,30: A hét eseményei magyar nyelven. — 19,00: Torna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Califar malma (román film). — 21,15: A pozsonyi Lyra műsorából. — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Művelődési magazin.

SZOVJET TV

10,00: Síugrás. — 10,45: Gyorskorcsolya'. — 11,15: Műkorcsolya (páros verseny) — 13,30:

Hírek. — 13,45: Szakmaválasztás. — 14,15: Objektív. — 14,35: Hírek. — 15,00: Dokumentumfilm. — 15,35: Szovjet dalok. — 16,00: Pulzus. — 16,30: A XV. téli olimpiai játékok. — 17,00: Viliág híradó. — 17,20: Műkorcsolya (páros verseny) — 18,00: Sífutás. — 19,00: Híradó. —

19,40: Az átalakítás reflektor- fényében. — 19,50: Sífutás. — 20,50: Világhíradó. — 21,00: Placido Domingo énekel. — 22,00: Vassiza (film, 1. rész). — 23,08: Hírek. — 23,13: Hangverseny.

figyeltünk fel Az esetek

egész sorában, különösen a történelmünket vártatosan ismerő fiataloknál, az egymással homtokegyenest Ellenkező nézetekből, szubjekti- vista értékelléselkfbál olyan értelmi zűrzavar születik, amely képes itómsadalmi nihilizmust és éntétaeink iránti tiszteletlenséget szülni. A megismerés szomjúságának legjobb csillapítószere az igazság megértése.

Ha meg akarjuk rajzolni Sztálin filozófiai, politikai arcképét, kiindulási pontként az októbert szocialista forradalom elemzésének lenini módszertanát ‘kell alkalmaznunk. Ugyanígy kell eljárnunk, ha a fornnadaloim vezéreinek politikai lés emberi tulajdonságait iakarjuk értékelni. Sztálin egész életében emlékezett rá, hogy Lenin 1922 decemberében, a kongresszusra készített fel jegyzéseiben őt és Trockijt ,kiemelkedő vezérek”-nék nevezte, de azt a nehéz természetére vonatkozó értékelést sem felejtette el soha, amely őszinteségével és mélységével megégette. Nem tudott megbékélni lazzal, hogy Lenin „az egész párt kedvenoé”-nek nevezte Buharint. Ha Sztálin felszólalásait tanulmányozzuk, látjuk, hogy — bár roppant óvatosan, cikornyásan és allegorikusán — szembeszállt a Jenki i értékelésekkel. Például, gondolatban vitatkozva Leninnel, egyik beszédében ezt mondta: „Szeretjük Buihairtnt, de az igazságot. a pártot, a Komintemt jobban szeretjüjS.” Ebiben a mondatban alighanem benne van iaz egész Sztálin: hű az eszméhez, de ravasz, rafinált. Lenin következtetésiét, miszerint „Sztálin túlságosan goromba”, a főtitkár úgy értelmerte egyik beszédében, hogy ő „csak az ellenséghez goromba” ... Hia Sztálin tehetségét elemezve Leninhez fordulunk, ismét és Ismét meggyőződünk róla, hogy a > lenini gondolatok villózása továbbra Is előttünk van. Ez nem csupán a bölcs, mély igazságok sajátossága, de a prófétai :igazságoké is.

Az utóbbi években sóik olyan történelmi személyiség — Caesar, Napóleon, Churchill, de Gaulle és mások — politikai életrajzát írták meg, akik örökre fennmaradtak a történelem szőnyegén. Nálunk nem tartják botrányosnak, kényelmetlennek, ha például olyan hírhedt anti- emberről adnak ki könyvet, miint Hitler. Sztálinnak viszont nines életrajza. Pedig külföldön a könyvek tucatjait írták róla. Hazánkban ezt a hiányosságot sok olyan szépirodalmi és történelmi publikáció pótoljia, amelyek Sztálin tevékenységének különböző oldalait vizsgálják. Megjelenésük a hosszú aszály u'tán ‘hullott eső hatását bizonyltja. Kétségtelen, hogy végeznek még a .történészek komoly (kutatásokat Sztálinról csakúgy, mint Buharinról, Hruscsovról, Brezsnyevről s más államférfiról ‘és pártve- zetőről.

, Ennek iaz érdeklődésnek az egyik óka abban rejlik, hogy Sztálin élete, történelmi mértékkel mérve, nemrég, nem egészen négy évtizede szakadt meg, ez pedig azt jelenti, hogy sorsa szorosan kapcsolódik a ma élpk, vagy közeli elődeik sorsához.

(Folytatjuk)

EHllitilfcB RlílKill

1 ■■■ ■■■■ !■■■■■ ip! ■■■ ■■■■■ ■■■■■■■I ■■ ■■■■■■■ lEiBiiiiimiaiiiiii