Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-01 / 26. szám
2 Kelet-Magyaronxág 1988.február 1. Szatmáriról látszik egy mőifodrász üzlet, két szeszmentes presszó és egy élelmiszerüzlet (vegyesbolt). Van még néhány eladó telek, amelyre lehet jelentkezni Az egyik olyan, amelyről már fentebb esett szó: egymás mellett van az üzletnek és iá lakásnak való telek. Erre a területre olyan kereskedő jelentkezését várják, laki üzletében élelmiszert, zöldséget és gyümölcsöt árusítana. Van egy 200 négyzetméteres terület, amelyen csak üzletet lehet építeni, 'továbbá három kisebb terület is tulajdonosra vár, amelyeknek áLapterülete 100—100 négyzetméter. Az utóbbi telkeken ,a lakosság részére javító szolgáltatásokat szeretnének megvalósítani, min t például cipőjaví- tás, kulosmá'solás, rádió-tv javítás stb. Az említett telkek sarkokon találhatók, s ezáltal könnyen megiközelít- hetölk. A telkek elidegeníthe- tők, vagyis megvásárolhatók, s a vállalkozónak kell felépítenie az üzletet. Feltétel az is, hogy olyanok vehetik meg, akik kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységre szóló engedéllyel rendelkeznek. A telkek megvételére február 10-iig jelentkezhetnek az érdeklődők. A környék még egy új üzlettel gyarapodik majd, ugyanis a Csalóköz és a Korányi utca találkozásánál is van egy 200 négyzetméteres üzlet építésére alkalmas 'terület. A gazdálkodó szerveknek pályázatot írt ki a városi tanács, s nemsokára meglesz a döntés, hogy melyik vállalat építi majd fel. Az üzlet Csak élelmiszerbolt lehet, s még ebben az évben el kell készülnie. Telekkínálat kereskedőknek Golfpálya a Kraszna-parton Interpelláció Video, alkohollal Tutaj járat a Tiszán Aszalt sárgarépa A Zöldért fehérgyarmati hűtőházában — többek között — 65 dolgozó három műszakban a szárítót üzemeltetve készít sárgarépa-aszalványt, még 30 vagont feldolgozva. Ezt követően a vállalkozókedv űjabb bizonyítékaként 10 vagon cékla hasznosításával próbálkozik a szatmári üzem kollektívája. Ez összességében február végéig ad munkát a szárítóüzem dolgozóinak. Jelenleg tárgyalásokat folytatnak a gyarmati szárító további hasznosítására a Bács megyei Zöldért vezetőivel. Petrezselyemgyökér szárított állapotban: ez lesz a következő feladat közel egy hónapon keresztül. Már a jövő szezonra is gondolnak a szatmáriak. Uborka, káposzta, sárgarépa és paradicsom termesztésére kötnek szerződést a termelő- szövetkezetekkel. Nábrád, Pe- nyige, Szatmárcseke, Tisza- kóród, de Milota, Botpalád vagy éppen Csaholc vagy Kölese közös gazdaságai is adnak bérbe területeket tagjaiknak, hogy itt az említett termékek előállításával segítsék a lakossági ellátást, illetve a konzerválási munkát. BOHÖZAT A NYÍREGYHÁZI SZÍNPADON. Molnár Ferenc Józsi című bohózatának bemutatására került sor szombaton este a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. A kétrészes darabban a színház neves művészei működtek közre Salamon Suba László rendezésében. Baloldali képünkön Szigeti András és Csikós Sándor (fent), Safranek Károly (jobbra lent)! Józsika szerepében Schlanger András Simor Ottó ölében. Mögöttük Zubor Ágnes és Pap Éva (jobboldali képünkön). (Elek Emil felvételei) Nem 'is dlyan régen még gyümölcsösök voltak láthatók Nyíregyházán a Korányi utca két oldalán, most pedig már egy új városrész van ott kialakulóban. Körülbelül 250 lakást építenek fel a tulajdonosak, s a terület nagysága és a leendő lakók száma megköveteli, hogy a lakótelep .építésiével együtt olyan hálózat is létrejöjjön, amely biztosítja az alapellátást és néhány fontos szolgáltatást. Ennek érdekében a Városi Tanács Termelés-eilátásfelü- gyeleti Osztálya már telévé úgy hirdetett meg telkeket, hogy a lakóház felépítése mellett a tulajdonos vállalja az üzlet felépítését és üzemeltetését is. Vannak vállalkozók, s most már biztosnak Uj nyelv Új nyelvet talált ki egy odesszai mérnök, összesen kétszáz tőszóval, csupa olyannal, amelyik egyetlen nemzetközi nyelviben sem szerepel. A 'tízezer szavas új nyelv az ,,aliundi” elnevezést kapta. A kétszáz tőszó variációiból áll. Szavai rövidek, általában legfeljebb öt, illetve hatbetűsök. Képzési módjuk a kínai nyelvéhez hasonló. A nyelvtant viszont az espe- rantótól vette kölcsön az odesszai nyelválkotó. ^alamhnaráfló Mi ,ehet •»obb egy Januári esős V^aidlliupaiauc. vasárnapon attól, hogy a család apraja-nagyja galambkiállításra megy. A Nyíregyházi Disz- és Haszongalamb Tenyésztő Egyesület tagjainak hagyományos kiállítását a nyíregyházi Városmajor úti művelődési házban január 30-án és 31-én közel kétezren keresték fel. A kiállítóteremben 45 tenyésztő 22 galambfajtát mutatott be, de volt ott óriáskígyóbébi, majom, mókus, fürj, papagáj, tengeri malac és japántyúk is. A kiállított galambokat szigorú zsűri díjazta. Felvételünkön három figyelemre méltó példány: balra a parókás galamb, kiváló minősítéssel, jobbra a Kaizer fajtagyőztes és lent a tisztelet- díjas magyar fodros. (E. E.) Előny a Korányin Sándor Miklós két évtizede irányítja a tunyogmatolcsi művelődési ház munkáját. Előtte pedagógus volt a községben. 1985-ben a település megyei tanácstagja lett. Elmondta például korábban, hogy a községben a 16 éven aluliak rendszeres vendégei az áfész szerződéses üzemelésű vendéglátó egységeinek (kocsmáinak). Ezekben olyan videoprogramokat vetítenek (nyíregyházi diszkóssal), melyek nem a MOKÉP videotékából valók. Adót nem fizettek, zsebből zsebbe (jegy nélkül) vándorolt ‘a pénz; közben italozás. Ez jellemezte „a kultúrát»’. Áz áfész illetékesei úgy vélték, a forgalom növekedése mindenkinek érdeke. (A Fehérgyarmat és Vidéke Áfész vette a videomagnót.) A tanácsülésen elhangzottak után is ment minden úgy, mint korábban. Hetekkel később a művelődési házban (!) ellenőrizték a filmvetítést, a tanácsi közvetítéssel, jeggyel, elszámolással szervezett vi- deodiszkót. Majd ezt később megismételték a művelődési házban. Ezt követően kapott értesítést a hozzászóló, hogy az ellenőrzés megállapította: a tunyogmatolcsi művelődési házban minden szabályszerűen történik, az észrevételezés tehát nem állja meg a helyét (!?). Sándor Miklós — aki a megyei közművelődési bizottság elnöke is — az elmúlt megyei tanácsülésen újból interpellált az ügyben. — Negyedszázada élek a községben. Sok^ családi életet láttam tönkremenni ital miatt. itt sikerült elérni, hogy rendezvényeinken nem dohányoznak, s a táncos rendezvények is szeszmentesek. Fontosnak érzem, hogy a tizenéveseket védjük ezektől a káros hatásoktól. Én nem iszom szeszt (soha nem is italoztam), ennek ellenére nem akarom azt, hogy senki ne igyon. Azt azonban igen, hogy gyerekek italozásához ne asszisztálhasson senki, üzleti érdektől vezéreltetve sem. Gondolom, nem mindenki tapsol azért, hogy nem hagyta annyiban? — Nagy szavak nélkül mondom: én, amikor elvállaltam a jelölést, tudtam, hogy kényelmetlen feladataim is lesznek. Nem személyes ellenségeskedést akarok. Ügy érzem, joggal elvárja mindenki ebben az országban, hogy a törvényt e témában is megtartsák. A megyei tanács önálló napirendként tárgyalt erről. Sajnos, a helyzet máig sem változott. Én nem adom fel, s hiszem, nem csalódom. Vendégcsalogató változások Gergelyiugornyán Az egész Alföld talán leg- ihangulatosabb, legérintetlenebb tája a FeJső-Tisza vidéke, melyet évről évre mind többen keresnek fel. A beregi oldal leglátogatottabb üdülőhelye a gergelyiugornyai föveny, itt egy-egy nyári hétvégén több ezren is megfordulnak. Az ugornyai strand, de maga az egész vidék kimeríthetetlen a látnivalókban, a lehetőségekben, ám a vendéglátás ma már alig-alig képes kielégíteni az igényeket. Ezt ismerte fel a Szabó les - Szatmár megyei Zöldért, s ezért is ajánlott egy ma még különösnek tűnő üzletet avá- sárosnaményi áfésznek: próbálják meg közösen ellátni a vendégfogadás tennivalóit. Mint Kovács István, a Zöldért igazgatója elmondta, az idegenforgalmi fejlesztések több lépcsőben valósulnak majd meg. Az idén elkészül a komplex fejlesztési és rekonstrukciós program, de az elgondolások kivitelezéséhez már az idén szeretnének hozzákezdeni. A legtöbb Fásítás januárban Ebben az évszázadban nemigen fordult még telő a mostanihöz hasonló enyhe tél. Havait mindössze háromszor láttattunk, azt Is mutatóban. 'Többször .is megdőlt az 'évszakhoz viszonyított melegirekord, legutóbb három napja, almikor az ország különböző részein plusz 18 Celsius-foikioit miértek. Arra sem volt még példa, hogy januárban 'erdőt telepítsenek. A nyírbogáéi Rákóczi Tsz- ben a jó édőt 30 hektárnyi erdő telepftésévei hasznosították. Merülőfal az ősláp védelmében Mint ismeretes, 1986-ban a nyírbátori cipőgyárban a föld alatti olajtartály 'lyuika- dása következtében a gyár környéki talaj olajjal telíitő- döitt. A csapadékcsatornán ét az olaj akikor is megjelent a Nyírbátor-Vasvári főfolyáson. Az olajkáf-elhárítás során a cipőgyár talajcserét hajtott végre .a szennyezett gyári területen. Az enyhe, csapadékos időjárás következtében a talajvíz most ismét kimos olajat arról a szennyezett területről, ahol az épületek elhelyezkedése miatt 1986-ban a talajcserét nem tudták végrehajtani. Az ősláp védelmében a védekezést folytatjuk, a csapadék mennyiségének növekedése (miatt a hétfői napon újiabb 4 mérüliőfal elhelyezésével biztosítjuk az őslóp tápvizének olajmentességét — tájékoztatta vasárnap lapunkét dr. Szlávik Lajos igazgató, védelemvezető. munkát a Bereg Hotel tevékenységének. belső arcának átformálása adja majd. Remek adottságai ellenére a szálloda évek óta veszteséges, ennek megszüntetéséhez gyökeres váltásra van szükség. A .tervek szerint lakályosabbá teszik a szobákat, gazdagabbá a kínálatot. Az idei ár- és jövedelem- változások átrendezték a keresletet az idegenforgalomban is. A kispénzű üdülők aligha tudják majd napokon át fedezni az éttermi étkezés árait. A társulás tagjai arra törekednek tehát, hogy megteremtsék az olcsó, gyors étkezés feltételeit a parton, s elfogadható áron nyújthassák majd különféle szolgáltatásaikat is. A vállalkozás finanszírozásához mintegy hatvanmillió forintra van szükség. Ennek jó részét az alapítók állják, de számítanak egy szeletre a megyei idegenforgalmi alapból is. Az összeg többségét a szálloda rekonstrukciójára, bővítésére szánják, s fel szeretnék kelteni az érdeklődést a vidék iránt a nyugati turistákban is. Ha az elképzelések valóra válnak, egyebek mellett lesz itt mini golfpálya, teniszpálya, automata tekepálya, szalma, s aki akarja, ló hátáról ismerkedhet majd Bereggel. Aki pedig a természet szabad ölére vágyik, felülhet családostól egy tutajra. A parton egyszerű, de jól felszerelt halászkuny- hókat szándékoznak felállítani, ahol útközben megpihenhet a romantikára, s csendre vágyó vándor. B. G. A tárgyalóteremből Börtönben 11 évig Az elmeszakértői vélemény Nagy Sándor alkalmi munkás, nyírvasvári lakosról az alábbiakat tartalmazza: hét általánost végzett, primitív személyiség, rendszeresen fogyaszt alkoholt, s ennek következtében az alkoholos jellemtorzulás kezdődő tünetei tapasztalhatók nála. Agresszív, indulatkitörésekre hajlamos, különösen ittas állapotban. Nagy Sándor mindössze huszonkét éves, de többször volt már büntetve súlyos testi sértések, lopások, rongálások miatt. A fiú egész családja rendszeresen iszik: az édesapa, foglalkozására nézve ács, az édesanya és az egyik testvér is. Ez azonban mindaddig nem okozott komolyabb gondot, amíg az édesanya meg nem halt és az apa, Nagy Béla új asszonyt nem hozott a házhoz. Abba a házba, amely fele részben Nagy Sándort és testvérét illette meg, anyai örökségként. Egy fedél alatt laktak négyen és gyakran tört ki a patália amiatt, hogy a két fiú nem dolgozott, a közös kiadásokhoz egy fillérrel nem járult hozzá. A „hangulat” különösen akkor hágott tetőpontjára, ha mindannyian ittasak voltak... ... Mint tavaly november elsején, amikor Nagy Sándor lalkalmi munkát vállalt, s estére részegre itta magát. Otthon ittasan találta az apját és a mostohaanyját is, s összeverekedett velük, mert iaz asszony pénzt követelt tőle. A verekedést az utcán folytatták, a fiú egy nadrágszíjjal ütlegelte az öreget. A testvérek választották szét őket, az egyikük az apa, másikuk az öccse védelmére kelt. A verekedés után fél órával ment haza némileg lecsillapodva Sándor és a testvére, Béla. Ahogy beléptek a házba, szidalmak özöne fogadta őket s ebből ismét szóváltás lett: Béla a veszekedés- hevében felpofozta és az ágyra lökte az öreget. Áz apa erre felkelt, bement a kamrába, kezére húzott egy munkavédelmi kesztyűt, s egy 80 centis stílfűrészlánccal rávágott a pofozkodóra. Sándor felszólította őket, hogy hagyják abba, mert valakit agyon fog ütni... Válasz nem érkezett, idősebb Nagy Béla kezébe vett egy ásót — amit Sándor kicsavart a kezéből és nagy erővel a homlokához vágott. Az apa a hatalmas ütést követően még tizenkét napig életben maradt a kórházban, de az agyroncsolódás és agyzúzódás az orvosi beavatkozás ellenére is a halálát okozta. Nagy Sándort a megyei bíróság emberölés büntette miatt tizenegy évi szabadság- vesztésre ítélte, s elrendelte az alkoholista ember kényszergyógyítását. Az ítélet jogerős. B. A.
