Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 12. szám

1988. január 15. Kelet-Magyaromig 3 A megye zöldség-gyümölcs termelése Mi jut a piacra? olyan drágán zöld­séget, GYÜMÖLCSÖT mint 1987-ben még sohasem fo­gyasztottunk. És nem csupán azért, mert a zöldség- és gyü­mölcsárakban is jelentkezett az infláció. Inkább a kedve­zőtlen időjárásnak, másrészt a növekvő mértékű feldolgo­zásnak köszönhető az árnö­vekedés. Az, hogy a feldolgozói ka­pacitás bővült, hogy egyre több alapanyagból készült és készül konzervipari termék — örvendetes. Minél na­gyobb mértékű az alapanya­gok tartósítása, annál biz­tonságosabb a termelők áru- értékesítése, ugyanakkor nö­vekszik a megye élelmiszer- gazdaságának jövedelme, ter­melő tevékenysége. Jó példa erre az elmúlt évből az al­mafeldolgozás. Köztudott, hogy 1987 októ­berében és novemberében még a szakemberek is úgy gondolták, hogy a tervhez és az előző évihez képest jóval kevesebb téli alma termett. 450—480 ezer tonnáról be­széltek. Az év végi jelentések és összesítések viszont ala­posan rácáfoltak erre a becs­lésre. Ma már tudjuk, hogy az almatermés bőven 500 ezer tonna felett volt. Hogy hová lett, hol bújt meg a közben előbukkanó többlet? Feldol­gozták. A téli almának jó ára volt, az almalének és sű­rítménynek jó a világpiaci megítélése, így hasznot haj- tóbb a feldolgozás a nyersex­porttól. A SZAMOKAT TEHAT AT KELL ÍRNI. Korábban a me­gye zöldségtermelésének 60 százalékát, a gyümölcs negy­ven százalékát dolgozták fel a konzervüzemek. (Nem csak a megyei üzemek, de az alap­anyag jelentős részét, 27—30 százalékot más megyék üze­mei.) Miközben a zöldség- és gyümölcstermelés 1980-tól napjainkig évről évre növe­kedett, a feldolgozás mérté­ke is ennek arányában, vagy még jobban nőtt. Beszédes számok, hogy míg 1981-ben 84 ezer tonna zöldség volt a megye teljesítménye, 1986- ban már 133 ezer tonna. Gyü­mölcsből ugyanezekben az években 657 ezer, illetve 704 ezer tonna volt a termés. A konzerv- és hűtőipar 81-ben 30 ezer. 86-ban már 56 ezer tonna zöldséget vásárolt fel. Gyümölcsnél a felvásárlás több mint háromszorosára nőtt; 40 ezer tonnáról 154 ezer tonnára ugrott. örvendetes, hogy az elmúlt hét évben a konzervgyári kapacitásbővítés mellett az üzemi feldolgozd^ és tartósí­tás is ugrásszerűen bővült. A MEGTERMELT ZÖLD­SÉG ÉS GYÜMÖLCS jelen­tős része tehát a feldolgozó- üzemekbe kerül, tartósított kereskedelmi áru lesz és az­zal is számolni kell, hogy a feldolgozói kapacitás tovább bővül. Gazdasági megfonto­lásból az elmaradott térsé­gek felzárkóztatási program­jában a zöldség-gyümölcs fel­dolgozás az egyik legnagyobb tétel. Tizenöt olyan pályázat készült, amely zöldség-gyü­mölcs feldolgozáshoz kéri a támogatást. Ezek közül a na­gyobbak a fényeslitkei tsz, Mátészalkai Állami Gazda­ság, a nyírbogáti tsz, a vá- sárosnaményi Zöldért, a Nyírlugosi Állami Gazdaság és a fehérgyarmati Zöldért, illetve a csengeri AGRO-IN- DUSZTRIA feldolgozó, kon­zerválóüzem. Az új üzemek építése 1987- ben már megkezdődött és 1990-re valószínűleg minden üzem megépül, termelni fog. A feldolgozóüzemek a térsé­gi gondok megoldásában ösz- szetetten segítenek. Egyfelől több száz embernek teremtő­dik munkalehetőség, más­részt a nyersanyagkereslet hatására nő a zöldség- és gyümölcstermő terület. A háztáji és kisárutermelők jö­vedelme a zöldség- és gyü­mölcstermeléssel nagyobb lesz, de ami a legfontosabb, az üzemek bevétele és ered­A z ablakomból mintegy kétszáz méteres útsza­kaszra látni. A nagy­városi utca csúcsforgalomban olyan, mintha valamilyen zá­tonyokkal tűzdelt lusta fo­lyót néznék, ahol még egy- egy hal is felugrik. A gyalo­gos utolérte a kocsisort és most közöttük ügyeskedj át magát a másik oldalra. Így van ez minden hétköz­nap reggel és ugyanígy este Azt a bizonyos kétszáz mé­tert a gyalogos megteszi két perc alatt. Jó levegőben még hasznára is lehetne a séta. A gyalogos mégis kevés. Di­vat az autó még akkor is, ha autózni nehéz. Elég egy pil­lanatnyi kihagyás és a hátul lévő máris előbbre ügyeske- di magát. Akit előznek, az nem veszít időt, de ront a tékán téüyén. Számolok. A gyalogos két perc alatt tette meg ugyan­azt a távolságot, mint egy- egy acélfolyamba sajtolt gép­kocsi, márkától, mérettől, ve­zetői tudástól függetlenül 10—12 perc alatt tesz meg. nem is annyira folyóra em­lékeztet a kép, inkább két egymással szembemászó, vég- elgyengülésben szenvedő kí­gyóra inkább. Megállj meg­indul, csusszan valamennyit, hogy aztán tehetetlenül meg­álljon újra. Valahol olvastam, hogy mondjuk egy száz kilométe­ren hét liter benzint fogyasz­ménye gyarapszik, gazdálko­dásuk stabilitása nő. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYÉBEN — ezt kutatóin­tézetek nagy tudású szakem­berei dolgozták ki és mér­ték fel — a gyümölcs- és zöldségtermelés bővítésének ökológiai korlátjai még mesz- sze vannak. 200 ezer hektár a zöldség, illetve gyümölcs- termesztésre alkalmas terü­let. Célirányosan ennek még csak a töredékét hasznosítot­tuk, hasznosítjuk. 1988-ban jelentősen nő a feldolgozói kapacitás és bővül a zöld­ség-gyümölcstermő terület. (Gyümölcsnél nem csak az almát, de csonthéjasokat és bogyósokat is telepítenek.) Zöldségféléknél főként az uborka-, paradicsom- és pap­rikatermelés növekszik. De hogy mi lesz a piacokon?­JÓSOLNI KÖNNYELMŰ­SÉG, viszont reális jelzés, ha a konzervüzemek részére a mezőgazdaság az eddigiektől nagyobb mennyiségben ter­mel zöldséget-gyümölcsöt, úgy, a szabadpiacra is több jut nyersáruként. Ehhezxkel- lene egy jég- és aszálymen­tes kedvező időjárás. Seres Ernő tó Lada ilyenkor tizenkét li­ter benzint elfüstöl. Láb a gázon és féken, kéz a seb- váltón. A türelmesek szitko­zódnak, a türelmetlenek du­dálnak is. Átlag naponta kétszer munkába menet és utána. Néhányszáz méterre villamos jár. A dugó még tart, a villamos majdnem üres. Igaz a kocsik is — ta­lán csak minden negyedik autóban ülnek ketten. Ezek .is általában taxik. Hány liter benzin fogy el egyetlen forgalmi dugóban? Ráadásul ezért egyetlen em­ber utazik, dehát az a divat, hogy az ember autója ott áll­jon naponta nyolc órát a munkahelye előtt. Leszok­tunk róla, hogy lábunk is van, meg jó levegőnk. Furcsa arra gondolni, hogy nálunk sokkal gazdagabb né­peknél — németek, svédek, angolok, hollandok, franciák — se egészen így csinálják. Ott természetes, hogy gyalo­golnak, kerékpároznak, vagy összeszövetkeznek az egy­máshoz közel lakók, az egy helyen dolgozók és heten­kénti váltással utaznak egy­más kocsiján. Négyen, mert így egy emberre a benzin árából csak a negyedrész jut. Úgy látni viszont, hogy panasz ide, panasz oda. ne­künk még futja .. . Bartha Gábor Csúcspazarlás közben néha vissza­sandít, hogy néznek-e utána. Reggel min­denki siet. Nem néz­nek. Ö viszont hat­éves megsértett önér­zetével bosszút áll. Amíg elballag a- ku­Nyilttér f z a bizonyos nyílt tér nem ugyanaz, ami az újságok rovata volt valamikor. Nem is nyílt, mert alapo­san körülépítették, de mindig történik ott valami. ★ Nem demográfiai jegyzet következik, de ha valaki iskolába indulás előtt nézi a teret, akkor rádöbben, miért szeretik a csa­ládokban a fiúgyere­keket. öt-hatéves ko­ruktól kezdve ugyan­is ők viszik le a sze­metet. Tizenhat éves korig. A kislányok tizenkét éves koruk­tól kezdve már nem szívesen. Ballag át a hajnali szürkeségen egy pöt­tömnyi kisember óri­ás vederrel. A vállán látszik, hogy utálja, káig, négyszer mar­kol bele a szemétbe. Amit kimarkol azt odacsapja a földhöz. Nehogy a kukáig ér­jen. És nagyon élve­zi, mert van egy ki­csi szél. És olyan bo- hókásan szertegurul az összegyűrt papír. Persze a kuka nem mindig ellenség. An­nak az öregember­nek, aki naponta megkutatja, még ked­venc kukája is van. ember érzi kutyául magát. Ha az ember, akkor a kutya ezt emberül megérti... ★ Szeretem a varja­kat. Olyan lusták és olyan szemtelenek, hogy egy fürgelábú futbalista akár varjú­pörköltre hívhatná meg az egész csapa­tot. Nem akarok poli­tizálni, de mert szép lassan különbséget tudok tenni varjú és varjú között, menthe­tetlenül az emberek­re asszociáltam. Ha egy talál valamit, ak­kor legalább kettő tá­madja. Ha kettő ta­lál valamit, akkor már vannak nyolcán. Ha valaki — mert ilyen bolond ember is akad — egy ma­réknyi darált húst szór a földre, akkor azon egy felhőnyi varjúcsapat verek­szik. Miért jutottak az emberek eszembe erről? Nos azért (és ezt a megfigyelése­met közgazdászoknak is ajánlom), mert ha az ajándékhús mel­lé valaki magokat t* szór, akkor a magok ottmaradnak. Jobbik esetben a csóró vere­bek takarítják el, mint a kukákat. (—tha) Jó ével zárt a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz és a METRIMPEX üvegtechnikai üzeme. Legnagyobb megrendelői a Szovjetunió és az NDK. A tőkés országok közül az NSZK- ba, Angliába, Peruba és Olaszországba szállítottak üvegtechnikai eszközöket. Képünkön: készülnek a mérőlombikok. (Elek Emil felv.t A statisztika: beszélő számok rendszere Információ nélkül nincs jó döntés amióta Állam van, AZÓTA LÉTEZIK A STATISZTIKA. MÁR EGY KÖZEPESEN KÉP­ZETT TÖRZSFÖNÖK IS kíváncsi volt ar­ra, hAny hadra­FOGHATÓ ALATTVA­LÓJA VAN, HÄT MÉG ARRA, HÁNY LESZ KÉSŐBB! A DOLGOK AZÓTA CSAK BONYO­LULTABBAK LETTEK. — Ahogy az élet változik, úgy kell változnia, hozzá al­kalmazkodnia a statisztiká­nak — mondja Hajnal Béla, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatója. — A mi fel­adatunk nem egyszerűen any- •nyi, hogy számokat muta­tunk be, hanem hogy törté­netiségében láttassunk egy- egy folyamatot, felhívjuk a figyelmet az összefüggésekre. A statisztika feladata (nem regisztrálás, hanem a cáfol­hatatlan számok és relációk révén a döntés segítése. A statisztika lényegében megmutatja azt ami volt, és azt, ami van. Az összefüggé­sek bizonyos tendenciákat rejtenek, s ezekből lehet le­vonni a következtetést — szűröm le. — És most szembesítsük ezt azzal, hogy mi kell egy dön­téshez — folytatja partne­rem —, s kiderül, hogy máris igazolódik amit mondok. A döntés fázisai; először meg­állapítom, mi a probléma. Ezt követően felállítom az alternatívákat. Utána kivá­lasztom a legjobbat, majd el­lenőrzőm, hogy valóban az-e a legjobb. Mindehhez kevés az intuíció. Ehhez informá­ció kell. és nem is kevés. Szakemberek elemeznek A KSH megyei igazgató­sága a termelési ágak és az életkörülmények adatainak feldolgozásával foglalkozik. Ha valaki azt hiszi, hogy ' ez csak a számok egymás medlé állítása, az téved. A hivatal­ban, ahol kertészmérnök, közgazda, tanár, agrárszak­ember, matematikus, fizikus, ipari szakember dolgozik, a számok és tendenciák elem­zésével teszi teljessé a mun­kát. — Ha most néhány címet mondok, világossá válik, mi­lyen segítséget kínálunk, ter­mészetesen nem ingyen, hi­szen januáritól mi is vállal­kozunk. Nos, néhány cím a közelmúltból: A konvertibi­lis exportbővítő pályázat sze­repe a megye iparának érté­kesítésében; Az 'iparon kívü­li anyagi ágak ipari tevé­kenysége ; Az országgyűlési választókerületek fontosabb adatai; A népesség halálozá­sának jellemzői; A megye la­kosságának egészségi állapo­ta; A lakásépítés fő jellemzői (1980-tól 86-ig; A cigányla­kosság jellemzői és a cigány­tanulók a megye oktatási in- .tézményeiben. Mint látha­tó. széles a skála, és ugyan­csak használható elemzések készülnek nállunk. A politikai vezetés igényli is ezeket. Ha csak a napok­ban tárgyait értelmiségi anyagot nézzük, melyet a ta­nács vb vitatott meg, kide­rül, a kiindulást a statiszti­kai helyzetfelmérés szolgál­tatta. De hasonló igénnyel jelentkezik a párt megyei ve­zetése ás, minden esetben, amikor tervezés, prognózis készítése válik szükségessé. A gazdálkodók késlekednek — Sajnos, a gazdálkodó szervek, a vállalatok, terme­lőszövetkezetek még nem is­merték fel, hogy a döntésho­zatalhoz milyen segítséget nyújt a statisztika. Sokfelé tartja magát néhány adoma, tréfás szólás a munkánkról, úgy mintha mi valótlan ada­tokból próbálnánk a valósá­got rekonstruálni. Pedig tő­lünk csak pontos, megbízha­tó információ megy ki, oly­annyira, hogy az adatszolgál­tatókat rendszeresen ellenő­rizzük, s ezzel még a téve­dést is kiszűrjük. A 'kétségtelen igazságok élőtt meghajolva fogadom a tájékoztatást, kérdezve ugyanakkor, hogy elég-e ma az, ha valaki gazdasági, ne­tán társadalompolitikai dön­téséhez a megyei helyzetet ismeri? — A KSH munkájának hatékonysága éppen abban rejlik, hogy minden megyei adatot bele tud helyezni egy országos képbe, egy széles tendencia folyamatába. Szá­mítógépes adattovábbító rendszerünk, az országos adatok azonnali megszerzése mindenki számára lehetővé teszi, hogy saját problémá­ját egy bővebb körben tudja vizsgálni. Kiderül, hogy a KSH me­gyei igazgatósága célfelada­tok megoldását is vállalja. Csak meg kell keresni őxet, s bármilyen igényt kielégí­tenek. Legyen szó ipar lete­lepítéséről. egészségügyi kér­désekről, i nf r astruktúr a-fe j- lesztésről — tudományosan elemzett anyagot kínálnak. — Két dologra hívnám fel a figyelmet. Az egyik: ma, almikor a gazdaság előtt rendkívüli feladatok állnak, egyszerűen nem lehet nélkü­lözni a legbővebb információt. Teljesen más képet mutat egy mai állapot, ha csak most és itt vizsgálom, mint­ha azt egy folyamatba he­lyezem. Hadd utaljak arra, hogy volit idő, amikor a sta­tisztika életünk eredmé­nyeit vizsgálta, egy jó Idő óta viszont az élet változá­sait regisztrálja, elemzi. Ma már nem a mennyiség a fő, hanem az eredményesség, az, hogy valami mibe kerül, mi­lyenek a pénzügyi folyama­tok és így tovább. És ez a tény tette szükségessé, hogy adatszolgáltató tevékenysé­günkön változtassunk. A KSH a megyékben negyed­évi 'információkat kínál. Vál­lalni kell a némi pontatlan­ság kockázatét, de ezt az időt éppen azért keli lerövidíteni, mert a döntési idők is rövi- debbek lettek. A másik, ami­re utalnék: egyszerűen a de­mokrácia elképzelhetetlen in­formációk nélkül. Mi a poli­tikai és állami élet vezetésé­nek és a közvéleménynek vagyunk a statisztikai hiva­tala, tudván, se döntés, se állampolgári felelős maga­tartás nem képzelhető el megfelelő tájékozottság nél­kül. Hiányzik a kényszar A KSH nyújtotta lehetősé­get az állami és pártvezeté­sen ’kívül az elmélet szak­emberei már régen felfedez­ték. Szakdolgozatot írók, fő­iskolások, doktori disszertá­ciót készítők veszik igénybe a szolgáltatásokat. Csak a termelőszféra hiányzik. — Ügy vélem, hogy sokan meglepődnének ha a kínált lehetőségekbe néznének. A gépkihasználástól a magán- vállalkozás megjelenése okozta változásig, a foglal­koztatottsági helyzettől a hírközlési helyzetig olyan kérdésekre kaphatnak vá­laszt, ami bizonyára befolyá­solná a születő elhatározáso­kat. Ismételten mondom; sajnos egyetlen ilyen part­nerünket sem tudom ajánla­ni, egyszerűen azért, mert nincs — mondja dr. Hajnal Béla, a megyei igazgatóság igazgatója. MIT TEHET ILYEN­KOR A HÍRLAPÍRÓ? HONA ALÄ TESZI AZOKAT AZ ANYA­GOKAT, MELYEK KIN­CSESBÁNYÁT JELEN­TENEK, ÉS TÁRSUL SZEGŐDIK AHHOZ A TÖREKVÉSHEZ, HOGY A JOBB INFORMÁCIÓ­VAL JÁRULJON HOZ­ZA A DEMOKRATIZÄ- LÄSHOZ. EZ IS DÖN­TÉS KÉRDÉSE VOLT, IGAZ ETTŐL A GAZ­DASÁG CSAK KEVÉS­SÉ MENT ELŐRE. Bürget Lajos A kedvenc kuka egy kutyával közös. Most már hosszabbodnak a napok és ők ketten reggelente versenyez­nek, hogy melyiköjük ér hamarabb oda. Ha a kutya, akkor az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents