Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-09 / 7. szám
M ■tvégi MELLÉKLET Elegáns, kényelmes Farsangra 1d = 10x10 cm Kész modellt mutatunk be, elegáns esti kompiét, amely szoknyából, blúzból és kiskabát- ból áll. Mindhárom darab szabásmintáját közreadjuk. A szoknya egyenes vonalú, hosszú (estélyi!), az eleje közepén az X jelzésig slicceit. A japán ujjú selyemblúz váll- és mellvarrás nélküli, az X-szel jelzett pontnál a hátán 1 gombbal csukódik. A különböző színű és nagyságú flitterek elszórva vannak felvarrva az elején. A kiskabát gyapjúszövetből készült, a vállrész pedig kézzel szövött anyagból, ezt díszítettük flitterrel és apró gyönggyel. A nyakpánt, az eleje szegőpántja és az ujja végét lezáró pánt bársony. Egy nagy, behúzott, flitterezett gombbal csukódik a nyaknál, elöl csak összeér, derékban rollni öv rögzíti. A kabátka díszítését színes képen mutattuk be az 1987 12. számunk 16. oldalán. MÉRETEK: testmagasság 165, mellbőség 102, csípőbőség 106 cm. ANYAGSZÜKSÉGLET: a hosz- szú szoknyához duplaszélesből egyszer a hossza; a kiskabát- hoz duplaszélesből 1,40 m, szőttesből 20 cm; a blúzhoz 90 cm széles- selyemből 1,20 méter. A szabásmintát felnagyítjuk csomagolópapírra. Szabásnál a hosszanti varrásokra 2, felhajtásra 4, a többi varrásra 1 cm-t hagyunk. A kész darabokat gyöngyözzük, illetve flitterezzük. (A Fürge ujjakból) 1. Egészen rövid hajból, korhatár nélkül alkalmazható. A hajat fejtetőről előre fésüljük, és jobboldalra irányítjuk. Fésű segítségével és tenyerünk élével széles hullámokat nyomkodunk, alakítunk, amit azután hajcsipesz segítségével rögzítünk. Ha megszáradt, kézzel fellazítjuk a hullámokat, s a frizurát lakkal lefújjuk. 2. Hosszú hajból, közvetlenül a fül alatt úgy készítünk copfot, hogy közé fogunk egy-egy színes szalagot vagy vékony muszlin kendőt. Utána egészen elől, koszorúszerűen megtüzzük a copfot. A meddő házasságokról A képességek határai Sikerek, kudarcok gyermekkorban A hatvanas években 12— 14 százalék között mozgott a gyermektelen, tehát meddő házasságok száma. Ez az arány azóta —» miként erről J. Sökeland, a dortmundi urológiai klinika professzora beszámolt — 22 százalékra emelkedett. A meddő házasságok számának emelkedése mellett azonban változatlan maradt az az arány, amelyben a férjben, illetőleg a feleségben volt található a meddőség oka. A férjek, illetőleg a feleségek 40-^40 százalékban okai a meddőségnek, a megmaradó egy százalékban pedig mindkettőben fellelhető egy olyan elváltozás, amely a meddőséget okozza. A férfi meddőség terén a prosztatagyulladás és a heresérv, az ún. varikokele vezetett. Ez az elváltozás egyA tél, a kerti szerszámok karbantartásának, javításának ideje. A metszőolló a kertész egyik legfontosabb munkaeszköze. Az életlen, rosszul záródó ollóval a munka is nehezebb, de az ilyen szerszám roncsol is, vagyis megnöveli a sebfelületet. A roncsolt seb nehezebben gyógyul, és inkább ki van téve a betegségek fertőzésének. Különösen veszélyes következményekkel járhat a roncsolás az amúgy is érzékeny csonthéjasok esetében. Ilyenek: a cseresznye, a meggy, a kajszi- és az őszibarack. A rosszul záródó, úgynevezett nyilós olló vágó- és támasztópengéje között rés van. Ha az összezárt metszőoUót a fény felé tartjuk, meggyőződhetünk a rés méretéről és alakjáról. A csapot rögzítő csavaranya meghúzásával a rés gyakran megszüntethető. De ha a rossz záródást a támasztóél elhajlása okozza, ezen csak úgy segíthetünk, hogy a támasztóél behajló, csúcsi részét egyenesre köszörüljük. (Az olló egyébként a szakszerűtlen használat miatt deformálódik el, rendszerint akkor, ha túlságosan vastag vagy elszáradt ágvégeket akarunk vele eltávolítani.) Az életlen olló fenését a durva fenőkővel kezdjük, amelyet élezés közben gyakran nedvesítsünk. Fontos tudni, hogy a vágóélnek csak a domború oldala fenhető! A szétszedett olló vágópengéjét rögzítsük az asztalon, és a követ körkörösen mozgatva lassan haladjunk a penge tövétől az él felé. Ha túlságosan tompa, az ollónk, a durva fenés idejét óvatos köszörüléssel lerövidíthetjük. A vágóéi a finomkővel kapja meg végső formáját. Ezt azonban már soha ne végezzük köszörűvel, mert ennek az a veszélye, hogy túlságosan elvékonyodik az él. és kicsorbul az olló. A gépi köszörülés szakértelmet és fokozott figyelmet igényel. Alkalmankint tíz-tizenöt másodpercnél tovább ne hagyjuk a kövön a szerszámot, mert túlhevü- lés következtében anyaga kilágyul, tönkremegy. A jól illeszkedő, éles metszőollót papír bevágásával ellenőrizhetjük. Ha a vágás nyomán gyűrődés nélkül hasad a papír, akkor jó az ollónk. A fenés után száraz ronggyal töröljük meg, majd olajozzuk a szerszámot. Minden fémes alkotórészt még összeszerelés előtt kenjünk át savmentes, finom műszerolajjal. A szemző- és oltókést a tavaszi és a nyári szaporítási munkák során használjuk. A szemzőkésre jellemző, hogy vágóéle nem egyenes, a penge töve recé- zett, csúcsán pedig úgynevezett türőt képeztek ki. Ez a késtípus — élkiképzése folytán — csak egyik oldalról, a körömágy felől fenhető. Az oltókés vágóéle ellenben egyenes, a penge hosz- szabb, tűrő nélküli, és a töve nem recézett. Az oltókés mindkét oldalról fenhető. A kések fenését is a durva kővel kezdjük. A metszőolló élezésével ellentétben azonban most a pengét mozgassuk az óramutató járásával megegyező irányba, körkörösen a kövön, amelyet az asztalon rögzítünk. A durva él kialakítása után következhet a finom kő. Az él végső finomítására a fenőszíj szolgál. Nagyon fontos, hogy a szíjon, amelyen mindkét késtípus mindkét oldalát fenjük, a fordítást a kés fokán végezzük. A jó kés jellemzője, hogy borotvaéles. Az élezés egyenetlenségéről úgy győződhetünk meg, hogy a penge élét a fény felé tartjuk. Ahol az él láthatatlan, az élezettség is jó, viszont ahol a fény megtörik, azt a pengerészt még tovább kell fennünk. általán nem ritka, mert a dortmundi tapasztalatok szerint minden ötödik férfinél enyhébb-súlyosabb formában fellelhető. Éppen ez a gyakoriság szól amellett, hogy a férj által okozott meddőség hátterében az esetek 30—40 százalékában a varikokele állhat. Ez egyben amellett is szól, hagy a varikokele viszonylag egyszerű műtétje sok esetben alkalmas a meddő házasság megszüntetésére. A varikokele után a második helyen az alkoholizmus szerepel a férfiak meddősége hátterében. A herék hormon- termelésének elégtelensége, az agyfüggelék, illetőleg az ezt szabályozó agyterület hormontermelésének zavara csak a harmadik helyen állott a férfimeddőség okozóinak ranglistáján. Az éles kés pengéjét is töröljük le, majd kenjük át savmentes, finom olajjal. Ha a fűrész élezését teljesen szakszerűen akarjuk végezni, akkor legelőször ki kell hajtogatnunk a fogait, hogy ne szoruljanak meg a fában és gyorsan vágjanak. (E művelet speciális szerszámot igényel.) Elmarad a kihajtogatás az úgynevezett idu- na fogú fűrészek esetében, mert ezek pengéje vastag, az egyes fogak között pedig nagy a' távolság, így gyorsan és jól vágnak. Az ásó, a kapa és a lapát élezésének legegyszerűbb és legjobb módszere, ha a gyárilag nem élezett eszközök vágóélét reszeléssel alakítjuk ki. A satuba fogott szerszámfejet először a durvább (négyszázas vagy ötszázas) lapos reszelővei munkáljuk meg úgy, hogy minél szélesebb sávban, egyenletesen vékonyodjon el a szél. Az él végső formáját a finomabb reszelővei adjuk meg, ügyelve arra, hogy a vágófelület mindenütt éles legyen. A földművelő kerti szerszámok élezésére a gépi köszörülés is alkalmas élezési mód. Annál is inkább, mert kevésbé munkaigényes. Azonban a gépi köszörüléskor is ügyeljünk, hogy az élkialakítás legalább két fokozatban történjen. Először a durvább, majd a finomabb követ tegyük a gépre, ügyelve arra, nogy a fém túl ne hévül jön. Amikor valamilyen feladatot megoldunk, a környezetünkben élők általában minősítik a tevékenységünket: jutalmaznak, ha sikert értünk el, és büntetnek, ha rosszul csináltunk valamit. A jutalmazás és a büntetés a gesztusokkal jelzett jóváhagyástól és a rosszallástól az anyagi javakkal kifejezett tényleges jutalmazásig és a fizikai büntetésig terjedhet. Az az ember. akit sikereiért ritkán jutalmaznak, ám kudarcaiért annál gyakrabban büntettek, valószínűleg arra fog törekedni, hogy elkerülje a kudarcokat. Az az ember viszont, akit sikeres tevékenységeiért gyakran megjutalmaztak, minden bizonnyal további sikerekre fog törekedni. Eszerint az embereket két csoportba lehet sorolni aszerint, hogy sikerre törekvők vagy kudarckerülők-e. Ezek a személyiségvonások a kisgyermekkorban kezdenek kialakulni. Önmagában keresi Négyéves kor után a gyermek kudarctűrő képessége már nagyobb. Néhányan a sikertelenséget nagyobb igyekezettel próbálják megelőzni. Az ötödik év második felétől kezdve pedig a sikerből, illetve a sikertelenségből már bizonyos következtetéseket is le tudnak vonni. Feladataikat már az önmaguktól elvárható eredmény figyelembevételével választják meg. Egyre jobban ismerik képességeik határait. Néhányan még nagy kitartással buzgolkodnak a nehéz — olykor megoldhatatlan — feladatok elvégzésében, a többség ■azonban igyekszik elkerülni az erejét meghaladó feladatokat, hogy bebiztosítsa magát a kudarc ellen. A gyermek ekkortól a sikertelenségek és sikerek okát már önmagában keresi. A szülők és a nevelők által gyakorolt külső ellenőrzés mellett mind nagyobb lesz saját belső ellenőrzésüknek szerepe is. Ettől kezdve tevékenységeinek végrehajtásában és megítélésében az önmagával való elégedettség érzése, a jól végzett feladat felett érzett öröm is belejátszik. A másoktól kapott jutalmak mellett mindinkább fontossá válik számára az önelégedettség, mint „belső jutalom”. E szempontból igen fontos időszak az iskoláskor. Az iskolában minden feladatot, teljesítményt értékelnek valamiképpen. A gyermek nap mint nap azt tapasztalja, hogy teljesítményei tükrében kezdik értékelni. Az iskolás gyermek számára már nem mindegy, hogy milyen színvonalon teljesíti a feladatait. Saját igényszintjének akar megfelelni. A siker nem más, mint az igényszint és a teljesítmény egybeesése. A kudarc érzése akkor támad fel, ha a teljesítmény. elmarad az igény nívójától. Minden egyes sikeresen végrehajtott feladatot követően — elvben — emelkedik az egyén igényszintje, a siker tehát újabb sikerek elérésére ösztönöz. Hajlamosak leszünk nehezebb feladatokba belevágni, míg a kudarc után inkább a könnyebb feladatok irányába haladunk. Nehezebb feladatok Ha sorozatos kudarcokat élünk át, bizonytalanná, habozóvá válunk, ezért az újabb feladatok kiválasztása hosszabb időt vesz igénybe, s a feladatok teljesítése közben szorongás, nyugtalanság lép fel. Ennek értelmében az iskolában a jó tanulók mind jobb és jobb teljesítmények elérésére vágynak, amelyeket általában el is tudnak érni. A rossz tanulók viszont minél gyengébben teljesítenek, annál inkább elbizonytalanodnak, elmegy a kedvük a további erőfeszítésektől, magától a tanulástól is, és kudarcot kudarcra halmoznak. A tanároknak jóval gyakrabban kellene jutalmazniuk a gyengébb tanulókat, szinte minden egyes olyan teljesítményükért, amely bármilyen kicsi mértékben is, de meghaladja megelőző eredményeiket. A siker hatására ezeknek a gyerekeknek az igényszintje minden bizonnyal emelkedni fog, s ez a teljesítmény- szint növekedését vonja maga után. Ne szemrehányást! Mindenkinek van legalább egy erős oldala, s erre lehet — és kell is — építeni az értékelés során. Amikor dicséretekkel’ újabb sikerek elérésére ösztönözzük a gyereket, tulajdonképpen a lélektan egyik fontos alaptörvényét alkalmazzuk. Eszerint, ha valaki bizonyos feladatokban viszonylag tartós sikert ér el, képes lesz hasonló területeken is a sikerre. De ne felejtsük el, hogy a kudarc éppen úgy átterjedhet a teljesítmények más köreire is, mint ahogyan a siker. Szülőknek, nevelőknek egyaránt törekedniük kell arra, hogy elégedettségüket mindig kifejezésre juttassák, és óvakodniuk kell attól, hogy állandó szemrehányásokkal halmozzák el kudarcossá vált gyermeküket. Ügyelniük kell arra, hogy az elszenvedett kudarc után a gyermek, pusztán jóvátételből, ne vállalkozzék olyan feladatokra, amelyek meghaladják a képességeit, s amelyeket valószínűleg nem fog tudni megoldani. intim sarok) Az utóbbi időben meggyarapodtak postánkban azok a levelek, amelyekben olvasóink lelki problémáikkal, testi-szexuális panaszaikkal fordul nak tanácsért lapunkhoz. Rovatunkban szakemberek (orvosok, pszichológusok, szexológusok) segítségével válaszolunk olvasóinknak. Leveleiket szerkesztőségünk címére várjuk, kérjük, tüntessék fel benne, milyen jeligét választottak önmaguknak. „Kettéosztott szerelem” jeligére: Amit most önöknek leírok, azt csak a legbensőbb barátnőm tudja, de ő nem vállalkozik a tanácsadásra. Huszonöt éves értelmiségi hajadon vagyok. Két férfit szeretek. Ez olyan, amit én sohasem tudtam elképzelni, amiről ’ sehol sem olvastam még. Az elsővel három éve tart a kapcsolatom. öt szeretem, de a másikba szerelmes vagyok. Mind a ketten harminc év körüli, komoly, nőtlen férfiak. Szerelmesek belém és már mind a ketten megkérték a kezem. Vívódom sokat éjjelente, hogyan kellene döntenem?! Miként cselekedjek, hogy se nekik, se önmagámnak ne okozzak csalódást? Minden tettemért vállalom a felelősséget és a következményeket! Ne értsenek félre, nem azt kérem, hogy döntsenek helyettem, hanem adjanak tanácsot. Hogyan tovább? Egyikőjüket sem akarom megbántani. Várom jeligés válaszukat. Tanácsot adni, kit válasz- szóm házassá rsiáuL, párjául, nem könnyű. A házasság komoly felelősségvállalás, olyan döntés, amit nem szabad elhamarkodni. Néhány dologra felhívnám a figyelmét: a szeretet és a szerelem nem ugyanaz az érzés. A szeretet letisztultabb, mélyebb, sokrétűbb, mint a szerelem, aminek gyakran csalódás, keserű kiábrándulás a vége. Szerelmünkben önmagunkat látjuk visszatükröződni, vagy azokat a tulajdonságokat keressük szerelmesünkben, ami belőlünk hiányzik. Ha azonban ráeszmélünk, hogy csak beleálmodtuk ezeket a tulajdonságokat, belevetítettük a saját vágyainkat — hamar szertefoszlik az illúzió, a szerelem. A házasságoknak sokszor ez a megdöbbent felismerés a vége, a csalódott ember beadja a válópert. önnek várnia kell még a férjhezmenéssel, tisztázni, mit érez az egyik, s mit a másik férfi iránt. Amit szeretetnek hisz, az lehet baráti vonzalom, amit szerelemnek, az pedig csalóka ábrándkép. Véleményem szerint egyszerre két embert igazán szeretni nem lehet, érzékei becsapják. Emellett — amíg nem bizonyosodik meg valódi érzelmeiről — döntése (akármelyikük mellett is szól), mindig magában hordozza a kételkedés tudatát: talán mégis a másikhoz kellett volna mennem ! Arra is gondolnia kell, nem ők ketten az igaziak, hanem esetleg egy harmadik ember. „Változnak az erkölcsök” jeligére: Nyugdíjas tanárember vagyok, harmincöt éve élek jó házasságban a feleségemmel. Becsületben felneveltünk négy -gyermeket, van hat unokánk. Sohasem voltam híve (még tanárként sem) az erkölcsi prédikációnak, a „hegyi beszédeknek” — ahogy volt tanítványaim mondanák. Mégis, nézem a mai fiatalokat. Gyerekek még, éretlen, zöldfülű tacskók, akik semmit sem ismernek az életből, nem tudnak az ember biológiájáról — de nyalják-falják egymást. Tizenöt évesen (!) már nemi kapcsolatuk van. Hová vezet ez? Csak az arcukra kell nézni: sivárak, szomorúak, koravének. Valaha mi gyermekkorunkban mások voltunk. Vidámak, nevetősek, boldogak. Az én korombelieket még megtanították a nők tiszteletére, de a mai ifjak? Mintha követ rúgdos- nának, úgy bánnak a lánynyal, de a lány is velük. Kiveszett volna a világból a szerelem, az erkölcs? . . . Sajnos, annyira átalakult, hogy már felismerhetetlen. Egyetértek levélírónkkal abban, a szerelemre és az erkölcsre tanítani kell(ene) a fiatalokat éppúgy, mint a matematikára, fizikára, testnevelésre. Hosszú levelében —- melyből csak részletet idéztem — megemlíti a kábítószerezést, az italozást, a neurózist. Korunk szomorú kórképe ez. A fiatalok magányosak, családot keresnek a közösségben, ezért alkotnak bandákat, baráti társaságokat. Sokan unaloműzésből próbálják ki a narkotikumokat. A felnőtté levést számukra az italozás, dohányzás, szeretkezés jelenti. Azt hiszem, azzal, hogy készen eléjük teszünk mindent, s nem alkotásra, tettvágyra buzdítjuk őket, az élet ízét vesszük el előlük. A sok gép, szerkentyű között mi is elgépiesedtünk. Szociológusok, szakemberek keresnek gyógyírt a bajokra. Saraiéi«, karbantartás 1988. január 9. CISIAILIAIDMCITITIÜÍCIN I
