Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-09 / 7. szám
ÄRA: 2,20 FORINT XLV. évfolyam 7. szám 1988. január 9., szombat M A Világútlevéllel országok útjain (2. oldal) Miért fizet a beteg ? (3. oldal) (----------------------------------> Váltás Á ttörő sikereikhez, a gyökeres változásokhoz néni elegendő az, ha egy vállal nál csupán a szűk tv. gárda gondolkozik • képpen. Másfajta, mait, sabb igényekre kell átállítani a váltókat a fejekben a munkapadoktól kezdve a termeilésiirányíitó- kon keresztül egészen az Igazgatóig. Érzékenység nélkül allig- ha érhettek volna el sikereket azok a vállalatok, amelyek nyereséggel zárták az elmúlt esztendőt. Nem csemegézni óhajtunk ezen, de számba venni mindenképpen. Okulásként. Űj fogalmak kerültek a vezetők szókészletébe. így az egyik, a külföldi divatirányzatra is gyorsan reagáló és azt nyereségért jól kiszolgáló vállalatunknál a következő okok is szerepelitek a sikerek között: gyors reagálás a piac igényére magasabb technológiával, fegyelemmel (kiállták a próbát!), korszerű szervezési eljárások gyors alkalmazása; az újítások beépülése a munkafolyamatokba. Egy másik vállalat igazgatója egyebek között annak is betudta a sikert, hogy egész esztendőben a körülményekhez igazítva korszerűsítették az anyagi érdekeltség rendszerét. Első ízben fizettek ilyen címen pénzt fizikai munkásoknak. Másutt — s_ezt most hallottam először! — a piackutatás, a reklám, egyáltalán a gyár termékeinek „csinált” jó hírverés is ott szerepelt már az eredményt befolyásoló tényezők listáján. Bizonyára nem véletlenül. Vállalataink tanulékonyak. Rádöbbentek: a jó bornak is kell a cégér. S ha a tőkés cégek évente jövedelmük jelentős százalékát fordítják reklámra, marketing- célokra, akkor minden bizonnyal Van mit tanulni, ellesni és pótolnunk e területen is. Azért szólok a sikert, az eredményt, a nyereséget a „háttérből” segítő tényezőkről, mert ezekről elfeledkezünk. Szerencsére megjelentek itrt-ott ma már az értékelő beszámolókban is. Említették a tanulás fontosságát. Ki gondolná, hogy például a Divat Ruházató Vállalatnál tavaly a rendszeres képzésben tanfolyamokon mintegy 320-an (főleg nő!) tanulta a szakmát magasabb szinten csak azért, hogy a tőkésexportígény- nek megfeleljenek. Gon- dolnák-e, hogy egy másik üzemünkben a szocialista munkaverseny megújulása volt jelentős hajtóerő? Pedig igaz. Itt ugyanis élőre meghirdették, miért, mennyit fizetnek. És éltek a lehetőséggel az emberek. F. K. v _____________________Kevesebb a szövet, több a fonal, csökkentett géppark Három „leány" tervei Szabolcsi gyáregységek nagy feladatai A könnyűiparon belül a gyapjúgyártók azok, akik viszonylag a legrosszabb piaci helyzetben várhatták az új évet. Mindez elsősorban a vállalati központokra vonatkozik, de természetesen kihatással van a jó eredményt felmutató szabolcsi gyáregységek termelésére is. A Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár Nyírtex Fonó- Szövő Leányvállalata ebben a formában az első évet zárta Demecserben. Korábban mindig az eredménytelen gazdálkodást emlegették a gyárral szemben, azonban bebizonyították, hogy a kisebb létszám ellenére közel azonos termelést tudnak megvalósítani. A múlt évben háromszáz millió forinton felüli termelést produkáltak, igen számottevő a bérmunkánál a javulás. így összességében minimális nyereség várható a leányvállalatnál. Az új esztendő termelési feltételeit a napokban rögzítik az anyavállalattal történő egyeztetéssel. A tervek szerint 1,6 millió négyzetméter kártolt szövetet állítanak elő, 480 tonna fésűs fonalat gyártanak. A termelési tervek teljesítése 360 millió forintos árbevételt tesz lehetővé, a nyereség pedig tízmillió körül alakulhat. Az Üjpesti Gyapjúszövőgyár új fehértói gyára 4 millió forintos eredményt ért el 1987-ben. A tavalyi forgalmuk 20 százalékát, 200 millió forintot a tőkés piacon értékesítették. Idén, ha a tavalyi termelési mutatókat produkálják az előrejelzés szerint 58 millió forint veszteséggel kell számolniuk a gazdasági szabályzók változása és a bérbruttósítás miatt. Ezt termelékenységgel, minőségjavítással és a minőségi kötbér csökkentésével kívánják ellensúlyozni. 1988-ban új gépek beszerzését nem, viszont termékszerkezet-váltást terveznek. Növelik a fonal- és csökkentik a szövetgyártást. A francia, az NSZK-beli és az amerikai piaci igényeket még több áruval szeretnék kielégíteni. Már decemberben úgy kötötték meg az idei évre a szerződéseket, hogy a termék szállítása után azonnal fizessen a partner. Eddig ugyanis hosszú távú szerződéseket készítettek, leszállították a terméket, a költség benne feküdt, eredményt csak később könyvelhettek el. Egyelőre az első négy hónapra van lekötve a gyár kapacitása, ugyanis a belföldi piacon az árváltozások után még kutatják az igényeket. Tavaly 2,5 százalékos bérfejlesztést kapott a 780 fős kollektíva, amit idén emelni akarnak. A tervek szerint az újfehértói gyár idei forgalma elérheti az 1 milliárd 100 millió forintot. A Magyar Posztógyár nagy- kállói gyárában a múlt évi termelés lényegesen nem változott az 1986-oshoz viszonyítva. Viszont a fonodában egynegyedével csökkent a géppark, és az üzemrészben 68 munkással kevesebb dolgozott. Tőkés exportra a 772 tonna kötőfonalból 250-et küldtek, nagy részét az USA-ba. A bérszínvonal tavaly 53 ezer forintról 60 ezerre emelkedett, az árbevételt pedig 500 millió forinttal túlteljesítették. Tavaly új olasz kártoló gépet állítottak üzembe, amellyel megfelelnek a magasabb minőségi követelményeknek és új termékeket gyárthatnak. Ezen magas finomságú kártolt fonalat készítenek, amelyet az NSZK-ba szállítanak. A kötőfonal üzemrészben is új gépet vásároltak, amellyel az eddigi motringos csomagolás helyett keresztorsóst alkalmaznak. Ezzel együtt a termelést is átállították, hiszen az eddig tiszta acryl- fonal helyett gyapjú-acryl és gyapjú-viszkóz fonalat gyártanak. A kártolt fonal iránt egyébként nagy az igény, a jelenlegi kapacitás dupláját is értékesíteni tudnák, viszont csökkent a kereslet a szövet iránt. Az új gépekkel szeretnék kapacitásukat növelni, hiszen tavaly a gépek selejtezése miatt ez csökkent. A hulladékregeneráló üzem jobb kihasználását is tervezik. Változatlan létszámmal (686) a tőkés export jobb kihasználásával 600—650 millió forint árbevétel a terv. Alkatrészeket gyártanak a Mezőgép tiszavasvári gyárának precíziós öntödéjében. Itt készültek képeink. (Elek Emil felvételei) f-----------------------------------^ Űj gépek a tanműhelyben A Mezőgép Vállalat nyíregyházi tanműhelyében január elsejétől korszerűbb gépeken gyakorolhatnak a leendő szakmunkások. A vállalat két új EU—400-as eszterga- padot vásárolt, amelyen a nyíregyházi 110-es számú szakmunkásképző intézet 23 másod- és harmadéves esztergályostanulói készítenek alkatrészeket. Ezeket a munkadarabokat a törzsgyár esztergagép-felújításához használják fel. Képünkön Ternovics Mihály szakoktató ellenőrzi Seregi Mihály harmadéves esztergályostanuló munkáját az új esztergagép előtt. Zenei tábor, kutatómunka Soros-alapítvány szabolcsiaknak Harmadik alkalommal részesül a Soros-alapítvány támogatásában a nyírbátori zenei tábor. A pályázatot a város zeneiskolája nyújtotta be, és ők gondoskodnak az összeg rendeltetésszerű felhasználásáról is. A most odaítélt 80 ezer forinttal a bizottság azokat a hangversenyeket támogatja, amelyeket szabolcsi falvakban adnak a zenei tábor résztvevői. Ebben az évben 12. alkalommal tartanak ilyen hangversenysorozatot műemlék templomokban. A fenti összeg nélkül az idén veszélyben forgott volna a ikoneertprognam, jóllehet több községben ez jelenti az egyetlen jelentős kulturális eseményt. A nyíregyházi Bessenyei Tanárképző Főiskola két tanára is támogatást kap kutatómunkájához: mind Takács Péter, mind pedig Udvardi István két évig részesül ösztöndíjban. Minderről decemberi budapesti ülésén döntött az MTA-Soros Alapítvány Bizottság, amely ezúttal összesen 31,8 millió forintot ítélt meg pályázatok támogatásra és ösztöndíjakra. Bővül a kereskedelmi bankok megyei hálózata A kereskedelmi bankok, már működésük első évében országszerte kiterjedt hálózatot építettek ki. Vidéki igazgatóságaik révén lényegesen felgyorsult a hitel- ügyek intézése, számos megyében jelentősen növekedett a banki szolgáltatások színvonala. Verseny alakult ki a bankok között az üzletfelek megnyeréséért, számos megyében ma már több pénzintézet szolgáltatásai közül választhatnak a vállalatok, szövetkezetek. A magyar külkereskedelmi bank szolnoki fiókja hat — Szolnok, Borsod, Bács- Kiiskun, Hajdú-Bihia-r, Csong- rád és Szabolcs-Szatmór — megye gazdálkodóival tartja a kapcsolatot. Eddig 140 hitelszerződést kötöttek, s a fiók áltál kihelyezett hitelek összege elérte a 2,5 milliárd forintot. Hiteleket nyújtott többek között a Tisza II. vízlépcső térségének mezőgazdasági fejlesztésére, az öntözés korszerűsítésére, a géppark felújítására. Ha a gazdálkodóknak előnyösebb, a bank hajlandó korszerű ter- melőberendezések kölcsönzésére is. Számos nehéz gazdasági helyzetben lévő tsz-nél teremtették így meg a ter- ímelőberendezések korszerűsítésének feltételeit. A bank pénzügyi tanácsokkal segíti magyar és külföldi cégekkel létrehozandó ve- gyesvállialiaitok alapítását is. Azt tervezi, hogy az ilyen vállalkozásokba saját tőkével is bekapcsolódik, jelenleg négy vegyesvállalat előkészítésén dolgoznak a külkereskedelmi bank szolnoki fiókjának szakemberei.
