Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-08 / 6. szám
1988. január 8. Kelet-Magyarország 3 A múlt év volt az első teljes év a tiszanagyfalui Űj Élet Termelőszövetkezet csillarüzeméifek életében. Az utóbbi években sok viszontagságot megért szövetkezetben új színt hozott az ipari ágazat. A Tiszalux korszerű kisüzem 36 dolgozóval, több mint 20 millió forint értéket állítottak elő ’87-ben. Csillárokat, lámpákat, úgynevezett belső téri izzólámpás világítótesteket készítenek. Az alapanyag- gyártástól a szerelésen át a csomagolás és értékesítésig minden munkafolyamatot ellátnak az ügyes kezű asz- szonyok, a szakmunkás fiatalemberekkel együtt, akik elsősorban lemez- és cső- munkákat végeznek. A Tiszalux lámpáit a nagykereskedelmi vállalatokon keresztül az ország minden áruházában, szaküzletében értékesítik. Jelenleg 40—45 típusból választhatnak a megrendelők. Az idén 4—5 új termékkel jelentkeznék. Elek Emil Háromkarú csillárokat szerelnek össze az asszonyok. A mennyeseti lámpák kását préseli Bodrod János. 750 forint vagy a nadrágszíj Régi vásárlók — új árak — Miután hazánkban már rajtunk kívül további két helyen is gyártanak duzzasztott perlitet, az erősödő konkurencia az ország távolabbi részeiben néhány helyről kiszorított bennünket. Ezenkívül rontja az üzletünket az is, hogy számos falazóanyag egyre inkább megfelel a szigorodó hőszigetelési szabványoknak, így szükségtelen az építőnek még külön jól szigetelő vakolóanyagot alkalmazni. Hőszigetelő alapvakolat Van még néhány más tényezője is a konkurencia- harcnak a perlitfronton, de csupán az eddig felsorolt kettő is elegendő ahhoz, hogy elgondolkodtassa a petiteseket: mit kellene tenni ahhoz, hogy megmaradjon jövedelemtermelő képességük, sőt még bővüljön is. A 128 dolgozót foglalkoztató beleg- rádi üzemben néhány nappal ezelőtt új részleg kezdett munkába, ennek megtekintésére invitál Andrejkovics István. — Ez a három nagy tartály eddig is megvolt, — mutat fel az udvaron magasló okkersárga acélsilókra. — 11 millió forintért építettük alá ezt a keverőberendezést, amelyen alul zsákoljuk új termékünket, a hőszigetelő alapvakolatot. A méretekből nem nagyon lehet következtetni arra, hogy hova kellett ide 11 millió forint, közelebbről szemügyre véve azonban nyilvánvalóvá lesz. Zagyi Sándorné kezeli a mindenre ügyelő elektronikát. — Két automata mérlegre kerülnek a papírzsákok, a műszerek pedig éppen huszonöt kilogrammra vannak beállítva. Se több, se kevesebb nem lehet. A mérleg mellett szaporán gyűlnek a megtelt zsákok, az igazgató pedig tartalmuk tulajdonságaiból árul el néhányat. Csillárok a tsz-ből Meggyőző érv, legalábbis a laikusnak. A modern berendezésekkel felszerelt, üzemrészt elhagyva a telep további részeit vesszük szemügyre. A gyárüzem bejáratánál, pontosabban annak bal oldalánál új épület áll, még érződik rajta a mész szaga. — Kereskedelmi tevékenységre is kiterjesztjük munkánkat, — ismerteti az építkezés célját Andrejkovics István. — Nemcsak a mező- gazdaságban, nálunk is megfontolandó szempont a több lábon állás. A perlitterméke- ink folyamatos fejlesztésén kívül hiba lenne nem megragadni minden jövedelemszerzési lehetőséget. Itt közvetlenül beszerezhető lesz gyárunk minden terméke, sőt a Koszig Vállalat további gyártmányai is, így például gázbeton. Távolabbi célunk pedig közvetlen környezetünk ellátása mindenféle építőanyaggal. — Konkurálnak a TÜZÉP- pel? — Inkább megkönnyítjük az errefelé lakók beszerzéseit. Belső munkahelyteremtés Alaposan kinőtte magát a perlitgyár, úgy gondoljuk, hogy az eddigiekből mindez kiderül. További fejlesztési lehetőségeik és terveik is figyelemre méltóak. Ezekről már ismét az irodájában beszél Andrejkovics István. Valamennyi termékükről azonnal ízléses színes prospektust vesz elő, bár vannak olyanok amelyekre még nem készülhettek el az ismertetők. A legizgalmasabb az atomerőmű- vi programba való bekapcsolódásuk. — Az erőmű munkájához használt vízben nagyon kis mennyiségben vannak olyan anyagok, amelyek kémiai úton nem vonhatók ki, viszont bizonyos idő után a turbina lapátjait tönkreteszik. Javasoltuk a perlites szűrést, mert az még magas hőmérsékleten sem károsodik. A kísérletek sikerrel biztatnak, és az eredményüket az egész KGST használja majd atomerőműveiben. Andrejkovics István ontja a műszaki adatokat fejlesztéseikről, eredményeikről, és csak közbevetőleg tér ki a cég gazdálkodásának néhány adatára. 8,2 millió helyett 12 millió volt a tiszta nyereségük az esztendő végén, és ezt az irányzatot tartani akarják. Volt még valami, amit biztosan megelégedéssel olvasnak az üzem dolgozói: a mai „leépítéses” időkben Belegrádon ilyesmitől nem kell tartani. Az új keverőüzem munkásait a meglévő állományból csoportosították át, így tulajdonképpen belső munkahelyteremtésről lehet beszélni. Ésik Sándor A fél MA MÉG CSAK BECSLÉSEKKEL lehet következtetni arna, milyen hatással lesznek életvitelünkre az új árak, amelyek január elsején léptek életbe, amint csak hozzávetőlegesen leheít megbecsülni azt is, hogy az év folyamán milyen tempóban emelik tovább a szabad árakat a termelőik és a forgalmazók. Egyelőre csak a központi áremelések és árcsökkentésék léptek életbe, amelyek hatására összességében 7,6 százalékkal emelkedik a fogyasztói árszínvonal. A Központi Statisztikai Hivatal tizenkétezer család kiadásait vizsgálja hosszú ideje; ennek alapján készül az úgynevezett háztartás-statisztika. Számításaik szerint a január elsejei áremelések átlagosain, személyenként és havonta 750 forint többletkiadást okoznák a lákossógnak, ám ezen belül legerőteljesebben — 1050 forinttal — a budapesti szellemi és fizikai dolgozók élete drágul, legkevésbé — körülbelül 600 forinttal — a mezőgazdasági dolgozóké és a nyugdíjasoké. Az utóbbiaké azért kevésbé, ment az idősék általában kevesebbet fogyasztanák, kényszerűségből szerényebbek az igényelik. Nyilvánvaló azonban, hogy ennyivel — tehát személyenként átlag 750 forinttal — több pénzt nem adhatunk ki, mert nem keresünk ennyivel többet. Ilyen körülmények között csak egyet tehetünk: összébb húzzuk a nadrágszíjat. Mást vásárolunk, olcsóbb termékeket, mint tavaly, tehát módosítjuk fogyasztásunk szerkezetét. Mást, és esetleg kevesebbet is. Mérsékelhetjük az áremelés hatását, hia a kisebb gyerek tovább hordja a nagyobb kinőtt ruháját; ha elhasználódott tárgyainkat nem újakra cseréljük, hanem megjavíttatjuk; ha halasztható beszerzéseinket elhalasztjuk. Sokféle magatartással lehet védekezni az áremelés ellen. A január elsején életbe lépett új fogyasztói árakat azonban csak az első negyedév végéig kötelező alkalmazni. Azután a szabad árformába tartozó cikkeket — és ma ■már a fogyasztási cikkek 80 százaléka ilyen — olcsóbban is, drágábban is kínálhatják, vagyis a termelők és a forgalmazók még inkább alkalmazkodhatnak a piaci követelményekhez. De vajon lefelé szorítják-e az áraikat, hogy többet eladhassanak, vagy inkább felfelé, hogy a maguk növekvő kiadásait nagyobb nyereséggel ellensúlyozzák ? jövedelmi pozícióikat. S árat emelhetnek, ha másért nem, hét azért, hogy lépést tartsanak az infláció via 1. Az inflációt gerjesztő tényezőikkel szemben csupán két fő visszatartó erő fog hatni: a piac beszűkülése és ■az árhatóságok magatartása. A kereslet zsugorodására már utaltunk, most lássuk, miként próbálja, miként tervezi fékezni az inflációt az árellenőrzés, az árpolitika. Most a termelőknek be kell jeleníteniük, ha árat akarnák emelni. Szándékukat az árhatóság mérlegeld, s ha megalapozatlannak ítéli, átmenetileg megtilthatja az áremelést. Ez a rendszer csak az első negyedév vágóig működik, ám ha a kormány szükségesnek látja, az áremelési szándék bejélentésj kötelezettségét meghosszabbíthatja. Az Országos Árhiviatal emellett rendszeresen konzultál az úgynevezett veszélyzónában mozgó termelőkkel, tehát azokkal, amelyek tevékenységük természeténél fogva a leginkább veszélyeztetik az árterv betartását. A konzultációk során közösen alakítják ki a vállalat árpolitikáját, azaz megállapodnak egy-két évre ■előre a követendő vállalati ármegtartásban. Ezeket a konzultációkat is folytatni lehet. Akadnak azonban radikálisabb hatósági eszközök is. Ha az év folyamán, amikor már szabadabban lőhet mozogni az árakkal, úgy tűnik, hogy spontán fölgyorsulna az infláció, és meghaladná a tervezett — 15 százalékos mértéket, akkor az Árhivatal akár be is fagyaszthatja az áriakat. Persze, a befagyasztás — az árstop — nem lehet általános: csak a termékek egy szűk körére terjedhet ki. TEHAT VANNAK OLYAN ERŐK, amelyek fékezik az áremelési törökvéseket, de ezek a törekvések több ok miatt fel is erősödhetnek. Ám a kormány ma úgy látja: ha a gazdaság más folyamatai iis a népgazdasági tervinek megfelelően alakulnak, akkor az áremelkedés mértéke sem fogja meghaladni a tervezeti 15 százalékot. Bár a kormánynak lenne igaza, s nem azoknak a közgazdászoknak, akik az idén elkerülhetetlennek látják a nagyobb mértékű inflációt! G. Zs. BIZONYÁRA LESZNEK TERMELŐK, kiválóan vezetett vállalatok, amelyek költségeik növekedését a munka jobb megszervezésével, az adminisztráció csökkentésével, az apparátus mérséklésével és más tartalékokkal ligyekeznek majd ellensúlyozni. Ám, vélhető, hogy ezek lesznek a kivételiek. A többség az egyszerűbb, vagy legalábbis egyszerűbbnek látszó megoldást, a további áremelést választja majd. Annál is inkább, ment erre vám, lesz kellő indoka. Április elsejétől drágul az elektromos energia, ha nem is a háztartások, de a termelők számára, és villanyáramot minden termék tartalmaz: ez indók a további áremelésre. De valamiféle importot is szinte minden termék tartalmaz — a termék valamieiyiik komponense külföldi eredetű — és a nyugati importhoz is drágábban jutnak a felhasználók, mint korábban. Drágábban egyrészt azért, mert laz egy évvel ezelőttihez képest nőtt seregnyi alapanyag világpiaci ára, másrészt azért, mert a forint tavalyi kétszeri leértékelése nyomán eleve drágább mindem, amit nyugati devizáért vásárolnak. Áremelésre késztetheti a termelőket az is, hogy a most élebelépett termelői áriak 'alacsonyabbak a tavalyiaknál ; megpróbálhatják tehát visszaszerezni tavalyi ma emcsak a természetet, hanem olykor az újságírót is megtréfálja a szokatlanul enyhe, tavaszias tél. Történt pedig, hogy egy január közepén megjelenő kiadványban még karácsony előtt le kellett adni egy cikket. A tollforgató szerette volna a természetről szóló irományát szépen patetikusan indítani — s bízva az évszakok becsülhető törvényszerűségeiben — így kezdte fogalmazványát: Fehér hó borítja a didergő határt... Telt, múlt az idő, s az idő vasfoga még vízkereszt táján sem csattogtatott, s a fránya fehér hó az istennek sem akarja beborítani a didergő határt. Sűrű bocsánatkérés közepette tehát gyors telefon a nyomdába, javítsák ki az ominózus sort, valahogy efféleképpen: Hűvös szél borzolja a védtelen határt. A cikk írója csupán hazafelé menet az utcán bizonytalankodott el, amikor a márciusi napsugár megcirógatta az arcát. Talán helyesebb lett volna a cikket valahogy így kezdeni: „Melengeti a napsugár a határt... (bodnár) tréfája — Ez olyan késztermék, amit az építkezés helyén nem kell keverni, készen tartalmazza a perlitet, a cementet, a mészhidrátot, sőt még egy lutenzol nevű anyagot is, amely a felsorolt alkotók nagyon homogén keveredését segíti elő. Ki keveri? — A mai pénzszűkében azl mondhatja az a bizonyos építtető, hogy inkább külön- külön megveszi olcsóbban, és ő majd összekeveri — vetjük közbe. — Más is szóvá tette már ezt, válaszunk pedig a következő: nem tudja nagykereskedelmi áron beszerezni, mi viszont igen. Lutenzolt egyáltalán nem tud venni, anélkül, és végül a gépi keverés híján, nem jut olyan minőségű termékhez, mint amit tőlünk vehet. Tervektől duzzadó perlitesek Szűrő az atomerőművekhez A falon egy nagy Magyarország térkép, rajta gombostűerdő. A felénk eső részen sűrűbben, távolabb nem annyira. Andrejkovics Istvánnak, a belegrádi perlitgyár igazgatójának szobájában vagyunk, a házigazda ad felvilágosítást a különös térkép hasznáról. Zagyi Sándorné a töltőberendezésnél.
