Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
ÁRA: 2,20 FORINT XLV. évfolyam, 25. szám 1988. január 30., szombat Megkezdődtek a zárszámadások Beszámoló a nyíregyházi Ságvári és a ramocsaházi Rákóczi Tsz küldöttközgyűléséről KISMÉRTÉKŰ JAVULÁS KSH-jelentés az elmúlt évről Az 1987. évi gazdasági folyamatokban szerény, a fő célok tekintetében a tervezettnél kisebb javulás következett be. A népgazdaság külső egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőbben alakult, de a javulás az előirányzottat nem érte el. A gazdasági növekedés élénkült. A termelés növekményének nagyobb része a belföldi felhasználás és nem a kivitel céljait szolgálta. Á termelés és a kivitel szerkezetében csekély változások következtek be, azok mértéke, esetenként iránya sem felelt meg az egyensúlyi és a hatékonysági követelményeknek. A gazdaságban létrehozott többletjövedelem túlnyomó része áremelkedésből származott. A rubelelszámolású fizetési mérleg többlettel zárult, a nettó adósság ebben az irányban csökkent. Konvertibilis valutákban a nettó adósságállomány tovább nőtt. Az adósságnövekedés mérsékeltebb volt az előző évinél. A fizetési mérleg hiánya ugyanis kevesebb lett, ez részben a külkereskedelmi forgalom alacsonyabb behozatali többletéből, részben az idegenforgalom nagyobb bevételi többletéből adódott. Az adósságszolgálat — kamat és törlesztés — terhei némileg mérséklődtek. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál jobban emelkedtek, a hiány kisebb lett a tervezettnél és az előző évinél. Ebben szerepe volt az év közben megtett intézkedéseknek is. Az ágazatok és a gazdálkodó szervezetek teljesítménye tovább differenciálódott. A. kisebb termelő és szolgáltató egységek, különösen a szövetkezetek és a magántevékenységet folytatók aktivitása, a létszám és a teljesítmény alapján is, az átlagosnál élénkebb volt. A beruházások előző évben kezdődött élénkülése folytatódott: a népgazdasági beruházások összege 291 milliárd forint volt, folyó áron 12 százalékkal, összehasonlító áron mintegy 6 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül a vállalati beruházásokra fordított összeg 18 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőtt. A többletkifizetésre a gazdálkodó szervezetek növekvő saját forrásai adtak lehetőséget. Az állami támogatás összege a finanszírozási források között csökkent, a beruházási hitelé kismértékben nőtt. A központi beruházásokra és a tanácsi beruházásokra kifizetett összeg ugyancsak számottevően, 6, illetve 4 milliárd forinttal emelkedett. A lakosság és a magánszektor beruházása kb. 56 milliárd forint volt, értékben több, volumenben kevesebb, mint az előző évben. Az üzembe helyezett beruházások értéke lassabban nőtt, mint a pénzügyi teljesítés, a befejezetlen beruházások állománya nagyobb, mint 1986 végén. A népgazdaság állóeszköz-állománya gyarapodott, az anyagi ágakban gyorsabb ütemben, mint a termelés. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését az illetékes megyei tanácsok elsősorban új munkahelyek létrehozásával segítették. A beruházásokat az e célra létrehozott alapból és a tanácsok egyéb forrásaiból finanszírozták. Az aktív keresők száma egy év alatt 18 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent és az év végén 4867 ezer fő volt, ez a népesség 45,9 százaléka. A szocialista szektor aktív keresőinek száma 36 ezer fővel csökkent, a magánszektoré 18 ezer fővel nőtt, az utóbbiak aránya az aktív keresők között 5,4 százalékról 5,8 százalékra emelkedett. A foglalkoztatási helyzetet az jellemezte, hogy a gazdaság egészében több volt a betöltetlen munkahelyek száma, mint ahányan állást kerestek, ugyanakkor az ország egyes körzeteiben, elsősorban az északkeleti területen, valamint a szakképzetlenek körében megnőtt azoknak a száma, akiknek elhelyezkedése hosszabb időt igényel. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem az előző évinél gyorsabban, folyó áron 10—11 százalékkal emelkedett. Ebben a termelés mennyiségi növekedésének és az árak emelkedésének egyaránt szerepe volt. A jövedelemnövekménynek — az 1986. évihez hasonlóan — kb. egynegyede a volumennövekedésből, háromnegyede az árak emelkedéséből származott. A főbb jövedelem-ösz- szetevők közül a vállalati nyereség növekedése volt a leggyorsabb ütemű. A vállalatok pénzügyi helyzete kedvezőbb volt az előző évinél AZ 1987. ÉVI GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYEK Fö MUTATÓI Bruttó hazai termék termelése belföldi felhasználása Nemzeti jövedelem Ipari bruttó termelés Országos építési-szerelési tevékenység Mezőgazdasági termékek bruttó termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft Lakásépítés, ezer darab Terv Tény az 1986. év százalékában 102,1 102,5—103 . 99,8 kb. 102 legalább 102 102—102,5 102—102,5 103,7 kb. 101 102—103 104,5—105,5 98,5—99,5 99,5—100 102.5—103 99.6 kb. 100 216—219 235 60—61 57,2 M A Vendég-e a vendég? 2. oldal Jobb vételt ígér a posta 2. oldal Hétvégi melléklet 5—12. oldal kezdődik a téli vásár A ruházati kerískedeibii vállalatok az (idén is megrendezik a hagyományos szezon végi téli vásárt, amelyre ezúttal február 1. és 13. között kerül sor. A kedvezmény mértéke most is 20—40 százalék lesz, de az olcsóbban kapható holmikból kevesebbet kínálnak a boltokban mint az elmúlt évek téli kiárusításain. Megkezdődtek megyénkben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek zárszámadó küldöttközgyűlései. Január 29- én a nyíregyházi Ságvári Tsz 1987. évi gazdálkodásáról Leitner István elnök tájékoztatta a tagságot. Elöljáróban utalt arra, hogy az elmúlt év időjárása nem kényeztette el a földművelőket, az elmúlt évtized legaszályosabb esztendejét élték át. A természeti csapások ellenére a gazdaság árbevétele 2,5 százalékkal nőtt, a tervhez viszonyított nyereség 11 százalékká 3 millió forinttal volt magasabb A növénytermesztési főágazat ötezer hektáros területen költségtakarékos gazdálkodással igyekezett az előre látható hozamkieséseket ellensúlyozni. A búza hektáronként 309 kilogrammal, a kukorica 2700 kilogrammal termett kevesebbet a tervezettől. Többletet adott a rozs, sikernövény volt a napraforgó. A növénytermesztés árbevételét növelte — a vesz- . teségeket csökkentette — a korábbinál nagyobb mértékű vetőmag-forgalmazás. A kertészet összességében jó eredménnyel zárt. terméskiA nyíregyházi Ságvári Tsz küldöttközgyűlésének résztvevői. esése nem volt Jelentős a termelőszövetkezet erdőterülete, a kitermelt és értékesített fa a tervezettet meghaladta, az ágazat elismerésre méltó nyereséggel járult hozzá a pénzgazdálkodáshoz. Meghatározó volt a szövetkezeti gazdálkodás eredményességében az állattenyésztés. Árbevétele megközelítette a 90 millió forintot. Csaknem tízezer hízott sertést értékesítettek. a tojástermelés 13 millió volt, 900 anyajuh után 800 tejesbárányt adtak el. Az állattenyésztés gazdaságosságát segítette elő, hogy tavaly megkezdte munkáját a saját keverőüzem és u 6848 tonna keverékből ezer tonnát külső fogyasztóknak értékesítették. A nyíregyházi termelőszövetkezet az elmúlt évben jelentős mértékben bővítette és korszerűsítette gépparkját. Megvalósítottak számos nagy beruházást. Épült egy új tojóház, iparvágány, elkészült a Nyíregyházát Kál- mánházával összekötő vízvezeték. A termelőszövetkezet két gazdasági társaság tagja. A sör- és üdítőital-palackozás és -forgalmazás jövedelmező volt. A húsüzem tevékenységét jelzi, hogy 23 ezer sertést vágtak és dolgoztak fel. A háztáji ágazat 30 millió forintos árbevételt teljesített. Eredménnyel zárt a tsz két szakcsoportja is. összességében: a nyíregyházi tsz jó évet zárt, a felosztható nyereség 26 millió 278 ezer forint, a termelőszövetkezeti tagok éves keresetük 10 százalékát kapták részesedésként, Az elnöki beszámoló után a különböző bizottságok adtak számot munkájukról. Szünetben megválasztották az új vezetőséget, majd hozzászólások következtek. Szót kért a küldöttközgyűlésen' Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára Megbecsülés jár azoknak —■ mondta — akik az elmúlt év embert próbáló körülményei között jól dolgoztak és eredményt értek el. A mezőgazdaság országosan, de itt a (Folytatás a 4. oldalon) Óvári Miklós Nyírbátorban Óvári Miklós, a Politikai Bizottság italgja, a Központi .Bizottság titkára — aki csütörtökön részt vett és felszólal t a megyei pártbizottság kibővített ülésén — pénzeiken megyénk egyik történelmi települését, Nyírbátort .kereslte fel. A vendéget és a kíséretében .érkező Varga Gyulát, a megyei pártbizottság első titkárát .a város vezetői köszöntötték. Nagy István, a pártbizottság első 'titkára .tájékoztatta őket Nyírbátor és vonzáskörzete aktuális gazdasági, politikai, 'társadlaillmii helyzetéről. A Központi Bizottság tit- .kár.a ezután a helyi szakmunkásképző intézetbe látogatott. Az impozáns és jól felszerelt épületeit októberben vette birtokába a csaknem hatszáz .ipari tanuló, akilk .több mint tíz szakmában készülnek pályájukra. Pásztor József igazgató és Kosa Béla párttitkár számoltak be arrpl. hogy a vasas-. az építőipart ágazatnak illetve a könnyűiparnak ké«_ peznek itt szák ember eket, s három kihelyezett osztályúik van Csengőiben tis. Már a számítógépet iis az Oktatás szolgálatába állították, s tavaly az iskola csapata országos második helyezést ért el. Most tornaterem lépül az intézethez. amely egyúttal az egész város igényeit is .igyekszik majd kielégíteni. A Csépel Szerszámgépgyár ny í rba tori f úr ógé pgyóráiban Óvári Miklós felkereste a Csepel Szerszámgépgyár nyírbátori fúrógépgyárát, ahol Szórni Iván igazgató kalauzolta az üzemrészekben. (Elek Emil felvétele) —a látogatás következő állomásán — Szórni Iván igazgató, Nótin János, a pártve- zetőségJtátkáca tájékoztatta a vendéget. Elmondták többek között, hogy öt évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni a korszerű NC számjegy vezérlésű gépek gyártásával1, s azóta minden évben új .géppel rukkolták ki. A gyár — amely az országos vállalat egyiharma- dát adja létszámban és tér-. malésben — minden évben nyereséges. Tavaly 700 milliós értéket produkálták, miközben a .nyereség megközelítette a 100 millió forintot. A jó munka megmutatkozik a keresetekben is: évi 88 ezer forint itt a dolgozók átlagbér- színvonala. Vázolták korrekt kapcsolatukat az anyagyér- ral, s örömmel újságolták, hogy — ha kevés létszámmal is — már önálló gyártmány- fejlesztési csoportjuk van. Szóba hozták Óvári Miklós előtt: bár most jól prosperál a gyár, máris gondolni kell arra, hogy la kilencvenes évek elején jelentős rekonist- 1-ukcióv.afl .tudnak csak. a csúcson maradni, s ez újabb nehéz próbatétel [lesz. Ám a gyári kollektiv,a szorgalma, szakértelme és ragaszkodása a munkahelyhez garancia a megújuláshoz. Óvári Miklós a tájékoztató után felkereslte az üzemrészeket, ahol találkozott a 'gyár középvezetőivel, dolgozóival. Nyírbátori látogatását a Báthory István Múzeumban fejezte be a Központi Bizottság titkára. Itt Dám László igazgató kalauzolta a vendéget a Nyírbátor történetét bemutató állandó kiállításon, s mutatta meg a múzeum értékes tárgyait. Óvári Miikiás a kora délutáni órákban elutazott megyénkből.
