Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-29 / 24. szám

új tsz-törvény kétzüj # Csoládagyosítési kéreimak A magánimport korlátozásai • • ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Miniszter;tanács javasolta az Országgyű­lésnek a mezőgazdasági tenmelőszövefckieze- teikrő] és az élelmiszerékrő 1 szóttó törvényeik módosítását. A kormány egyúttal az Elnöki Tanács elé terjesztette a növényvédelemről szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisztertanács a tervgazdasági bizott­ság jelentése alapján áttekintette az export- képesség fokozása, a műszaki fejlődésen ala­puló szerkezetváltozás meggyorsítása érde­kében hozott és teendő intézkedéseket. Új­ból hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló központi és hitelforrásokat elsődlegesen e célokra kall felhasználni. Ezt szolgálják a hosszú lejáratú nemzetközi hitelfelvételek — köztük a múlt év őszén felvett egymiílliárd márkás NSZK-hitel — is. A Minisztertanács felhívta a gazdálkodó szervezetek figyelmét a műszaki fejlesztést és az exportbővítési célzó pályázatokra. Egyúttal kifejezte remé­nyét, hogy a kereskedelmi bankok és a vál­lalatok széles köre vesz részt saját forrásait is bevonva e program megvalósításában. A Minisztertanács megvitatta az iskola- rendszeren kívüli szakmai oktatás tovább­fejlesztésével kapcsolatos állami tennivaló- kait. Meghatározta a felnőttek szakmai kép­zésére, átképzésére és továbbképzésére vo­natkozó alapvető rendelkezéseket, utasította az illetékes minisztereket a részletes intéz­kedések kidolgozására. A kormány ülését követő szóvivőd értekezleten Bá­nyász Rezső elöljáróban is­mertette a Minisztertanács­nak azt az állásfoglalását, amely a szerkezetátalakítást, a műszáki fejlesztés gyorsí­tását és a konvertibilis kivi­tel (bővítését elősegítő pályá­zatokról szólt, majd ezután az újságírók kérdéseire vá­laszolt. A kommünikében is szereplő témáik közül első­ként -az élelmiszerekről szóló törvény módosítását szorgal­mazó minisztertanácsi javas­latról szólt. Egyszerűsödik az élelmiszer-termelő üze­mek alapításának engedélye­zési eljárása. Ugyanakkor szigorodnak -a gyártási elő­írások, elsősorban a külön­féle 'adalékanyagok felhasz­nálása. A termelőszövetkezetekről szóló törvényt elfogadása, 1967 óta negyedik -alkalom­mal módosítják. Ennek oká­ról Bányász Rezső elmondta: a 'módosítások ,a 'szövetkezeti mozgalom fejlődését és az ország gazdasági, társadalmi viszonyaiban bekövetkezett változásokat -tükrözik. Az Országgyűlés elé kerülő mostani tervezet legfonto­sabb célja az önkormányzat szerepének növelése. A köte­lező előírások csökkennek. Jelentősen nő az alkalmaz­ható munkaszervezési és munkadíjazási megoldások száma, -erősödik a vállalkozói jelleg. A szövetkezetek és a tagok gyakorlatilag szaba­don állapodnak im-eg arról: milyen feltételekkel, hogyan végzik a közös munkát. Le­hetővé válna az is, hogy a tagok saját kockázatúikra és felelősségűikre műveljék meg a közös földterületet, és jö­vedelmük is ennek megfe­lelően alakuljon. A kormány- javaslat érinti (azt is, hogy a hagyományos nagyüzemi gaz­dálkodás keretei között tar­tósan veszteségesen dolgozó termelőszövetkezeték például szakszövetkezetté alakul­va a közös földekből „tagi gazdaságokat" alakíthatnak ki. Még mindig gazdasági kér­désekkel foglalkozva a szóvi­vő bejelentette, hogy a kor­mány mai ülésén megszüle­tett a döntés -a Péti Nitro­génművek állami szanálásá­nak megindításáról. Emlé­keztetett arra, hogy a válla­lat hosszabb ideje fizetési nehézségekkel küzd. Fel­számolása szóba sem került, mert szerepe meghatározó a magyar mezőgazdaság mű­trágya-ellátásában. A gyár konvertibilis exportja is szá­mottevő, továbbá nagy prob­lémát okozna a felszabaduló munkaerő elhelyezése, s el­veszne az ott beruházott hatalmas vagyon. Ugyanak­kor kiderült az is, hogy a vállalat saját erejéből, álla­mi intézkedések nélkül nem képes hiteltartozásait vissza­fizetni és gazdaságosan mű­ködni. Feltétlenül szükséges és indokolt tehát a tartós rendezés. A pénzügyminisz­ter és az Országos Tervhiva­tal elnöke egy hónapon be­lül előzetes koncepciót ké­szít, ezt követően három hó­nap alatt végrehajtják a szükséges intézkedéseket. A Népszava munkatársa azt firtatta, hogy van-e vagy lesz-e tőzsde Magyarorszá­gon. A szóvivő véleménye szerint a tőzsde elnevezés egy kicsit még túlzó, jelen­leg csak a pénzintézetek kö­zött létrejött együttműködési megállapodásról van szó. A távolabbi elképzelések kö­zött kétségkívül szerepel az egységes, intézményesített tő­ke- és pénzpiac kialakításá­nak lehetősége. E mostani megállapodás ennek irá­nyába hat. A jelenlegi álla­potokat figyelembe véve azonban nem beszélhetünk még tőzsdéről, hiszen ennek feltételei közül a többi kö­zött hiányzik a nagy meny- nyiségű rendszeres kötvény- és részvényforgalom. Egy törvényerejű rendelet ismertetésével kezdte a Ma­gyar Nemzet kérdésére adott válaszát Bányász Rezső. Fel­idézte: a Magyar Népköztár­saságban családegyesítési vagy egyéb méltánylást igénylő okból az kaphat le­telepedési engedélyt, akinek ilyen irányú kérelme össz­hangban van hazánk állami, • társadalmi és gazdasági ér­dekeivel, megélhetése, lakása biztosított. A letelepedési ké­relmek száma az utóbbi évek­ben emelkedett: 1985-ben 3550; 1986-ban 4952; 1987-ben pedig 9068 volt. A kérelmek mintegy 80 százalékát enge­délyezték. Az ugrásszerű nö­vekedést a Romániában élő magyar nemzetiségű állam­polgárok által benyújtott le­telepedési kérelmek emeLke- dő száma okozta. Közülük tavaly például 6499-en for­dultak hatóságainkhoz lete­lepedési szándékkal. A kérelmeket hatóságaink körültekintően, maximális emberséggel bírálják el. Bá­nyász Rezső cáfolta azokat az alaptalan híreszteléseket, hogy kétszáznál több ma­gyar származású román ál­lampolgárt kitoloncoltak vol­na Magyarországról. Bányász Rezső több rövid kérdésre is válaszolt. Ismé­telten megerősítette (a Nép­szava érdeklődésére): a kor­mánynak határozott célja, hogy a fogyasztói árak emel­kedése az idén ne haladja meg a 15 százalékot. Remé­lik, hogy minden gazdálkodó szerv, intézmény kellő követ­kezetességet, józanságot, mér­téktartást tanúsít ebben az ügyben. Tisztázta azt a félreértést is. amely a tévé-előfizeté si díjakat érinti. Elmondta: a díj fizetése alól mentesül­nek az egyedül élő, 70 éven felüli nyugdíjasok; azok az önálló háztartással rendelke­ző házaspárok, akik közül mind a feleség, mind a férj betöltötte a 70. évét, s azok a 70 éven felüli nyugdíjasak, akik maguk tartják el nyug­díjjal nem rendelkező házas­társukat. kiskorú, vagy más, arra rászoruló családtagjukat. A kedvezmény 300—500 ezer emberre vonatkozik majd. Foglalkozott azzal a ren­delkezéssel is, amely szerint jogi személyek nem vásárol­hatnak 25 ezer forintnál drá­gább külföldi termékeket magánszemélytől. Mint mond­ta, a jogos közületi igények kielégítésére a kormány gon­doskodni fog a műszaki fej­lesztéshez szükséges termé­kek behozataláról. A felmé­rések szerint egyébként a korlátozással érintett műsza­ki cikkek importja tavaly 10 —12 millió dollárt tett ki, s ez a lényegesen olcsóbban beszerzett állami behozatalú termékek egyötöde. Az intéz­kedés a sok millió magyar turista közül pedig csupán néhány ezret érint. Yita.a megyei pártbizottságon az ideológiai tézisekről Az ülésen felszólalt Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára Az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei Bizottsága csü­törtök délután kibővített ülé­sen vitatta meg a Politikai Bizottság ideológiai téziseit. Varga Gyula első titkár kö­szöntötte a testület tagjait és az ideológiai munkával fog­lalkozó aktivistákat, vala­mint a vitaülésen résztvevő Óvári Miklóst, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát. Ekler György megyei titkár beve­zetőként összegezte a megye 180 politikai fórumán a tézi­sekkel kapcsolatban elhang­zott észrevételeket, javasla­tokat. Kiemelte, hogy a leg­sürgetőbb tennivalók köze­pette is szükség van az értel­mes eszmecserékre, az ön­magunk és a közösség épü­lését szolgáló vitákra, ame­lyeket folytatni kell, hogy az értékes gondolatok haszno­suljanak politikánk fejlődé­sében, gazdagodásában. A vitaindítót követően ti­zennégyen kértek szót. Erdei Bálint papírgyári fő­mérnök elmondta, hogy a té­zisek aktív vitára késztették a gyár műszaki értelmiségét és munkásait, akik hangsú­lyozták: idejében meg kell válaszolni az új kérdéseket, különösen azokat, amelyek a termelés műszaki-technikai megújulásával kapcsolato­sak. Pataki József, a megyei ta­nács vb művelődési osztá­lyának vezetője szerint a té­zisek legnagyobb erénye, hogy párttagot és pártonki- vülit gondolkodásra késztet. Sokan várnak választ az ideo­lógia egyik alapkérdésére: a szocializmus előnyei ma mi­ben mutatkoznak meg, illet­ve milyen perspektívái van­nak társadalmunk építésé­nek. Huszti Lászlóné, a VOR vá- sárosnaményi gyáregységé­nek pártalapszervezeti titká­ra arról szólt, hogy nem sza­bad taktikai lépéseket az esz­me rangjára emelni, s a ma A téziseket vitató ülés ré sztvevőinek egy csoportja IPARI SZÖVETKEZETEK Exportnövelés. választékbővítés A termelést az idén is di­namikusabban növelik me­gyénk ipari szövetkezetei, mint a vállalatok — derült ki a KISZÖV elnökségi ülé­sén, amelyet csütörtökön dél­előtt tartottak Nyíregyházán. Feladatként szabták meg, hogy a gépipar részaránya tovább nőjön, erőteljesebben vegyen részt a tőkés export fokozásában a termékszer­kezet változtatásával. A könnyűiparban a magasabb minőségi színvonalat céloz­ták meg. A szövetség ösztön­zi tagjait, hogy a szocialista országokból származó import növelésével teremtsék meg az alapját termékeik export­jának, elsősorban a kishatár- menti forgalom bővítésével. Az ipari szövetkezetek ösz- szességében a létszám kis­mértékű növekedésére szá­mítanak. A bérezés javításá­ban a különböző pályázato­kon való részvétellel érhet­nek el eredményt.. A műszaki fejlesztésben a szűkös anya­giak miatt szorgalmazzák a kölcsönbérletet, a kiemelt kormány- és tárcaprogra­mokban való részvételt. gondjaira mindenekelőtt gyakorlati válaszokat várnak. Magunknak is el kell sza­kadnunk a sémáktól, meg kell tanulnunk önállóan dönteni, dolgozni, ehhez nél­külözhetetlen a nyíltabb tá­jékoztatás Szórni Iván, a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori gyárának igazgatója az oktatás, a propagandamun­ka korszerűsítését sürget­te. Szólt íjrról, hogy az értelmiségre munkája tár­sadalmi fontossága szerint építsünk. A gazdasági veze­tők felelőssége, hogy a telje­sítményelvet, a minőségi munkát következetesebben ismerjék el a gyakorlatban. Dancsné Szőke Judit, a KISZ megyei bizottságának titkára a fiatalok helyzetével •összefüggésben említette: a fiatalok sok kérdést tesznek fel, s nem fogadnak el szok­ványos válaszokat. A mai helyzet főleg a 14 és 35 év közöttieket sújtja, az élet- és pályakezdést nehezíti. Kér­te, segítsenek abban, hogy ne csak az ifjúságpolitikával kapcsolatos nyilatkozatok száma gyarapodjék, hanem hosszú távra érvényes intéz­kedéssorozat segítse elő a problémák megoldását. Kiss Gábor, az oktatási igazgatóság igazgatója hang­súlyozta: az ideológiai zavar egyik alapja, hogy az új helyzetben a tapasztalatok sokszor ne© egyeznek a ko­rábban meghirdetett elvek­kel. Világos állást kell fog­lalni az állandó és változó értékek viszonyában is, ame­lyet egy egységes új ideoló­giai rendszer alapozhat meg. Ballai István, a munkásőr­ség megyei parancsnoka ar­ról szólt, a tézisek megyei vi­tája felveti a kommunisták felelősségét abban: Szabolcs- Szatmár területén hogyan tudjuk friss gondolkodással megoldani feladatainkat. Hudák Erzsébet, a fehér- gyarmati közgazdasági kö­zépiskola tanára szerint nem lenne szerencsés, ha ideo­lógiánkat éppen a soron lévő gazdasági célszerűségek­nek rendelnénk alá. Szólt arról, hogy hirdetett szocia­lista értékeinknek gyakran ellentmondanak bizonyos gyakorlati tendenciák, ame­lyeket a politika korrigálhat Baja Ferenc, a Nyíregyhá ­zi Városi Tanács elnökhe­lyettese a történelmi tanul­ságok reálisabb figyelembe­vételét, a mai magyar való­ságról alkotott képünk és a jövő céljainak reálisabb, mozgósító meghatározását kérte. Hangsúlyozta a helyi önállóság és felelősség nagy szerepét a változások elin­dításában. Botár József főiskolai ta­nár az ideológiai viták vál­lalásának fontosságáról, a vi­tapartner véleményének megbecsüléséről, az ideológi­ai kérdések állandó napiren­den tartásának időszerűségé­ről, s arról szólt, hogy fel kell készíteni a lakosságot helyzetünk reális megítélésé­re. Forgács András, a máté­szalkai városi pártbizottság első titkára kifejtette: sürge­tő, hogy munkánkat megja­vítsuk. hiszen a szocializ­musban sem valósulnak meg automatikusan a marxizmus elvei. Marosi Lajos, az oktatási igazgatóság tanára a forra­dalom és a reform szerves kapcsolatáról és a reform korszerű értelmezéséről szólt. László Béla. a fehérgyar­mati városi pártbizottság el­ső titkára úgy vélte, hogy a politikának bátran szembe kell nézni tévedéseivel és fel kell vállalnia a nehéz és gyors döntéseket, amelyek a cselekvés egész sorát maguk­kal hozzák. (Folytatás a 4. oldalon) A fiatalok lakáshelyzete a KISZ KB előtt A lakásgazdálkodás átfogó korszerűsítésére vonatkozó javaslatok megvitatásával kezdte meg csütörtökön a kétnaposra tervezett ülését a KISZ Központi Bizottsága a zánkai úttörővárosban. A tervezet szerint alapjai­ban változna meg a lakás­építés, -elosztás és -támoga­tás eddigi rendszere. A javaslat-tervezet leszö­gezi: az utóbbi években je­lentősen csökkent az újon­nan épített bérlakások szá­ma, gyors ütemben növeked­tek a lakásszerzés, a lakás­hoz jutás terhei. További gond, hogy az infláció a meg- takarításoKat és a támogatá­sokat folyamatosan elérték­teleníti. Ellentmondásos a támogatási rendszer is, mert a lakbértámogatás és a hi­tel kamatkedvezményei a lakáshoz, nem pedig a lakók­hoz kapcsolódnak. Új és komplex lakásgazdálkodási koncepciót kell kidolgozni és hosszú távon érvényesíteni. A KISZ ezzel összefüggő el­gondolásai nem igényelnek az államkasszától többet, mint eddig. A javaslat a ma meglévő források ésszerű fel- használásával, átcsoportosí­tásával kívánja hosszabb tá­von önfinanszírozóvá tenni a a lakásgazdálkodást. Az ifjú­sági szövetség koncepciója tartalmazza az egységes tá­mogatáspolitika elveit és esz­közeit, a bérlakás-rendszer továbbfejlesztésének jogsza­bályi lehetőségeit, a lakás­építés pénzügyi rendszerét. XLV. évfolyam, 24. szám ARA: 1,80 FORINT 1988. január 29., péntek |

Next

/
Thumbnails
Contents