Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-27 / 22. szám

1988. január 27. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabonfás Kereskedni Az egyik nagyközsé­günk ÁFÉSZ-boltjának vezetőjére érkezett névte­len bejelentés szerkesztő­ségünkhöz. „Állandóan részeg, nem takarítja a bolthelyiséget” — írja az olvasó. A vád nagyon sú­lyos. Ha igaz, tenni kell ellene valamit, ha nem, elégtételt kell szolgáltatni a kereskedőnek. Szemé­lyes bosszú, vagy a jobbí­tó szándék adott tollat a levélíró kezébe? Miért bújt mégis a névtelenség homályába? Félt talán a boltvezető bosszújától? Érthetetlen. Már csak azért is, mert az illetéke­sek válaszából kiderült, igaz az állítás. A szerzett információk alapján ők is meggyőződtek, hogy a vezető több esetben dol­gozott ittasan. Ezért a „nem kívánatos” magatar­tása miatt osztályvezetői figyelmeztetésben része­sült. Igaz, a vásárlók könyvébe ittasságra uta­ló bejegyzés nem történt, a tisztaságra sem volt pa­nasz. A hivatal a tények ismeretében meghozta döntését, remélve, a fe­gyelmi jobb belátásra bír­ja az eladót. Mégis nehezen tudom elképzelni a gyökeres vál­tozást, mert a jó kereske­dő tulajdonságait nem le­het tanítani. „Erre szület­ni kell” — mondta az idős szatócs gyermekkorom­ban, mikor bevásárolni jártunk hetente. Mindig volt egy mosolya, meg­hajlása a vásárló felé, mely mégsem tűnt alázko- dásnak. A vevőt tisztelte bennünk, a megélhetését. Beszerzett mindent, nála ritkán volt hiánycikk. Szinte már közhellyé vált, hogy a nehezedő gazdasági helyzetre hivat­kozunk, és nem mindegy, hogy a laposodó pénztár­cájából mire költ az em­ber. Tudom, hogy a vevők vásárlásnál napjainkban még ingerültebbek, még válogatósabbak lesznek. Ebben kell segítséget nyújtani a mai kereskedő­nek. Nem sajnálni a fá­radságot, a „nincsen”-t úgy kimondani, hogy mégis azt érezze a vevő, hogy mindent megtesznek érte. A szakmáját hiva­tásnak tekintő eladó elő­zékeny, udvarias, pszic­hológiai ismeretekkel rendelkezik. Ránézésből, vagy az első szavakból meg tndja állapítani, ki az, aki vásárolni akar, vagy csak tanácsot kérni jött be. Megkockáztatom, az el­adó tárgyi ismeretei alap­ján minősítheti is az árut. Igaz, az a mondás járja „a jó kereskedő mindent elad”, mégis reményke­dem, hogy a bóvlit, a gyenge minőségű termé­ket nem fogják ránk be­szélni. Elérkezik majd az az idő, amikor már nem lesz szükség a panasz­könyvre, mert az üzletek­nek versenyezni kell a vásárlókért. Ebben a ver­senyben a legtöbbet az el­adók tehetik, reméljük meg is teszik. Dankó Mihály GYÉMÁNTDIPLOMÁS PEDAGÓGUS A 80. születésnapomon nagyon sokan megemlékez­tek rólam, s mint pedagógus megkaptam a gyémánt- diplomát is. Mégis, talán a legnagyobb kitüntetés az alábbi esetben ért: egyik este hazafelé sétáltam, a nyíregyházi Árpád utcán. Velem szemben jött egy vi­dáman hancúrozó gyereksereg. Illedelmesen köszöntek és megkérdezték: „Hogy tetszik lenni, bácsi?”, megle­pődve néztem, hogy honnan ismernek engem. Az egyik gyermek előállt és azt felelte: „Az anyukám azt mond­ta, hogy ennek a bácsinak mindig köszönjetek!” Azt a boldogságot, amit akkor éreztem, le sem tudom írni, — ez mindennél többet ért. Üdvözöltem kedves szülei­ket, és arra gondoltam, íme nem kell a gyermekneve­lésihez diploma, csak egy kis figyelmesség és érzelem. Kedves Árpád utcai gyerekeik, maradjatok ilyen őszin­ték és becsületesek. Köszönöm azt a pillanatot nektek! Puskás Sámuel gyémántdiplomás tanító Nyíregyháza, Toldi u. 63. sz. (A Szerk. megj.: Örömmel adtunk helyet olvasónk levelének, mivel olyan sok bírálat éri a gyerekek visel­kedését. magatartását. íme szolgálhatnak jó példával is.) AJÁNDÉK A GYEREKEKNEK Szeretnénk megköszönni a vásárosnaményi áfész veze­tőségének a gyerekek és az óvoda dolgozói nevében azt a nemes gesztust, amelyet óvodánk iránt tanúsítottak. Karácsonyi meglepetésként háromezer forintot ajándé­koztak a gyerekeknek, mely­ből szőnyeget vásároltunk, amit ők már birtokukba is vettek. Tiba Istvánná vezető óvónő Pusztadobos SEGÍTÖKÉSZSÉG Egy kistelepülés óvodájá­nak dolgozói, az ide járó gyermekek és szüleik nevé­ben szeretnék köszönetét mondani a nyíregyházi KE- MÉV munkáskollektívájá­nak. A nehezedő gazdasági helyzetben nagyon jól esett ajándékuk, melyet a kará­csonyi ünnepekre kaptak a gyerekek, örömmel vettük, hogy a vállalat vezetése to­vábbi folyamatos -patronálás- ra tett ígéretet. Egyik szo­cialista brigádjuk segít majd a karbantartási és felújítási munkák elvégzésében. A bri­gád tagjai közt megtalálha­tók besztereci szülők is. Bí­zunk benne, példájukon a többi szülő is felkerekedik és vállalkozni fog társadalmi munkára. Poór József né tagóvoda-vezető Beszterec BIZTOSÍTÁS Az elmúlt év végén várat­lanul elhunyt a férjem, már ót éve beteg volt, leszázalé­kolt nyugdíjas. Mivel neki nem volt biztosítása, így az én 150 forintos CSÉB-bizto- sításommal fordultam a Hungária Biztosítóhoz, ahol azzal utasítottak el, hogy a férjem rokkantnyugdíjasként halt meg, ezért nem jár te­metkezési segély. Sz. L.-né Tiszaadony (Szász Sándor, a Hungária Biztosító megyei igazgatója tájékoztatta szerkesztősé­günket, hogy az utólagos vizsgálat alkalmával megálla­pították, olvasónknak több, mint hat hónap telt el a biz­tosítás megkötése és férje ha­lála között. Így jogosulttá vált ötezer forint segély fel­vételére. A fenti összeget ja­nuár 14-én ki is fizették. Szí­ves elnézést kémek a vélt félreértés miatt.) VALAMIT VISZ A VÍZ Évezredekig tartott, amíg az ember megtanult együtt élni környezetével, ahhoz al­kalmazkodott, megismerte törvényszerűségeit. Meg­próbálta a maga hasznára átalakítani, végül rádöbbent, hogy védeni, óvni kell, s ezt törvénybe is iktatta. Azóta sokat teszünk érte — és el­lene! Az utóbbit tapasztal­ják mindazok, akik a Korá­nyi Frigyes utca IV. sz. üte­mében (a bal oldalon épít­keznek), vagy a januári friss levegőben sétálni akarnak a sóstói erdőben. A jósavárosi csapadékcsatornában ugyanis napok óta szennyvíz folyik. A fedetlen csatornában a lassú víz megreked, beszivá­rog a talajba, így az erdő­szél leendő lakói hosszú ide­ig élvezik majd annak hatá­sát. A csatorna a sóstói für­dő mellett vezet el, s köz­vetlen összeköttetésben áll a Lónyai-csatornával, ezért veszélyeztetve van annak élővilága is. Jó lenne meg­akadályozni a további káro­kat, talán még nem késő. Ligeti Mária Nyíregyháza (Az üggyel kapcsolatban megkerestük az illetékeseket. A vízügyi igazgatóságtól Ki­rály István vízgazdálkodási és vízvédelmi osztályvezető a következő tájékoztatást ad­ta: Csalóközben, a gyógy­szertári központ előtt, az ut­ca tengelyében lévő szenny­vízcsatorna-hálózatban du­gulás keletkezett. Ennek kö­vetkeztében a szennyvíz visz- szaduzzadt és valamilyen is­meretlen sérült résen a csa­padékvíz-csatornába szivár­gott. A szennyvízcsatorna a Szavicsav kezelésében van, így velük közösen állapítot­tuk meg a hibát. A Szavi­csav illetékese, Mikó Dániel üzemvezető elmondta: a hi­baelhárítást, ideiglenes jelleg­gel azonnal elvégezték, meg­gátolva ezzel a további szi­várgást. Január 22-ig végle­gesen lefalazták a régi elha­gyott csatornaszakaszt. Így a következőkben ilyen jellegű üzemzavar esetén sem kerül­het szennyvíz a nyílt árok­ba.) Szerkesztői üzenetek Váradi József, Gégény: Az adóüggyel kapcsolatos kérdésedre választ kaphat a Gégényi Községi Tanácson, de részletes tájékoztatást tud adini a kiisvárdai Adó­ügyi Tájékoztató Iroda. Pontos címe: Kjsvárda, Le­hel u. 56. sz. K. J.-né, Nyírbéltek: A gyermekgondozási szabad­ság egy évére jár rendes szabadság. Esetében a mun­káltatója helyesen járt el. Varga Györgyné, Tiva­dar: Panaszával forduljon személyesein vagy levélben az Adó- és Pénzü gyi Ellen- őrzési Hivatalhoz. Címük: Nyíregyháza, Mártírok tere 9. sz. V. e. özv. Szántó Sándorné, Máriapócs: A Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóság pontos címe: Budapest, Váci út 73. sz. Irányítószáima: 1820. Józsa Béla, Kisnamény: A mezőgazdasági kisterme­lésiből származó árbevétel 500 ezer forintig adómentes, ha az alaptevékenység, és nem vállalkozás. Ezzel kap­csolatban részletes felvilá­gosítást olvashat lapunk 1987. október 6-i számában. Szegfű Jánosné, Nagykál- ló: Örülünk, hogy közremű­ködésünkkel megoldódott problémája. Jókívánságait köszönjük, viszantkívánjuk önnek. V. Gy., Kisvárda: A csa­ládi pótlékot 1988. január 1-től emelték fel. Kifizeté­sének feltétele 21 ledolgo­zott munkanap. Így a fel­emelt pótlékra csak a má­sodik hónaptól jogosult. M. K., Nyíregyháza: Vég­rendeletet — véleményünk szerint — legjobb sajátke- zűleg elkészíteni, lehetőleg közjegyző és két tanú je­lenlétében (ez a későbbi vi­ták elkerülése végett fon­tos.). Özv. T. A.-né, Mátészal­ka: A Társadalombiztosítá­si Igazgatóság tájékoztatá­sa szerint, az 1975. .évi II. Tv. 67. § alapján az öregsé­gi nyugdíjkorhatár betölté­se után kötött házasság ese­tén, az özvegyi nyugdíjra jogosultsága nem fog meg­szűnni, továbbra is válto­zatlanul jogos lesz arra. Ár illetékes válaszol KINEK A TERMÉKE? Ehetetlen volt a disznó­sajt, amit vásárolt — pana­szolta lapunk december 2-i számában Kovács Lajosné ópályi lakos. Kovács Árpád, a Mátészal­kai Szamosmenti Állami Tangazdaság Húsüzemi Tár­sulásának ügyvezető igazga­tója tájékoztatása szerint: olvasónk reklamációját az el­küldött minta alapján jogos­nak találták. Valószínű, a gyomor egy részében szeny- nyezettség maradt, így vált a sajt fogyasztásra alkalmat­lanná. Termékeik minőségét folyamatosan ellenőrzik, ha­sonló reklamáció eddig még nem fordult elő. Levélírónkat felkeresték lakásán az üzem és bolt képviselői, s a kelet­kezett kárát — termékben — megtérítették. Sajnálatukat fejezik ki, hogy olvasónk nem közvetlenül a bolthoz, vagy az üzemhez fordult pa­naszával, mert ügyét hama­rabb orvosolni tudták volna. MEGKAPTA A NYUGDÍJÁT V. M.-né napkori levél­írónk arról panaszkodott szerkesztőségünkhöz írt le­velében, hogy hiába kereste fel a „nyugdíjintézetet”, a november havi nyugdíja még nem érkezett meg. A Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság válaszából kiderül, hogy hozzájuk december el­ső napjaiban érkezett a problémát jelző levél. Ez alapján az illetékes osztály megtette a szükséges intéz­kedést a posta csekkleszá­moló hivatalánál, annak ki­vizsgálására, hogy az igaz­gatóság által időben és pon­tos címre feladott ellátással mi történt. Miután, a szer­kesztőségünkhöz decembér 27-én küldött panasza sze­rint még addig nem kapta kézhez nyugdíját, ezért az intézet függetlenül a posta majdani válaszától, január 14-én távirati úton ismétel­ten kiutalta részére a nyug­díjat. Remélik, hogy az ösz- szeget már ki is fizették ol­vasónk részére. Megjegyzik, hogy az ellátá§ késedelmes kifizetéséért az Igazgatóságot nem terheli felelősség. A FÓLIASÁTOR TELEPÍTÉSÉRŐL Fóliasátrat szeretnék tele­píteni a kertemben, milyen távolságra kell azt elhelyez­ni a mezsgyétől? — kérdezi levelében Cs. M. ópályi ol­vasónk. Az ópályi tanács válaszolt a felvetett kérdésre. A 2/1986. (II. 27.) ÉVM sz. rendelettel közzétett országos építés­ügyi szabályzat 68. §-ának (5) bekezdése szerint, „nö­vénytermesztés céljára szol­gáló növényházat, fóliasátrat a telek oldalhatárától leg­alább 1,5 méter távolságra kell elhelyezni”. A fenti vé­dőtávolság betartásával te­hát a fóliasátor az elő- és ol­dalkertben is elhelyezhető. R rakkantayugdljas szabadsága ■z illetményföldről? Sz. Gy.-né tiszavasvári lakos termelőszövetkezetben dolgozott leszázalékolásáig. 1987. április 1. óta rokkant- nyugdíjas. Sérelmezi, hogy az évre nem biztosították ré­szére a szabadságot, illetve nem került pénzbeli megvál­tásra. A tsz-nek azt a dolgozóját, aki egész éven át folya­matosan dolgozik, fizetett szabadság illeti meg. Munkában töltött időként kell számításba venni, a betegségi segé­lyezés (táppénz) időtartamát is. Az évi ezer, ezerötszáz, illetve kétézeregyszáznyolcvan munkaóra teljesítményha­tárok közötti munkavégzés esetén a szabadság arányosan jár, az alapszabályban meghatározottak szerint. Levélírónk amennyiben előző évben teljesítette az előírt munkaórát, jogosult a szabadság megváltására, fi­gyelembe véve a munkaügyi szabályzat erre vonatkozó rendelkezéseit is. A tsz kedvezőtlen döntése esetén jog­orvoslásért a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhat. K. J. mátészalkai olvasónk szerződést kötött egyik termelőszövetkezettel, háztáji marha őrzésére, családjával együtt. A tsz részére 800 négyszögöl illetményföldet biz­tosított. Levélírónk sérelmezi, hogy felesége nem részesül illetményföld juttatásban annak ellenére, hogy mindket­ten fizetik az SZTK járulékot. Olvasónk arra is választ kér, hogy amennyiben jogos az igényük, négy évre visszamenőleg élhet-e követeléssel a tsz-hez. A határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkal­mazott dolgozók részére, az alapszabály illetményföld jut­tatásra adhat lehetőséget, amely viszont 800 négyszögölnél nem lehet nagyobb. Ebbe azonban be kell számítani az esetleges személyi tulajdonban álló földterületet is. Levél­írónk esetében, a szerződés tartalma dönti el, hogy fele­sége is alkalmazottnak tekinthető-e, illetve jogosult-e ház­táji földre. Jogosultság esetén három évre visszamenőleg élhet jogos követeléssel a termelőszövetkezethez. P. S. egyik községünk termelőszövetkezetének tagja. A háztáji juttatást korábban minden évben teljes mérték­ben megkapta, viszont az elmúlt évben csak csökkentett mértékben. A termelőszövetkezet arra hivatkozott, hogy levélírónk szőlőföldet örökölt, így azt be kell számítani. Olvasónk sérelmesnek tartja a döntést, mivel földjét felajánlotta az állam javára, amit igazolt is a háztáji megbízott felé. A háztáji föld juttatásnál fő szabály, hogy annak a területébe be kell számítani a tag személyi tulajdonában lévő földjét, továbbá elidegenítése esetén annak pótlásá­ra nem kaphat új háztáji földet. Ez alól esetenként kivételt enged a jogszabály, pél­dául: kisajátítás, tsz által üzemi célból történő megvásár­lás. Az állam részére történő földfelajánlás azonban nem szerepel a kivételek között. A levélben foglaltak alapján, tehát a termelőszövetkezet helyesen járt el. T. I.-né nyírbátori lakos férje termelőszövetkezeti tag. 1969-ben közösen vásároltak 627 négyszögöl telket fele-fele részben. Azóta azt folyamatosan beszámítja a tsz a háztáji juttatásba, olymódon, hogy 400 négyszögölet beépített területnek minősít, a fennmaradó rész felével pedig csökkenti a háztáji mértékét. Levélírónk álláspontja szerint esetükben nincs helye a levonásnak, mivel férje része így nem éri el az ahhoz szükséges mértéket. A. tag lakótelkének, üdülőtelkének a háztáji föld te­rületébe való beszámításának szabályait a termelőszövet­kezet — a helyi viszonyokra való tekintettel alapszabá­lyában határozza meg. Általában a be nem épített telek­részt csökkentő tényezőként veszik figyelembe. Amennyi­ben a beszámítás nem a belső szabályzat rendelkezése sze­rint történt, férje a szövetkezeti döntőbizottságtól kérhet jogorvoslatot. Dr. Kondora Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents