Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-26 / 21. szám
38. január 26. Kelet-Magyarország 7 1 King és Magyar hegyes bemutatkozása Galambkiállítás Nyíregyházán — Xígyóhébik sztárparádéja zabölcs-Szatmárban nagy yománya, komoly sikere i a gaíLamtenyészitésnek. anyitja ez(t az országos és gyei kiállításokon elért mos rangos helyezés, a yésztői munkát elismerő evél és tiszteletdíj. A megalamb és k i sállá t te- jsztői január 30-án és 31- újabb nagy feladat, meg- rettetés előtt állnak. Ek- rendezdk meg a nyíregyii Dísz- és Haszongalamb íyészitő Egyesület hagyo- nyos kiállítását Nyíregy- ■_án a Városmaj or úti mű- ődési házban. 1 kiálllítás mindkét napján előtt 9 órától délután 16 dg tekinthetők meg a Sza- cs-Szatmár, Borsod-Aba- Zemplén és a Hajdú-B'- ■ megyei galamb és kisál- tenyésztők legszebb, legékesebb tenyészállatai, tvan kiállító 400 galambot tat be. Érdekessége lesz a llításnak, hogy a számos lambfajta és díszmadár illett láthatja a közönség a -amerikai szülőktől szár- zó óriáskígyó (Boa const- tor) bébikéit is. igy-egy bemutató sikeres ©szervezése, megrendezé- nagy tenyészórtékű álla- ; kiállítása sok türelmet, lozaitkészséget, szakmai zzáórtésit és olykor-olykor gy anyagi áldozatot igééi. Hja megkérdezik a teásatokét, hogy mégis miért lambásijnak, a legtöbben : válaszolják: hobbiból. A eres tenyésztői munka rpótol a fáradságért, ha- r gond bőven akad. Ezek zül hadd említsek néhá- at. Országosan és a megyé- n is megoldatlan a szapo- lat tenyészalapanyag- in pótlás on felüli részének szaporulat mintegy 70 ízalékának) húsgalamb- nrti értékesítése. Annak el- íére, hogy a fiatal vágóga- nb húsa rendkívül ízletes, jrszegény, fehérjedús, nnyen emészthető, a kor- erű étrendbe jól beilleszt- ütő. A galambhús külföldön késett csemege és biztos pi- cal, jó árral rendelkezik, int valutatermelő termék jelentős lenne. Ennek el- nére nincs megszervezve a 1 vásárlás, az értékesítés, egyénikben sok húsgalamb- nyésztő csökkentette állo- ányát, többen abbahagyták tenyésztést. A tenyésztői sdvet az is mérsékeli, hogy ;hézkes a változatos, jó mi- iségű takarmányok elf ogad- jtó áron történő beszerzése. tenyésztők többsége még indig hagyományosan, jó- sszrt csak kukoricával, eset- g gyengébb minőségű búzá- äl eteti madarait. Korszerű ikarmánykevierékek, ga- mbtápok etetésével ritkán iilálkozunk, pedig az életta- i igényekhez igazodó takar- íányozás a galambtenyész- isben is meghatározó ténye- ő. Igen nehéz, sokszor lehessen a tenyésztők igényeit ielégítő, a fajitaleírásnak íegfelelő tenyészállatok be- !érzésé. Egy-egy pár értékes ínyészállátért, az igényesek z ország legtávolabbi részé- e is elutaznak. Nem egyszer redménytelenül. A gond elmére a galambtenyésztők its zárna jelentősen nem sokként a megyében. Az egyesületi élet szerve- ett keretek között folyik. A öbbre-jobbra törekvést jelzi, iogy az elmúlt évben Nyír- gyházán két galiambtenyész- 5 egyesület fuzionált. Az új igyesület közel 50 dísz- és lúsgialamb tenyésztőt tömőit. akiknek tulajdonában :özel 1200 pár különböző faj- ájú dísz- és húsgalamb van. 1 legismertebb és legkedvel- ebb fajták közül a teljesség génye nélkül az alábbiakat Ez a galamb a kiállításra megy. Szép, de vajon hol a feje? ... (Elek Emil felvétele) sorolom fel: Miagyar óriás, Mjagyar hegyes, Karrier, Strasszer, King, Német díszposta, Texán, Debreceni pergő, Angol hegyes, Parókás, Kínai sirály ka. Az egyesülést követően Nyíregyházán lehetővé vált a tenyésztői tapasztalatok széles körű, rendszeres megvitatása, az eszközök és vagyontárgyak hatékonyabb, koncentráltabb hasznosítása. Nagy segítség, hogy a Városmajor úti művelődési házban a galambászok minden hónapban találkoznak és klub- foglalkozásaikat kulturált környezetben tarthatják meg. A klubfoglalkozásokon tartalmas, hasznos munka folyik. Az egyesületi élet legfontosabb kérdéseinek, feladatainak megbeszélése mellett részben meghívott, részben. egyesületi tagok közül felkért előadók beszélnek a tenyésztőket leginkább érdeklő kérdésekről. Előadás hangzott el többek között a legjelentősebb galambbeteg- ségekről és a gyógyítás lehetőségeiről. A fajtiszta tenyésztésről, a keresztezés lehetőségeiről. A galambok takarmányozásáról, a vitamin és ásványianyag-ellátásiról. A január 30-i és 31-i galambkiállítás remélhetőleg tetszést arat és új híveket szerez a hasznos, embertfor- máló szabadidős tevékenységnek. Dr. Fesztóry Sándor egyesületi elnök Sorokban A kertbarátok terve A megyei keintbarátok és kistenyésátők szövetsége január 22-én kibővített ülésen tárgyalta a mozgalom 1988. évi feladatait. A téma előadója dr. Széles Csaba a szövetség elnöke volt. Sánta Miklós, a vásárosnaményi művelődési központ igazgatója a mezőgazdasági közművelődési feladatok finanszírozásáról tartott tájékoztatóit. Mezőgazdasági könyvhónap Hagyományosan minden év februárja a mezőgazdasági könyvhónap. A megyei kert- barátszöveitség, a megyei és városi könyvtár, a megyei tanács és az MVMK február 5-én (pénteken 14 órától) tartja a mezőgazdasági könyvhónapi ünnepségéit, a megyei könyvtár nagytermében. Ez alkalomból író-olvasó találkozót, mezőgazdasági szakkönyvkiállítást is rendeznek. Az ünnepi megnyitót követően három előadás hangzik el. A könyvhónap alkalmából megjelent művek a helyszínen megvásárolhatók. Adózás és kiállítás A Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének nyíregyházi csoportja január 21-én tartottja 1988. évi első rendezvényét. A kaktuszgyűjtők az adózásról hallhattak előadást, majd az 1988. évi nyíregyházi kaktuszkiálliitás előkészítését, az idei tanulmányutak programját beszélték meg. ÚJ FELVÁSÁRLÁSI ÁRAK Kedvcsináló a nyúltenyésztéshez A nyúltenyésztők minden bizonnyal jó hírként veszik, hogy a HUNNIACOOP január 25-től új árakat alkalmaz a házinyúl-felvásárlásnál. A kistermelőknek — visszavonásig — az első osztályú fehér nyúlhús kilogrammjáért 76 forintot fizetnek, az első osztályú színes (tarka) nyúlhús kilogrammja 68 forint. A másodosztályú ár továbbra is 40 forint. A HUNNI ACOOP az ÁFÉSZ-ekkel kötött szerződésében vállalta, hogy egész évben garantált árat alkalmaz. Ezt akkor is fizetik, ha netán a nyúlhúsfelvásárlás számukra veszteséges lenne. A felvásárlás technikai részét is pontosították. Egész évre naprakészen kidolgozták a túrajáratok időpontját, így a tenyésztők előre tudják, melyik napon adhatják le nyulaikat a felvásárlónak. Kedvcsináló a nyúltenyésztéshez számos más intézkedés is. A debreceni gabonaforgalmival 200 vagon nyúl- tápot gyárttatnak, azt az ÁFÉSZ-eken keresztül a kistermelők kapják meg. Ígéret a jobb tápminőség. Folytatják a tenyésznyúl-kihelye- zést. A tenyésznyulakat 150 forintért kapják a termelők, prémium, hogy öt anyanyúl kihelyezése (megvétele) esetén egy ingyen bakot kap a tenyésztő vérfissítéshez. Az Állattenyésztési Intézet állategészségügyi célra vakcinát ad. Az a kistermelő, aki bővíti termelését, felújítja eszközeit, ketreceket önköltségi áron vásárolhat. Korábban 1000 férőhelyre elegendő ketrecet értékesítettek a jelzett kedvezménnyel. A nyúlhústermelés fejlesztését jelenti, hogy megkezdődött a megyében a törzste- nyésztelepek létrehozása. Az első ilyet a nyíregyházi ÁFÉSZ szakcsoportjánál létesítették. A nyúltenyésztés- nek, nyúlhústermelésnek Szabolcs-Szatmárban nagy múltja van. Jelenleg 44 nyúl- tenyésztő szakcsoport működik 2 ezer taggal. A szakcsoporttagoktól és kívülálló kistermelőktől a HUNNIA- COOP tavaly 660 tonna nyu- lat vásárolt fel, ennek 99 százalékát feldolgozva exportra szállították. Nyúlhús- ra vevő Olaszország, az NSZK, Belgium és Francia- ország is. A nyúlhús új ára, a különböző kedvezmények és szervezési intézkedések remélhetően jó hatással lesznek a termelésre és végképp megszűnnek azok a gondok, amelyek a nyúltenyésztés kísérő jelenségei voltak. Jó árért, jó feltételek biztosítása mellett érdemes nyulat tartani. De igaz, ennek a fordítottja is. Ha a kistermelő nem találja meg számítását, ha az ígéretek csak ígéretek maradnak, úgy más irányban keresi boldogulását. Sajnos, erre is volt már példa. Remélhető, hogy az új és jobb kapcsolat tartós lesz. Tavasz előtt: Aki akart, most kedvére dolgozhatott a kertjében. Tavaszl- as telünk januárban lehetővé tette, hogy az ősszel el nem végzett munkát befejezzük, gyümölcsfáinkat ápoljuk, megmetsz- szük. A gondosan végzett metszés termésfokozó hatásán túl betegségmegelőző, védekezés a kártevők ellen. A gazda figyelmét és munkáját a növény ázzál hálálja meg, hogy jobban, egészségesebben fejlődik, ugyanakkor az áttelelő kártevők kiirtásával, gyérítésével kevesebb növényvédő szerre lesz szükség. Sokak számára kérdőjel, hogy tél közepén mit metsszünk és hogyan? Az igazság az, hogy néhány gyümölcsfánál a metszést nem előnyös elsietni. Az őszi- és kajszibarackfák idő előtti (rügypattanás) metszése olyan veszéllyel is járhat, hogy a fákat pusztulást előidéző kórokozók támadhatják meg. Az említett kórokozók a fa nyugalmi állapotában támadnak, enyhe időben. Ha mégis metszünk, akkor tegyük, amikor a hőmérséklet mínusz 5 Celsius-fok fölött van. Az almafák metszésénél más a helyzet. Mivel a házikertekben, a háztájiban az alma olyan tömegű, hogy a téli faápolás nagyon sok munkát ad, minden alkalmas időt ki kell használni a metszésre. Jó munkát akkor végzünk, ha körültekintően járunk el, figyelemmel dolgozunk. A metszést követően ki-ki végezze el a vastagabb ágak és a fatörzs tisztogatását, de a vágott sebek kezeléséről se feledkezzünk meg. Sebvédelemre igen alkalmas a Cellcid paszta, vagy oltópaszta, esetleg az ólommentes olajfesték. A vastagabb ágak és törzsek kártevőktől való tisztogatásakor ügyeljünk arra, hogy élő kérget ne sértsünk meg. Tisztításkor az áttelelő kártevők könnyen felismerhetők. A különböző gyümölcsfáknál az előforduló kártevők és a célszerű metszés a következő: Alma — lisztharmat: a fertőzött vesszők felülete szürkésfehér, a rügyek pikkelylevelei szétállnak. Zárt korona — kicsi termés A napfényen múlik Komoly gondokat okozott a tarpai Esze Tamás Termelőszövetkezetnek a szőgyén- tölgyesi almás. Száz hektáron szép az állomány, a környezet is megfelelő, a talaj is jó, a termés azonban nem felelt meg évek óta a várakozásnak. Amint Székely István főkertész mondja: az elmúlt 11 esztendőben csupán egyszer volt megfelelő. Élt a gyanúperrel, hogy a telepítéssel lehet a gond, a hétszer négyes kötésben lévő fák ugyanis igen magasra nőttek. Hogy jó megoldás szülessen, együttműködésre kérte -fel a tsz az újfehértói gyümölcskutatót. Két kiváló, országosan ismert szaktekintély járt Tarpán, Harmath László és Zatykó Imre. Helyszíni vizsgálódásaik után mondták el észrevételeikét és tapasztalataikat. Miután a hallottak nemcsak nagyüzemek számára lehetnek hasznosak, így itt tesszük közzé. — A legnagyobb gond, amit konstatáltunk — így Harmath László —, hogy a fáknak hatalmas a koronájuk, így önmagukat és egymást is árnyékolják. Ezt kell megszüntetni. Két megoldás vetődött fel: az egyik az állományon belüli ritkítás, de ezt elvetettük. A második: a megvilágítást kell javítani. Jelenleg egy fán 20 körül van az elsőrendű ágak száma, tehát azoké, melyek a törzsből nőnek. Ez nagyon sok, elegendő hét-nyolc. — A gond nemcsak tarpai, másutt is találkozni vele — veszi át a szót Zatykó Imre —, és ami a megnyugtató, tanácsunkat már jó néhány tapasztalati tény is alátámasztja. Az emberek azt szokták mondani: aki rügyet vág le, almát vág le. Ez így nem igaz. Hadd magyarázzam meg. Egy mázsa alma 700 darabból áll. A szőgyéntölgyesi almafákon 25—30 ezer virág van, ami igen tetszetős látvány. De éppen a fény hiánya miatt ezek nem jelentenek hasznot, sőt, minél több a virág, annál kevesebb lesz az alma. Induljunk ki abból, hogy a vezérágak eltávolítása után a fán nem lesz csak 10 ezer virág, s ebből lényegében ha ezerből termés lesz, akkor már másfél mázsa alma termett egy fán. — A mi javasolt módszerünk tehát azt jelenti, hogy az évek során — kettőről — háromról van szó — olyan optimális fényviszony alakul ki, mely a fotoszintézist segíti, a rügy minősége jó lesz, a meglévő virágokból egészséges és sok alma alakul. Ebből az is következik, hogy a mostani hektáronkénti öt tonna meghatszorozható, más szóval: eljuthat a 30 tonna fölé is, ami rekordot jelent. Természetesen hangsúlyozandó, hogy minden más technológiai előírást is be kell tartani. Viszont lényegesen könnyebb lesz a növényvédelem is, hiszen akár a napfény, úgy a per- metlé is megrekedt eddig a korona felszínén, a fa belsejébe nem hatolt be. — összefoglalhatjuk úgy is — folytatja Harmath László —, hogy a rügy a fa vetőmagja. Azt minden gazda tudja, hogy a rossz körülmények között termelt vetőmagból sosem lesz jó termés. Így ha a fa minden részét jól megvilágítjuk, akkor a rügy kiváló körülmények között fejlődik, s így termése is kiváló lesz. — A jnunkát már ezekben á hapcikban elkezdjük — mondja befejezésül Székely István főkertész. — Az is fontos, hogy a metszés egész folyamata szakszerűbb legyen. B. L. Oj módszerrel metszik a sző gyén tölgyesi kertben az almafákat. (j. 1.) Gy ümölcsfa-takácsatka: piros színű, apró tojásait főként a rügyek tövében, ágak. vesszők kéreggyűrődéseiben találhatjuk meg, de erős fertőzés esetén messziről vöröslenek az ágak, néha a fatörzs is. Pajzstetvek: leggyakrabban a kaliforniai pajzstetű gombostű- nyi, kerek, szürkés pajzsaival találkozhatunk. A fertőzés többnyire a korona felső részein kezdődik. Vértetű: a legtöbb gondot okozó faj, a lombosfafehérmoly a fák törzsén telel fehér színű, kis gubókban. A fatörzsek gondos letisztogatásával felszámolhatjuk a fertőzést. Almafaszitkár: hernyója a kéreg alatt károsít. A fák fertőződése sérüléseken, kezeletlen metszési sebeken történik, ezért a sebek kezelésével, lekenésével minimálisra csökkenthető a károsítás. Kßttit — varasodás: a fertőzött vessző foltokban, varszerű- en repedezett. Pajzstetvek: kisebb gyakorisággal. mint az almán, de előfordulhat fertőzés. Az erős vizhajtásképződés a körtelevélbolha- és levélszúnyog- fertőzésnek kedvez. Csonthéjasok — pajzstetvek: a kaliforniai pajzstetű mellett a nagyobb pajzsú akác- és szilva- pajzstetű is gyakori lehet. Aknázómolyok: cseresznyeés lombosfafehérmoly (ld.: almánál). A csonthéjasoknál különösen fontos a gondos sebvédelem. Bogyósok: a lisztharmattal, pajzstetűvel erősen fertőzött vesszőket, részeket metsszük ki. A ribiszkeszitkár hernyói a vesszők belsejében élnek, és a gyökémyakig is lehatolnak. Az Ilyen vessző, ha felvágjuk, belül fekete falú. A fertőzött vesz- szőt mindig tőből vágjuk ki, s ha elmulasztottuk a nyár végén a letermett málnavesszöket kimetszeni, haladéktalanul végezzük el. Metszés, faápolás
