Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-25 / 20. szám

4 Kdet-Magyarmsie 1988. január 25. A Jersey-szigetről Nyíregyházára Levél Gerald Durrelltől Deme Roland, a Nyíregy-* házi 1. számú Általános Is­kola nyolcadikosa levélnek még soha nem örült annyira, mint a napokban érkezett­nek. Azt az Angliához tarto­zó Jersey-szigetről a világhí­rű természetbúvár, közel 30 könyv szerzője Gerald Dur- rell küldte, sőt dedikált fény­képet is tett a borítékba. Mindezek előzménye, hogy Deme Roland is lelkes ter­mészetkedvelő, környezetvé­dő. Otthon számos kisállata és gyönyörű madártoll-gyűj- teménye van. Kisebb korá­ban a faunáról meséket írt, manapság pedig novellákhoz készülődik. Gerald Durrell valamennyi magyar nyelven megjelent könyvét elolvasta, s a szerzőt angolul írt levél­ben arra kérte: küldjön neki madártollakat. Deme Roland röviden írt Nyíregyházáról, Őrről (ez utóbbi helyen va­kációzni szokott), a magyar- országi erdőkről, hegyekről, valamint hazánk állatvilágá­ról, meg arról, hogy minden lehetőséget megragad a ter­mészet megismerésére. Meg­említette, zoológus, biológus akar lenni, de ezen belül a hüllőkkel és a kétéltűekkel akar behatóan foglalkozni. Mielőtt Gerald Durrell vá­laszát ismertetnénk, röviden halljunk róla. Roland úgy tudja: Durrell művei 24 nyel­ven jelentek meg. Leírásai­val, anekdotáival, humorával emberek millióit gyönyör­ködteti. Szenvedélyes termé­szet- és vadvédelmi munkás­ságáért sokan „Űj Noé”-nak is nevezik. A növény- és ál­latvilág iránti érdeklődése a boldog gyermekkorának szín­helyén, Korfu szigeten ébredt fel. Felnőttként a Whipsnade állatkertben dolgozott, majd maga szervezett állatgyűjtő expedíciókat. Szerinte az ál­latkerteknek elsősorban a ve­szélyeztetett állatfajok men­tésével kellene foglalkoznia. Az 50-es években földet vá­sárolt Jersey-szigeten, ahol létrehozta a Jersey Vadvé­delmi Alapítványt és Állat­kertet, amely a kihalófél­ben lévő állatok begyűjtését, szaporítását, valamint a ter­mészetbe való visszatelepíté­sét tekinti fő feladatának. Ezek után nézzük Gerald Durrell Rolandnak küldött, angolul írt válaszát. Megkö­szönte a fiú kedves levelét. Megemlítette, hogy néhány évvel ezelőtt filmforgatáson a Szovjetunióban már járt, de Magyarországról nem volt ideje informálódni. Roland levele a világ egy darabjá­ról vall, s végül is mindket­ten azt akarják megismerni, megmenteni. Közli: sajnos, madártollat nem tud külde­ni, mert az állatkertje okta- nevelői a tollakat a látoga­tóknak elajándékozzák. El­lenben küld egy dedikált fo­tót magáról. Őszinte szere­tettel: Gerald Durrell. — Én is szeretnék állatker­tet alapítani — mondja De­me Roland. — Már meg is Gerald Durrell terveztem. Sok szabad hely, kifutó, önetetők, önitatók és gépesített tisztítóberendezé­sek lennének benne. Durrell- nek újból írok, s az állatairól fényképeket kérek. Szeret­ném a Jersey állatkertet meg­nézni. (cselényi) Lenin 370 nyelven Vlagyimir Iljics Lenin, Agatha Cristie és Walt Disney — erre a három össze nem illő emberre az UNESCO tanulmánya szerint egyformán jellemző az, hogy az ő műveiket fordítják le a leg­több nyelvre — írja a Zemedels- ké Noviny. — A tanulmány meg­állapításai szerint 1981-ben Le­nin műveit 370 nyelven,, Agatha Cristie műveit 216 nyelven, Walt Disney műveit 203 nyelvein kö­zölték. Ez a szám évi átlagban 34-gyel változik. Az ő műveik után a legtöbbet fordított könyv a Biblia (202 nyelv), ezt pedig Jules Verne művei követik a sorban (156 nyelv). Az irodalmi Nobel-díjasok kö­zül a legtöbbet Hemingway! fordítják (50 nyelv), de sok nyelvre (33) fordítják például Kipling, vagy Gabriel Carcia Márquez (23) müveit is, ezzel szemben Wole Soyinka az 1986. évi Nobel-díjas műveit 1981-ben csak 5 nyelvre fordították le. Egy apróhirdetés háttere Hitel: metszéssel — törlesztés: szedéssel Hitel: metszéssel — tör­lesztés: szedéssel? A napok­ban furcsa apróhirdetés je­lent meg a Kelet-Magyaror- szágban. Valaki gyümölcsfa­metszést vállal almaszedé­sért. A hirdetés feladóját, Kása Imre Nyíregyháza, Etel köz 19-ben lakó nyugdíjast megkerestük: mondja el, mi­ként jutott ilyen elhatáro­zásra? Rása Imre a leveleki Dó­zsa Termelőszövetkezettől mintegy 7 ezer négyzetmé­ternyi sövényalmást (8—12 éves) bérel. Jó közepes ter­més esetén mintegy 260 má­zsa alma leszedéséről, válo­gatásáról, exportcsomagolá­sáról kell gondoskodnia. Ezt családi segítséggel sem tudja időben elvégezni, azaz még 55—60 szüreti munkanapot igényel. — Úgy gondoltam — mondja Rása Imre —, mivel a gyümölcsfametszésben nagy gyakorlatom van, ezért meg­metszem azok fáit, akik a munkámért nem pénzzel, ha­nem majdan a kertemben szürettel fizetnek. Tavaly há­rom családdal ekképpen mű­ködtem együtt, s most e kört igyekszem bővíteni. — Felvetődik a kérdés: mi lesz, ha valakinek megmetszi a fáját, de annak idején nem megy szüretelni? — vetem közbe. — Sokan megkérdezték: ennyire bízok az emberek­ben? Optimista vagyok. Bí­zom a partnereim korrekt­ségében, becsületességében. — A hirdetésre jelentkez­tek-e? — Többen is — válaszolja Rása Imre. — Eredetileg csak levelekiekre számítot­tam, de végül megállapod­tam nyíregyháziakkal is. Már jó néhányuk fáit meg is metszettem. Az egyik 15 szüreti munkanappal fog fizetni, vagyis 3 alkalommal 5-en jönnek almát szedni. Eddig 42 napra kötöttem egyezséget. Sok helyre hív­tak metszeni, de én az inten­zív koronaformájú almafá­kat, meg az őszibarackfákat vállalom. — A téesz a bérlők mun­káját minden tőle telhető módon és eszközzel segíti. A bérlőt az összes almatermés értékének 30 százaléka illeti meg. Megszerettem a levele­ki kertet. Ott szinte felüdü­lök. Az ahhoz közeli tóban horgászni is szoktam. (cs.) Bíbor, febér, rózsaszín - Bilgimból A biliárdgolyó-nagyhatalom SOROSKALAP. Müncheni találmány a képen látható speciális ka­lap, amelynek nagy előnye, hogy egy liternyi sört lehet bele tan­kolni, majd menet közben kortyolgatni. A kalapot a híres októ­beri sörfesztiválon mutatták be. Nagy-Britanniában snoo­ker, Amerikában pool, fran­ciaföldön biliárd, Japánban pedig jocsudamaa neve. Ná­lunk biliárdnak hívják. Hív­hatják azonban akárhogy és játszhatják akárhol, a leg­több a golyókon múlik, azok tökély gömbölyűségén. Fon­tos persze az is, ki kezeli a dákót. A legjobb biliárdgo­lyókkal azonban négyötöd­részt egyetlen kis ország lát­ja el a világot: Belgium. Pontosabban egyetlen falu a francia határ közelében és abban egyetlen üzemecske. A cég neve Saluc, naponta 30 ezer golyóbist termel, 800 faj­tájút. A húszas években a Saluc még vegyszereket készített a helyi timárműhelyek számá­ra bőrök cserzéséhez. Ám az ötvenes évek elejére annyira lecsökkent termékei iránt a kereslet, hogy másba kellett fognia. Miért épp biliárdgo­lyót kezdett gyártani? Egyrészt, a játékban volt fantázia, népszerűsége roha­mosan nőtt Belgiumban, s ebben sokat segített a tele­vízió. A Brit-szigetekről köz­vetített biliárdcsaták révén néhány év alatt ötvenről több százra szaporodott a kis országban a biliárdklu­bok száma és persze jócskán megnőtt a golyóigény. Ebből indult a dolog. Volt azonban más is, ennél kézen­fekvőbb ok. A golyók hagyo­mányosan elefántcsontból és kézi munkával készültek, óránként legfeljebb harminc. Ez már rég a múlté.' A nyers­anyagellátás egyre bizonyta­lanabbá vált, ráadásul meg­oldhatatlan, hogy a szerves anyagú golyók ugyanolyan kiszámíthatóan gördüljenek a zöld posztón Skandinávia fagyosabb leheletű vidékein, mint Délkelet-Ázsia fülledt­forró játéktermeiben. Ezért aztán az elefántcsontot ki­szorította a műanyag, a Sa­luc pedig felismerte az ad­dig gyártott bőrcserző vegy­szerek és a golyógyártáshoz szükséges korszerű műgyan­ta hasonlóságában rejlő le­hetőséget — magyarázza Phi­lippe Janssen, a cég keres­kedelmi igazgatója. Vörös, zöld, kék, bíbor, fe­hér, rózsaszín, narancssárga és fekete varázslatos kaval- kádja bűvöli el az üzembe lépő szemét, amint a mun­kások a színes műgyantákkal megtöltik az öntőformákat. A pontos vegyi összetételt a cég hétpecsétes titokként őrzi. A gyantagömböket kemencékbe teszik, kisütik, csiszolgatják, kiegyensúlyozzák, fényesítik, miközben folyamatosan el­lenőrzik minőségüket, még­hozzá nagyon szigorúan. 82 műveletet kell elvégezni min­den egyes golyón. Alakjuk a tökéletes gömbformától leg­feljebb háromszázad milli­méterrel térhet el. „A mi go­lyóink messze a legjobbak, minden hozzáértő tudja ezt” — dicsekszik az igazgató. A Saluc pár év alatt, 1958- ra 5 százalékos rést hasított magának a világ biliárdgo- lyópiacán, amit azután mos­tanra 80 százalékra tágított. Igazi sikertörténet. Golyó­termésének mindössze két százaléka marad hazai aszta­lon, a többi a világ hatvan országában kocogtatja egy­mást. A Neoton-család háza tájáról Hajmeresztő vállalkozás? Nem panaszkodhat a Fa­mília: eddig ötmillió műso­ros kazettájuk, kis- és nagy­lemezük talált gazdára szer­te a világon, Dél-Amerikától Japánon át Spanyolországig. A rajongók tábora termé­szetesen itthon a legnépe­sebb. Az 1987-es esztendőt KOSSUTH RÁDIÓ 4,30—7,59: Reggeli zenés mű­sor. — 8,20: Hogy tetszik len­ni? — 9,00: A hét zeneműve. - 9,30: Nagy László versei. — 9,42: Ki kopog? — 10,05: Nyit- nikék. — 11,00: Munkács ost­roma. — 11,32: Alexandre Du­mas: Húsz év múlva. XXI/10. — 12,40: A képviselő noteszé­ből — 13,00: Kováts Kolos éne­kel. — 14,35: Édes anyanyel­vűnk. (Ism.) — 15,00: Világab­lak. — 15,30: Kóruspódium, -r- 16,05: Zenei kalandozások. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Csillagok a Metropolitan Operában. XVI/8. rész. — 18,01: Nóták. — 18,15: Mese. — 18,25: Könyvújdonságok. — 18,30: Esti Magazin. — 19,15: Rádió­napló. — 20,30: Beethoven-mű- vek. — 21,00: Egy rádiós nap­lójából. — 22,20 : Külpolitika. — 22,33: Hallo, itt vagyok! — 23,30: Zenekari muzsika. — 0,15—4,20: Zenés műsor. PETŐFI RÁDIÓ 4,30: Reggeli zenés műsor. — 8,05: Népdalcsokor. — 9,05— 12,00: Napközben — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Jákó Vera énekel. VHI/2. rész. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. . . — 17,05: Köny- nyüzene. — 17,30: Ötödik se­besség. — 18,30: Tip-topp pará­dé. — 19,05: Népdalok. — 19,30: Sportvilág. — 20,03: Operett­részletek. — 20,25: Moldova György hangjátéka. — 21,05: Slágereim története. — 22,05: Rockújság. 2. szám. — 23,20: A dzsessz. 80/6. rész. — 0,15— 4,20: Zenés műsor. BARTÓK RÁDIÓ 6,05—7,59: Muzsikáló reggel. 8,10: Orgonahangverseny. — 9,06: A Kaláka-együttes felvé­teleiből. — 9,30: Zenekari mu­zsika. — 10,30: Zengjen a mu­zsika. (Ism.) — 11,00: Opera­részletek. — 11,41: Mozart­művek. — 13,33: Kisfaludy Ká­roly öröksége. — 13,54: Zene­kari muzsika. — 15,02: Wagner és a franciák. XV/8. rész. — 1988. január 25.. hétfő 16,00: Tomkins énekegyüttes énekel. — 17,00: Diákfélóra. — 17,30: Carlos Santana felvéte­leiből. — Kb. 18,00: Régi olasz táncok. — 18,20: Az új ma­gyar zene. — 19,00: Két han­gon . . . Kosztolányi Dezsőről. — 19,35: Üj Bach-kantátaleme- zek. — 20,30: A hét zeneműve. — 21,00: Opera-művészlemezek. — 22,00: Hangverseny. — 22,56: Schubert-művek. NYÍREGYHÁZI rádió 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról (A reggeli adás szerkesztője: Horvát Péter.) — 17,30: Hírek — Queen-fel vételek — Prog­ramajánlat — Sportösszefogla­ló — Fészekrakás ’88 (Váradi József.) — 18,30: Észak-tiszán­túli krónika. Lapszemle. Mű­sorelőzetes. (Az esti adás szer­kesztője: Samu András.) MAGYAR TV 9,00: Képújság. — 9,05: Táv­adó — A Pénzügyminisztérium és a Magyar Televízió távok­tatási sorozata: 1. rész: Sze­mélyi jövedelemadó az egyé­nek számára. 2. rész: Személyi jövedelemadó a vállalatok szá­mára. — 11,05: Roger Whitta­ker — Amerikai zenés film (Ism.) — 11,55: Képújság. — 16,55: Hírek. — 17,00: Én is voltam gyerek . . . Gálvölgyi János műsora. (Ism.) — 17,35: Mérföldes léptekkel — úttalan utakon. — Riportfilm Tatár­földről. — 18,10: Szép Szó — Látogatóban Haidú-Biharban (Ism.) — 19,00: Egészségünkért! — Az Országos Egészségneve­lési Intézet tájékoztatója. — 19,05: Tv-torna. — 19,10: Esti mese. — 19,25: Reklám. — 19,30: Híradó. — 20,00: Reklám. — 20,05: Szép holnap ... — Fórum a békéről — sok zenével. — 21,35: Sortűz egy fekete bi­valyért. — Magyar—francia film. (1984.) — 23,35: Hírek. VÁROSI TV Adás: 19,30 Mese — Interjú dr. Koncz Imrével, a városi tanács el­nökhelyettesével — Közvetítés a Városi Tanács mai tanács­üléséről — Kulturális prog­ramajánlat — Bemutatjuk a KPVDSZ Formációé Tánc­együttesét — Városunkban koncertezett a 3+2 együttes — Nyíregyházi évszázadok III. (Csodatévő szorgalom) — Sport (Olimpiára készülnek — Meny­nyit ér a 9. hely — NYVSSC— Dunaújváros férfi kézilabda­meccs — NYVSSC—Kecskeméti SC ffi röplabdamérkőzés). SZLOVÁK TV 1. műsor: 16.15: Művelődési sorozat. — 16,45: A nap percei. — 16,55: Katonák műsora. — 17,50: Pozsonyi magazin. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: A Híradó sajtókonferenciája. — 19,30: Híradó. — 20,00: Dorian Gray arcképe (tévéjáték 1. rész). — 21,15: Sportvisszhan­gok. — 22,15: Aktuális kérdé­sek. — 22,35: Szovjet doku­mentumfilm. 2. műsor: 17,00: Angol ter­mészetfilm-sorozat. — 17,25: Winnetou elődei és utódai (be­fejező rész). — 18,00: Férfi a házban (tévésorozat). — 18,30: A hét eseményei magyar nyel­ven. — 19,00: Torna. — 19,10: Esti mese. — 19.30: Híradó. — 20,00: Életet az életért (NDK tévéfilm). — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Ze­nés irodalmi műsor. SZOVJET TV 13,30: Hírek. — 13,45: Orosz népi kórus. — 14,05: Átalakí­tás : tapasztalatok, problémák. — 14,55: Hírek. — 15,00: Expe­díció a XXI. századba (7. rész). — 16,00: Rajzfilm. — 16,10: De- bussy-művek. — 16,30: Pulzus. — 17,00: Moldáviai népi dalla­mok. — 17,30: Világhíradó. — 17,50: Négy találkozás Vlagyi­mir Víszockijjal (1.) — 19,00: Híradó; — 19,40: Az átalakítás reflektorfényében. — 19,50: Négy találkozás Vlagyimir Vi- szockijjal (2.) — 20,55: Auszt­rália 200. évfordulója elé. — 21,55: Münchhausen báró ka­landjai (1. rész). — 23,05: Hí­rek. — 23,10: Csehov elbeszé­lései. (Előadja: Igor Iljlnszkij.) MOZIMŰSOR Nyíregyháza Móricz: NINCS KETTŐ NÉGY NÉLKÜL (Ol.) Ea. 15,30, 17,45, 20! Nyíregyháza Krúdy: LIDÉR­CES ÓRÁK (USA) Ea. 16! CA­SANOVA (ol.) Ea. 18! Videoház: HALÁLOS JÁTSZ­MA II. Ea. 25-én: 9, 11 és 14! BANÁNHÉJKERINGÖ (m.) Ea. 16, 18 és 20! Nyíregyháza Béke: CSAPDA A SAKÁLOKNAK (SZ.) Ea. 9, 11, 14! VAN VU A KUNGF1Í HŐSE (kínai) Ea. 16, 18, 20! 25., hétfő 11,00: Pinokkió Ujfehértó. 14,00: Pinokkió. Üj­fehértó. pedig egyenesen piros betűk­kel jegyezhetik a Neoton tör­ténetében, hiszen egyetlen év alatt hatszázezer hanghordo­zó, azaz lemez és kazetta kelt el a hazai poppiacon. A rendkívüli siker két lemez kelendőségének köszönhe­tő, az egyik a Minek ez a cirkusz, a másik pedig Csep- regi Éva szólólemeze, a Kék korszak. Angliában és több nyugat­európai országban is megje­lent a Hot French című kis­lemez, amely — a hírek sze­rint — máris kedvező fo­gadtatásra talált Dániában, de igazi sikert csak Skan­dináviában és Hollandiában remél az együttes. Japánban kiadtak egy Neoton-váloga- tást, valamint egy új le­mezt, utóbbit CD-n, azaz lé­zerlemezen is. Nagy népsze­rűségnek örvend Dél-Koreá- ban a Korea-szám, amely a közelgő olimpia ihletésére született. Egyébként a Neoton Famí­lia is megkapta a meghívót az olimpiára, ahol persze nem a versenyeken indulnak — a megnyitó előtt három nappal lesz az Olimpiai dal- fesztivál, amelynek gálamű­sorában Csepregi Éva is fel­lép. A Família idei legnagyobb vállalkozása, egy húsz kon­certből álló sorozat, febru­árban kezdődik. A helyszín az Erkel Színház, amely köz­ismerten meglehetősen nagy befogadóképességű, s emiatt némelyek egyenesen hajme­resztő vállalkozásnak tartják az itteni koncertsorozat ter­vét. Végül még egy hírfor­gács: az Oké, Gorbacsov cí­mű számot a tárgyalások je­lenlegi állása szerint egy nyugat-európai cég, az Ario- la adja ki. X sRi!RMR3SflBflflRBRBEBBBBRBBRBSBBflBBBRBBlRB9&fl!SlBRBI!Si3R6BRBBRr.iRS ......... B^1 ^ f Ml ;••••• fljoMR w -- f.w** ív. .*.y «••••••• ,w. i ei ismmsi B IIVIIIIIIIIIIIISIIIIIIHIHIBlIflllllllIflllllllllBIIIIBIIHIIIIfl HALLGASSUNK^ NÉZZÜNK MEG1 ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents