Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-22 / 18. szám

Szűrös Mátyás nemzetközi sajtótájékoztatója Magyar—finn—atasz felhívás az európai béke és biztonság erősítéséért Csütörtökön Európa bárom fővárosában egyidőben tették közzé három együttműkö­dő párt — a Finn Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Szocialista Párt — felhívását. A nem­zetközi sajtó képviselői előtt Helsinkiben, Rómában és Budapesten egyszerre nyilvá­nosságra hozott kezdeményezés az európai leszerelés, a kontinens biztonsága és az együttműködés elmélyítése érdekében az atomfegyverrel nem rendelkező országok kö­zös fellépését szorgalmazza. Szűrös Mátyás ismerteti a három párt felhívását. A magyar fővárosban Szű­rös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke ismertet­te a felhívás tartalmát, cél­ját, a három európai politi­kai párt együttműködésének előzményeit. Mint elmondta a közös fellépés gondolatát el­sőként Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt elnö­ke fogalmazta meg 1986-ban. Az MSZMP és a finn szociál­demokraták szakértőinek részvételével megindult elő­készítő munkába hamarosan bekapcsolódott az Olasz Szo­cialista Párt is. Együttes munkájuk gyümölcse a most közzétett dokumentum, amely az európai együttműködés jelképe is lehetne, hiszen aláíróik közös fellépése nem­csak a földrajzi, hanem az eltérő szövetségi rendszereket elválasztó politikai távolságot is áthidalta. A most közzétett dokumen­tum aláírói az európai biz­tonsági 'és együttműködési fo­lyamathoz, illetve az eddigi európai leszerelési kezdemé­nyezésekhez kapcsolódó ja­vaslataikat három fő terület köré csoportosították. Minde­nekelőtt az európai hagyomá­nyos erők és a fegyverzet, valamint a rövid hatótávol­ságú nukleáris eszközök csök­kentése és a kölcsönös biza­lom erősítése kap kiemelt fi­gyelmet. A kezdeményezések támogatásához a kontinens sorsáért felelősséget érző va­lamennyi európai ország, po­litikai erő támogatására szá­mítanak az aláírók — hang­súlyozta Szűrös Mátyás, aki végezetül bejelentette, hogy a három javaslattevő párt még az idén szakértői konfe­renciát szervez a vélemények, nézetek összegzésére. A ta­nácskozásra meghívót kap­nak az európai szocialista or­szágok pártjai és a nyugati szocialista és szociáldemokra­ta pártok. A konferencia idő­pontját és helyét később egyeztetik. A hárompárti kezdeménye­zés hangoztatja: Európának ma minden korábbinál na­gyobb esélye van egy bizton­ságosabb béke kialakítására. A közepes és rövidehb ható- távolságú atomrakéták fel­számolása megnyitja az utat a valódi leszerelés előtt. Re­méljük, hogy követi majd a hadászati atomfegyverek nagyarányú csökkentése és a ráké taelhárí tó rendszerek korlátozásáról szóló szerző­dés tiszteletben tartása. E történelmi jelentőségű eredmények erősítik a világ, és különösen Európa bizton­ságát. Európa egészének ha­tározott szerepet kell vállal­nia ahhoz, hogy a bizalom­erősítés és a leszerelés tartós, kiegyensúlyozott folyamattá váljon. Ügy véljük, hogy az euró­pai országoknak — különö­sen azoknak, amelyek nem rendelkeznek atomfegyverek­kel — aktívan, politikai, ka­tonai és ideológiai választó- vonalaikra való tekintet nél­kül fel kell lépniük a bizton­ság erősítése érdekében. A nukleáris fenyegetés csökkentésére irányuló nem­zetközi erőfeszítéseik alapját az atomsorompó-rendszer adja. A nukleáris fegyverrel nem rendelkező európai or­szágoknak különösen közös érdeke az atomsorompó-szer- ződés megújítása és megerő­sítése azután, hogy érvénye 1995-ben lejár. A közepes és rövidebb ha­tótávolságú nukleáris eszkö­zök és a hadászati fegyverek csökkentése nem vezethet újabb fegyverkezési verseny­hez más területen. Minden egyes ország és térség biz­tonsági érdekeit figyelembe kell venni. Az igazi béke és biztonság alapja a kölcsönös bizalom. A katonái doktrínáikról foly­tatandó megbeszélések eny­híthetnék az alaptalan félel­meket, védelmibb jellegű ka­tonai magatartás kialakításá­hoz vezethetnének, és utat nyithatnának bármely aszim­metriának és egyenlőtlen­ségnek a fegyverzetek ala­csonyabb szintjén történő felszámolásához. Európában napjainkban a legfontosabb feladatok közé soroljuk a hagyományos erők és fegyverzetek • tényleges csökkentését. A hagyományos erők és fegyverzetek új egyensúlyát a lehető legalacsonyabb szin­ten rögzítő szerződés meg­erősítené a stabilitást. Ebben az összefüggésben a rövid hatótávolságú nukleáris esz­közök csökkentése kérdésé­nek is meg kell jelennie a le­szerelési tárgyalások napi­rendjén. Az atomfegyvermentes övezetek létrehozása és a ka­tonai erők egymástól való szétválasztásának és eltávo­lításának más formái, ame­lyekben az érintett országok megegyeznek, hozzájárulhat­nak a távlati célhoz, Európa megszabadításához az atom­háború fenyegetésétől. Európa valamennyi orszá­ga, szövetségi rendszerek tagjai, semlegesek és el nem kötelezettek 'egyaránt felelő­sek a bizalom- és biztonság­erősítő intézkedések tovább­fejlesztéséért a helsinki fo­lyamat kereteiben. Vala­mennyiük számára biztosíta­ni kell a részvétel jogát a ha­gyományos fegyverzetek le­szereléséről folytatandó tár­gyalásokon. A cél: béke és biztonság a fegyverzetek le­hető legalacsonyabb szintjén. 'Együttműködésre törek­szünk, hogy hozzájáruljunk e célok megvalósításához, az igazságos és tartós béke meg­teremtéséhez Európában. Az előttünk álló összetett kérdé­sek alapos tanulmányozást és nyílt párbeszédet igényelnek. Felhívunk más erőket is áz atomfegyverrel nem rendel­kező országokból, hogy csat­lakozzanak az európai lesze­relést szolgáló együttműkö­dési javaslatunkhoz. Feszitő gondok, kényszerű csikkentések .... ...................... ■ ■ ■■■ i. I ét ..........■ Kilencmilliárddal gazdálkodunk az idén Ülést tartott a megyei tanács Kllencmilliárd 51 millió forint sorsáról döntött tegnap a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács. A testület idei első ülésén — Bánóczi Gyula el­nökletével — megvitatta és jóváhagyta a megye tanácsa­inak 1988. évi egységes pénz­alapját és meghatározta a helyi tanácsok kiemelt elő­irányzatát. A tanács elfogad­ta idei saját idei munkater­vét, majd ezután tanácsren­deletet alkotott arról, hogy Csenger, Nagy kalló, Raka- maz, Üjfehértó és Záhony után 1988. február elsejétől Baktalórántháza, Balkány, Demecser, Ibrány, Nagyecsed és Nagyhalász nagyközségi (közös) tanácsok szerveinek tevékenységét közvetlen me­gyei irányítás alá vonja. A to­vábbiakban arról határozott, hogy Kemecse közös tanácsát nagyközségi tanáccsá nyil­vánítja, majd a nagyközsé­gekben működő középfokú nevelési, oktatási intézmé­nyek helyi tanácsi fenntar­tásba adásáról döntött. Végül interpellációkra kerül sor. A fő napirendi ponthoz — az idei költségvetési és fej­lesztési alap meghatározásá­hoz — az írásos előterjesz­téshez László András általá­nos elnökhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Megyénk idei egységes pénzalapjának kidolgozása­kor a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjából, a gazdaság halaszthatatlan megszilárdítására irányuló teendőkből indult ki a tes­tület, hangsúlyozva, hogy me­gyénk is járuljon hozzá t a gazdasági egyensúly javítá­sához. Az előirányzatok ki­dolgozásakor úgyszintén fi­gyelembevették az adó- és árreform várható hatását. Mindebből nyomban kitűnt, hogy a stabilizációs program első évében megyénkben is csökkenteni kell a belső fel- használásnak, a beruházások­nál és a fejlesztéseknél csak reális és teljesíthető célo­kat tűzhetünk ki. Az egyen­súly megvalósítása érdeké­ben az idén jelentősen csök­kennek a tanácsok fejleszté­si lehetőségei, míg az ár­emelkedések következtében úgyszintén csökken a köz­kiadásokra fordítható össze­gek reálértéke. Mindez szi­gorú, de ésszerű takarék- kosságot sürget, a kiadáso­kat tovább kell szűkíteni. Ám a csökkenő pénzügyi lehe­tőségek ellenére alapvető cél a meglévő intézmények fo­lyamatos működtetésének biztosítása, az ellátás szín­vonalának lehető megtartá­sa, a kiemelt társadalom- politikai célok megvalósí­tása. Fejlesztések terén újból át kell tekinteni a középtávú tervet, s a célok új, ismételt rangsorolását is el kell vé­Szavaz a tanács gezni. A megyei tanács — hangzott el — a javaslatban szereplő pénzügyi tétele­ket csak úgy tudja garan­tálni, hogy 130 millió forint hitelt vesz fel. Ennek ellené­re is szükségessé válik az idén iá helyi tanácsok fejlesztési lehetőségeinek 25 százalékos csökkentése. Ez nem érinti a folyamatban lévő és befejező­dő beruházások támogatását, ezekről nem mond le a tan- nács. Konkrétabban: az idei me­gyei keret több mint 80 szá­zaléka az intézmények műkö­désére, fenntartására, tehát a költségvetési kiadásokra szükséges, s csak alig 20 szá­zalék marad fejlesztésre. Megjegyzendő viszont, hogy amíg országosan 12 százalék­kal csökkent a tanácsok pénz­ügyi lehetősége, addig me­gyénkben ez az öt százalékai sem éri el. Viszont ha figye­lembe vesszük a bérbruttósí­tást és az általános forgalmi adó költségnövelő hatását, ez a kilencmiilMérdot csaknem egymilliárddal apasztja. Bár az egységes pénzalap több mint 53 százaléka állami tá­mogatás, s ez nagyobb ga­ranciát jelent — a helyi be­vételeknél emellett is nh- gyobb fegyelemre és kezde­ményezőkészségre van szük­ség. A megyei költségvetés ki­adási előirányzatai tartalmaz­zák azokat a többletköltsége­ket — 558 millió forintban —, amelyek a fogyasztói árnö­vekedésből keletkeznek. A bérfejlesztés mértéke a költ­ségvetéssel érintett körben egységesen 4 százalék, melyet a hruttósntatt bérek után ál­lapítanak meg. Gazdasági kommunális feladatok közül utak, hidak felújítására 127 millió áll rendelkezésre, míg a belvízelvezetés összege ■megegyezik a tavalyival. Az egészségügyi szociális ellátás­ban egyes területeken szín­vonalemelésre is fedezetet teremtettek. Az idén hálózat­bővítésként 200 gyógyintézeti ágy, 20 bölcsődei hely, továb­bi idősek klubja, 11 orvosi körzet, 20 üzemorvosi és 40 szakorvosi »ráfejlesztést ter­veztek. A romló gazdasági feltéte­lék és az életszínvonal vár­ható kedvezőtlen alakulása miatt a szociális ellátás irán­ti igények fokozódásával is számolnak, növelik az állan­dó szociális segélyben része­sülők számát. Félezer fővel többen részesülnek szociális étkeztetésben és gyarapítják a házi gondozási körzetekeit. Hasonlóan jelentős összegek jutnak az oktatási, sport és ifjúsági feladatok megvalósí­tására, Hálózatbővítésként 70 általános iskolai napközis csoport, ezer általános isko­lai menzás, 3 szakmunkásta­nuló osztály, 4 gimnáziumi osztály, 200 középiskolai menzás, valamint 150 fős ze­neiskolai fejlesztést tervez­nek. Segítik a cigány tanulók étkeztetését és főhivatású ci­gány családsegítők beállítá­sára is áldoznak. A tanácsta­gi alap összegét változatlanul tanácstagonként százezer fo­rintban rögzítették. Bár szűkös a fejlesztési le­hetőség, mégis több fontos létesítmény építése folytató­dik, illetőleg fejeződik be. Továbbra is elsőbbséget él­veznek a kiemelt fejlesztések. Feszültségek vannak a lakás- ellátásban, hiszen tovább csökken az állami lakásépí­tés aránya és ugrásszerűen nőnek a lakásárak. Az egész­ségügyi ágazatban a tervek­nek megfelelően halad a fej­lesztés: az idén befejeződik a Sóstói úti 200 ágyas pavilon építése, folytatódik a megyei kórház rekonstrukciója, a mátészalkai kórház beruhá­zási programja, s három tele­pülésen egészségügyi központ építése. A kulturális ágazatban az idén lassított ütemű megva­lósítással kell számolni. He­lyi forrásból 200 óvodai hely felépítése tervezhető, támo­gatással 68 tanterem és 13 tornaterem fejeződik be, s áthúzódó beruházásként meg­valósul a pénzügyi szakkö­zépiskola nyolc tantermes bővítése Nyíregyházán. Nyír­bátorban befejeződik az új szakmunkásképző 60 munka­helyes tanműhelyének és tor­nacsarnokának építése, vala­mint a fehérgyarmati szak­munkásképző intézet bővíté­se, folytatódik a vásárosna- ményi új szakmunkásképző építése. Várhatóan átadják a nyíregyházi több célú ifjúisá­Eszmecsere a szünetben (Folytatás a 2. oldalon) XLV. évfolyam, 18. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. január 22., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents