Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. január 21. Mi lesz veled lósaváros? Pályázattal komfortosabbá Vándorúton a vasúti sín ÖREGDIÁK AJÁNDÉKA Harmintötezer dollárért nagyon sok értékes könyvet lehet vásá­rolni az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, még ha ezekben az országokban sokkal drágábbak is, mint nálunk. Da­rabszámra meghaladják az ez­ret, súlyra pedig a tizenöt má­zsát. Hiszen némelyik könyv, különösen a lexikonok, több kilót is nyomnak. Ekkora küldemény érkezett a napokban'a Sárospata­ki Nagykönyvtár címére New Yorkból. A feladó Halmi Róber filmgyáros, pataki öregdiák. 1942- ben érettségizett a kollégiumban. Amikor az egykori pataki diák arról értesült, hogy hajdani is­kolájában a mai Rákóczi Gim­náziumban ismét megkezdődött az angol nyelv intenzív tanítása, az alma mater iránti háláját kí­vánta leróni ezzel a nagy értékű könyvadománnyal. Ezek között a világ különböző tájain, de fő­képp az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában angol nyel­ven megjelent matematikai, fi­zikai, kémiai, biológiai, földraj­zi, különféle technikai, művésze­ti könyvek, lexikonok, szakszó­tárak és egyéb témájú művek találhatók. (Észak-Magyarország) BIOBRIKETTGYÁRTÓ ÜZEM A Vésztői Körös Menti Terme­lőszövetkezet a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Ganz- MÁVAG békési gyára, 13 alvál­lalkozó segítségével felépítette az első teljes mértékben hazai gyártmányú komplett szalma- brikettáló üzemét, amelyet a na­pokban adtak át Vésztőn. Az üzemet egy átalakított istálló épületében helyezték el, mellé 600 négyzetméter területű szal- mabálázó-tárolót is ,.felhúztak”. Naponta 30 tonna anyagot dol­goznak fel. Egy tonna szalmá- brikett 14 ezer 700 Megajoule energiát képvisel, s az előállítá­sához szükséges energia a ka­pott energiának mindössze 7 százalékát teszi ki. (Békés Me­gyei Népújság) ÜJFAJTA FAROSTLEMEZ-AJTÓK Az ajtók gyártásához ezentúl jobban használható a faforgács- lap — a drága fenyőáru helyett — annak a találmánynak a hasz­nosításával, amelyet a Faipari Kutató Intézet és a mohácsi fa­roslemezgyár munkatársai dol­goztak ki. A forgácslapból ké­szülő ajtók megfelelő részeibe ugyanis olyan keményfa-betéte- ket helyeztek el, amelyekhez na­gyobb biztonsággal csavarozha­tok a pántok, zsanérok, zárak és egyéb acélszerkezetek. A kuta­tók a betétek speciális illeszté­sét és ragasztását is megoldot­ták. A kutatóintézetben elvégzett gyorsított vizsgálatok eredménye szerint a keményfa-betétekkel megerősített ajtók élettartama vetekszik a fenyőfa ajtókéval. (Dunántúli Napló) FILM- ÉS VIDEÖISMERETEK OKTATASA A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban az országban el­sőként vezették be — fakultatív alapon — a már említett tantár­gyat. Ennek az időtartama a Hl. osztályban heti öt, a IV. osztály­ban heti hat óra. A tanulóknak az érettségihez kapcsolódva és azt időben megelőzve a záróvizsgán olyan felkészültségről kell tanú- bizonyságot tenni, hogy a C ka­tegóriás amatőrfilm-, illetve vi- deóklub-vezetői engedélyt meg­kapják. A középiskola a tan­tárgy komplex feladatainak meg­oldására vállalkozik, de nem ga­rantálja, hogy a hallgatók a fil­mes-videós pályán helyezkedhet­nek el az érettségi után. Az ed­digi eredmények azt bizonyít­ják, hogy a tanulók a filmezést, videózást szerető és értő embe­rek lesznek. (Csongrád Megyei Hírlap) „lakásomat elcserélném... kivitelivel bárhova...” Tizenöt évvel ezelőtt, ami­kor a Jósaváros első házait felhúzták, sikknek számított lakótelepre költözni. A va­donatúj, távfűtéses, tapé- tás, padlószőnyeges lakások egyszerűen vonzották a je­lentkezőket. Azóta csak másfél évtized telt el, közben óvodák, isko­lák épültek, sorra nyíltak meg az üzletek, szolgáltató helyiségek, parkokat alakí­tottak ki és játszótereket, vagyis a Jósa önálló város­rész lett, kitűnő közlekedés­nemcsak a nyílászárók, ha­nem a sarkok is, ahol annak idején hanyagul illesztették ös«ze az elemeket. Ezért in­kább megpróbálják kike­rülni a panelházakat és ha van jobb megoldás, nem az örökösíóldi, tizedik emele­ti lakásért adják ki a hori- bilis összegeket. De mit tehet az, aki kény- teien ottmaradni a Jósában, az egyre jobban leromló ta- I nácsi lakásában? Várhatja az ingatlankezelőt, hogy a ki­sebb hibákat megjavítsa és reménykedhet abban, hogy egyszer majd az egész házat mindenestől felújítják. Ami bizony még sokára lesz. Ügy az ezredforduló táján, a ki­lencedik ötéves tervben, ha jut rá pénz. Mert az. országos felmérések azt bizonyítják, hqgy egy házgyári épület teljes felújítási költsége az építési költség nyolcvan(l) százalékát teszi ki. Divatbemutatót tartott a Ma­gyar Divat Intézet a Gellért Szállodában. A nagyszámú érdeklődő azokat a modelle­ket láthatta, amelyek a szak­ma decemberi moszkvai ta­nácskozásán a magyar divat- tervezést reprezentálták. (MTI — Fotó) A Jósa, madártávlatból. Hinalásos tolni lesznek Jelentkezés honvÉdbollégiimba, tiszthelyettes- képzö iskolába és katonai Iskolára Néhány nap múlva kézhez kapják a fiatalok a jelentke­zési lapokat. Bizonyára a leg­többen eldöntötték, hogy me­lyik középiskolában folytat­ják tanuLmányaiikat. Akik vi­szont a hivatásos tiszti, tiszt- helyettesi pályára készülnek, érdemes ezekben a napokban felkeresniük a megyei had­kiegészítési parancsnokságon a pályára irányító tisztet. Igen népszerű a diákok kö­rében a tiszthelyettesképző iskola. Középiskolát végzet­tek egy évig tanulnák, más jellegű szakmunkásképző után kétéves a képzés. A jelentkezés feltételeként szabja meg a hadsereg vala­mennyi iskolatípusnál a feddhetetlen előéletet és az erkölcsi-politikai megbízha­tóságot. az egészségi alkal­masságot és az adott iskola­típusnak megfelelő végzett­séget. A tiszthelyettesképző iskolákban a parancsnoki szakon gépesített .lövész, harckocsizó, csapatfelderítő, rakéta és tüzér, légvédelmi rakéta és tüzér tiszthelyette­seket képeznek. A technikai szakokon a repülő műszaki, híradó, rádiótechnikai, rádió­felderítő, műszaki (út- és hídépítő), vegyivédelmi, fegy­verzeti, páncélos és gépjár­műtechnikai javító beosztá­sokra készítik fel a hallgató­kat. A gazdálkodó szakokon a hadtáp, az ügyviteli, kato­nai pénzügyi és épületkezelői beosztás ellátását oktatják. Akik tiszthelyettesképző is­kolába jelentkeznek, ez év áprilisában egészségi és pszi­chológiai alkalmassági vizs­gát tesznek. A képzés telje­sen ingyenes és a hallgatók illetményt, tanulmányi és egyéb pótlékot kapnak. A je­lentkezési okmányokat már­cius 15-ig kell beküldeni a megyei hadkiegészítési és te­rületvédelmi parancsnokság­ra. Néhány éve működnek a honvédkollégiumok, ahová elsősorban azok a nyolc osz­tályt végzett fiúk jelentkez­nek, akik nagy családban, vagy egy szülő mellett ne­velkednek. Nyíregyházán a Szamuely Tibor Honvédkol­légiumban négy évig laknak az ide pályázók, közben a Vasvári Pál Gimnáziumban folytatják tanulmányaikat a fiúk. A pályázók jelentkezé­si lapot az iskola igazgatójá­tól kérhetnek és szintén az iskolában kell leadniuk. Mégpedig néhány napon be­lül, mert a megyei kiegészí­tő parancsnokságra január 31-ig be kell érkeznie az iratnak. Akik honvédkollégi­umban folytatnák tanulmá­nyaikat, egyidejűleg más kö­zépiskolába is jelentkezhet­nek. Hivatásos tiszti pályára középiskolák végzősed, sor­katonák és dolgozó fiatalok jelentkezhetnek. A szükséges okmányokat a megyei ki­egészítő parancsnokságon sze­rezhetik be és ott részletesen tájékoztatják az érdeklődőket a leendő hivatásról és az ok­tatási formákról. A katonai főiskolán hároméves a kép­zés és a megszerzett katonai üzemeltető, illetve üzemgaz­dászt szakképzettségük egyen­értékű a polgári főiskolákon szerzett diplomával. Pályázati okmányaikat március 31-ig kell benyújta­niuk a megyei kiegészítési és területvédelmi parancsnok­ságra. VIDEO AZ OKTATÁSBAN. A tananyaghoz kapcsolódó vi­deofilmekkel segítik a taní­tást a nyíregyházi Bánki Do- nát Ipari Szakközépiskolában. A humán és a műszaki tantár­gyak oktatásához az iskola stúdiójában több, mint 300 film áll a tanárok és a diá­kok rendelkezésére. Emellett szórakoztató szerepet is be­tölt a jól felszerelt stúdió, hiszen az iskolában és a kol­légiumban kiépített tv-lán­con játékfilmeket is nézhet­nek a tanulók. Képünkön: Kóródy Árpád oktatástech­nológus vezetésével video oktatófilmet készítenek elő a vetítéshez a diákok, (csá­szár) 1 jövő héten az olvasúkhaz kerül Új gépen készül a Pedagógiai Műhely? Már a hónap utolsó harma­dában járunk, de a Pedagó­gia Műhely decemberi száma még mindig nem jelent meg. Mi lehet a késedelem oka? — tettük fel a kérdést a fo­lyóirat felelős szerkesztőjé­nek, Kuknyó Jánosnak. — A decemberi szám kézi­ratait mi időben leadtuk a megyei tanács nyomdájának, amely ezt a folyóiratot is ké­szíti. Decemberben azonban korszerűsítették ezt a nyom­dát, új szedőgépet állítottak be, s részben emiatt nem tud­ták elvégezni a folyóirat ki­nyomtatását. De énnél is nyo­mosabb ok, hogy a január el­sejével életbe lépett változá­sok miatt rengeteg nyomtat­ványt kellett a nyomdában elkészíteni, amit nem ha- laszthattak későbbre. A hét végiére viszont most már a Pedagógiai Műhely is elké­szül, így megnyugtathatjuk az érdeklődőket, hogy a jövő héten kézbe vehetik a folyó­iratot. Fiatal közgazdászok konferenciája A Magyar Közgazdasá­gi Társaság ifjúsági bi­zottsága és a KISZ KB értelmiségi fiatalok tanácsa az idén is megrendezi a fiatal közgazdászok salgótarjáni országos konferenciáját. A január 29—31-e közötti kon­ferencia témája: Terhek, ter­vek, lehetőségek a magyar társadalomban és gazda­ságban. A salgótarjáni or­szágos konferencián me­gyénket nyolc fiatal köz­gazdász képviseli. A tárgyalóteremből sei, mégis, aki teheti, mene­kül innen. Nap mint nap ol­vashatjuk az apróhirdetések­ben: „ ... lakásomat elcserél­ném, Jósaváros és Örökös­föld kivételével bárhová.” Behunyt szemmel Nem véletlen, hogy a Jó­sához az Örökösföld is csat­lakozott, s egyértelmű, hogy a költözködőket nem a teme­tő közelsége, vagy a város­perem ténye zavarja, sőt, ta­lán még az sem, hogy lakó­telepen kell élniük — hiszen iaz Északi alközpont is lakó­telep, mégsem tapasztalható ezzel szemben különösebb ellenszenv —, hanem az, hogy ezek a házak panelből van­nak. Nincs bennük semmi emberi, az összkomforton kívül semmi kellemes, töké­letesen egy kaptafára készül­tek. A házgyári lakásokban nem lehet eltévedni, behunyt szemmel is kitapogatható a vécé vagy a fürdőszoba, s aki ismer egy ilyen lakást, az ismeri az összes — hason­ló szobaszámú — többit is. Amikor este hat és hét óra körül kigyulladnak az erkély nélküli oldalon, a kétszárnyú ablakok mögött a lámpák, mindenki tudja, hogy ott most vacsora készül, s ha ezt el­fogyasztotta a család, utána bevonulnak a nagyszobába és leülnek a tévé elé — mert a televíziót a központi anten­na csatlakozója miatt csak ott lehet elhelyezni, s a szek­rénysort is, mert abban a szobában van hozzá hely, meg a telefont, akinek per­sze van, mert a dugója an­nak is ott található. A kony­hában egy szétnyitható asz­tal fér el és három hokedli, a hűtő a beépített szekrény alá állítható, s az evőesz­közöket a háziasszony a konyhaszekrény tűzhelyhez közelebb eső fiókjában tart­ja. Sablonná válnak Az emberek nem szeretik, ha ennyi mindent tudnak ró­luk, ha életkörülményeik sab­lonossá válnak. Mint ahogy azt sem szeretik, hogy a la- postető beázik, hogy szenny­víz időnként elönti az alag­sort, hogy a nyílászárók rosszul szigetelnek és sajnos És bizakodhat benne, hogy emellett még jut pénz annak a pályázatnak — vagy leg­alábbis egyes elemeinek — a megvalósítására, melyet az ingatlankezelő társaság írt ki a panelházak felújítására, emberközpontúvá tételére, a benne lévő lakások minőségi javítására. Amely csodála­tos elképzeléseket tartal­maz a meglévők jobbá, egyedibbé tételére: hogyan lehet két szűk lakásból egy tágasat csinálni, a lapostető fölé magastetőt húzni, a balkonokból homlokzaton túlnyúló loggiát, télikertet kialakítani, a garázsok fö­lötti esővédő párkányt bio­kertté varázsolni. Ami mind­mind annak a feltétele, hogy az ember otthonnak érezze végre a házgyári lakását, ne alvódoboznak, szürke, unifor­mizált kőtömegnek. Bartha Andrea Ideiglenesen megbízott ve­zetőként dolgozott a tisza- berceli téglagyárban 1985 elejétől a rakamazi Béréi Já­nos. Nyolc hónap múlva ki­nevezték végleges hatállyal vezetőnek, munkaköri leírást kapott, amely részletesen tar­talmazta jogait, kötelezett­ségeit, felelősségét a gyár kezelésében lévő állóeszkö­zökért és egyéb berendezé­sekért. Béréi János tevékenysé­gének ideje alatt a vagyon­kezeléssel kapcsolatos köte­lezettségeket sorozatosan megszegte. Három éven ke­resztül munkaidőben, té­rítés nélkül odaadta a válla­lat lovas fogatát a dolgozók­nak és a kívülállóknak is — ez utóbbiak a kocsit kisebb- nagyobb szívességek hono­rálásaként kapták meg. A vagyonkezelési kötele­zettséget szegte meg akkor is, amikor az egyik műveze­tőnek csaknem nyolcezer fo­rint értékű gyári faanyagot adott kölcsön a házépítéshez azzal, hogy majd idővel meg­adja. Háromszáznegyven ki­ló kisvasútsín is elvándor rolt a vállalattól, mert Béréi János egyik ismerősének ép­pen erre volt szüksége. A vállalat vezetőjét a bíró­ság folytatólagosan, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűt­len kezelés büntette miatt vonta felelősségre, valamint egy rendbeli kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétsé­ge miatt. Száz napi tétel pénzbüntetésre ítélték, s egy napi tétel összegét 80 forintban állapították meg. Ezenkívül kötelezték, hogy fizessen meg az Észak-ma­gyarországi Tégla- és Cserép­ipari Vállalatnak 11 460 fo­rint kártérítést. Az ítélet jog­erős. B. A. JÍitejiíntés)

Next

/
Thumbnails
Contents